Heves Megyei Hírlap, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-27-28 / 72. szám
HÍRLAP, 1993. március 27—28., szombat—vasárnap FÜZESABONY ÉS KÖRZETE 5. Megjelent a Feldebrői Hírek Kísértettel Budapestre A füzesabonyi könyvtárban működő középiskolásokból álló Kísérleti Színházi Műhely a hét végén Budapestre utazik. A fővárosban a szakközépiskolások számára rendezendő diákszínjátszó fesztiválra Oscar Wilde: Centerwille-i kísérteiével mennek. A színjátszó csoport és vezetője, Trojan Tünde írta át színpadra Wilde művét. A füzesabonyiak először szerepelnek fesztiválon. KÁLÓT Feldebron Rendszeresen tartja összejöveteleit Feldebron a KALÁSZ (Katolikus Lányok és Asszonyok Szövetsége) helyi szervezete. Foglalkozásaikra fiúk is eljártak, akik a közelmúltban Gáspár László vezetésével megalakították a KALOT-ot. Ennek már a II. világháború előtt is volt elődje a faluban. Megmaradt az eredeti zászlójuk is. A közös bibliai foglalkozások után a fiúk érdeklődési körüknek megfelelően szerelési munkákat végeznek, így szereznek ismereteket a technikai feladatok és a házimunkák elvégzéséhez. Ötvenmillió kellene... Nem mondtak le régi dédelgetett vágyukról, tervük megvalósításáról az egerfarmosiak, akik úthálózattal szeretnének összekapcsolódni Mezőtárkánnyal. Ez az építkezés előreláthatólag 50 millió forintot igényelne. Erre a célra pályázatot nyújtott be az önkormányzatuk. Ha elnyerik az igényelt összeget, az út építéséhez is hozzáfognak. Gáz Nagytíton is Elkészült a gáz bevezetésének terve Nagyúton, amelynek zsűrizésére március 29-én, hétfőn kerül sor a Tigáz központjában. A vezeték Kálból érkezik majd 8 kilométer hosszan a településre, ahol ugyancsak ennyi kilométert tesz meg, hogy a lakásokba eljusson. A beruházás 55 millió forintba kerül, a lakók előreláthatólag 50-60 ezer forintot fizetnek majd lakásonként a beruházásért. Már harmadik éve, hogy rendszeresen tájékoztatja a helybélieket a negyedévente megjelenő újság, a Feldebrői Hírek. A mostani ünnepi szám bővebb terjedelemben jelent meg. Vezércikkében az úgynevezett „Nehéz emberek”-rol olvashatunk. A Számadás tulajdonképpen egy falugyűlés összefoglalója. Részleteket találhatunk a kiadványban a Debrői uradalom birtoklói történetéről, és más helytörténeti érdekességekből. Képes riport tájékoztatja a falu lakóit a helyi testvérközösségi életről, híreiről, eredményekről. Kivonatos ösz- szegzést állított össze ajegyzőnő a testületi ülések jegyzőkönyveiből és egyéb közérdekű tudnivalókról, törvényekről, rendelkezésekről, a megalakult Gázközmű Építőközösségről. Az átalakulás, a privatizáció nem kerülheti el az álami vállalatokat. Ám ez a nagy „játék” nem megy könnyen. Mi újság a füzesabonyi Tüzépnél, hiszen a hírek szerint itt is hasonló tennivalók elvégzését tervezik? Erről beszélgettünk Petővári Józseffel, az Észak-magyarországi Tüzép Vállalat 316. sz. telepe vezetőjével. — Az átalakulás nálunk is befejezéséhez közeledik, már csak az ÁVÜ igazgatótanácsának döntésére várunk. Ha ők megadják az engedélyt, akkor a vállalat öt regionális kft.-vé alakul át. Ebből Füzesabony, Eger és Bélapátfalva volna — többek között — az egyik ilyen kft. Ezután valószínűleg a vagyonügynökség pályázatot ír ki ezen kft.-k privatizációjára, s ekkor a munkavállalói résztulajdonosi program keretében lehetőség nyílik a dolgozóknak a tulajdon megvásárlására. Mindez persze még terv, megvalósulása hónapokat vehet igénybe. — Ezek után mi lesz a szándékuk? — Az elmúlt évben nagyon pesszimisták voltunk a privatizációt illetően. Egyrészt az Egzisztencia-hitelek nem megfelelőek, kedvezőtlenek voltak, másrészt pedig azt éreztük, hogy az egész privatizációs politika nem a hazai befektetőket, de különösen nem a dolgozókat támogatja. Nem beszélve arról, hogy a csökkenő forgalom sem éppen a legszebb jövőt vetítette elénk, hiszen 40-50 százalékos visszaesés volt. Az utóbbi hetekben kedvező változásokat tapasztaltunk a kormány privatizációs politikájában, olyan döntések születtek, amelyek egyszerűbbé teszik a dolgozók tulajdonszerzését. — A telep dolgozói előtt megcsillant a „sötét alagút” végén a fény, hogy valóban tulajdonhoz tudnak jutni, és Füzesabony városának jól prosperáló üzlete Az anya- és gyermekvédelmi tevékenységről Öblicsek János- né körzeti védőnő írt. Még időben tájékozódhatnak az érdekeltek az árverésre kerülő nagyüzemi táblák helyéről, fontosabb adatairól. Több mint két oldalnyi terjedelemben pedig olyan közérdekű hirdetések olvashatók, amelyek a fontos tájékoztató közleményeiken túl elengedhetetlenül szükségesek minden feldebrői lakos számára. A sok fényképpel illusztrált 12 oldalas tájékoztató márciusi száma ingyenesen került minden helyi család, valamint a Massachusett- si Magyar Egyesület (USA-Bos- ton) tagjainak postaládájába. (kelemen) lesz. Nagyon bízunk a városi ön- kormányzat támogatásában, hiszen ez a település érdeke is. Nem szűnnek meg a munkahelyek, és hosszabb távon esetleg munkahelyteremtő cég is lehetünk. — Ha ezek a lépések sikerülnek, milyen elgondolásaik vannak a továbbfejlesztésre? — Az árubeszerzésben, az ár kialakításában rugalmasabbak akarunk lenni, a vásárlók igényeihez alkalmazkodva. A helyi önkormányzatokkal, vállalkozókkal az eddigi jó kapcsolatot tovább szeretnénk erősíteni. A vásárlók kulturáltabb, gyorsabb kiszolgálása érdekében egy meg- rendeloirodát állítunk fel a város központjában, ahol nemcsak az árukat lehet megrendelni, hanem az építkezőknek egy komplett szolgáltatást is felajánlunk. Gondolok itt a tervezéstől kezdve az árubeszerzésig, a kivitelezésig. — Nem csökkenti a forgalmat, hogy a városba és a környékén lévő településekre bevezették a gázt? — Igen, de ettől függetlenül a tüzelő forgalmazásáról nem mondunk le, mert elég sokan nem kötötték be a gázt, nem volt rá anyagi fedezetük. Igaz, így megszűnt az ellátási felelőssegünk, de a tisztesség mindenképpen azt kívánja, hogy ezeknek az embereknek is megfelelő minőségű tüzelőt biztosítsunk. Megnyugtathatjuk őket, hogy a jövőben is árulunk tüzelőt. Akik gázra kötöttek be, úgy csinálták, hogy a hagyományos tüzelést is meghagytak, mert számítanak arra, hogy néhány éven belül a gáztüzelés ára olyan magasra emelkedik, hogy érdemes lesz visszatérni a hagyományosra. Volt már rá példa az olajárral kapcsolatban. Az óvatosság tehát nem árt, a kétfajta tüzelést váltani is lehet. (fazekas) Átalakul a füzesabonyi Tüzép Remény a tulajdonszerzésre A portára zuhant a húsztonnás kőtömb Szarvák István és felesége Ostoroson, a Honvéd utca 45. szám alatt lakik, és jelenleg a nap túlnyomó részét az udvaron töltik. Elkeseredetten szemlélik a házuk végét, a kis udvarukat és a „volt” pincéjüket. A portájukat teljes egészében elfoglalja az a kb. 20 tonnás kőtömb, ami a hét közepén zuhant le, és maga alá temetett 3 pincét és a ház mögött lévő melléképületet. Szarvákék azon az éjszakán nem tartózkodtak otthon, de az egész utca hallotta, amint hajnal három körül óriási robajjal szakadt ki a partfalból a nem mindennapi méretű kődarab. A helyszínt másnap tervezők, kivitelezők, földmérők lepték el, hogy minél előbb elkezdődhessen a helyreállítás. — Váratlan volt ez az omlás? — érdeklődöm Bakó Bálinttól, a Dorogi Tervező Iroda Kft. mérnökétől, aki jól ismeri az ostorosi problémát. Kire leselkedik még balszerencse? — Tulajdonképpen nem. Őszszel a közeli telken volt egy hasonló, ettől kisebb méretű omlás. De számítani lehetett arra, hogy máshol is leszakad a partfal. Viszont biztosat tudni nem leheA mérnökök ismerik már az itteni veszélyeket tett, mert az utolsó pillanatig semmi nem látszott rajta. — A Honvéd utca lakói ezek szerint életveszélyben vannak? — A Honvéd és az Arany János utat életveszélyessé lehet nyilvánítani, mert nem lehet tudni, mikor omlik le egy másik helyen a partfal. A megerősítési munkálatok folynak, de csak olyan ütemben tudjuk — a tervezők és a kivitelezők is — a munkát folytatni, amennyi pénz van. Katasztrófa sújtotta területté kellene nyilvánítani a falunak ezt a részét, és más forrásból is pénzt szerezni a legsürgősebb munkák elvégzéséhez, mielőtt még tragédia nem történik. — Hány házat érint az omlás veszélye? — A két utcában 70-80 telek van az omladozó partfal alatt. (sárközi) Szarvák István elkeseredetten vette észre a pusztulást (Fotó: Gál Gábor) Ahol szinte mindenki a Hírlapot olvassa... A makiári rekorderek A felmérések tanúsága szerint a megye települései közül Makiár községben olvassák a legtöbben a Heves Megyei Hírlapot: 551 lakásba a lapunkkal kopogtat be mindennap a postás. Ez 64,3 %-os olvasottságot jelent az összlakosság számához viszonyítva, amely még a megyeszékhely Hírlap-olvasottsági arányainál is magasabb. Érthető hát, hogy kíváncsiak voltunk a község polgáridnak véleményére arra nézvést, szerintük vajon minek köszönheti a Hírlap a „makiári rekordot”... Elsőként Ujj István polgár- mestert kerestük föl, akinek az asztalán — lám-lám! — már ott feküdt az aznapi lap — a Magyar Hírlap társaságában. — Nagyon kellemes hír számomra ez a „rekord” — mondja —, hiszen a Hírlapnak én is rendszeres olvasója vagyok. S külön örülök annak, hogy a falu lakosságának tetszését is megnyerte a megye napilapja, aminek—véleményem szerint — egy nagyon lényeges oka van. Mégpedig az, hogy az olvasó az ország-világ híreiről ugyanúgy tájékozódható lapból, ahogyan abban a megye eseményeivel találkozik. S az itteni embereket nagyon érdekli az, ami Heves megyében, vagy szűkebb környezetükben történik... Számomra egyébként a munkám szempontjából is nagyon hasznos a lap, hiszen így figyelemmel kísérhetem azt, hogy mi történik a többi település ön- kormányzati hivatalaiban... — Számunkra pedig az a kellemes, hogy ilyen jó véleménye van a Heves Megyei Hírlapról. De milyen negatívumokat tudna említeni az újsággal kapcsolatban?... — Az utóbbi időben — a tartalmas cikkek kárára — nagyon sok a lapban a hirdetés, sokszor előfordul, hogy az első oldalon is egy hirdetés foglalja el a legtöbb helyet. De feltételezem, hogy ezt a „megélhetés” diktálja... Azonban ennél sokkal fontosabb észrevétel az, hogy néha úgy tűnik: egyes írások nem a tényszerűségre törekednek. Mintha némelyik cikkben — a tények figyelembevétele nélkül, vagy akár csupán az utánajárás megtakarításával — csak az újságíró véleménye dominálna. Ez pedig — természetesen szándéktalanul — az olvasó félreinformálásához vezethet. De azt azért hozzá kell tenni, hogy a Hírlap betartja azt az alapkövetelményt, hogy ha lehetséges, hallgattassák meg a másik fél is... — Említette, hogy rendszeres olvasója a lapnak. Van-e különösen kedvelt rovata, vagy akár újságírója?... — A sportoldalak érdekelnek nagyon, így a sportrovat cikkeit mindig nagyon figyelmesen olvasom. S azt hiszem, hogy onnét is leginkább a Buttinger Lászlót tudnám kiemelni, neki nagyon érdekes és figyelemre méltó írásai vannak... A továbbiakban a község postahivatalát is felkerestük, ahol Zsiga Lászlónét, a hivatal „egyéni hírlapfelvevőjét” kérdeztük a lapunk felől. — Nagyon jó lap ez, tartalmas — mondja. — És sokaknak tetszik, hiszen nemcsak az előfizetők olvassák. Nálunk itt a postán is elfogy az árus példány... — Néhány hónappal ezelőtt— sajnálatos módon — áremelésre kényszerültünk. Mennyiben érintette ez a remittendát? — Nem csökkent az előfizetők száma, nem mondták le a lapot. Sőt, ha jól emlékszem, még növekedett is az eladási példányszám. S ha jól meggondoljuk, ez logikus, hiszen a makiáriak is csak a Hírlapban olvashatnak a megye híreiről, vagy magáról a faluról. Más napilapot nem is nagyon olvasnak, talán a Népszabadságot lehetne megemlíteni a Hírlapon kívül, hetilapokból is jobbára csak a Szabad Földet és a Reformot járatják... A makiári posta épülete előtt éppen indulásra készen állnak a hírlapkézbesítők: Lovász Istvánná, Jacsó Lászlóné és Sza- mosvölgyi János. Az ő véleményükre is kíváncsiak voltunk, ám először azt a választ kapjuk, hogy nincs nekik olvasni idejük... — Reggeltől fél háromig dolgozunk — mondja Lovász Istvánná —, aztán úgy elfárad az ember, hogy megmozdulni sincs ereje... Később aztán kiderül, hogy nagyon is határozott véleményük van a Hírlappal kapcsolatban. — A Hírlap feleakkora, mint a Népszabadság — mondja Sza- mosvölgyi János —, és csak 11 forinttal olcsóbb, ezzel szemben a Hírlap tele van hirdetéssel. Ezt sokszor hallom az emberektől... — Hát, tényleg lehetne jobb ez az újság — mondja Jacsó Lászlóné. — Mostanában sokszor semmi olvasnivaló nincsen benne, csak reklám. De azért itt a faluban nem mondja le senki... Ismerek olyat, aki minden újságot lemondott, mert kevés a nyugdíja, még a Szabad Földet is, de a Hírlapot meghagyta. — Igen — nyugtázza Számos- völgyi János —, lehet, hogy a Népszabi vagy a Kurír jobb, mint a Hírlap, de azokban nincsen semmi Heves megyéről. Az embereket meg leginkább ez érdekli... Mivel a Hírlap betartja azt az alapkövetelményt, hogy ha lehetséges, hallgattassék meg a másik fél is, ezért hosszas keresgélés után Makiáron is találtunk olyat, aki nem olvassa a Hírlapot. Mégpedig Nagyfejed István, a makiári italbolt alkalmazottjának személyében. — Mi nem sokkal ezelőtt költöztünk Makiárra Debrecenből, úgyhogy még nemigen találkoztam a Heves Megyei Hírlappal. Én egyébként is a Kurírt szoktam olvasni, mert az szerintem az egyik legjobb lap. De az igazsághoz hozzátartozik, hogy tervbe vettük, hogy a közeljövőben előfizetjük a Hírlapot. Persze, attól a Kurír még marad... (kácsor) Berze-emléknap A hagyományokhoz híven az idén is megrendezik Besenyőtelken a község nagy szülöttjének és meséimének, dr. Berze Nagy Jánosnak az emléknapját. Az egész napos program a helyi ön- kormányzat és az általános művelődési központ rendezésében zajlik le április elsején. Az ünnepségsorozat reggel háromnegyed nyolckor kezdődik az iskola előtt álló mellszobrának a koszorúzásával, majd 8 órakor a művelődési központban sor kerül a népi cserépedények kiállításának a megnyitójára, majd megemlékezés hangzik el dr. Berze Nagy Jánosról. Ezt követően ünnepi műsor lesz az ÁMK, és az íróról elnevezett általános iskola tanulóinak fellépésével. Kilenc órakor a Tájnyelv alakulása Besenyőtelken címmel dr. Bíró Ferenc nyelvész tart előadást, amit A gyermekvilág meséi címmel Blaskó Balázsnak és Saárossy Kingának, az egri Gárdonyi Géza Színház színművészeinek gyermekelőadása követ. A délelőtt folyamán lesz még játszóház, délben pedig táncház. A délutáni program 14.30 órakor kezdődik, amikor megkoszorúzzák az író emléktábláját, majd az ÁMK Nagyi-klubja bemutatja Móricz Zsigmond Kismadár című vígjátékat. Este 6 órakor a művelődési központ Pávaköre a Játék a fonóban című zenés összeállítással szórakoztatja majd a jelenlévőket. Az emléknapot vacsorával egybekötött társas összejövetel zaija majd.
