Heves Megyei Hírlap, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-25 / 70. szám
2. VILÁGTÜKŐR HÍRLAP, 1993. március 25., csütörtök Üzemanyaggondok Ungváron néhány napja nem közlekednek a városi autóbuszok s szinte teljesen leállt a falvakat a várossal összekötő autóbuszforgalom is. Az ok: nincs üzemanyag. Veszélyben van a mezőgazdaság is. Nincs meg a szükséges üzemanyag-mennyiség a tavaszi munkaiatok elvégzéséhez. Ezért az ukrán elnök kárpátaljai megbízottja úgy rendelkezett, hogy az üzemanyag- készlet 80 százalékát márciusban a mezőgazdaság kapja meg. A rendelkezés megtiltja, hogy magánautósoknak adjanak el benzint vagy gázolajat, csupán a mozgássérültek képeznek kivételt. Árfolyamveszteség Soha nem tapasztalt árfolyamveszteséget szenvedett el a dollár a keddi tokiói tőzsdei napon, amelynek zárásakor az amerikai valutáért mindössze 115,33 japán jent kínáltak. Kereskedők szerint ezúttal elsősorban spekulatív célzatú bankközi eladások ásták alá a dollár jenárfolyamát. A Japán Bank azonban hírek szerint távol tartotta magát az eseményektől. A jen az utóbbi hetekben sorra döntögeti az árfolyamrekordokat a dollárral szemben; ezt elsősorban az a piaci várakozás táplálja, hogy Tokió esetleg hivatalosan is áldását adja a japán valuta erősödésére, kiengesztelendő a csillagászati japán többletek miatt háborgó külföldi kereskedelmi partnereket. Az acélipar válságáról Sir Leon Brittan szerint az acélipar válsága a Közös Piacot jóval kevésbé sújtja, mint a keleteurópai országokat. Az Európai Közösség Bizottságának külgazdasági kapcsolatokkal foglalkozó felelőse egyúttal azt is kijelentette, hogy az esetleges importintézkedéseket országonként, illetve termékenként kell megtárgyalni. A brüsszeli illetékes szerint a közösségi acéliparnak nem szabad elhalasztania a szerkezet- váltást, főkként nem arra hivatkozva, hogy a kelet-európaiakkal még nem fejeződtek be a tárgyalások. Az ipar ugyanis saját megmenekülését késleltetné ezzel, és vezetői rövidlátását bizonyítaná — tette hozzá Sir Leon Brittan. Oroszország kézzelfogható támogatásra számíthat Nincs változás a tervekben, hogy április 3-án a kanadai Vancouverben találkozzék az amerikai és az orosz elnök — erősítette meg az amerikai és az orosz külügyminiszter. Warren Christopher többórás megbeszélést folytatott kollégájával, Andrej Kozirewel. Tanácskozásaik után az utóbbi közölte: változatlanul arra készülnek, hogy Bili Clinton és Borisz Jelcin Kanadában találkozik. A javaslatot, hogy — tekintettel Jelcin szorongatott hazai helyzetére — a csúcstalálkozót Moszkvában rendezzék, Borisz Fjodo- rov orosz miniszterelnök-helyettes tette, de Clinton elnök keddi sajtóértekezletén közölte: nem kapott Jelcintől ilyen javaslatot. Az amerikai elnök, aki ismét határozottan kiállt az orosz elnök és az orosz demokrácia ügye me.l__________________________ l ett, tegnap fogadta Kozirevet... Christopher megerősítette, hogy a csúcstalálkozó célja a két ország együttműködésének erősítése, s Oroszország kézzelfogható támogatásra is számíthat. Ko- zirev jelezte: Oroszország végü- lis megszavazza majd az ENSZ BT-ben a határozatot, amely kimondja: katonai erővel is érvényt lehet szerezni a boszniai légtérzárlatnak. UFO szállt le Cheshire-ben — a nézőket letartóztatták Angliában a cheshire-i rendőrség kedden hírül adta, hogy idegen bolygóról érkezett repülő csészealj szállt le egy mezőn. Az eseményre sokan voltak kíváncsiak, és mindőjüket őrizetbe vették. A különös esetnek egyszerű természettudományos magyarázata van. A cheshire-i rendőrség megelégelte, hogy rádióbeszélgetéseibe a helyi rádiótelefontulajdonosok rendszeresen és törvényellenesen belehallgatnak. Ezért bizalmasnak álcázott beszélgetésben egy rendőr jelentette a központnak, hogy UFO érkezett. A helyszínre sereglő nézők épp ezzel maguk szolgáltattak önmaguk ellen a bizonyítékot. UFO-t ugyan nem láttak, de vád alá helyezés után vala- mennyiüket szabadon bocsátották. Kérdőjelek Egypólusú világ? A hidegháborús időkben gyökerező vilgárendszer széthullása után az Egyesült Államok maradt az egyedüli szuperhatalom a világpolitika színpadán — hallhattuk, olvashattuk az elmúlt egykét évben. S a tény voltaképp igaz: ma egyaránt Washingtonra hárulna a rendcsinálás a Balkánon és Afrika éhségövezetiben, a kereskedelem fellendítése és az emberi jogok védelme, akárcsak a kellően soha nem eléggé bőséges segélyáradatról való gondoskodás. Ám valóban határtalan lehetőségekről van szó? Azt, hogy katonailag ma az USA áll a dobogó felső fokán, nemigen lehet kétségbe vonni, de ez mégsem jelenti, hogy az amerikai vezetés ne tatana számos baljós lehetőségtől. A mindenáron támogatott Jelcin pozíciójának megingása például felvillantja az oroszországi visszarendeződés veszélyét. A balkáni káosz még kiterjedtebb etnikai ellenségeskedésekhez vezethet, ráadásul kényelmetlen választás elé állítja az új amerikai elnököt. Ha szenvtelenül figyeli a délszláv tragédiát, bűnbakká válhat, ha beavatkozik, odahaza azonnali bírálatra számíthat, hogy miért nem a belső problémákra koncentrál, a választáis ígéreteinek megfelelően? S a gazdasági, kereskedelmi háborúskodások? S a nukleáris eszközök elszaporodása? A nemzetközi terrorizmus újraéledése? A harmadik világ szegény nemzeteinek vádlóan Washington felé mutató ujja? Az új világrendben egyedül maradt szuperhatalomnak el kell döntenie: magára vállalja-e — s ha igen, milyen mértékben — a világ gondajit. Lehet-e tartósan egypólusú a vi- lá8? (FEB) A boszniai szerbek kivonultak a tárgyalásokról Peking nem enged az álláspontjából A dalai láma visszatérhet Tibetbe, de... A boszniai szerbek küldöttsége kedden kivonult a New Yorkban tartott boszniai béketárgyalásokról. Lord Owen, a tárgyalások EK-közvetítője újságírókkal közölte: „a tárgyalásoknak ez a szakasza lezárult, félek, hogy (a szerbek) távoznak, és a harcok kiújulnak”. Radovan Karadzic, a boszniai szerbek vezetője feltehetően azért döntött a távozás mellett, mert Alija Izetbegovic bosnyák elnök nem volt hajlandó egy tárgyalóasztalhoz ülni a szerbekkel. Karadzic már korábban levelet küldött az ENSZ Biztonsági Tanácsának és a tárgyalások két közvetítőjének — lT>rd Owen- nek és Cyrus Vance-nek —, s ebben leszögezte: a holtpontról való kimozdulás elengedhetetlen feltétele az, hogy a három boszniai fél közvetlen tárgyalásokat folytasson. — Ha a bosnyákok elutasítják a közvetlen tárgyalásokat a szer- bekkel, akkor az annak bizonyítéka lesz, hogy nem igazán érdekeltek a volt Jugoszlávia területén kirobbant válság békés és lehetséges megoldásában — idézte Karadzic levelét a Tanjug jugoszláv hírügynökség. Lord Owen a szerb vezetővel tartott találkozója után közölte, hogy Karadzic még aznap este elhagyja New Yorkot, és nem tudni, hajlandó lesz-e később ismét tárgyalóasztalhoz ülni. Ám Radovan Karadzic cáfolta, hogy szándékában állna távozni a béketárgyalásokról. A szerb vezető szerint e hír „félreértésen” alapult. (MTI) „Politikánknak alapelve, hogy Tibet elidegeníthetetlen része Kínának, és erről nincs mit tárgyalni. Ha a dalai láma felhagy az anyaország megosztására irányuló törekvésével, akkor mindig nyitva áll előtte Tibet kapuja” — jelentette ki Raidi, a Tibeti Népi Kongresszus állandó bizottságának elnöke az AP és a UPI amerikai hírügynökségek által ismertetett nyilatkozatában. Megismételte Pekingnek azt a követelését, hogy Tibet vallási vezetője ne szorgalmazza tovább a terület függetlenségét. A dalai láma, akit a tibetiek isten-királyként tisztelnek, 1959- ben, a Kína-ellenes felkelés kudarcát követően menekült el az országból, és azóta Indiában él száműzetésben. Azóta ismételten megkísérlete, hogy visszatérhessen hazájába, ahol ideiglenes kormányt akar létrehozni, de Peking változatlanul ragaszkodik ahhoz a feltételhez, hogy előbb el kell ismernie Tibetet Kína elidegeníthetetlen részeként. Az 1959. évi felkelés 34. évfordulója alkalmából március 10-én mondott beszédében a dalai láma felajánlotta, hogy felhagy a politizálással, ha Kína kivonul Tibetből. Mintegy válaszként erre az ajánlatra, Raidi most kifejezte a kínai kormány reményét, hogy a dalai láma hamarosan véget vet önként vállalt száműzetésének és „visszatér hazájának ölelő karjai közé”. Ä kínai kommunista vezető a továbbiakban a dalai lámát tette felelőssé a tárgyalások elmaradásáért, és hangoztatta, hogy Ti- betben „mind a politikai, mind a társadalmi helyzet szilárd”. Időről-időre történnek ugyan kisebb rendbontások — ismerte el, de úgy vélekedett, hogy azok eleve kudarcra vannak kárhoztatva, mert a tibetiek „határozottan elvetették” a Kínától való elszakadást. Arra a kérdésre, hogy jelenleg hány tibeti tölti börtönbüntetését politikai okokból, Raidi azt válaszolta, hogy a bűncselekmények miatt elítéltek száma körülbelül ezerre tehető. kamatozó jegy váltható: EGER, Kossuth u. 13/a. f Vetőmag- értékesítés a LAKISZ- udvarban, viszonteladók részére is! 3300 Eger, Mátyás király u. 56. Ny: H-P 10-17 óráig. Teleton: 324-639 ________f MAGYAR HITEL BANK RT A Magyar Hitelbank Rt. Egri Fiókja számviteli gyakorlattal rendelkező munkatársat keres, fiókvezetőhelyettesi munkakörbe. A munkakör betöltésének feltétele: szakirányú egyetemi vagy főiskolai végzettség. Keres továbbá hitelügyi előadót és titkárnőt. Érdeklődni lehet: a 410-073 telefonszámon. Honecker nyugdija Erich Honecker, a volt NDK volt állami és pártvezetője nyugdíjra jogosult — 1992 augusztusáig visszamenőleg mindenképpen. Ekkor — pontosabban július 29-én — hozták vissza az egykori államfőt Moszkvából Berlinbe. Mindezt tíz alkalmazottak társadalombiztosítási intézete közölte, miután egy berlini bíróság helyt adott Honecker panaszának. A nyugdíj nagyságát egyelőre nem állapították meg, de valószínűleg 800 márka lesz, s át fogják utalni Chilébe, ahová Honecker ítélet nélkül zárult berlini pere után távozott. Vitatott még, hogy az eredeti foglalkozására nézve tetőfedő Honeckert megilleti-e a nácizmus üldözöttéinek járó 1400 márka nyugdíjpótlék. Mint ismeretes, Honecker 12 évet raboskodott a nácik börtöneiben. Repültek a Herculesek Újabb segély az „égből” Tegnapra virradó éjjel hat amerikai Hercules C-130 típusú katonai szállító-repülőgépről 37,5 tonna élelmiszert és gyógyszert dobtak le ejtőernyővel a kelet-boszniai Srebe- nica város felett. A hat gép sértetlenül visszatért a frankfurti amerikai légitámaszpontra — jelentette a dpa német hírügynökség. A dpa szerint a német kormány végleges döntést hozott arról, hogy a Bundeswehr szállító-repülőgépei holnap éjjel fognak első alkalommal segélyt vinni az amerikai gépekkel együtt Boszniába.