Heves Megyei Hírlap, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-29 / 73. szám
2. VILÁGTÜKÖR HÍRLAP, 1993. március 29., hétfő Gondok a boszniai légihíddal és konvojokkal A német gépekre lőnek Amíg a Nyugat a segélyszállítmányok eljuttatásával foglalkozik, addig Szarajevóban kis fegyverkészítő üzemek igyekeznek biztosítani az utánpótlást (FEB fotó) Csiang államfő, Csiao parlamenti elnök A várakozásoknak megfelelően Csiang Cö-mint, a Kínai Kommunista Párt főtitkárát választotta Kína új államfőjévé a leköszönő Jang- Sang-kun helyett szombati plenáris ülésen a lanai Országos Népi Gyűlés (parlament). Őt választotta a testület a Kínai Népköztársaság központi katonai bizottságának elnökévé is. Csiao Sínek, a párt PB állandó bizottsága tagjának — akit a tavaly októberben megtartott 14. pártkongresszus idején még Csiang legesélyesebb ellenfelének tartottak — most be kellett érnie a parlamenti elnök magas, de kevés hatalmat nyújtó tisztével. Clinton és Kohl támogatják Jelcint Az amerikai elnök és a német kancellár pénteki tárgyalásai után jelezte: maradéktalanul egyetértenek abban, hogy a Nyugatnak támogatnia kell Borisz Jelcint, a reformerőket, hiszen a segélynél sokkal nagyobb áldozatokra kényszerülnek, ha az orosz átalakulás visszájára fordul. Kohl nyomatékosan leszögezte, hogy Németország, amely a volt Szovjetuniónak nyújtott nyugati segítségnek több mint a felét folyósította, nem tud és akar többet adni. Clinton elmondta, a Nyugat közös tervein még dolgoznak, de mindkét politikus bepillantást adott, hogy milyen elgondolásokról hallhat Jelcin a jövő hét végi vancouveri csúcstalálkozón. Harmincezres ENSZ-erő Szomáliába Az ENSZ Biztonsági Tanácsa pénteken egyhangúlag jóváhagyta, hogy több mint harmincezres létszámú békefenntartó erőt küldjenek ki Szomáliába, amely május 1-től fokozatosan Az amerikai légierő szombatra virradóra is dobott le a keletboszniai légihídról élelmet, gyógyszert és gyógyászati segédeszközt a nélkülöző lakosságnak, a német Transall-gépek a szerb fenyegetés miatt azonban a földön maradtak. A német kormány szerdán adott zöld jelzést arra, hogy a német légierő szállítógépei is bekapcsolódhassanak a kelet-boszniai humanitárius szállításokba, ám a szerbek megerősítették múlt heti fenyegetésüket. — A szerbek azzal fenyegetőznek, hogy gépeket fognak lelőni, ha a németek is bekapcsolódnak a szállításokba — közölte New Yorkban AhmedFavzi, az ENSZ szóvivője. A boszniai szerbek a múlt héten tiltakozó jegyzékben foglaltak állást a német részvétel ellen, történelmi okokra hivatkozva. A boszniai szerbek szerint csak az érdekelt felek, így a „Boszniai Szerb Köztársaság” jóváhagyásával kapcsolódhatnak be újabb országok a szállításokba. A franciák «jelezték, hogy készen állnak a felszállásra; az ő gépeik is a frankfurti amerikai legibázison vesztegelnek. A szinten jelzett orosz részvétel körül hosszabb ideje csend honol. Elindulása után nem sokkal Szerbiában szombaton megállították az ENSZ Srebrenicába tartó segélykonvoját. A húsz teherautóból álló, élelmiszerse- élyt szállító gépkocsioszlopot a atár szerbiai oldalán tartoztatták fel azzal a hivatkozással, hogy „probléma mutatkozik az engedélyezéssel kapcsolatban”. A konvojj átutazott volna visz- sza Boszniába Phillippe Moril- lon tábornok, a boszniai ENSZerők parancsnoka, aki megerősítette, hogy Srebrenicában továbbra is fenntartják az ENSZ- missziót, illetve állandó megfigyelői posztot akarnak létrehozni az ostromlott kelet-boszniai városban. A francia tóbornok pénteken a konvojok átengedéséről állapodott meg Ratko Mla- diccsal, a boszniai szerb erők parancsnokával. Amerikai kormányadatok az embargóról A gazdasági rendszabályok szigorításával rá lehet kényszeríteni a szerb vezetést arra, hogy elfogadja a' boszniai béketervet. Erről a hivatalos amerikai nézetről tájékoztatták a hét végén a sajtót. A fehér házi adatok szerint az Egyesült Államokban már több mint félmilliárd dollár összegű jugoszláv követelést zároltak, nyolc hajót foglaltak le és több mint 400 vállalatot ellenőriznek, amelyek nyíltan vagy burkoltan szerb tulajdonban vannak, és megpróbálhatják kijátszani az embargót. Ameny- nyiben ezek — vagy más külföldi vállalatok — ismételten megsértik a tilalmat, listára kerülnek és többé nem folytathatnak gazdasági tevékenységet Amerikában, nem kereskedhetnek az Egyesült Államokkal. Jugoszlávia teljes külföldi kinnlevőségeit 2-3 milliárd dollárra becsülik, és nemzetközi együttműködéssel törekednek minden bankszámla, követelés zárolására. Magyar-orosz gazdasági kapcsolatok Nemzetközi Tisztázott kérdések Törekedni kell a barterügyletekre is átveszi az amerikaiak és szövetségeseik helyét. Az ENSZ történetében példátlan méretű akció A elsőévi költségét másfél milliárd á-óoBárná becsülik. ,!Szohiáliában 20.000 katona fog állomásozni, a többiek 'lógisztikai feladatokat látnak el, illetve polgári személyzet, szakértők. Tiltakozik az RMDSZ Az RMDSZ legfőbb döntéshozó szerve, a Szövetségi Képviselők Tanácsa szombaton hivatalosan is tiltakozott az ellen, hogy a kormány román nemzetiségű prefektusokat nevezett ki a két magyar többségű megye élére. Leszögezte, hogy indokoltnak tartja a tiltakozás különböző formáit, és a két magyar megye lakosságával való szolidaritásra hívta fel a hazai és nemzetközi közvéleményt. Mára tisztázódtak a magyar- orosz gazdasági kapcsolatokat terhelő kérdések, ez lehetővé teszi a kereskedelmi kapcsolatok újraélesztését. Ezzel a céllal látogatott delegáció élén Pohanko- vics István, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium államtitkára, aki szombaton, hazaérkezésekor sajtótájékoztatón számolt be az eredményekről. Az államtitkár elmondta: az Orosz Föderáció gépipari bizottságával megállapodást kötöttek arról, hogy vegyes bizottságot hoznak létre az orosz-magyar gépipari együttműködés koordinálására. Hazánk évente mintegy 5-600 millió dollár értékben importál energiahordozót az Orosz Föderációból. A látogatás megerősítette azt a magyar elképzelést, hogy ez az importmennyiség nőhet, ha hazánk áruval is fizethet. Az államtitkár elmondta: kezdeményezni fogják a MÓL Rt.-nél és a Magyar Villamos Művek Rt. -nél, hogy törekedjenek barter- ügyletre is, mivel ezek segíthetik a magyar kapacitások jobb kihasználását. A delegáció üzletember-tagjai konkrét üzleti tárgyalásokat folytattak vegy- és élelmiszeripari termékek és mezőgazdasági gépek exportjáról. (MTI) seregszemle hazánkban? Klaus Schwab, a Művészeti Világfórum elnöke — aki Göncz Árpád köztársasági elnök meghívására pénteken érkezett hazánkba — vasárnap elutazott Budapestről. Klaus Schwab rövid négyszemközti megbeszélést folytatott Mádl Ferenc művelődési és közoktatási miniszterrel. A találkozón szó esett arról, hogy egy alkalommal Magyarország adna otthont a Művészeti Vilagfórum nemzetközi művészeti seregszemléjének. A Világfórumot első alkalommal 1991- ben rendezték meg Klaus Schwabnak, a davosi Gazdasági Világfórum kezdeményezőjének javaslatára. A tanácskozást azzal a céllal hívták életre, hogy ösztönözze az eltérő kultúrák és művészeti ágazatok közötti együttműködést. Forró ramadán Hűvös télvégi időszakra esett az idei muszlint böjthónap, az ideinél mégsem élt évek óta forróbb ramadánt Egyiptom. A napkelte és napnyugta közti éhezés-szomjazás gyötrelme elviselhetőbb, mint a nyári kánikulában, ám a hatóságok és az iszlám szélsőségesek közötti ellenségeskedés nem izzott ilyen hőfokon azóta, hogy Anvar Szadat elnököt 1981 októberében megölték. Az ünnepi hónap rendes körülmények között a vallási elmélkedésé, és a Felső-Egyiptomban máig dívó vendetta ilyenkor szünetel — a régi sérelmek vérrel való lemosása várat magára a kitüntetett időszak elmúltáig, hiszen a ramadán a viszályok félre- tételének is ideje. A rendszer megdöntésére elszánt, iszlám állam létrehozására szövetkezett fanatikusok azonban ezt az előírást nem tekintik kötelezőnek magukra nézve, és egyre vakmerőbb merényleteikkel kiváltották a hatóságok minden korábbinál keményebb offenzíváját. Az egy éve szűnni nem akaró támadásaikkal — amelyeket a kopt keresztény kisebbség, továbbá rendőrök, és tavaly ősz óta immár külföldi turisták ellen is irányítanak — odáig mentek, hogy a ramadán kellős közepén, a bojtöt megtörő esti étkezés után a főváros szívében egy kávéházat robbantottak fel. A Tah- rir téri Vádi en-Nil látogatói közül hárman — két külföldi és egy helybeli — haltak meg, s vagy húszán szenvedtek sérüléseket. Az ország első számú devizaforrása, az idegenforgalom negyven százalékkal zuhant vissza a merényletsorozat nyomán. Utóbb aztán a rendőri szervek elérkezettnek látták az időt a nagy rohamra. Hónapok óta zajlanak a rajtaütések a szélsőségesek rejtekhelyein Felső-Egyiptomban éppen úgy, mint Kairó szegénynegyedeiben, ahol a fanatikusok fészkei fellelhetők. Ám a március 9-én este Asszuánban (Kairótól délre 900 kilométerre) és másnap hajnalban a főváros különböző pontjain eszközölt csapások minden eddiginél véresebbek voltak. A színhelyeken együttesen huszonkét ember halt meg — tizenöt „szakállas”, egyikük felesége és gyereke, s öt rendőr. Az egyéves „mérleg” több mint száz halott. Az asszuáni fundamentalisták kezén lévő Ar-Rahma mecset ellen indított roham napján kezdődött Kairóban egy katonai bíróságon 49 fiatalember pere, turisták elleni merényletekkel, a rendszer megdöntésére szerveződő mozgalomhoz való tartozással vádolják őket, és a törvények alapján többüknek halálos ítéletre kell számítania. A bíróság elé állított csoport tagjai az első, nyilvános tárgyalási napon derűsen mosolyogtak a tv-kame- rákba, egyikük közleményt olvasott fel, hogy büszkén vállalja: igen, a Dzsamaa IszlamijaVdgjai, szellemi vezérük (a New York-i robbantással összefüggésben emlegetett) Omar Abder-Rah- man sejk, szervezetük ölte meg Szadat államfőt, Rifaat Mahgub parlamenti elnököt, Farag Fodat, a világiságot hirdető író-politikust, és az idegenforgalom ellen is hajtottak végre merényleteket, megtorlásul a társaikat börtönben érő atrocitásokért. A közvélemény megoszlik a rendőri offenzíva megítélésében: van, aki szerint éppen itt volt az ideje, mások úgy látják, hogy a hatósági keménység csak olaj a tűzre. Megint mások, köztük külföldi megfigyelők, értetlenül hallgatják a vezetők érveit, miszerint a terrorizmusnak semmi köze a gazdasági viszonyokhoz, a munkanélküliséghez, és kritikusan szemlélik a kormánynak azt az igyekezetét, hogy az iszla- mizálás eszközével fogja ki a szelet a fanatikusok vitorlájából. E taktika jegyében a tv-ben ramadán alatt szüneteltették a hónapok óta nagy nézettség mellett vetített amerikai szappanoperát, amely, ha idegen „kultúrát” is hordoz, szemérmet a helyi cenzúra ollója nyomán semmi esetre sem sért. Az ország mérsékeltként számontartott főmuftija pedig a készülékek elzárására biztatta a hívőket az esténként a műhold révén az egész arab világra sugárzott honi rejtvényműsor idejére, mert Sarihan, a tv- sztár hastáncot lejtett benne. A rendszer erőfeszítése, hogy a szélsőségeseknél muzulmánabbnak hasson, valójában az ő számukra készíti elő a talajt. Jellemzi a légkört az elmúlt hetekben kitört és nem csituló kaljubi incidens. A kairói előváros egyik lányiskolájának két növendéke tanári segédlettel a kopt kisebbség ellen uszító kazettát térj esztett az osztályban. A kopt közösség tiltakozása nyomán az oktatási miniszter a két leányt kizáratta az iskolából, a cinkos tanárnőt pedig az ország túlsó végébe helyezte el adminisztratív munkakörbe. Kaljub lakói azóta időről-időre heves tüntetéseken tiltakoznak a szankciók ellen; a közelmúltbeli utcai megmozdulás után ismeretlen tettesek felgyújtottak egy keresztény templomot. Orosz kongresszus: Elutasították az államfő leváltását Az orosz népképviselők szombaton elutasították az elnök elmozdításáról szóló kérdés napirendre tűzését. Ezt megelőzően leszavazták szerkesztőbizottság tervezetét is, amelynek révén — az elnök alkotmányos leváltásának napirendre tűzése nélkül — a kongresszus egyszerűen csak tudomásul vette volna az államfő egy héttel ezelőtt elhangzott beszédéről készített alkotmánybírósági állásfoglalást. A kialakult patthelyzet miatt Ruszlan Haszbulatov szünetet rendelt el, és tanácskozásra hívta össze a frakcióvezetőket. A szavazás arányai jelezték, hogy a képviselőknek több mint fele elvileg a leváltás mellett van, ám a kétharmados többség távolról sem tűnik biztosítottnak: ehhez legalább 200 szavazat hiányzik a szükséges 690-ből. — A koalíciós kormány létrehozása politikai csatározások színterévé változtathatja a kabinetet, holott annak feladata az operatív irányítás — hangoztatta a kongresszus szombati ülésén Viktor Csernomirgyin. Az MTI tudósítójának jelentése szerint az orosz kormányfő beszédében állást foglalt az államfő leváltása ellen és az idő előtti választások kiírása mellett. A miniszterelnök megállapította, hogy a hatalmi válság nemzeti kataszrófa szélére sodorta az országot, és a központi krízisen kívül mind feszültebb a helyzet Oroszország különböző térségeiben is, erősödnek a szakadár törekvések. Sürgette a helyzet civilizált módon történő megoldását, elvetve egyik vagy másik hatalmi ág felszámolását. Hangsúlyozta, hogy a „rendszerjelenlegi átfogó válságából” csak az állami gazdaságszabályozási szisztéma létrehozásával lehet kivezetni a gazdaságot. Mint mondta, a kabinet jelenleg ennek tervezésével foglalkozik, és az elképzelések fontos eleme a társadalompolitika előtérbe helyezése. Washington: 30 milliárdos segély Oroszországnak Az amerikai kormány azt javasolta szövetségeseinek, hogy az idén összesen 30 milliárd dollárral támogassák meg Oroszországot, javarészt a Nemzetközi Valutaalap (IMF) forrásaiból. A segítség a rubel stabilizálását, az oroszországi olajipar korszerűsítését, lakásépítést és egy beruházási alap felállítását szolgálná — jelentette szombaton a The New York Times. A lap értesülése szerint a Clin- ton-kormány legtöbb elgondolását a többi vezető nyugati ország, a G-7 csoport tagjai támogatják. Tavaly az IMF és a csoport tagjai összesen 24 milliárd dolláros segélycsomagot szavaztak meg Moszkvának, de abból csak 15 milliárdot folyósítottak, főleg importhitelekre. Nem utalták át a rubel megszilárdítását szolgáló, hatmilliárdos keretet, mert az orosz kormány nem tette meg a szükséges lépéseket az infláció megfékezésére, Kétséges, hogy idén jobb lesz-e a helyzet, hisz a kormány megosztott a havi 25 százalékos infláció kérdésében — tette hozzá az újság. A washingtoni értesülések szerint a tavalyi programmal ellentétben, amikor egyes országok adták a hitelek nagyobbik részét, ezúttal az IMF-től jönne a pénz többsége, amelyből finanszíroznák az orosz importot, megszilárdítanák a rubelt és — feltehetően — juttatnának hiteleket az ipar korszerűsítésére is. (MTI) t Az Egri Főegyházmegye érseke, segédpüspöke, papsága, a Magyar Pálos Rend és a Gyászoló Család nevében fájdalommal, de az örök élet szent reményében jelentjük, hogy Ács István György o.s.p.p.e. menefessi c. püspök, az egri főegyházmegye segédpüspöke 1993. március 26-án Egerben baleset következtében elhunyt. Ács István püspök 1935. április 18-án született Rátkán. Pappá szentelték 1959. június 14-én. Különböző helyeken volt káplán, majd Füzéren plébános. 1988. december 23-án II. János Pál pápa egri segédpüspökké nevezte ki. Különös gondot fordított a keresztény családok szolgálatára. Püspök-vezetője volt hazánkban a Marriage Encounter mozgalomnak, az egyázmegyei Karitász és az egyházközségi képviselő- testületek újjászervezésének. Több nemzetközi kapcsolat megbízottja a Püspöki Karban. Fiatalon szólította el őt a mindnyájunkat legjobban ismerő Isten. Imánk kísérje az Úr színe elé! Temetése 1993. április 3-án délelőtt 10 órakor lesz az Egri Bazilikában. A Bazilika kriptájában helyezzük nyugalomra a feltámadás napjáig. „Légy hű mindhalálig, és neked adom az élet koronáját! Akinek füle van, hallja meg, mit mond a Lélek az egyháznak: A győztesen nem vesz erőt a második halál." (Jel. 1.11-12:)
