Heves Megyei Hírlap, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-25 / 70. szám
HÍRLAP, 1993. február 25., csütörtök GYÖNGYÖS ÉS KÖRZETE 5. terveiről Az elmúlt hónapban tartotta éves közgyűlését a mátrafüredi Bene Egylet. Beszámoltak a tavalyi működés pénzügyi és egyéb hátteréről, megvitatták az új szervezeti és működési szabályzatot. Molnár Gusztáv, az egyesület elnöke szólt a Bene-ház felújításáról, megköszönve az egyesületi tagok rengeteg munkáját. Az idei tervek között szerepel, hogy megemlékeznek Ha- nák Kolos halálának hetvenedik évfordulójáról, s ebből az alkalomból egy emlékkönyvet is megjelentetnek. Táncoslábűak figyelmébe Hobbi-táncklubot indított a gyöngyösi Mátra Művelődési Központ azok számára, akik az intézményben már korábban is végeztek tánctanfolyamot. Nem kevesebbet ajánlanak, mint azt, hogy tagjaikból a táncparkett ördögei lesznek — már amennyiben erre van késztetésük. Igényes alkotások Narancs-filmklubban A gyöngyösi Puskin moziban működő Narancs-filmklubban az igényesebb alkotások kedvelői találnak maguknak megfelelő programokat. Legutóbb A hús című filmet vetítették, 27-én fél kettőkor pedig Eric Rohmer: Éjszakáim Maudnál-ját játsszák a moziban. A vizsga pillanatai Adács Tóth Sándorné — a gépénél A Green Line első „mérföldköve” Lezárult az első fejezet az adácsi Green Line Kft. történetében: a tavaly ősszel alapított kisüzemben — varrodában — a jelentkezett munkások a napokban vizsgán adtak számot négyhavi tanulásuk eredményéről, pályaalkalmasságukról. E „mérföldkőnél” beszélgettünk a megtett útról és a továbbiról. A társaságban 80 százalékig tulajdonos budapesti S. U.M. részéről az olasz Lucio Ferrari mosolyogva magyarázta, hogy bármennyire is újnak számít találkozásunk a községben — valójában a magyarok meglehetősen régi ismerősei. Mintegy 15 esztendeje keresgéli a kapcsolatok lehetőségét Kelet-Európábán, s az itteni országok közül természetesen hazánkat sem kerülte el. Mivel pedig — a csehek és szlovákok mellett — bennünk látta a legnagyobb fantáziát, többet is időzött nálunk. Előbb csak bérmunkát akart ajánlani, aztán — Hevesen — egy kft. alakításába is belement. Legújabban pedig — Gyöngyösön — egy vállalat privatizációjáról tárgyal. Adácson 120 dolgozó foglalkoztatásával számol társaival, s biztos kenyeret ígér a gárdának. Hiszen legalább öt esztendőre már most piacuk van az itteni termékeknek elsősorban Olaszországban, de Németországban és Angliában is. — Megvettük, s szükség szerint átalakítottuk ezt az üzemépületet — folytatta Szilágyi Anikó, az S. U.M. Kereskedelmi Kft. társtulajdonosa —, majd nem egészen felerészben fel is szereltük a legkorszerűbb technikával. Csúcstechnológiának is nevezhetem azt, ami itt van: bizonyos, hogy külföldön sem lesznek elégedetlenek velünk. Csak még több gép kellene, s bizonyos infrastrukturális fejlesztések szükségesek, hogy teljesen készen legyünk a 37 millió forintosra tervezett beruházással. Sajnos, a munkahelyteremtéshez ígért milliókat máig sem kaptuk meg a megyei központtól, s ez a pénz nagyon hiányzik törekvéseinkhez. — Meglesz az összeg — fűzte biztatóan az iméntiekhez a vizsf abizottságban is szerepet vállalt iudaváriné Istenes Maria, a Heves Megyei Munkaügyi Központ csoportvezetője. — A kiutaláshoz azonban elengedhetetlen, hogy lássuk: valóban alkalmazzák is a biztatott 120 embert. — Különben a támogatásunkat más tekintetben is a legkomolyabban gondoltuk, hiszen a Foglalkoztatási A lapból valójában mi fedeztük a most véget ért két tanfolyam 3,6 millió forintos költséf ét, s biztosítottuk a munkanél- üliek, pályakezdők átképzésének, betanításának idejére járó 6-10 ezer forintos átlagos bruttó „kereseteket”. Azon túl, hogy az ÉRÁK Egri Kirendeltsége szakmai anyaggal, a Heves Megyei Ruházati Ipari Rí. pedig szakoktatókkal, tanácsadásokkal segített a felkészülésben. A vizsgabizottság — tagjai között az adácsi polgármesterrel, Fodor Lajossal — meglehetősen magas követelményeket állított a jelöltek elé. Szakma- és anyagismeretből, géptanból, technológiai, műveletsorrendi, munkavédelmi kérdésekből húztak tételeket a tanfolyamok hallgatói, akik egyébként 51 -en maradtak a számadásra a kezdő 66 dolgozóból. Ki magabiztosabban, ki bizonytalanabbul válaszolgatott a szóbelin, s változó volt az ügyesség a gyakorlati munkáknál is. Az erki Banga Richárdot már az eredményhirdetés előtt a jobbak között emlegették. A fiatalember — aki korábban gépkocsi- vezető volt, s csupán vállalatok pilótájaként 80 ezer kilométert tett meg gépkocsival — szerényen hárította el a dicséretet. Csak annyit mondott, hogy: akart. Figyelt és olvasott. Örülne, ha megtalálná itt a helyét, az új pályán is bizonyíthatna. Társáról, az adácsi Tóth Sán- dornéról hasonló elismeréssel beszéltek oktatói, vezetői. — Ha azelőtt másutt dolgoztam is, bélüzemi meós voltam a „szomszédban”, Adács és Vá- mosgyörk között, a varrás mindig érdekelt — válaszolta a megszólításra. — Odahaza megcsináltam a legszükségesebbeket. Itt sokkal többet is tanultam. Úgy érzem: belejöttem a szakmába. Tetszik, s szeretem az új munkát, ami kényelmesebb, kellemesebb is a réginél. S az sem utolsó, hogy szinte karnyújtásnyira vagyok a lakásunktól, nem kell többé hosszabban utazgatnom. Persze hogy szívesen maradok, ha lehet... Aki megfelelt: gépi varró betanított munkára kapott bizonyítványt, s a szoknyák, blúzok — főleg fiataloknak szánt divatos darabok — készítését a jövőben már nemcsak próbaként gyakorolja, hanem a legkomolyabban termeli. S — mint biztatják őket — az egercsehiekhez hasonlóan, 10-28 ezer forint körül kereshet havonta. Ha nem is válnak belőle milliomosokká — állásuk lesz. S manapság ez sem kevés... Gy. Gy. Anekdotázó kedvvel: Góbéságok Játékszín A közel négy évtizede működő Gyöngyösi Játékszín pályája legelején teljes estét betöltő prózai és zenés színdarabokkal jelentkezett, később irodalmi műsokkal, szatirikus összeállításokkal szórakoztatták a nagyérdeműt. A hetvenes években a pódiumról kimerészkedtek az utcára, s vásári komédiákkal, vaskos humorral vidították a járókelőket. Manapság már nemcsak Gyöngyösön lépnek színre, hanem a megye valahány városában, számtalan községében, nemegyszer a határainkon túl, például Szlovákia magyarlakta településein is. Ma is széles a műsorválasztékuk. Molnár Ferenc: Doktor úr című zenés bohózata Zerkovitz muzsikájával éppúgy repertoárjuk része, mint a székely humorból ösz- szeállított Góbéságok. A csoport alapítója és rendezője Jankovits Jenő— amúgy civilben nyugdíjas üzemmérnök. A társulat működésének feltételeit a gyöngyösi Mátra Művelődési Központ biztosítja, egyben irányítja és felügyeli is az együttest. Jelenleg leginkább a Góbéságok című összeállításukkal járják a településeket. A Székelyföld művelt, jó humorérzékkel megáldott városlakóinak anekdotázó kedvét elevenítik fel, a vándorszínészek, tanítók, hírlapírók viccein keresztül is. Az előadás másfél órája alatt a nézők is részesei lehetnek a csavaros eszű atyafi góbéságainak, aki feledtetni tudja mindennapos gondjaikat. A színjátszók mellett a Vidróczki néptáncegyüttes is színesíti a műsort. A Mátra fővárosában is lesz? Kézzelfogható csoda Több sajtóorgánum is hírül adta nemrégiben, hogy Budapesten megnyílt az Ormos János Egészségügyi Alapítvány természetgyógyászati tanácsadó központjának klinikája. Hogy ebben az információban mi az érdekes a gyöngyösiek számára, azt Wattai Zsuzsától tudhatjuk meg, aki a klinika igazgatójával, Boldizsár Sándorral beszélgetett. — Mennyiben más ez a klinika, mint a többi gyógyító intézet? — Az összes módszer, amelyet az orvosok, illetve természetgyógyászok nálunk alkalmaznak, szinte mind kivétel nélkül az ősi, eddig nálunk alig ismert gyógyítómódok közé tartozik. A másik, amiben eltér, hogy a szintetikus gyógyszereket úgyszólván sikerült teljesen kizárni. A gyógynövény-készítmények óriási előnye, hogy csak annyi szívódik föl belőlük az emberi szervezetbe, amennyit az károsodás nélkül képes feldolgozni. Ma, amikor elérkeztünk a szabad orvosválasztáshoz, egyben addig is eljutottunk, hogy a betegek minket is választhatnak. — Mely betegségek gyógyítására szakosodtak? — Az intézetbe jelentkező összes páciens szemének íriszét megvizsgálja egy természetgyógyász orvos, olyan berendezéssel, amely a beteg szemét mintegy hatvanszorosára nagyítja fel. Az így kirajzolódó „térkép” komoly támpontot nyújt az orvos számára a már kialakulóban lévő, de még tünetmentes betegségek meghatározásánál. Ezután az itt dolgozó nyolc természet- gyógyász orvos közül a diagnózis alapján a legmegfelelőbb specialistához irányítják a rászorulót. — Hogy kerül a „képbe” Gyöngyös neve? — Működésünk elmúlt öt évének statisztikai adatai alapján azt az eredményt vontuk le, hogy betegeink egy jelentős része Heves megyéből, illetve közvetlen környékéről jelentkezett. Ezért az idei év tervei közé tartozik, hogy Gyöngyösön a budapesti mintájára egy hasonlóan szép rendelőt szeretnénk nyitni, annak érdekében, hogy népszerűsítsük az egészséges életmódot, valamint teret biztosítsunk a természetgyógyászati módszerek szélesebb körű megismertetéséhez. Intézetünk már megkereste a város polgármesterét, s kérte az ő segítségét is. Kiállítás és beszélgetés A „Hazalátogatók" vendége: Mester József A tavalyi filmszemlén, majd később az egri filmes nyári egyetemen is bemutatták Mester József: Ad patres című alkotását. Akik látták, azok számára túlzás nélkül meghatározó élményt jelentett, nemcsak a téma miatt, hanem a feldolgozás megejtő humanizmusáért is. A rendező az emberi lét végét tárta elénk, amelyet jelenlegi kultúránkban legtöbben kórházban élünk meg. Az elfekvőben magányosan, a halállal való találkozástól félve várakoznak az öregek... Gyöngyösön a Hazalátogatók elnevezésű sorozatban ma délután 6 órakor Mester József Balázs Béla-dijas filmoperatőr-rendezőt látják vendégül, a meghirdetettek szerint itteni gyökereiről is faggatva. A helyszín a Pincegaléria, ahol Szablics Erika riporter lesz az est házigazdája. A beszélgetéshez kapcsolódva az alkotó fotóiból nyűik kiállítás ugyanitt, majd Indiáról vetítenek diákat, s bemutatják Mester József: Káli örökösök és az A la carte című rövidfilmjét. Jelenleg az élen állnak Hírtorna Gyöngyösön Lapunk néhány héttel ezelőtt Hírtornát hirdetett, amelyen felső taf ozatos általános iskolás tanulók vehetnek részt — ötfős csoportok- an — egy tengerparti üdülés, illetve sok más értékes nyeremény reményében. Az első fordulóban egy hosszabb tesztet töltöttek ki a jelentkezők, majd ezt követte egy játékos szellemi csata Egerben, a megyeházán. Örömmel mutatjuk most be körzeti oldalunkon a Gyöngyösről érkezett csapatot: a Zugfirkászokat. Ők a 6-os számú általános iskolában tanulnak, s különös ismertetőjelük, hogy saját közösségükben is foglalkoznak újságkészítéssel. Bizonyára ez is közrejátszott abban, hogy a mezőnyben egyelőre ők vezetnek. A pontkülönbségeket azonban csökkenthetik a mögöttük haladók, ha a soros fordulóig előfizetőket gyűjtenek lapunk számára. A Hírtorna legközelebb áprilisban váija majd a csapatokat, a tervek szerint Gyöngyösön. *** A tengerparti nyaralás pillanatnyi illetékesei (Fotó: Gál Gábor) Gyöngyösi arcélek A szülész-nőgyógyász Dr. Kádár Zoltán Miskolcról jött a mátraalji városba Sok éven keresztül a szülésnél az orvosé volt a főszerep, a rfő csak „elszenvedte” az eseményeket. Űj szelek fújnak mostanában: sokan szeretnének visszatérni a régi szemlélethez, miszerint a szülés nem betegség, hanem természtes folyamat. Gyöngyös város új szülész-nőgyógyász főorvosát, dr. Kádár Zoltántkéi- deztük erről. — Hogyan került a városunkba? — Pályázat útján nyertem el ezt az állást, a Népjóléti Közlönyben másodszor hirdették meg a pályázatot, akkor jelentkeztem. Miskolcról érkeztem, ott is főorvosként dolgoztam, itt 1993. február 1-je óta állok az osztály élén. — Mit gondol arról a sokat hallott véleményről, hogy a kórház nagyüzem, ahol futószalagon megy a munka? — Ez ellen tiltakoznom kell, hiszen maga a szülés egy élettani folyamat, s mindenkit egyénileg gondozunk a terhesség alatt. Maga a szülés is olyan csapatmunka, ahol mindannyiunk munkájára, együttműködésére szükség van. Minden szülőnek más és más a problémája, ezt egyénileg kell értékelnünk, és empátiával kell közelednünk minden egyes esethez. — Újra előtérbe került az úgynevezett otthonszülés. Mi az álláspontja erről? Az otthonszülés, vagyis az alternatív szülészet pillanatnyilag Magyarországon még veszélyes játék. Nincsenek még felkészülve az emberek arra, hogy otthon megfelelő szakember irányításával, műszerezettséggel létrejöhessen ez a dolog. Döntő jelentőségű az idejében történő felismerés, hiszen a terhesség végső időszakában mind az anya, mind a magzat egészségéért harcolni kell. El kell felejtenünk a szülészkedésben azokat a merev szabályokat, hogy a szülő nő meg sem mozdulhat szülés közben. Tehát a úgy látjuk, hogy semmiféle probléma nincs — szeretném ezt megvalósítani —, akkor mozogjon, járkálhasson. De a műszerezettségünk olyan jellegű, amely még nem erre a célra szolgál. A jövőre nézve pedig a baba-barát kórházak kialakítása, ahol az „apával való szülés” is lehetséges. __ — Új munkakapcsolatot alakított ki a védőnőkkel, a napokban tartott erről tájékoztatót. Mi ennek a lényege? — A terhes- és családgondozásban elsődleges szerepe van a védőnőknek. Az orvosi és védőnői munka egymás nélkül semmissé válhat. Nagyon szeretném, ha a körzethez tartozó valameny- nyi védőnőnk a gondozási munkában önállóan dolgozva részt vegyen. Kialakítottunk munkatársaimmal egy terhespatológiát, ahol minden vizsgálati lehetőség adott. A terhesség utolsó heteiben a magzat „őrzése” igen fontos feladat, s arra kértem a védőnőket, hogy minden terhesre egyénileg kidolgozott gondozási programot állítsunk össze, s ennek a programnak az alapján bármiféle gond esetén az a terhesambulancián a rendelkezésükre áll. — sziráki —
