Heves Megyei Hírlap, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-24 / 69. szám

HÍRLAP, 1993. március 24., szerda EGER ÉS KÖRZETE 5. Az idegenvezető Új színt hozott Eger idegenforgalmába Szá- deczky Kornélia vállalkozása. Több utazási irodá­ban dolgozott, legutoljára a Dobó Toursnál, míg végül úgy döntött, hogy önálló vállalkozást alapít. Társaival együtt betéti társaságot hozott létre, amely a városba érkező külföldiek szellemi és kul­turális igényeit elégíti ki elsősorban. A turisták nagy többsége szívesebben veszi, ha nem prospektusok és útikönyvek alapján kell eligazodnia, hanem szó­beli tájékoztatást kap, esetleg néhány helyi titokba is beavatják. — Hét nyelven vállalunk személyre szabott ide­genvezetést — mondja Kornélia. — Magyar, angol, német, spanyol, olasz, francia és finn nyelveken. — Az elmúlt esztendő volt a próbaév. Milyenek a tapasztalatok? — Főleg német vendégeink voltak, akik nagyon hálásan fogadták a szolgáltatásainkat. A garantált városnézés azt jelenti, hogy hétfő kivételével min­dennap 9 és 11 órakor egy meghatározott helyről indulunk, akár egy embert is ellasérünk, de ha töb­ben vannak, velük is egyénileg foglalkozunk. — S merre vezet a séta útvonala? — Meghatározott sorrendben érinti a város ne­vezetességeit, de az érdeklődési körnek és kedvnek megfelelően bővíthető. — Mi érdekli a külföldieket leginkább? — A történelmünk, a jelenlegi életkörülménye­ink, de van, amikor egészen szokatlan kérdésekkel állnak elő. Például, hogy hány ülőhely van a bazili­kában. Gyakran próbálkozunk egyedi ötletekkel. Az érdeklődőbbeket például meghívjuk egy pa­rasztházba magyaros, szalonnás-paprikás uzsonná­ra. Az ötlet annyira megtetszett a svájci L’Hebo új­ságírójának, hogy Magyarországról és Egerről szó­ló cikkében ezt is megemlítette. Nem véletlenül, mi kalauzoltuk őt a városban. Útjainkon a Dobó tér nevezetességeit, a Szenátor-házat, a Fazola-kaput, a várat, benne a kazamatákkal és a romkerttel mu­tatjuk meg, aztán a Minorita-templomot, az érseki könyvtárat, a Líceumot keressük fel, látogatást te­szünk a csillagdában, a bazilikában, s a bormúzeum többnyire az utolsó állomás. — Bizonyára különleges vendégek is akadtak. Hány éves volt a legfiatalabb és a legidősebb? — A legkisebb külföldi 18 hónapos, a legidősebb 85 éves volt. Vannak megszállott turisták is. Meg­Szádeczky Kornélia személyre szabott városné­zést ígér... esett, hogy egy zivataros reggelen, amikor még a kutyákat sem sétáltatták, két ázott érdeklődő je­lentkezett. Ezen a napon a városnézés első állomá­sa egy áruház volt, ahol esernyőt vásároltak. Az idegenvezetői vállalkozás számos eseti meg­bízásnak tesz eleget. Mint Szádeczky Kornélia el­mondta, arra a közönségre számítanak, amelyik alaposabban meg akaija ismerni a várost, és szemé­lyes törődést is kíván. Hamarosan indul az idegen- forgalmi szezon, ahogy ők mondják, a fecskékkel együtt. Elvük az, hogy egy vendég is vendég, és a színvonalból semmiképp sem szabad engedni. (jámbor) Kerámiavirágok Táncgála a Forrásban Március 27-én, szombaton délelőtt 10 órakor a Forrás Gyer­mek-Szabadidőközpontban gá­lára várják a 10-es iskola tánco­sai a szülőket, az érdeklődő bará­tokat. Az intézményben több éve tanulnak néptáncot és tár­sastáncot a gyerekek nemcsak szakköri foglalkozásokon, ha­nem az órarendbe illesztve. A szombati gálán az iskola nép­tánccsoportjai mutatják be a leg­újabb koreográfiákat, s népi já­tékokat is megelevenítenek. A gálaműsor végén a Táncstúdió 13 diákjai is bemutatkoznak, Ke­lemen Márta tanítványai lépnek színpadra. Az első tíz között E napokban zajlanak az Or­szágos Középiskolai Tanulmányi Verseny döntői. Megyénkből Rácz Gábor, az egri Szilágyi Er­zsébet Gimnázium diákja beju­tott a biológiaverseny döntőjébe. Mint köztudott, a legjobban „szereplőknek” az OKTV-ről már egyenesen vezet az út vala­melyik választott egyetemre vagy főiskolára. Barlangok, várak, kastélyok A Forrás Gyermek-Szabad­időközpont havonta egy alka­lommal autóbuszos kirándulást szervez azoknak, akik kíváncsi­ak a barlangok, várak, kastélyok titkaira. Legközelebb április ha- todikán Tatára, a Kálvária­dombra, Majkpusztára és Vér- tesszőllősre viszik el a vállalkozó kedvű gyerekeket. Indulás április 6-án, 7 órakor a gyermek-sza­badidőközpont elől. Konferencia a tehetséggondozásról Augusztus 27-28-án az Egri 10. Számú Általános Iskola és az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Pszichológia és Testne­velés Tanszéke országos konfe­renciát rendez a tehetséggondo­zásról. A tervezett konferenciára meghívták Gallov Rezső állam­titkárt, az OTSH elnökét, dr. Czeizel Endre orvos-genetikust, a Magyar Tehetséggondozó Tár­saság elnökét, dr. Rókusfalvi Pál egyetemi tanárt, dr. Araai Lász­lót, az OTSH főosztályvezetőjét és az elismert táncpedagógust, Bérezik Sárát. A tanácskozás cí­me: Tehetséggondozás a sport­ban és mozgásművészetben. Váljak a szakemberek és érdek­lődök mielőbbi jelentkezését, hi­szen a tanácskozás előkészítése e napokban történik. Cím: 3300 Eger, Kodály Zoltán út 5. Európa 24 — Debrecenben Az Európa 24 nemzetközi képzőművészcsoport a Tavaszi Fesztivál ’93 debreceni rendez­vényein is bemutatkozik. Doh­nál Tibor egri képzőművész a so­ros elnöke ennek a közösségnek. Ezúttal a Kossuth Lajos Tudo­mányegyetem aulájában Hungá­ria 24 címmel rendeztek kiállí­tást a nemzetközi képzőművész­csoport magyar tagozatának részvételével. Március 14-től áp­rilis 12-ig a határainkon belül és túl élő 24 rangos magyar művész mintegy 120 munkáját tekinthe­tik meg az érdeklődők. Nemrég a Dobó téren rohan­tam a dolgom után, de az egyik kézműves-sátor előtt megtor­pantam, mert gyönyörű kerámi­ákat vettem észre. A vázákon, hasas bögréken Eger egyik jelké­pe, a szőlő pompázott ciklamen- színűen, nagy zöld levelekkel, pillangók repültek a rét fölött, halványzöld, lila, kék halak úsz­tak a fodros hullámok között, barna csigabigák zárkóztak be télire a hulló falevelek alá. Meg­ismerkedtem történetükkel. Madonna-szobrok Oláhné Hips Gyöngyi 1980- ban kapta meg diplomáját az egri tanárképző főiskola matemati- ka-rajz szakán, majd Tamalele- szen tanított. A GYES alatt kez­dett kerámia szakkörbe járni, egy amatőr kiállításról elhozta a II. dijat szobraival. Közben Egerben építkeztek, beköltöztek félkész házukba. — Nem kaptam Egerben a szakomban megfelelő állást, szerződéssel tanítottam napkö­ziben — mondja. A gyerekekkel egyre inkább elvesztettem a kap­csolatot, úgy éreztem, váltani kell. Otthagytam az iskolát. Jó lehetőség volt az újrakezdési köl­csön, kiépítettük a műhelyeket, vettünk egy rossz kemencét, és elkezdtem a munkát. Korongo­zás nélkül dolgoztam, agyaghur­kákból raktam fel a szobrokat. Hamarosan rájöttem, hogy nem eladhatók az aruk, kiforratlan a Madonna-szobor, a mézeska­lács-sütő forma. A tokaji mű­vésztelepre a féljem is elkísért, ő ott tanult meg korongozni. Egy­évi kísérletezes után ráakadtunk a technikára, a korongolásra-dí- szítésre. Már a gyerekekkel is so­kat rajzoltattam természeti for­mákat, most én is csigát, kagylót, növényeket festettem, karcoltam az edényekre. Gábor autószerelő, kereske­dő, központifűtés-szerelő, majd munkanélküli volt. Akkor vál­totta ki az ipart, amikor rátalál­tak saját formavilágukra. — Most már mindketten itt­hon, együtt dolgozunk — veszi át a szót. — Magunk osztjuk be a munkát, az időnket. Az anyag- beszerzéstől a kész munka eladá­sáig mindent mi csinálunk. Én korongozok, majd letisztítom az edény felületét simára, és kiége­tem. Terrakotta színű kerámiát kapok. Ráfújom az alapmázat, és Gyöngyi folytatja. Különböző módon kifestem, teljesen szabad kézzel mázazom. Mindegyik edény teljesen más, nincs két egyforma. A mázas égetés 900- 1000 fokon történik, ekkor az üvegszerű máz teljesen megol­vad a kerámia felületén, és ha nem karcolom körbe a motívu­mot, összeolvadnak a színek. Már a kínaiak is alkalmazták ezt a technikát. Sőt, ami nagyon nagy hatással volt ránk: az 1920- as években működött a Fischer- kerámiagyár, és ott is hasonló módon gyártották a kerámiát. Az én munkám a vonalak vas­tagságában, lendületességében különbözik a régiekétől. Á leg­szebb része a munkánknak, ami­kor a második égetés után ki­szedjük a kemencéből, egyen­ként kézbe vesszük, megnézzük. A csengő és az angyalka — Nekem az edények formá­jánál is jobban tetszenek a motí­vumok. Az ezerszínű természet elevenedik meg egy-egy vázán, gyertyatartón, adventi koszorún — mondja Gyöngyi. Két éve jár­nak ki az egri kézművesvásárok­ra, mindig szinte minden kerámi­ájuk elkel. Gábor kedvence a csengő és az angyalka, ebből nem lehet eleget csinálni, mindig keresik a vásárlók. A gyerekek szeretik a csempé­re ragasztható díszeket, a medá­lokat. Az egyéni kívánságokat is figyelembe vesszük, a megren­delő lakásszíneihez festjük a kas- pót, órát, tálakat, lámpatestet. Gyöngyi most divatos, átmene- tes színeket is használt a festés­hez, a kéket és árnyalatait. — Mindig kitalálok valami újat. A vázákra az évszaknak megfelelő virágokat tervezek. Tavaszra virágzó meggyfát, cse­resznye- és almafát karcolok az edényekre, kerámiavirágot for­mázok, a megújuló természet színeivel. Valóban, tálcaszám sorakoz­nak a virágok. Úgy nyújtja Gyöngyi a nyújtófával, mint a tésztát, majd körbevágja a min­tát, és a szirmokat külön-külön megformázza és összeilleszti bimbóvá, teljes szépségében megmutatkozó virággá, kibomló szirmúvá. Ezer darabot tervez­tek belőle. Az új kemence és az elszívó Gábor keze munkája. Az ötlete­ket mindketten formálják, ala­kítják. Távlati terveik között egy turistacsalogató alkotóház fel­építése szerepel, ahol az érdeklő­dők — legyen bár egy egész osz­tály — végignézhetik a munkafo­lyamatot, majd maguk is kipró­bálhatják ügyességüket, beülhet­nek a korongozó mögé. A kis üz­letben pedig vásárolhatnak a há­ziak kerámiáiból. Császi Erzsébet Tanárképző főiskola Egy másik diákvélemény az ösztöndíjról (is) Néhány héttel ezelőtt közöl­tük az Eszterházy Károly Tanár­képző Főiskola egyik hallgatójá­nak panaszos levelét az ösztön­díj-rendszerről. Az írásra vála­szolt az intézmény tanulmányi osztályának vezetője, Horváth Tibor. Most Ocskay Gyulának, a hallgatói önkormányzat alel- nökének a véleményét közöljük, és egyben le is zárjuk e témáról a vitát. „Általános iskolás korom óta figyelek egy — rajtam is gyakran eluralkodó — betegségre. A ne­vét nem ismerem, de a korral jár: fura mód mindig azzal a korral, amiben éppen vagyok. Ezért (akár) korosztályos kórnak is ne­vezhetnénk. A legjellemzőbb tü­netek: a kötelességek és felada­tok minimalizálása és elsumáko- lása, a jogok és a vélt jogok zajos, indulatos hangoztatása. A be­tegség időtartama alatt a „páci­ens” mindig a jogait emlegeti, s a másik fél kötelességeit, de soha­sem fordítva. Nos, Tőczik Levente iskola­társamat is elkapta e ragály az utóbbi hetekben. A főiskola pénzügyi szabályzatával kapcso­latos tévedéseit a tanulmányi osztály vezetője már kiigazította. Diáktársam kirohanása tehát az információk hiányának is kö­szönhető. Meg kell viszont je­gyeznem, hogy az elmúlt év de­cemberének elején a főiskola hallgatói önkormányzata két közgyűlést is összehívott e témá­val kapcsolatban, összegyűjtötte és megvitatta a módosításokkal kapcsolatos véleményeket. Saj­nos, mindkét alkalommal igen nagy volt a diákok érdektelensé­ge, hiszen összesen csak tízen je­lentek meg. Egy biztos, Levente nem volt köztük. A szabályzat egy-egy példánya még január kö­zepén is kifüggesztve állt a négy épületben, ugyanennek az iro­mánynak a másolatait pedig a csoportvezetők is megkapták. A nehézkes információáram­lást minden bizonnyal könnyíte­ni fogja a most induló diákiroda, ahol igyekszünk majdnem min­den szükséges adatot a hallga­tóknak megadni. így talán elke­rülhetők lesznek a hasonló rekla­mációk.” Az intézmények újítanak, a szülők tanácstalanok Iskolakórkép Nincs könnyű helyzetben az a szülő, aki iskolába kívánja íratni gyerekét. Nem azért, mert erre nincs meg a lehetősége, hanem in­kább a választék bősége miatt. Folyton arról hall, hogy az intézmé­nyek különböző kísérletekbe kezdenek: nyolcosztályos modellbe vágnak, nulladik osztályt indítanak, vagy tagozatokkal színesítik ajánlatukat. Társy József, az egri önkormányzat művelődési és sportirodájának vezetője szerint hiányzik a vezérlő elv, nagy szük­ségét érzik a közoktatási törvénynek. Mint elmondja, az önkor­mányzat a gazdája 21 egri óvo­dának, 12 általános és 10 közép­iskolának. Ezek közül az első két intézmény fenntartása kötelező jellegű. A cél az, hogy a város igényeit a lehetőségek szerint ki­elégítsék, s erre ez a hálózat al­kalmas is. Az állam, a minisztéri­um szakmai felügyeletet gyako­rol. A törvény hiányát már az anyagiakban is érzik, annyi pénzzel rendelkeznek, amennyit a T. Ház megszavaz a fenntartás­ra, a többit a gazdának, az önkor­mányzatnak kell biztosítania. Ha a jogszabály megszületik, ren­deznék az alapfok hátterét, most ugyanis inkább a középfokú in­tézményeknél lehet jobban ki­jönni. Jelenleg elsősorban a fej­kvótából kell fedezni a kiadáso­kat, s bizony néhány fontos té­nyezőt tisztázni kell. Például azt, hogy az iskolai feladatok és a napközis ellátások kötelezőek-e, s milyen mértékben támogatot­tak. A város megfogalmazta okta­tási koncepcióját, s ebben az ál­talános iskoláknál a nyolc osz­tályt tekintik alapmodellnek. El­fogadhatónak tartanának persze egy tízosztályos megoldást is, megfelelő szakmai és pénzügyi biztosítékokkal. A középiskolák esetében már bonyolultabb a képlet, például a Dobóban már két párhuzamos, nyolc évfolya­mos osztály is működik. A Gár­donyiban viszont nulladik évfo­lyamot indítottak, s az új felné­meti gimnázium is hasonló mó­don kíván dolgozni. Négy szak- középiskola bekapcsolódott a vi­lágbanki programba, ahol öt éven keresztül oktatják a diáko­kat. Mint az irodavezető hangsú­lyozza, a kínálatot nagymérték­ben színesítik a nem helyhatósá­gi fenntartásban működő isko­lák. A 2-es és a 4-es általános is­kola a főiskoláé, s ott hozzákez­zék, nem a Parlament által, nem a nagy tömegek számára rende­zett szavazásra kell gondolnunk. Azok szavaztak, akikre tartozik. A Hírlap olvasói értesültek már arról, hogy az egyházi ingat­lanok tulajdonjogának rendezé­se nyomán az érsekség vissza­kapta a régi Szent József katoli­kus intemátust — most így is­merjük: Petőfi-kollégiumot —, valamint a régi Szent Imre — most Deák Ferenc— általános is­kolát. Az egyház az épületet kér­te vissza azzal a céllal, hogy ott a régi, katolikus szellemű oktatási intézményt működtesse. A kol­légiumban katolikus kollégiu­mot, az iskolában katolikus álta­lános iskolát. Mivel pedig az egy­ház senki fölött lelki kényszert gyakorolni nem kíván, az intéz­ményekben lakó, illetve tanuló gyermekek szüleit megkérdez­tük, kívánják-e gyermekeiket a katolikus intézményben tovább neveltetni, vagy át kívánják vinni világnézetileg közömbösbe. Erre mindenki megkapta a lehetősé­get. Ha az ember a lépten-nyomon hirdetett hangulat alapján várná az eredményt, úgy vélné, hogy a katolikus intézményben a gyer­mekek egytizede sem maradt. Nem így van. A kollégiumban 81 gyermek szülei közül 75 kívánta, hogy gyermeke továbbra is az in­tézményben maradjon, a Deák Ferenc 349 tanulójából pedig 319-et kívánnak szülei továbbra is a katolikus intézményben hagyni. Ez volt a népszavazás. Azok részéről, akikre tartozik. Mi, akik az intézmények veze­tői vagyunk, meglepődve és örömmel állunk az eredmény denek a nyolcosztályos gimnázi­umhoz, s hasonló formában te­vékenykedik az angolkisasszo­nyok intézete is. A szülők jószerével csak kap­kodják a fejüket, mert szeretné­nek megfelelő oktatást biztosíta­ni a csemetéjüknek. Sokszor egy divathullám vonzza őket, törik a fejüket, hogy most hagyják-e az eddigi helyen gyereküket, aki „belecsúszik” egy tízosztályos­ba, vagy vigyék máshová, ahol elkezdheti a nyolcosztályost, és így tovább. Az irodavezető sze­rint az lenne a megfelelő megol­dás, ha a törvény biztosítaná az „átjárhatóságot”, s a nyolcadik, a tizedik osztály után a vizsga, s vé­gül a tizenkettedik osztály után az érettségi megfelelő biztosíté­kot nyújtana a másik iskola, s vé­gül az egyetem számára. Mert a sokszínűség fontos és jó dolog, de csak akkor, ha garanciái is vannak a továbblépésnek vagy a pályamódosításnak. Pedig még nincs is kimentve minden lehetőség, nem működik például alapítványi vagy magán­iskola a városban. A paletta még tarkább is lehetne. Ilyen körül­mények között a pedagógus sem érezheti magát teljes biztonság­ban, mert nem tudhatja, hogy meddig megfelelő a „jogosítvá­nya”, meddig elég a főiskolai végzettség, s mikortól kell az egyetemi. A közoktatási törvényen túl a nemzeti alaptanterv is hiányzik, mert az egyetemek sem lehetnek biztosak így a dolgukban. Nem tudhatják, hogy annyit ér-e egy egri érettségi bizonyítvány, mint mondjuk egy budapesti. Tisztázni kell tehát az alap­pontokat, hogy a helyi és a köz­ponti felelősségvállalás azonos súlyú legyen, s minden gyermek sorsát megbízhatóan figyelem­mel kísérhessék a tankötelezett­ség időszaka alatt. (gábor) ClUll, C5 IllCgMSCICIJUK CICIllCZ,llÍ ennek az örvendetes eredmény­nek az okait. Nem vagyunk olyan naivak, hogy azt mondjuk: min­denki repesve fut az egyházhoz, és alig várja, hogy rábízza a gyer­mekét. Sok szülő számára kelle­metlen volna egy másik intézetet keresni. De azért valamennyire mégis elfogadják az egyházat. Talán abban a reményben, hogy az egyház mégis tud majd valami szépet, magasztosai adni azok­nak, akiket most gondjaira bíz­tak. És nagyon sokan vannak olya­nok is, akik örömmel fogadták az űj intézményeket, mint a de­mokrácia megnyilvánulását szá­mukra, hiszen most már nekik is van iskolájuk, nevelőintézetük. Az intézmények nagy remé­nyekkel indulnak. A Deák Fe­renc római katolikus általános is­kolában az elsősök beíratása az alábbi rendben történik: március 29- én délelőtt 8-12 óra között, 30- án délután 2 és 4 óra között, 31 -én délelőtt 8 és 10, délután 2 és 4 óra között. A beiratkozás az is­kolában történik. Kérjük a ked­ves szülőket, hogy a gyermekek anyakönyvi kivonatát és az óvo­dai szakvéleményt vigyék ma­gukkal a beíratásra. A felsőbb osztályokba is tudunk fogadni tanulókat. Őket az iskolaév befe­jezésével kérjük átíratni. A be­iratkozásnál az egyházközséget hitoktatónk képviseli. Szeretnék köszönetét monda­ni ezúton azoknak a szülőknek, akik bíznak az egyházban. Cse­rébe ennyit: mi mindent megte­szünk azért, hogy ne csalódjanak azok, akik bíznak bennünk. Czakó István a Belvárosi Plébánia plébánosa Népszavazás iskolaügyben Nf»m a lrnrmánv npm

Next

/
Thumbnails
Contents