Heves Megyei Hírlap, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-25 / 70. szám

2. VILÁGTÜKŐR HÍRLAP, 1993. március 25., csütörtök Üzemanyaggondok Ungváron néhány napja nem közlekednek a városi autóbu­szok s szinte teljesen leállt a fal­vakat a várossal összekötő autó­buszforgalom is. Az ok: nincs üzemanyag. Veszélyben van a mezőgazdaság is. Nincs meg a szükséges üzemanyag-mennyi­ség a tavaszi munkaiatok elvég­zéséhez. Ezért az ukrán elnök kárpátaljai megbízottja úgy ren­delkezett, hogy az üzemanyag- készlet 80 százalékát márciusban a mezőgazdaság kapja meg. A rendelkezés megtiltja, hogy ma­gánautósoknak adjanak el ben­zint vagy gázolajat, csupán a mozgássérültek képeznek kivételt. Árfolyamveszteség Soha nem tapasztalt árfo­lyamveszteséget szenvedett el a dollár a keddi tokiói tőzsdei na­pon, amelynek zárásakor az amerikai valutáért mindössze 115,33 japán jent kínáltak. Ke­reskedők szerint ezúttal elsősor­ban spekulatív célzatú bankközi eladások ásták alá a dollár jenár­folyamát. A Japán Bank azon­ban hírek szerint távol tartotta magát az eseményektől. A jen az utóbbi hetekben sorra döntögeti az árfolyamrekordokat a dollár­ral szemben; ezt elsősorban az a piaci várakozás táplálja, hogy Tokió esetleg hivatalosan is áldá­sát adja a japán valuta erősödé­sére, kiengesztelendő a csillagá­szati japán többletek miatt há­borgó külföldi kereskedelmi partnereket. Az acélipar válságáról Sir Leon Brittan szerint az acélipar válsága a Közös Piacot jóval kevésbé sújtja, mint a kelet­európai országokat. Az Európai Közösség Bizottságának külgaz­dasági kapcsolatokkal foglalko­zó felelőse egyúttal azt is kijelen­tette, hogy az esetleges importin­tézkedéseket országonként, il­letve termékenként kell megtár­gyalni. A brüsszeli illetékes sze­rint a közösségi acéliparnak nem szabad elhalasztania a szerkezet- váltást, főkként nem arra hivat­kozva, hogy a kelet-európaiak­kal még nem fejeződtek be a tár­gyalások. Az ipar ugyanis saját megmenekülését késleltetné ez­zel, és vezetői rövidlátását bizo­nyítaná — tette hozzá Sir Leon Brittan. Oroszország kézzelfogható támogatásra számíthat Nincs változás a tervekben, hogy április 3-án a kanadai Van­couverben találkozzék az ameri­kai és az orosz elnök — erősítette meg az amerikai és az orosz kül­ügyminiszter. Warren Christopher többórás megbeszélést folytatott kollégá­jával, Andrej Kozirewel. Ta­nácskozásaik után az utóbbi kö­zölte: változatlanul arra készül­nek, hogy Bili Clinton és Borisz Jelcin Kanadában találkozik. A javaslatot, hogy — tekintettel Jelcin szorongatott hazai helyze­tére — a csúcstalálkozót Moszk­vában rendezzék, Borisz Fjodo- rov orosz miniszterelnök-helyet­tes tette, de Clinton elnök keddi sajtóértekezletén közölte: nem kapott Jelcintől ilyen javaslatot. Az amerikai elnök, aki ismét ha­tározottan kiállt az orosz elnök és az orosz demokrácia ügye me.l­__________________________ l ett, tegnap fogadta Kozirevet... Christopher megerősítette, hogy a csúcstalálkozó célja a két or­szág együttműködésének erősí­tése, s Oroszország kézzelfogha­tó támogatásra is számíthat. Ko- zirev jelezte: Oroszország végü- lis megszavazza majd az ENSZ BT-ben a határozatot, amely ki­mondja: katonai erővel is ér­vényt lehet szerezni a boszniai légtérzárlatnak. UFO szállt le Cheshire-ben — a nézőket letartóztatták Angliában a cheshire-i rend­őrség kedden hírül adta, hogy idegen bolygóról érkezett repülő csészealj szállt le egy mezőn. Az eseményre sokan voltak kíván­csiak, és mindőjüket őrizetbe vették. A különös esetnek egyszerű természettudományos magyará­zata van. A cheshire-i rendőrség megelégelte, hogy rádióbeszél­getéseibe a helyi rádiótelefon­tulajdonosok rendszeresen és törvényellenesen belehallgat­nak. Ezért bizalmasnak álcázott beszélgetésben egy rendőr jelen­tette a központnak, hogy UFO érkezett. A helyszínre sereglő nézők épp ezzel maguk szolgál­tattak önmaguk ellen a bizonyí­tékot. UFO-t ugyan nem láttak, de vád alá helyezés után vala- mennyiüket szabadon bocsátot­ták. Kérdőjelek Egypólusú világ? A hidegháborús időkben gyökerező vilgárendszer széthullása után az Egyesült Államok maradt az egyedüli szuperhatalom a világpolitika színpadán — hallhattuk, olvashattuk az elmúlt egy­két évben. S a tény voltaképp igaz: ma egyaránt Washingtonra hárulna a rendcsinálás a Balkánon és Afrika éhségövezetiben, a kereskedelem fellendítése és az emberi jogok védelme, akárcsak a kellően soha nem eléggé bőséges segélyáradatról való gondos­kodás. Ám valóban határtalan lehetőségekről van szó? Azt, hogy ka­tonailag ma az USA áll a dobogó felső fokán, nemigen lehet két­ségbe vonni, de ez mégsem jelenti, hogy az amerikai vezetés ne tatana számos baljós lehetőségtől. A mindenáron támogatott Jelcin pozíciójának megingása például felvillantja az oroszorszá­gi visszarendeződés veszélyét. A balkáni káosz még kiterjedtebb etnikai ellenségeskedésekhez vezethet, ráadásul kényelmetlen választás elé állítja az új amerikai elnököt. Ha szenvtelenül figye­li a délszláv tragédiát, bűnbakká válhat, ha beavatkozik, odahaza azonnali bírálatra számíthat, hogy miért nem a belső problémák­ra koncentrál, a választáis ígéreteinek megfelelően? S a gazdasági, kereskedelmi háborúskodások? S a nukleáris eszközök elszaporodása? A nemzetközi terrorizmus újraéledése? A harmadik világ szegény nemzeteinek vádlóan Washington felé mutató ujja? Az új világrendben egyedül maradt szuperhata­lomnak el kell döntenie: magára vállalja-e — s ha igen, milyen mértékben — a világ gondajit. Lehet-e tartósan egypólusú a vi- lá8? (FEB) A boszniai szerbek kivonultak a tárgyalásokról Peking nem enged az álláspontjából A dalai láma visszatérhet Tibetbe, de... A boszniai szerbek küldöttsé­ge kedden kivonult a New York­ban tartott boszniai béketárgya­lásokról. Lord Owen, a tárgyalá­sok EK-közvetítője újságírókkal közölte: „a tárgyalásoknak ez a szakasza lezárult, félek, hogy (a szerbek) távoznak, és a harcok kiújulnak”. Radovan Karadzic, a boszniai szerbek vezetője feltehetően azért döntött a távozás mellett, mert Alija Izetbegovic bosnyák elnök nem volt hajlandó egy tár­gyalóasztalhoz ülni a szerbekkel. Karadzic már korábban levelet küldött az ENSZ Biztonsági Ta­nácsának és a tárgyalások két közvetítőjének — lT>rd Owen- nek és Cyrus Vance-nek —, s eb­ben leszögezte: a holtpontról va­ló kimozdulás elengedhetetlen feltétele az, hogy a három bosz­niai fél közvetlen tárgyalásokat folytasson. — Ha a bosnyákok elutasítják a közvetlen tárgyalásokat a szer- bekkel, akkor az annak bizonyí­téka lesz, hogy nem igazán érde­keltek a volt Jugoszlávia terüle­tén kirobbant válság békés és le­hetséges megoldásában — idézte Karadzic levelét a Tanjug jugo­szláv hírügynökség. Lord Owen a szerb vezetővel tartott találkozója után közölte, hogy Karadzic még aznap este elhagyja New Yorkot, és nem tudni, hajlandó lesz-e később is­mét tárgyalóasztalhoz ülni. Ám Radovan Karadzic cáfol­ta, hogy szándékában állna tá­vozni a béketárgyalásokról. A szerb vezető szerint e hír „félre­értésen” alapult. (MTI) „Politikánknak alapelve, hogy Tibet elidegeníthetetlen része Kínának, és erről nincs mit tár­gyalni. Ha a dalai láma felhagy az anyaország megosztására irá­nyuló törekvésével, akkor min­dig nyitva áll előtte Tibet kapu­ja” — jelentette ki Raidi, a Tibeti Népi Kongresszus állandó bi­zottságának elnöke az AP és a UPI amerikai hírügynökségek által ismertetett nyilatkozatá­ban. Megismételte Pekingnek azt a követelését, hogy Tibet val­lási vezetője ne szorgalmazza to­vább a terület függetlenségét. A dalai láma, akit a tibetiek is­ten-királyként tisztelnek, 1959- ben, a Kína-ellenes felkelés ku­darcát követően menekült el az országból, és azóta Indiában él száműzetésben. Azóta ismétel­ten megkísérlete, hogy visszatér­hessen hazájába, ahol ideiglenes kormányt akar létrehozni, de Pe­king változatlanul ragaszkodik ahhoz a feltételhez, hogy előbb el kell ismernie Tibetet Kína elide­geníthetetlen részeként. Az 1959. évi felkelés 34. évforduló­ja alkalmából március 10-én mondott beszédében a dalai lá­ma felajánlotta, hogy felhagy a politizálással, ha Kína kivonul Tibetből. Mintegy válaszként erre az ajánlatra, Raidi most kifejezte a kínai kormány reményét, hogy a dalai láma hamarosan véget vet önként vállalt száműzetésének és „visszatér hazájának ölelő karjai közé”. Ä kínai kommunista vezető a továbbiakban a dalai lámát tette felelőssé a tárgyalások elmara­dásáért, és hangoztatta, hogy Ti- betben „mind a politikai, mind a társadalmi helyzet szilárd”. Idő­ről-időre történnek ugyan ki­sebb rendbontások — ismerte el, de úgy vélekedett, hogy azok ele­ve kudarcra vannak kárhoztatva, mert a tibetiek „határozottan el­vetették” a Kínától való elszaka­dást. Arra a kérdésre, hogy jelen­leg hány tibeti tölti börtönbünte­tését politikai okokból, Raidi azt válaszolta, hogy a bűncselekmé­nyek miatt elítéltek száma körül­belül ezerre tehető. kamatozó jegy váltható: EGER, Kossuth u. 13/a. f Vetőmag- értékesítés a LAKISZ- udvarban, viszonteladók részére is! 3300 Eger, Mátyás király u. 56. Ny: H-P 10-17 óráig. Teleton: 324-639 ________f MAGYAR HITEL BANK RT A Magyar Hitelbank Rt. Egri Fiókja számviteli gyakorlattal rendelkező munkatársat keres, fiókvezető­helyettesi munkakörbe. A munkakör betöltésének feltétele: szakirányú egyetemi vagy főiskolai végzettség. Keres továbbá hitelügyi előadót és titkárnőt. Érdeklődni lehet: a 410-073 telefonszámon. Honecker nyugdija Erich Honecker, a volt NDK volt állami és pártvezetője nyug­díjra jogosult — 1992 augusztu­sáig visszamenőleg mindenkép­pen. Ekkor — pontosabban júli­us 29-én — hozták vissza az egy­kori államfőt Moszkvából Ber­linbe. Mindezt tíz alkalmazottak társadalombiztosítási intézete közölte, miután egy berlini bíró­ság helyt adott Honecker pana­szának. A nyugdíj nagyságát egyelőre nem állapították meg, de valószínűleg 800 márka lesz, s át fogják utalni Chilébe, ahová Honecker ítélet nélkül zárult berlini pere után távozott. Vitatott még, hogy az eredeti foglalkozására nézve tetőfedő Honeckert megilleti-e a náciz­mus üldözöttéinek járó 1400 márka nyugdíjpótlék. Mint is­meretes, Honecker 12 évet ra­boskodott a nácik börtöneiben. Repültek a Herculesek Újabb segély az „égből” Tegnapra virradó éjjel hat amerikai Hercules C-130 típusú katonai szál­lító-repülőgépről 37,5 ton­na élelmiszert és gyógy­szert dobtak le ejtőernyő­vel a kelet-boszniai Srebe- nica város felett. A hat gép sértetlenül visszatért a frankfurti amerikai légitá­maszpontra — jelentette a dpa német hírügynökség. A dpa szerint a német kor­mány végleges döntést ho­zott arról, hogy a Bundes­wehr szállító-repülőgépei holnap éjjel fognak első al­kalommal segélyt vinni az amerikai gépekkel együtt Boszniába.

Next

/
Thumbnails
Contents