Heves Megyei Hírlap, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-26 / 71. szám

HÍRLAP, 1993. március 26., péntek HEVES ÉS KÖRZETE 13. —*— Hevesi Hírek — vállalkozásban Tárgyalások folynak arról, hogy a havonta megjelenő hevesi újságot — a Hevesi Híreket — a jövőben vállalkozásban, azaz üz­leti alapon jelentetné meg az egyik helyi cég. Valószínű tehát, hogy az orgánumot a jövőben nem az önkormányzat, hanem ez a társaság gondozná, de a részle­tek egyelőre még nem tisztázot­tak. Mint Für ka Elemér jegyző elmondta, a változtatást az indo­kolja, hogy szeretnék, ha a lap ezentúl nem havonta, hanem he­tente jelenne meg, és a többlet- munkát ilyen módon akarják megosztani. A madárrezervátumba kirándulnak Amennyiben az időjárás is en­gedi a hét végén — szombaton — egész napos kerékpáros kirándu­lást szervez a hevesi fiataloknak az alföldi város Gyermekháza. Pélyre kerekeznek, hogy köze­lebbről is megismeijék a hírne­ves madárrezervátumot. A ke­rékpáros túrára legalább har­minc gyereket várnak, hogy kö­zösen megtegyék oda-vissza a félszáz kilométeres távot. Horgászok közgyűlése Megtartotta a múlt évet záró közgyűlését Tarnaszentmikló- son, a Metalloglobus Horgász Egyesület. Megvitatták a „pecá- zók” tavalyi tapasztalatait és vá­zolták az idei elképzeléseket is. Újra komputeres szemvizsgálat Az érdelődésre való tekintet­tel a hét elején ismét komputeres szemvizsgálatot tartottak Heve­sen, a Móricz Zsigmond Műve­lődési Központban a debreceni Lupe Látszerész Kft. munkatár­sai. Akik ezen résztvettek, azok­nak két hét múlva küldik a szem­üveget. Németországi táborba készülnek A sikeres tavalyihoz hasonló­an az idén június 28-tól július 8-ig rendezik meg a németorszá­gi Orauenburgban a hevesi Gyermekház táborát. Erre a je­lentkezést már meghirdették az iskolákban. Harminc érdeklődőt várnak, akik személyesen, vagy telefonon jelentkezhetnek az in­tézményben. Egyébként az elő­zetes terveknek megfelelően a német fiatalokból álló csoport június 8-tól 17-ig táborozik majd Hevesen. Tudományos kiadványok a Tisza-tó környéki kutatásokról Az élővilágtól a néprajzig Nem csupán hazánk egyik egyre népszerűbb idegenforgal­mi nevezetességének számít a Tisza-tó és környéke, hanem egyre inkább a tudományos ku­tatások színhelye is. Hatalmas „laboratóriumként” kínál meg­fejtésre váró témákat a biológu­soknak, a történészeknek, a nép­rajzzal foglalkozóknak, sőt a mű- vészetörténészeknek is. A Heves, Jász-Nagykun Szol­nok, Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar megyét érintő víz­ügyi együttes értékeinek sokolda­lú folyamatos feltárását szakem­berek bevonásával szervezetten több mint fél évtizedevégzik. En­nek tapasztalatait, eredményeit eddig több kiadványban is közzé tették az érintettek. Két esztendővel ezelőtt példá­ul útjára indították a négy érin­tett megye múzeológusainak, le­véltárosainak közreműködésé­vel a Tiszai Téka című füzet so­rozatot. Ennek első kiadványa Harka A kos és Endes Mihály ta­nulmánya volt, amely a Tisza élővilágát dolgozta fel és a Heves Megyei Múzeumok Igazgatósá­ga adta ki. Jelenleg előkészítés alatt van a második füzet is, amely ebben az évben kerül az olvasó elé a Jász-Nagykun Szol­nok Megyei Múzeumok Igazga­tóságának jóvoltából. Ez tulaj­donképpen számba veszi az el­múlt hat év főként néprajzi és művészettörténeti kutatásait a Tisza-tó környékén, annak tele­pülésein. Mindezeket Szabó László és Bereczki Ibolya szol­noki muzeológusok szerkesztik. Érdekességnek számít az a ta­nulmánykötet is, amelyet az el­múlt évben tettek közzé a fennál­lásának hétszázadik évfordulóját köszöntő Tiszaőrs történetéről. Mindezt a debreceni Kossuth Lajos Tudomány Egyetem Nép­rajzi Intézetének Etnikai Kiadó­ja bocsájtotta útjára. Pékség, virág, zöldség Újabb vállalkozások Tenken Immár rendszeresen adunk hírt arról, hogy Tenken egyre- másra nyílnak az újabb és újabb vállalkozások, illetve épülnek az ehhez szükséges házak. Nemrégiben számoltunk be a községben létrehozott baromfi- feldolgozó üzemről, most pedig — mint megtudtuk — a helybéli­ek kereskedelmi ellátását javító, a választékot bővítő kezdemé­nyezés történt ebben a község­ben. A fő út mellett látható az az építmény, amely néhány hóna­pon belül több üzletnek ad majd helyet. Az elképzelések szerint ugyanis július elején nyitják meg azt a kisebbfajta üzletházat, amelyben olasz pékség, valamint virág és zöldségbolt rendezkedik be. így hát a tenki polgárok rövi­desen itáliai ízekben dúskálhat­nak majd, és ezért nem is kell fel­tétlenül Olaszországba utazniuk, elég, ha átmennek az út másik ol­dalára. Érdekességképpen elmond­ható az is, hogy az a két vállalko­zó, aki a fenti üzleteket júliusban megnyitja, eddig munkanélküli volt, s a cég beindulásával nem­csak a községbelieken, hanem magán és családján is segít. Jól halad az építkezés — már csak négy hónap van hátra a júliusi nyitásig (Fotó: Gál Gábor) Mi érdekli az olaszokat Hevesen? J, > .. ” ív! Az olasz üzletemberek több helyi üzembe is ellátogattak, képünk a hevesi Bervában készült Fotó: Gál Gábor) (Folytatás az 1. oldalról) Nos, nagyvonalakban ezek azok a területek, ahol esély mu­tatkozik a két város, illetve régió együttműködésére. A vállalko­zási fórumra meghívták a kör­nyék vállalkozóit, s a bemutatko­zás után két szekcióra oszlott a társaság. Az egyik a mezőgazda­sággal és élelmiszeriparral fog­lalkozott, a másik pedig a mező- gazdasági gépekkel, illetve a ke­reskedelemmel. Az olaszok élénken érdeklődtek az iránt, hogy tudnának-e gabonát, főleg napraforgót importálni, és hogy a tejfeldolgozásban miként le­hetne együttműködni. Elmond­ták azt is, hogy szívesen tenyész­tenének közösen itt pulykát, ter­mészetesen a szigorú szabvány­előírások betartásával, s mindeh­hez biztosítanák a technológiai hátteret is. A kömlőiek például azt tuda­kolták a breganzeiektől, milyen gépeket tudnának szállítani egy leendő helyi malom beindításá­hoz. A fórumon szóba került ugyanis, hogy Kömlőn régen is működött malom, s kívánatos lenne újból beindítani azt, hiszen szükség lenne a helyben megter­melt gabonafélék feldolgozásá­ra. Az olaszok megígérték, hogy sürgősen elküldük legkülönfé­lébb ismertetőiket. Felvetették a kutyaexport ügyét is. Már eddig is szállítottak ebeket — nyolc hetes koruktól — Itáliába, de eddig ez Budapesten keresztül, közvetítőkkel történt. Most azonban a közvetítők ki­kapcsolásával szeretnék meg­szervezni ezt az üzletet. Az ola­szok persze azt is szeretnék elér­ni, hogy az általuk gyártott ku­tya- és macskaeledel is kapható legyen nálunk. A legkecsegtetőbbnek az úgy­nevezett pulóveres üzlet látszik. A breganzeiek hoztak mintada­rabokat magukkal, s megígérték azt is, hogy egy-két héten belül elküldenek Hevesre egy szakér­tőt, aki azt vizsgálja majd; mi­képpen lehetne a városban létre­hozni 30-35 bedolgozói állást. Ez a mai munkanélküli időkben különösen fontos lenne. Az ola­szok adnák a gépeket, az alap­anyagot, s az árut el is vinnék, míg a hevesi otthonokban mo­dem gépen készíthetnék azt a terméket, amelynek kint már biztos piaca van. A második szekcióban többek között a faiparral kapcsolatos le­hetőségeket vitatták meg. Az olaszok ajánlata antik bútorok javítására és gyártására szól, s itt akadna ember, aki a kinti elvárá­sok szerint gyárthatná is ezeket a termékeket. Igaz némi bonyo­dalmat okoz, hogy ezeket a dara­bokat főként diófából készítik, s ebből itt sem bő a kínálat. A he­vesiek igen nagy érdeklődést mutattak ez ügyben is, igaz, nem teljesen voltak felkészülve erre a találkozóra, nem volt a termékü­ket ismertető prospektusuk, így a valódi kapcsolatfelvétel egy ki­csit elhúzódhat. Minden esetre az első lépések megtörténtek, s a hírek szerint több helyi vállalko­zó ki is megy a közeljövőbe Olaszországba, hogy a helyszí­nen tisztázza a lehetőségeket. H.A. Természetgyógyász tanfolyam A hevesi Móricz Zsigmond Városi Művelődési Központban több természeti kapcsolatos tanfoly: előadás zajlott az elmúlt hetek­ben. Ma 1/ órától egy újabb kur­zus kezdődik. A tíz foglalkozás­ból álló, mintegy harmincórás oktatás öt fő témakörben nyújt majd hasznosítható ismereteket, így a reflexológia, a gyógyvizek, a gyógynövények, az aromathe- rápia valamint az izom, ezen be­lül a babamasszázs rejtelmeibe avatják be az érdeklődőket. Az ígéretek szerint a kurzus végére mindenki képes lesz arra, hogy felismerje, illetve gyógyítsa a családtagok és ismerősök beteg­ségeit, kiegészítve és nyilvánva­lóan nem helyettesítve ezzel az orvosi ellátást. A foglalkozások egyébként elméleti és gyakorlati részből állnak, s az előadó Ju­hász István természetgyógyász lesz. Szigorú környezetvédelmi intézkedések Mint hírül adtuk, szigorítják a környezetvédelmet az ország hat frekventált üdülőkörzete közé tartozó Tisza-tónál — erről hatá­rozott a vízpart-menti települé­sek önkormányzatának érdekvé­delmi szövetsége. Az indítékot az adta, hogy a térségben az utóbbi időszakban elképesztő méreteket öltött a vadkempinge­zés, az engedély nélkül, tiltott he­lyen is sátort verők temérdek sze­metet hagytak maguk után. A társadalmi környezetvédők az elmúlt szezon végén csaknem húsz, egyenként 6 tonnás teher­autóra való hulladékot gyűjtöt­tek össze. A vízparton megszaporodtak az álló vagy úszó stégek száma. Ezt megakadályozandó újak lé­tesítését nem engedélyezik. A már elhelyezett stégek tulajdo­nosai 1993 végéig még meghosz- szabbítják az engedélyt, 1994 elejétől viszont kizárólag a kije­lölt csónakkikötők és strandok területén helyezhetők el stégek önkormányzati hozzájárulással és csakis közszolgáltatást végzők részére. Mivel a Tisza-tó ivóvíz­bázisnak is számít, a környezeti állapotokat az önkormányzato­kon kívül a rendőrség is ellenőr­zi, megerősítették a tavi rendőr­szolgálatot. A tanulók könyvelnek és kezelik a pénzt Iskolaszövetkezeti csoportot alakítottak Az önállóságot, a demokratikus jogokat gyakorolják A hevesi Eötvös József Kö­zépiskolában nemrég takarék­szövetkezeti csoportot alakítot­tak. A tanulók húsz forintos részjegy vásárlásával lehetnek a tagjai, valamint az oktatási intéz­mény dolgozói is elhelyezhetik ott a pénzüket. A csoportot öt tagú intéző bi­zottság irányítja, amelynek ta­nár-elnöke Saska Imre lett. A könyvelői és a pénztárosi felada­tokat folyamatosan, egy-egy ta­nuló látja el. Az iskolai takarék- szövetkezet célja a működési szabályzat szerint — a pénzinté­zeti szolgáltatási tevékenység út­ján — a tanulók önállóságra, kö­zösségi életre, a demokratikus jogok gyakorlására, a felelősség- vállalásra és a takarékos életre való nevelése. Az intéző bizottság minden kedden és csütörtökön reggel há­romnegyed kilenc és kilen óra kö­zött fogadja ügyfeleit. Zrínyi Ilona matematikaverseny Kedves ünnepséget tartottak a napokban a hevesi városháza dísztermében. Ott adták át a ju­talmakat az országos Zrínyi Ilo­na matematikaverseny Heves megyei fordulójában legjobb eredményt elért tanulóinak. Az idén második alkalommal ren­dezték meg az országos vetélke­dőt, amelyen több tízezer tanuló vett részt. Szűkebb hazánk ötven iskolá­jából a március 5.-i versenyen 833 tanuló mérte össze tudását az általános iskolák hatodik osz­tályosaitól a nyolcadikosokig. A szervezés oroszlánrészét a hevesi Eötvös József Középiskola, illet­ve annak tanára, Erdész László vállalta. Az alföldi városban ti­zenhárom iskola tanulói verse­nyeztek. A szervezők kérésére még további négy vállalkozott az érintett tanulók fogadására. így a hatvani Kodály Zoltán általános iskola tizenkét, az egri Dobó Ist­ván Gimnázium és a gyöngyösi II. Rákóczi Ferenc általános is­kola egyaránt kilenc, a verpeléti Arany János általános iskola pe­dig hét intézmény fiataljait fo­gadta a megyéből. A harmadik, negyedik osztá­lyosok húsz feladatot oldottak meg egy óra alatt. Az ötödikesek és hatodikosok 25-öt, 75 perc alatt, míg a hetedik, nyolcadik osztályosoknak másfél óra állt rendelkezésükre harminc feladat megoldásához. A verseny ered­ményeinek feldolgozása számí­tógép segítségével, kettős rögzí­tés útján történt. A több mint húsz­ezer feladat javítására csupán két nap állt rendelkezésre, mert a verseny eredményét már márci­us 8. -an postázni kellett az orszá­gos szervezőknek. A hevesi értékelésre, az egyéni verseny első hat és a csapatver­seny eíső helyezettjeit, valamint a legeredményesebb felkészítő tanárokat hívták meg. Összesen tizenöt iskola 43 tanulóját és öt tanárát részesítették tárgyjuta­lomba. Ezúton is szeretnék megköszönni azoknak a cégek­nek, vállalkozóknak, intézmé­nyeknek a támogatását, akik anyagiakkal is hozzájárultak a díjazáshoz. A jutalmakat Győrfi József, Heves alpolgármestere, Bárdi István, a hevesi Eötvös Jó­zsef Középiskola tanára, Szabó Jenő, a Szolnoki Mezőgép Rt. hevesi gyáregyságánek igazgató­ja, valamint Godó Pálné, a He­ves és Vidéke takarékszövetke­zet elnöke adta át. Az országos döntőbe megyénkből évfolya­monként két, így összesen tizen­két tanuló jutott. Ezt április 4-6 között tartják majd Kecskemé­ten. Az ünnepség után beszélget­tünk Ács Gáborral, a horti álta­lános iskola tanulójával, aki a nyolcadik osztályosok versenyé­ben az első helyet szerezte meg. A rokonszenves fiatalember általá­nos iskolai éveiről, a versenyre való felkészüléséről, valamint további terveiről beszélt: — Ötödik osztálytól Köles Fe- rencné, az osztályfőnököm és a matematika tanárom, aki meg­szerettette velem ezt a tárgyat. Szakköri foglalkozásokon meg­ismerkedtünk a számítógéppel is. Erre a versenyre a tanárnő készí­tett fel, aki feladatokat állított össze a korábbi vetélkedők pél­dáiból. így készülök most az or­szágos versenyre is, ahol szeret­nék szintén jó helyezést elérni. Egyébként az egri Neumann Já­nos Közgazdasági Szakközépis­kola informatika és számítás- technikai szakára jelentkeztem. Ha sikerül elvégeznem, akkor számítástechnikával szeretnék foglalkozni. Vörös Dezső

Next

/
Thumbnails
Contents