Heves Megyei Hírlap, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-30 / 74. szám
fr I £ G) N (0 ^ Q. 2 c m :s c 4. ■ « 21 fr s i •D) 0 *0 J'O >$e h ■ 0) . -Q I N : ;o > -* >* ■ £ ; ói ■ •« : t >s L ra I 2 I >HÍRLAP, 1993. március 30., kedd PÉTERVÁSÁRA ÉS KÖRZETE 5. Falugyűlés — később Eredetileg Bodonyban is ebben a hónapban szerették volna megtartani az ilyenkor szokásos falugyűlést, azonban nem készült még el a település „számadása”. Emiatt valamikor április elején — a pontos időpont még nem ismert — rendezik meg az eseményt, ahol az önkormányzat tájékoztatja a helybélieket a múlt évi gazdálkodásról, illetve az idei tervekről. Beindult a gázprogram Szintén bodonyi hír- és egészen biztosan szó esik majd róla a fentebb említett leendő falugyűlésen is —, hogy beindult a községi gázprogram. Megalakult a társulás, a külterületi vezetékeket már lefektették, a fogadóállomás helye is ki van jelölve, egykét hónapon belül pedig elkészülnek a belterületi fővezetékek. A beruházás összköltsége 24 millió forint, amelyet mindenféle támogatás nélkül, teljes egészében a falu fedez. A bodonyi polgárok együttesen 16 milliót fizettek a gázra, az önkormányzat többmilliós hitelt vett fel, mindemellett természetesen a rendelkezésre álló fejlesztési keret jelentős részét is erre fordítják. Helyreállítják az emlékművet A bükkszéki polgármester nem vesz részt az üléseken „Nincs ilyen jogi kategória” Meglepő felszólalás hangzott el nemrégiben a Heves megyei közgyűlésen. Dr. Jakab István elnök bejelentette, hogy Huszár 1stván bükkszéki polgármester, a megyei közgyűlés tagja a továbbiakban nem kíván részt venni az üléseken, felfüggeszti tevékenységét, ám mandátumáról nem mond le. — Mivel indokolja ezt a lépését? — kérdeztük hivatalában Huszár Istvánt. — Nem nyilatkozom, mert ehhez jogom van — mondta a bükkszéki polgármester, aki hozzátette, hogy nem elégedett a Heves Megyei Hírlappal, korábbi sérelmei is vannak a lappal ka- csolatban, ám mégsem fordult bírósághoz, mert véleménye szerint őket is lapunk befolyásolja. Dr. Jakab István elnök az említett ülésen felkérte az ügyrendi bizottságot, hogy foglaljon állást az ügyben. Éppen ezért megkérdeztük dr. Prokai Jánost, verpeléti polgármestert, az ügyrendi bizottság elnökét is. — Egyelőre még nem foglalkoztunk ezzel a témával — mondta —, várhatóan a következő közgyűlés elé terjesztjük majd álláspontunkat. A magánvéleményem az: egy ilyen pozíciót csak akkor szabad válllalni, ha az ember végig tudja csinálni. Ez nem egy egyéni probléma: Huszár urat először is megválasztotta a saját testületé, majd a környékbeli falvak is bizalmat szavaztak neki, hogy képviselje őket a megyei közgyűlésben. Tehát neki nem az ügyrendi bizottság előtt kell elszámolnia, hanem a választói előtt. Dr. Fass Géza, a megyei főjegyző szerint ilyen jogi kategória egyszerűen nincsen, hogy valaki felfüggeszti a tevékenységét, de nem mond le. A főjegyző lapunknak elmondta: létezik olyan, hogy valaki lemond, az is előfordulhat, hogy egészségi problémák miatt tartósan távolmarad, de amit Huszár István csinál, az egyszerűen igazolatlan hiányzás. Ezért pedig természetesen nem jár tisztelet- díj. A közgyűlés azonban ezért közjogilag nem tudja elmarasztalni, csupán erkölcsileg emelhető kifogás. — Furcsállom ezt a lépést — nyilatkozta dr. Jakab István, a megyei közgyűlés elnöke. — Nem is nagyon tudom kommentálni, hiszen Huszár úr velem sem ismertette az indokait. Én is csak azt tudom mondani, hogy a közgyűlés legfeljebb egy állás- foglalást hozhat ezügyben, kötelezni semmire nem tudjuk. Huszár István egyébként az egészségügyi bizottság tagja — vagy volt, ez most nem világos —, s én is megerősítem, hogy ebben a minőségében nem kaphat sem költségtérítést, sem tiszteletdijat. Hozzáteszem: léteznek hasonló esetek. Két-három képviselő rendszeresen nem jár el az ülésekre, csak ők ezt nem verik nagydobra. Szeretném elmondani: akár bejelenti, akár nem a képviselő a hiányzását, nem kap pénzt. Ahogy fentebb említettük, Huszár István az ügyben nem kívánt szólni. Pedig jó lett volna... Kovács Attila A belügyminiszter a lakossági fórumon Halvány kísérlet a magyarázatra Amint arról lapunk is beszámolt, a múlt hét vegén, pénteken Párádon járt dr. Boross Péter belügyminiszter. A vendég találkozott többek között önkormányzati vezetőkkel, külön megbeszélést folytatott a környékbeli MDF-szervezetek tagjaival, véf ül pedig, az esti órákban egy la- ossági fórumon vett részt, amelynek a parádfürdői kórház adott otthont. A termet zsúfolásig megteltő közönséget Nagy Oszkár, Párád polgármestere köszöntötte, majd átadta a szót dr. Boross Péternek. A belügyminiszter elsőként azt fejtegette, hogy nagy dilemma egy ilyen fórumon altalános bevezetőt mondani. Kockázatos a kormányzat munkájáról szólni, amikor mindent embert a saját, egyéni problémái érdekelnek inkább, mintsem a politika. Persze ettől függetlenül mégiscsak a politikáról kellett hogy szót ejtsen a vendég. Ahogy hangsúlyozta, három eve működik a kormány, és ez bizony nem hosszú idő, néhány esztendő alatt nem várható gazdasági csoda, például Németországban és Angliában is több időre volt a felemelkedéshez szükség. Beszélt dr. Boross Péter a szocializmus legsúlyosabb örökségről is, az ország óriási adósságáról: ám amíg 1989-ben még nettó 17 milliárd dollár volt az állam tartozása, mára ez az összeg lecsökkent 13 milliárdra, ami nem kis eredmény. Ahogy az sem, hogy jelenleg 4 és fél milliárd dollar Magyarország valutatartaléka, az 1989-es 800 millióval szemben. — Itt tartunk három év után, a számtalan megoldatlan probléma mellett— összegezte szavait a belügyminiszter. Hozzáfűzte még: az adósságnak csak a kamatterhe évi másfél milliárd dollár, közben pedig a kormány 1992-ben 50 milliárd forinttal többet fordított a nyugdijakra, mint előzőleg. — Néhány illúziót is el kellett temetnünk — mondta ezt követően dr. Boross Péter. — Ráébredtünk, hogy a Nyugat egyáltalán nem siet segíteni. Annak ellenére sem, hogy például összeomlott a szocialista piac, amelyre az ország ipari és élelmiszer-bázisának a fele épült. A Szovjetunió 1991-refizetésképtelen lett, mais tartozik nekünk. Azt viszont a belügyminiszter nagyon örvendetesnek tartotta, hogy a rendszerváltás emberáldozatok nélkül ment végbe. Most nincsenek halottaink, pedig a történelem folyamán a hasonló súlyú eseményeknél mindig voltak. Visszatérve a gazdasági kérdésekhez, dr. Boross Péter úgy értékelte, hogy azért ilyen nehéz most a helyzet, mert gazdasági viszonyainkban a tulajdonátalakítás nehézségeit nem mértük fel kellően. Hiába volt számos terv, elképzelés; a magántulajdon valóban felvirágoztatja az prszágot, de nem három év alatt. És mi történt volna, ha meghagyjuk az állami tulajdont? A belügyminiszter szerint ez az ország gazdasági és egzisztenciális jövőjét egyaránt tönkretette volna. Márpedig tíz éven belül megmerevednek a nagy gazdasági övezetek a világban, és nekünk „be kell csúsznunk” az európai régióba: ez a mi nagy esélyünk. Tudta-e volna valaki másképpen, jobban csinálni, mint a kormány? Dr. Boross úgy hiszi, hogy nem. A realitások nem ezt diktálják. További pozitívumként említette fel a politikus, hogy szomszédainkkal ellentétben nálunk rend van, biztonság. Körülöttünk nyomor és háborús övezetek: mi vagyunk az első hely, ahová érdemes jönni, és ahonnan nem mennek el. Esélyeink mindent összevetve a volt szocialista országok közül a legjobbak. Belső viszonyaink megnyugtatóak, senkinek sem kell attól tartani, hogy az indulatkitörés válságos állapotokhoz vezet. A magyar üzletekben van áru, egyáltalán, be lehet menni a boltba, nincsenek olyan problémák, mint a környezetünkben. Dr. Boross Péter röviden beszélt az ország külpolitikájáról is. Mint hangsúlyozta, külpolitikai orientációink egyértelműek: senkivel sem törekszünk valamiféle „különleges kapcsolatra”, léteznek viszont hozzánk „közel álló” országok, például Németország. Egyébként nemzetközi fórumokon a magyar kormányfő tekintélye vitán felüli, elismert. Nem véletlen ez, hiszen térségünkben egyedül Magyarországon működik lényegében ugyanaz a kormány, ugyanazzal a miniszterelnökkel az élén már három éve. S ez a tény a stabilitást jelzi a világ minden tája felé. — Halvány kísérlet volt csupán mindez a magyarázatra — mondta végül népes hallgatósága előtt a politikus. — A kormány az adott helyzetben, az adott viszonyok mellett igyekezett teljesíteni kötelességeit. Felerészben a kormányzat saját hibája, felerészben az objektív körülmények okozták, hogy nem minden sikerült. A miniszter nagy érdeklődéssel kísért beszéde után természetesen lehetőség nyílott arra is, hogy a fórumon jelenlévők kérdéseket tegyenek fel, s többen éltek is ezzel, nem engedték hamar „haza” dr. Boross Pétert. (rénes) Nemzetközi zenei fesztiválon lépnek fel Önkormányzati ülés Pétervásárán Recsken azt tervezik, hogy helyreállítják a községben az általános iskola mellett található első világháborús emlékművet. Ennek érdekében a polgármesteri hivatal kéri mindazokat, akiknek rendelkezésére áll bármilyen dokumentum, fénykép, rajz, újságcikk az emlékmű eredeti állapotáról, juttassák el azt Fekete József polgármesterhez. Sikeresek a „Fekete Rózsák” Egy régebbi területi oldalunkon mi is bemutattuk a recski cigányfiatalokból álló „Fekete Rózsák” együttest, mely az eredeti cigánydalok hagyományának ápolására alakult. A fellépései revén már többfelé népszerűséget szerzett csapat nemrég újabb sikert könyvelhetett el: túljutottak a Ki Mit Tud? vetélkedő első fordulóján. A füzesabonyi elődöntőből a népzene kategóriában bekerültek az áprilisi megyei döntőbe. Belgiumba utaznak a tarnalelesziek Ahogy arról a közelmúltban egy terjedelmesebb írásban beszámoltunk, már eddig is szép sikereket könyvelhetett el a tarna- leleszi Szűk Mátyás Ifjúsági Fúvószenekar. A négy község — Lelesz, Fedémes, Bükkszenter- zsébet és Szentdomonkos — által fenntartott együttes Rákóczi Péter karnagy vezetésével nemrégiben szerezte meg a nemzetközi fesztiválzenekari minősítést, amellyel pedig igen kevesen dicsekedhetnek az országban. A tamaleleszi „csapat” most újabb megmérettetés előtt áll: május 2-án a belgiumi Neerpelt- ben lépnek fel az Európai Ifjúsági Zenei Fesztiválon. Két zeneművet, Hidas Frigyes Concerti- noját és Gulyás László Széki muzsikáját adják majd elő. Útjukat támogatja a Soros Alapítvány, nem kevesebb, mint ezer USA- dollárral, de természetesen a fent említett négy település önkormányzata is hozzájárul a költségekhez. Sőt, a megyei, valamint a pétervásárai önkormányzat is segíti a magyar színeket képviselő, zeneiskolai háttér nélkül is színvonalasan működő, lelkes együttes külföldi vendégjátékát. Megbüntették a vétkest Talán olvasóink is emlékeznek rá, hogy nemrégiben beszámoltunk arról: a parádfürdői Cifra istállóban az egyik lóápoló féktelen dühében kiverte az egyik mén szemét. Még a nagy port felvert írás idején megegyeztünk Bartók Lászlóval, az istálló vezetőjével abban, hogy a vizsgálat végeztével beszámolunk annak kimeneteléről. Annál is inkább, mivel az intézményre egyáltalán nem jellemző az ilyen eset. Bartók is erre világít rá: — Lezártuk az ügyet, s a vétkest úgy büntettük meg, hogy el- bocsájtottuk. Sajnálatos módon az istálló vezetője részletesebben nem nyilatkozott, mivel úgy vélte, hogy korábban nem teljesen valósághűen számoltunk be az eseményekről. Csak a teljes valóság kedvéért fűzzük hozzá: annak idején a Hírlap is csupán azt sugallta cikkével: ha valaki ilyen területen dolgozik, nem megfelelő megoldás az említett eset a lovak megzabolására. (kova) Tojásírás és -bemutató Szilvásváradon Címer, zászló, beruházások Az elmúlt hét közepén tartotta meg soros ülését Pétervására önkormányzati képviselő-testü- lete. Az első témát Czenthe Huba alpolgármester terjesztette elő: ez az önkormányzat művelődési és oktatási bizottságának a javaslata volt a város címerének és zászlajának tervéről, illetőleg az említett jelképek használatáról. A tervezetet a testület megvitatta, ám a megrendelés előtt még heraldikai szakemberekkel is véleményeztetni kívánják azt. Végleges döntés ezután, és persze a lakossági vélemények „begyűjtése” után születhet. Ezt követően Pál László polgármester adott tájékoztatást a település erre az évre tervezett beruházásainak jelenlegi helyzetéről. Mint ismert, idén szeretnék megépíteni a víztisztító berendezést, s a szociális otthont is 1993- ban kívánják kialakítani. Útiebéd Mindezekkel kapcsolatosan a polgármester elmondta, hogy a víztisztítóhoz szükséges szakhatósági hozzájárulások megvannak már, rendelkezésre áll a létesítési engedély is. A költség előreláthatólag a tizenöt millió forintot is meghaladhatja: ennek az összegnek jelenleg a fele van meg — saját erőből. A hiányzó pénzeket központi támogatások révén pótolhatják. A szocális otthon létrehozására pillanatnyilag három millió forintot fordíthat a város. A tervezési munkák elvégzésére korábban már megbízást adtak, s ezen tervek alapján megkérték az építési engedélyt. Az előzetes becslések szerint egyébként a beruházás mintegy 3 és fél-4 millió forintból valósítható meg. Mint kitűnik, a különbözet körülbelül egymillió: ezt szintén címzett támogatással biztosítanák. Zay József Évszázados csángó motívumok kerültek a tojásokra A parádsasvári kempingben Törékeny nő volt vendége két napon át Szilvásváradnak, Bér- cziné Szendrő Csilla. Olyan ágát míveli mesterfokon a népi iparművészetnek, melyet kevesen az országban: tojásíró. Szőlővenyige hasítékába egyszerűen bedrótozott vékony csövecske a művész íróalkalmatossága. Folyó méhviaszba mártja, a fölös cseppet lekoppintja, s míg keze alkot, szavaival kíséri vendégei kedvéért, amit csinál. Évszázados gyi- mesi csángó motívumot rajzol: előbb négy, azután nyolc vagy még több részre osztja viaszvonalaival a gömbölyded felületet, pontosan úgy, ahogy a Csíkszentkirályon lakó idős csángó asszonytól tanulta. Minden második kazettába úja meg aztán a csillag sugarát, míg a maradékba fenyőág kerül. Piros festékbe mártják ezt követően a tojásokat, s ahol viaszréteg fedi felületüket, ott fehérek maradnak. A napokban Hollandiába, azután meg Ausztráliába utazik a művésznő. Összejárta már Európát, ám hogy hány országban lelhetők fel munkái, még csak megmondani sem tudja. A vendéglátó helyi művész, Erdész Judit Mária otthonának egy másik szobájában kiállítást rögtönöztek: kezet formáló minták sorakoznak az egyik kosárban a tojásokon, tenyeres-ujjasok, kígyót utánzók, óvilági motívumokat őrzők. Bércziné Szendrő Csilla alig volt még hatéves, amikor édesapja a tojásírásra kezdte őt tanítani. Később persze más mesterei is akadtak: Ambrus Erzsébet Tudora, aki először fogadta őt önzetlenül a házába, fölfedni előtte a titkokat; Karsai Zsig- mond, Borbély Jolán meg a többiek, akikre hálás szívvel gondol, amíg csak él. Cserébe ő maga is igyekszik továbbadni, amit tőlük megtanult. Szilvásvárad előtt Hatvanban mutatta be művészetét, ahol óvónők voltak a tanítványok. H. G. M. A magunkfajta fickó mindig örül annak, amikor egy új éttermet felfedez. Mondták ugyan nekünk, hogyha arra járunk, feltétlenül keressük fel a parádsasvári kemping éttermét, ám sokszor csak legyintettünk: rántott szelet, vegyes vágott. Amikor azonban beléptünk az objektum területére, s Kívés András üzletvezető éppen metszés közben, a fán egyensúlyozva fogadott bennünket, akkor már legalábbis láttuk, hogy ez nem barátságtalan hely. — El nem tudják képzelni, hogy min múlik a forgalom — mondta-. Amikor például tavaly Gorbacsovot fogságba ejtették, valamennyi nyugati vendég kétségbeesett, állandóan nézték a CNN-t, s útrakészen álltak. Sokat elárulnak ezek a szavak, többek között azt is, hogy Parád- sasváron is vehetőek a műholdas adások. Ezeket élvezzük mi is ebéd közben, ami igazán olcsó. Tartalmaz ez húslevest, amelyben nincsen zsír, viszont meglehetősen sok a cérnametélt, s a névadó hús, valamint a konyhafőnök ajánlatát: túraszeletet, ami nem más, mint két óriási sertésszelet, gombás lecsós raguval. Az összképet némiképpen rontja, hogy a köretként felszolgált hasábburgonya mirelit. Azonban abszolút jóllaktunk. A legnagyobb hibájaként mégis fel tudunk hozni egy tényt az étteremnek: egy ilyen ebéd után alig lehet mozogni. (-ács)
