Heves Megyei Hírlap, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-24 / 69. szám
HÍRLAP, 1993. március 24., szerda EGER ÉS KÖRZETE 5. Az idegenvezető Új színt hozott Eger idegenforgalmába Szá- deczky Kornélia vállalkozása. Több utazási irodában dolgozott, legutoljára a Dobó Toursnál, míg végül úgy döntött, hogy önálló vállalkozást alapít. Társaival együtt betéti társaságot hozott létre, amely a városba érkező külföldiek szellemi és kulturális igényeit elégíti ki elsősorban. A turisták nagy többsége szívesebben veszi, ha nem prospektusok és útikönyvek alapján kell eligazodnia, hanem szóbeli tájékoztatást kap, esetleg néhány helyi titokba is beavatják. — Hét nyelven vállalunk személyre szabott idegenvezetést — mondja Kornélia. — Magyar, angol, német, spanyol, olasz, francia és finn nyelveken. — Az elmúlt esztendő volt a próbaév. Milyenek a tapasztalatok? — Főleg német vendégeink voltak, akik nagyon hálásan fogadták a szolgáltatásainkat. A garantált városnézés azt jelenti, hogy hétfő kivételével mindennap 9 és 11 órakor egy meghatározott helyről indulunk, akár egy embert is ellasérünk, de ha többen vannak, velük is egyénileg foglalkozunk. — S merre vezet a séta útvonala? — Meghatározott sorrendben érinti a város nevezetességeit, de az érdeklődési körnek és kedvnek megfelelően bővíthető. — Mi érdekli a külföldieket leginkább? — A történelmünk, a jelenlegi életkörülményeink, de van, amikor egészen szokatlan kérdésekkel állnak elő. Például, hogy hány ülőhely van a bazilikában. Gyakran próbálkozunk egyedi ötletekkel. Az érdeklődőbbeket például meghívjuk egy parasztházba magyaros, szalonnás-paprikás uzsonnára. Az ötlet annyira megtetszett a svájci L’Hebo újságírójának, hogy Magyarországról és Egerről szóló cikkében ezt is megemlítette. Nem véletlenül, mi kalauzoltuk őt a városban. Útjainkon a Dobó tér nevezetességeit, a Szenátor-házat, a Fazola-kaput, a várat, benne a kazamatákkal és a romkerttel mutatjuk meg, aztán a Minorita-templomot, az érseki könyvtárat, a Líceumot keressük fel, látogatást teszünk a csillagdában, a bazilikában, s a bormúzeum többnyire az utolsó állomás. — Bizonyára különleges vendégek is akadtak. Hány éves volt a legfiatalabb és a legidősebb? — A legkisebb külföldi 18 hónapos, a legidősebb 85 éves volt. Vannak megszállott turisták is. MegSzádeczky Kornélia személyre szabott városnézést ígér... esett, hogy egy zivataros reggelen, amikor még a kutyákat sem sétáltatták, két ázott érdeklődő jelentkezett. Ezen a napon a városnézés első állomása egy áruház volt, ahol esernyőt vásároltak. Az idegenvezetői vállalkozás számos eseti megbízásnak tesz eleget. Mint Szádeczky Kornélia elmondta, arra a közönségre számítanak, amelyik alaposabban meg akaija ismerni a várost, és személyes törődést is kíván. Hamarosan indul az idegen- forgalmi szezon, ahogy ők mondják, a fecskékkel együtt. Elvük az, hogy egy vendég is vendég, és a színvonalból semmiképp sem szabad engedni. (jámbor) Kerámiavirágok Táncgála a Forrásban Március 27-én, szombaton délelőtt 10 órakor a Forrás Gyermek-Szabadidőközpontban gálára várják a 10-es iskola táncosai a szülőket, az érdeklődő barátokat. Az intézményben több éve tanulnak néptáncot és társastáncot a gyerekek nemcsak szakköri foglalkozásokon, hanem az órarendbe illesztve. A szombati gálán az iskola néptánccsoportjai mutatják be a legújabb koreográfiákat, s népi játékokat is megelevenítenek. A gálaműsor végén a Táncstúdió 13 diákjai is bemutatkoznak, Kelemen Márta tanítványai lépnek színpadra. Az első tíz között E napokban zajlanak az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny döntői. Megyénkből Rácz Gábor, az egri Szilágyi Erzsébet Gimnázium diákja bejutott a biológiaverseny döntőjébe. Mint köztudott, a legjobban „szereplőknek” az OKTV-ről már egyenesen vezet az út valamelyik választott egyetemre vagy főiskolára. Barlangok, várak, kastélyok A Forrás Gyermek-Szabadidőközpont havonta egy alkalommal autóbuszos kirándulást szervez azoknak, akik kíváncsiak a barlangok, várak, kastélyok titkaira. Legközelebb április ha- todikán Tatára, a Kálváriadombra, Majkpusztára és Vér- tesszőllősre viszik el a vállalkozó kedvű gyerekeket. Indulás április 6-án, 7 órakor a gyermek-szabadidőközpont elől. Konferencia a tehetséggondozásról Augusztus 27-28-án az Egri 10. Számú Általános Iskola és az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Pszichológia és Testnevelés Tanszéke országos konferenciát rendez a tehetséggondozásról. A tervezett konferenciára meghívták Gallov Rezső államtitkárt, az OTSH elnökét, dr. Czeizel Endre orvos-genetikust, a Magyar Tehetséggondozó Társaság elnökét, dr. Rókusfalvi Pál egyetemi tanárt, dr. Araai Lászlót, az OTSH főosztályvezetőjét és az elismert táncpedagógust, Bérezik Sárát. A tanácskozás címe: Tehetséggondozás a sportban és mozgásművészetben. Váljak a szakemberek és érdeklődök mielőbbi jelentkezését, hiszen a tanácskozás előkészítése e napokban történik. Cím: 3300 Eger, Kodály Zoltán út 5. Európa 24 — Debrecenben Az Európa 24 nemzetközi képzőművészcsoport a Tavaszi Fesztivál ’93 debreceni rendezvényein is bemutatkozik. Dohnál Tibor egri képzőművész a soros elnöke ennek a közösségnek. Ezúttal a Kossuth Lajos Tudományegyetem aulájában Hungária 24 címmel rendeztek kiállítást a nemzetközi képzőművészcsoport magyar tagozatának részvételével. Március 14-től április 12-ig a határainkon belül és túl élő 24 rangos magyar művész mintegy 120 munkáját tekinthetik meg az érdeklődők. Nemrég a Dobó téren rohantam a dolgom után, de az egyik kézműves-sátor előtt megtorpantam, mert gyönyörű kerámiákat vettem észre. A vázákon, hasas bögréken Eger egyik jelképe, a szőlő pompázott ciklamen- színűen, nagy zöld levelekkel, pillangók repültek a rét fölött, halványzöld, lila, kék halak úsztak a fodros hullámok között, barna csigabigák zárkóztak be télire a hulló falevelek alá. Megismerkedtem történetükkel. Madonna-szobrok Oláhné Hips Gyöngyi 1980- ban kapta meg diplomáját az egri tanárképző főiskola matemati- ka-rajz szakán, majd Tamalele- szen tanított. A GYES alatt kezdett kerámia szakkörbe járni, egy amatőr kiállításról elhozta a II. dijat szobraival. Közben Egerben építkeztek, beköltöztek félkész házukba. — Nem kaptam Egerben a szakomban megfelelő állást, szerződéssel tanítottam napköziben — mondja. A gyerekekkel egyre inkább elvesztettem a kapcsolatot, úgy éreztem, váltani kell. Otthagytam az iskolát. Jó lehetőség volt az újrakezdési kölcsön, kiépítettük a műhelyeket, vettünk egy rossz kemencét, és elkezdtem a munkát. Korongozás nélkül dolgoztam, agyaghurkákból raktam fel a szobrokat. Hamarosan rájöttem, hogy nem eladhatók az aruk, kiforratlan a Madonna-szobor, a mézeskalács-sütő forma. A tokaji művésztelepre a féljem is elkísért, ő ott tanult meg korongozni. Egyévi kísérletezes után ráakadtunk a technikára, a korongolásra-dí- szítésre. Már a gyerekekkel is sokat rajzoltattam természeti formákat, most én is csigát, kagylót, növényeket festettem, karcoltam az edényekre. Gábor autószerelő, kereskedő, központifűtés-szerelő, majd munkanélküli volt. Akkor váltotta ki az ipart, amikor rátaláltak saját formavilágukra. — Most már mindketten itthon, együtt dolgozunk — veszi át a szót. — Magunk osztjuk be a munkát, az időnket. Az anyag- beszerzéstől a kész munka eladásáig mindent mi csinálunk. Én korongozok, majd letisztítom az edény felületét simára, és kiégetem. Terrakotta színű kerámiát kapok. Ráfújom az alapmázat, és Gyöngyi folytatja. Különböző módon kifestem, teljesen szabad kézzel mázazom. Mindegyik edény teljesen más, nincs két egyforma. A mázas égetés 900- 1000 fokon történik, ekkor az üvegszerű máz teljesen megolvad a kerámia felületén, és ha nem karcolom körbe a motívumot, összeolvadnak a színek. Már a kínaiak is alkalmazták ezt a technikát. Sőt, ami nagyon nagy hatással volt ránk: az 1920- as években működött a Fischer- kerámiagyár, és ott is hasonló módon gyártották a kerámiát. Az én munkám a vonalak vastagságában, lendületességében különbözik a régiekétől. Á legszebb része a munkánknak, amikor a második égetés után kiszedjük a kemencéből, egyenként kézbe vesszük, megnézzük. A csengő és az angyalka — Nekem az edények formájánál is jobban tetszenek a motívumok. Az ezerszínű természet elevenedik meg egy-egy vázán, gyertyatartón, adventi koszorún — mondja Gyöngyi. Két éve járnak ki az egri kézművesvásárokra, mindig szinte minden kerámiájuk elkel. Gábor kedvence a csengő és az angyalka, ebből nem lehet eleget csinálni, mindig keresik a vásárlók. A gyerekek szeretik a csempére ragasztható díszeket, a medálokat. Az egyéni kívánságokat is figyelembe vesszük, a megrendelő lakásszíneihez festjük a kas- pót, órát, tálakat, lámpatestet. Gyöngyi most divatos, átmene- tes színeket is használt a festéshez, a kéket és árnyalatait. — Mindig kitalálok valami újat. A vázákra az évszaknak megfelelő virágokat tervezek. Tavaszra virágzó meggyfát, cseresznye- és almafát karcolok az edényekre, kerámiavirágot formázok, a megújuló természet színeivel. Valóban, tálcaszám sorakoznak a virágok. Úgy nyújtja Gyöngyi a nyújtófával, mint a tésztát, majd körbevágja a mintát, és a szirmokat külön-külön megformázza és összeilleszti bimbóvá, teljes szépségében megmutatkozó virággá, kibomló szirmúvá. Ezer darabot terveztek belőle. Az új kemence és az elszívó Gábor keze munkája. Az ötleteket mindketten formálják, alakítják. Távlati terveik között egy turistacsalogató alkotóház felépítése szerepel, ahol az érdeklődők — legyen bár egy egész osztály — végignézhetik a munkafolyamatot, majd maguk is kipróbálhatják ügyességüket, beülhetnek a korongozó mögé. A kis üzletben pedig vásárolhatnak a háziak kerámiáiból. Császi Erzsébet Tanárképző főiskola Egy másik diákvélemény az ösztöndíjról (is) Néhány héttel ezelőtt közöltük az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola egyik hallgatójának panaszos levelét az ösztöndíj-rendszerről. Az írásra válaszolt az intézmény tanulmányi osztályának vezetője, Horváth Tibor. Most Ocskay Gyulának, a hallgatói önkormányzat alel- nökének a véleményét közöljük, és egyben le is zárjuk e témáról a vitát. „Általános iskolás korom óta figyelek egy — rajtam is gyakran eluralkodó — betegségre. A nevét nem ismerem, de a korral jár: fura mód mindig azzal a korral, amiben éppen vagyok. Ezért (akár) korosztályos kórnak is nevezhetnénk. A legjellemzőbb tünetek: a kötelességek és feladatok minimalizálása és elsumáko- lása, a jogok és a vélt jogok zajos, indulatos hangoztatása. A betegség időtartama alatt a „páciens” mindig a jogait emlegeti, s a másik fél kötelességeit, de sohasem fordítva. Nos, Tőczik Levente iskolatársamat is elkapta e ragály az utóbbi hetekben. A főiskola pénzügyi szabályzatával kapcsolatos tévedéseit a tanulmányi osztály vezetője már kiigazította. Diáktársam kirohanása tehát az információk hiányának is köszönhető. Meg kell viszont jegyeznem, hogy az elmúlt év decemberének elején a főiskola hallgatói önkormányzata két közgyűlést is összehívott e témával kapcsolatban, összegyűjtötte és megvitatta a módosításokkal kapcsolatos véleményeket. Sajnos, mindkét alkalommal igen nagy volt a diákok érdektelensége, hiszen összesen csak tízen jelentek meg. Egy biztos, Levente nem volt köztük. A szabályzat egy-egy példánya még január közepén is kifüggesztve állt a négy épületben, ugyanennek az irománynak a másolatait pedig a csoportvezetők is megkapták. A nehézkes információáramlást minden bizonnyal könnyíteni fogja a most induló diákiroda, ahol igyekszünk majdnem minden szükséges adatot a hallgatóknak megadni. így talán elkerülhetők lesznek a hasonló reklamációk.” Az intézmények újítanak, a szülők tanácstalanok Iskolakórkép Nincs könnyű helyzetben az a szülő, aki iskolába kívánja íratni gyerekét. Nem azért, mert erre nincs meg a lehetősége, hanem inkább a választék bősége miatt. Folyton arról hall, hogy az intézmények különböző kísérletekbe kezdenek: nyolcosztályos modellbe vágnak, nulladik osztályt indítanak, vagy tagozatokkal színesítik ajánlatukat. Társy József, az egri önkormányzat művelődési és sportirodájának vezetője szerint hiányzik a vezérlő elv, nagy szükségét érzik a közoktatási törvénynek. Mint elmondja, az önkormányzat a gazdája 21 egri óvodának, 12 általános és 10 középiskolának. Ezek közül az első két intézmény fenntartása kötelező jellegű. A cél az, hogy a város igényeit a lehetőségek szerint kielégítsék, s erre ez a hálózat alkalmas is. Az állam, a minisztérium szakmai felügyeletet gyakorol. A törvény hiányát már az anyagiakban is érzik, annyi pénzzel rendelkeznek, amennyit a T. Ház megszavaz a fenntartásra, a többit a gazdának, az önkormányzatnak kell biztosítania. Ha a jogszabály megszületik, rendeznék az alapfok hátterét, most ugyanis inkább a középfokú intézményeknél lehet jobban kijönni. Jelenleg elsősorban a fejkvótából kell fedezni a kiadásokat, s bizony néhány fontos tényezőt tisztázni kell. Például azt, hogy az iskolai feladatok és a napközis ellátások kötelezőek-e, s milyen mértékben támogatottak. A város megfogalmazta oktatási koncepcióját, s ebben az általános iskoláknál a nyolc osztályt tekintik alapmodellnek. Elfogadhatónak tartanának persze egy tízosztályos megoldást is, megfelelő szakmai és pénzügyi biztosítékokkal. A középiskolák esetében már bonyolultabb a képlet, például a Dobóban már két párhuzamos, nyolc évfolyamos osztály is működik. A Gárdonyiban viszont nulladik évfolyamot indítottak, s az új felnémeti gimnázium is hasonló módon kíván dolgozni. Négy szak- középiskola bekapcsolódott a világbanki programba, ahol öt éven keresztül oktatják a diákokat. Mint az irodavezető hangsúlyozza, a kínálatot nagymértékben színesítik a nem helyhatósági fenntartásban működő iskolák. A 2-es és a 4-es általános iskola a főiskoláé, s ott hozzákezzék, nem a Parlament által, nem a nagy tömegek számára rendezett szavazásra kell gondolnunk. Azok szavaztak, akikre tartozik. A Hírlap olvasói értesültek már arról, hogy az egyházi ingatlanok tulajdonjogának rendezése nyomán az érsekség visszakapta a régi Szent József katolikus intemátust — most így ismerjük: Petőfi-kollégiumot —, valamint a régi Szent Imre — most Deák Ferenc— általános iskolát. Az egyház az épületet kérte vissza azzal a céllal, hogy ott a régi, katolikus szellemű oktatási intézményt működtesse. A kollégiumban katolikus kollégiumot, az iskolában katolikus általános iskolát. Mivel pedig az egyház senki fölött lelki kényszert gyakorolni nem kíván, az intézményekben lakó, illetve tanuló gyermekek szüleit megkérdeztük, kívánják-e gyermekeiket a katolikus intézményben tovább neveltetni, vagy át kívánják vinni világnézetileg közömbösbe. Erre mindenki megkapta a lehetőséget. Ha az ember a lépten-nyomon hirdetett hangulat alapján várná az eredményt, úgy vélné, hogy a katolikus intézményben a gyermekek egytizede sem maradt. Nem így van. A kollégiumban 81 gyermek szülei közül 75 kívánta, hogy gyermeke továbbra is az intézményben maradjon, a Deák Ferenc 349 tanulójából pedig 319-et kívánnak szülei továbbra is a katolikus intézményben hagyni. Ez volt a népszavazás. Azok részéről, akikre tartozik. Mi, akik az intézmények vezetői vagyunk, meglepődve és örömmel állunk az eredmény denek a nyolcosztályos gimnáziumhoz, s hasonló formában tevékenykedik az angolkisasszonyok intézete is. A szülők jószerével csak kapkodják a fejüket, mert szeretnének megfelelő oktatást biztosítani a csemetéjüknek. Sokszor egy divathullám vonzza őket, törik a fejüket, hogy most hagyják-e az eddigi helyen gyereküket, aki „belecsúszik” egy tízosztályosba, vagy vigyék máshová, ahol elkezdheti a nyolcosztályost, és így tovább. Az irodavezető szerint az lenne a megfelelő megoldás, ha a törvény biztosítaná az „átjárhatóságot”, s a nyolcadik, a tizedik osztály után a vizsga, s végül a tizenkettedik osztály után az érettségi megfelelő biztosítékot nyújtana a másik iskola, s végül az egyetem számára. Mert a sokszínűség fontos és jó dolog, de csak akkor, ha garanciái is vannak a továbblépésnek vagy a pályamódosításnak. Pedig még nincs is kimentve minden lehetőség, nem működik például alapítványi vagy magániskola a városban. A paletta még tarkább is lehetne. Ilyen körülmények között a pedagógus sem érezheti magát teljes biztonságban, mert nem tudhatja, hogy meddig megfelelő a „jogosítványa”, meddig elég a főiskolai végzettség, s mikortól kell az egyetemi. A közoktatási törvényen túl a nemzeti alaptanterv is hiányzik, mert az egyetemek sem lehetnek biztosak így a dolgukban. Nem tudhatják, hogy annyit ér-e egy egri érettségi bizonyítvány, mint mondjuk egy budapesti. Tisztázni kell tehát az alappontokat, hogy a helyi és a központi felelősségvállalás azonos súlyú legyen, s minden gyermek sorsát megbízhatóan figyelemmel kísérhessék a tankötelezettség időszaka alatt. (gábor) ClUll, C5 IllCgMSCICIJUK CICIllCZ,llÍ ennek az örvendetes eredménynek az okait. Nem vagyunk olyan naivak, hogy azt mondjuk: mindenki repesve fut az egyházhoz, és alig várja, hogy rábízza a gyermekét. Sok szülő számára kellemetlen volna egy másik intézetet keresni. De azért valamennyire mégis elfogadják az egyházat. Talán abban a reményben, hogy az egyház mégis tud majd valami szépet, magasztosai adni azoknak, akiket most gondjaira bíztak. És nagyon sokan vannak olyanok is, akik örömmel fogadták az űj intézményeket, mint a demokrácia megnyilvánulását számukra, hiszen most már nekik is van iskolájuk, nevelőintézetük. Az intézmények nagy reményekkel indulnak. A Deák Ferenc római katolikus általános iskolában az elsősök beíratása az alábbi rendben történik: március 29- én délelőtt 8-12 óra között, 30- án délután 2 és 4 óra között, 31 -én délelőtt 8 és 10, délután 2 és 4 óra között. A beiratkozás az iskolában történik. Kérjük a kedves szülőket, hogy a gyermekek anyakönyvi kivonatát és az óvodai szakvéleményt vigyék magukkal a beíratásra. A felsőbb osztályokba is tudunk fogadni tanulókat. Őket az iskolaév befejezésével kérjük átíratni. A beiratkozásnál az egyházközséget hitoktatónk képviseli. Szeretnék köszönetét mondani ezúton azoknak a szülőknek, akik bíznak az egyházban. Cserébe ennyit: mi mindent megteszünk azért, hogy ne csalódjanak azok, akik bíznak bennünk. Czakó István a Belvárosi Plébánia plébánosa Népszavazás iskolaügyben Nf»m a lrnrmánv npm
