Heves Megyei Hírlap, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-23 / 68. szám
A SZÉPTŐL A CSÚFIG: BÁSTI JULI (4. oldal) J HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, MEGYEI 1993. MÁRCIUS 23., KEDD HÍRLAP LŐRINCI, PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA TV. ÉVFOLYAM 68. SZÁM ÁRA: 13,80 FORINT NŐI, FÉRFI MONTAIN BIKE kerékpárok kaphatók DEPÓ ÁRUHÁZ Eger, Nagyváradi u. 17. Tel.: (36) 324-600 Előleg befizetése nélkül, részletre is! A hatoslottó nyerőszámai: 9, 12, 14, 15, 21, 22 A pótszám: 19 Mogyorószsák alatt — határsértő törökök Vámosok lepleztek le vasárnap 33 török állampolgárt, akik Záhonynál egy mogyorót szállító tehergépkocsin próbáltak meg illegálisan Magyarország területére lépni. A gépkocsi Törökországból Bulgárián, Románián és Ukrajnán át igyekezett Németországba. Végül is a mogyorószsákok alá bújtatott törököket a vámosok kutyái fedezték fel. Az illegális „turistákat” a vámhivatal a további eljárás lefolytatására átadta a Határőrség illetékes szerveinek. Világbanki és IMF- delegáció Budapesten Budapestre érkezett és hétfőn máris megkezdte tárgyalásait a Világbank és az IMF küldöttsége. Szabó Tamás, a privatizációért felelős miniszter korábbi, washingtoni útja során kezdeményezte a Világbanknál, hogy nyújtson segítséget Magyarországnak a bankprivatizációhoz, illetőleg a vállalatok átalakításához, reorganizációjához. A két nemzetközi pénzügyi szervezet erre ígéretet tett. A küldöttség várhatóan' 2 hétig tartózkodik Magyarországon. A svéd ipari miniszter Magyarországon Háromnapos látogatásra Magyarországra érkezett hétfőn Per Westerberg svéd ipari és kereskedelmi miniszter, akit Latorcai János, az ipari és kereskedelmi tárca vezetője hívott meg. Ausztria-lottó A 11. heti nyerőszámok: 6, 19, 25, 39, 40, 42, a pótszám: 20. Joker-szám: 860952. Nyeremények: a 2 darab hat- találatos szelvényre egyenként 6.034.937 schillinget fizetnek, az 5 plusz 1-es 670.548, az 5 ta- lálatos 22.602, a 4 találatos 554, a 3 találatos 37 schillinget ér. Az egy darab telitalálatos Joker nyereménye 3.643.512 schilling. Törvényre várva (Fotó: Perl Márton)) Átalakulás előtt az erdőgazdálkodás Az erdőgazdálkodás is átalakulás előtt áll hazánkban. A változásokat a tulajdonlás napi— rendre került tisztázása, rendezése, a kárpótlások után megmaradó területek státusa, helyzete, nem utolsósorban pedig a szakmában is romló piaci pozíció egyaránt sürgeti. A mind reménytelenebb nyugat- és dél-európai értékesítések, a tevékenység egészét érintő költségnövekedések feltétlenül újabb lépésekre kényszerítik az ágazatot, mert amiket eddig tettek — kiderült —, korántsem elegendőek. — Kevés az, hogy mi is felismertük: a még 1970-ben országosan megvalósított vertikális integráció nem tűri tovább a nagyvállalati formát. Aztán pedig például felnémeti fűrészüzemünket tavaly önálló útra engedtük, míg petőfibányai telepünket eladtuk — magyarázza Schmotzer András, a Mátra- Nyugat-bükki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság vezérigazgatója, Egerben. — A talpon maradás, mint utóbb érezzük, csak más szervezetben lehet biztosabb. Ezért részvénytársasággá kell alakulnunk. Most már persze, a sajátunkba — mivel bizonyos fokig jelenleg is rt.-hez tartozunk. Egy s más ugyanis az említetteken kívül is történt velünk az utóbbi időkben. Vállalati tanácsunk irányítása alól tavaly márciusban a Földművelésügyi Minisztériumhoz került cégünk, augusztustól az Állami Vagyonügynökség vette át felügyeletünket, míg novembertől az Állami Vagyonkezelő Rt. gyakorolja ezt a jogot. Törekvéseink szerint — hasonlóan a többi erdőgazdasághoz — rövidesen önálló, egyszemélyes részvény- társasággá válunk. Jobb megoldást is tudnánk, hiszen Európában példa nélküli az erdővagyon ilyenfajta működtetése, de pillanatnyilag különbet nem tehetünk. A várva várt kincstári törvény megszületését legfelj ebb így várhatjuk ki. — Mit remélhetnek a jogalkotóktól? — Azt, hogy írásban rögzítik: a kárpótlás után maradó állami területek jelentős része kincstári tulajdonba kerül, s ilyenformán a mostaninál sokkal jobban kielégítheti az erdők sokoldalú funkciójával szemben támasztott közszolgálati igényeket, mint a profitorientált részvény- társaságokban. (Folytatás a 3. oldalon) Alapvető érdek Oroszország stabilitása A magyar kormány 16-án közzétett nyilatkozatában kifejezésre juttatta, hogy Magyarország alapvetően erdekelt Európa, azon belül térségünk biztonságának megerősítéseben, és ennek fontos összetevőjeként Oroszország stabilitásában, a Borisz Jelcin elnök által képviselt reformpolitika folytatásában. Magyarország a Közép-európai Kezdeményezés soros elnökeként indítványozta, hogy az oroszországi helyzet megvitatása szerepeljen a szervezet budapesti külügyminiszteri értekezletének napirendjén. A magyar kormány egyben javasolta, hogy a tanácskozáson közösen foglaljanak állást erről a kérdésről. Antall József levele Borisz Jelcinhez Antall József miniszterelnök az alábbi levelet intézte Borisz Nyi- kolajevics Jelcinhez, az Orosz Föderáció elnökéhez március 18-án — tájékoztatta az MTI-t a Kormányszóvivői Iroda: „A Magyar Kormány, a világ más demokratikus kormányaihoz hasonlóan, továbbra is úgy tekint az Orosz Föderációra, mint olyan országra, amelynek belső fejlődése nagymértékben befolyásolja a világpolitikai helyzet alakulását. Biztosíthatom Elnök Urat arról, hogy az ön által képviselt, a demokratikus társadalom kiépítését célzó politikai irányvonalat Magyarország Kormánya nagyra értékeli, történelmi jelentőségűnek tartja és határozottan támogatja. Hazánk érdekelt az oroszországi demokratikus átalakítási folyamat sikerében, és őszintén reméljük, hogy azok a hatalmas erőfeszítések, amelyeket Ön és kormánya kifejt a demokrácia védelmében, eredményre fognak vezetni. Kétoldalú kapcsolataink új alapokra helyezésében együttműködésünk kiszélesítésében is múlhatatlan érdemeket szerzett, Elnök Úr, s legutóbbi budapesti látogatása, népünknek tett nemes gesztusai is azt mutatják, hogy igaz barátot, az országaink közötti sokrétű kapcsolatok őszinte támogatóját köszönthetjük Önben. Az elmúlt hetekben fokozott figyelemmel kísértük az oroszországi eseményeket, és lehetőségeinkhez mérten a nemzetközi tárgyalásokon is messzemenően támogattuk Önt. E gondolatok jegyében hozta meg kormányunk mellékelt nyilatkozatát, amit szíves figyelmébe ajánlok. Megragadom az alkalmat, hogy ismételten őszinte nagyrabecsülésemről biztosítsam Excellenciádat.” Nyolc expresszvonat 60 percet késik Vasárnap óraigazítás A hét végén, vasárnap, tehát március 28-án kezdődik újra a nyári időszámítás, amely szerint 1 órával előbbre kell tolni az időmérő szerkezeteket. Hivatalosan vasárnap hajnali 2 órakor történik az átállítás, tehát az órák mutatóit akkor forgatják előre 3 órára. Ennek a műveletnek ellenkezőjére kerül sor majd szeptember 27-én, a nyári időszámítás végén, amikor majd 3 óráról 2 órára kell visszaigazítani a kronométereket. A nyári időszámítás nem okoz változást a MÁV menetrendjének időpontjaiban, viszont az óraigazítás éjszakáján magyar területen ér az átállítás időpontja nyolc nemzetközi expresszi. így menet közben 60 perces késéssel növekedik meg a menetideje a Tisza, a Hellas és a Belgrád exp- ressznek mindkét irányban, továbbá a Dácia expressznek Bukarest felé és a Puskin expressznek Moszkva felé közlekedő vonata. A MÁV mellékvonalain mindössze négy személyvonatot érint az óraigazítás időpontja, 5-20 perces késéssel. A vasút 9 postavonata a szokásosnál 60 perccel korábban indul, és az óraigazítást követően az eredeti menetrendi időpontban érkezik meg a célállomásra. A nyári időszámítás a Mahart menetrendjét nem érinti, a Volán már feltüntette menetrendjében a nyári időpontokat, s a Malévnál pedig az óraigazítással együtt lép életbe az új menetrend. Kékestető negatív csúcsa 29 cm 120 éves rekordok — Az elmúlt évekhez hasonlóan az idén is száraz telünk volt — hangzott el az Országos Meteorológiai Szolgálat tegnapi sajtótájékoztatóján. Különösen az ország keleti felén regisztráltak az átlagosnál jóval szárazabb időjárást. Kevés hó esett, és sok helyen a december végén, január elején kialakult mínusz 15, mínusz 20 fokos hidegekben hótakaró nélkül maradtak a földek. Jelentősebb mennyiségű hó csak februárban esett, ekkor is a hóréteg vastagsága 29 cm volt a Kékestetőn, ami az eddigi legkisebb télen mért hótakaro-vastagság. Bár a téli középhőmérséklet az évszaknak megfelelően alakult, helyenként szélsőségesen hideg volt január első heteben. A mínusz 18-20 fokos talaj menti leAlkotmány bíróság: Üjból Sólyom László az elnök Az Alkotmánybíróság hétfőn újból dr. Sólyom Lászlót választotta elnöknek és dr. Herczegh Gézát pedig elnökhelyettesnek — közölte az MTI érdeklődésére dr. Holló András, a testület főtitkára, a szavazatszedő bizottság elnöke. A szavazásról és a szavazatok arányáról nem kívánt tájékoztatást adni, mert ezeket az Alkotmánybíróság a testület belső ügyének tekinti. Mint ismeretes, az Alkotmánybíróság három éve dr. Sólyom László alkotmánybírót elnöknek és dr. Herczegh Gézát elnökhelyettesnek választotta meg. A megbízatásuk ez év júliusában lejár. Az Alkotmánybíróság belső döntése szerint a választást legalább 3 hónappal korábban kellett megtartani. A 10 alkotmánybíró március 22-én, hétfőn, előzetes vita és jelölés nélkül, titkos szavazással választotta meg a bírák közül a következő három évre az Alkotmánybíróság új elnökét és elnökhelyettesét. Üjabb fegyelmi eljárást kezdeményeztek Tegnap délután képviselő-testületi ülést tartott Füzesabonyban a város önkormányzata, dr. Pásztor József polgármester elnökletével. Napirenden egyetlen téma szerepelt, mégpedig dr. Kovács Ágnes, a város volt jegyzőjének évek óta huzakodó, úgynevezett „fegyelmi ügye”, amelyet a Legfelsőbb Bíróság legutóbb ítéletében megsemmisített — többek között — a köztisztviselői törvényre hivatkozva, lehetőséget biztosítva azonban a megegyezésre, illetve az új fegyelmi eljárás megindítására a megszabott határidők betartásával. (Folytatás a 3. oldalon) Rendkívüli ülés Füzesabonyban rendkívüli Hazaküldtek az Agria Bútorgyár Rt. dolgozóit Akkor kapnak áramot, ha fizetnek Tegnap reggel nem kezdődött el a szokásos műszak az Agria Bútorgyár Rt. Kistályai úti telepén. Bejelentették, hogy miután nem tudtak fizetni, az ÉMÁSZ Rt. kikapcsolta az áramot. így a tanulókkal együtt kétszáz dolgozónak haza kellett mennie bizonytalan időre. Az ügy kapcsán Szalay Ferenc, az Agria Bútorgyár Rt. elnök-vezérigazgatója a következőkben összegezte a kialakult helyzetet: (Folytatás a 3. oldalon) 25 milliós csempészés Pénzügyőrök a határokon Továbbra is komoly gondot okoz a Vám- és Pénzügyőrségnek a pénzügyi bűncselekmények és szabálysértések felderítése. Az idén március közepéig összesen 1406 ügyet derítettek fel a vámosok, amelyek összértéke forintban kifejezve meghaladta az 572 millió forintot — tájékoztatta a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának illetékese hétfőn az MTI-t. Az egyik legnagyobb egyedi értéket képviselő, különösen nagy értékre elkövetett csempészést a Linde Gáz Kft. ügyvezető igazgatója követte el a VPOP gyanúja szerint. Az eddigi bizonyítékok alapján megállapítható, hogy egy másik kft. apportkeretének felhasználásával a Linde Gáz több mint 25 millió forint értékű oxigénpalackot és palacktöltő berendezést hozott be vámmentesen az országba. melegből hűlések már a fejlettebb őszi vetéseket is és a szőlő rügyeit is károsíthatták. A jelenlegi 22-23 fokos napi középhőmérsékletek pedig 120 éves rekordot jelentenek. Az utóbbi hónapokban 16-17 százalékos ózonhianyt tapasztaltak Magyarország fölött a magas légkörben. (MTI) A Kádár-hagyaték Árverési siker Rendkívül sikeresnek minősítette Kádár Jánosné hagyatékának árverését a Műgyűjtők Galériája Aukciós Ház. Á szombaton és vasárnap lezajlott kétnapos árverésen a kalapács alá került tárgyak több mint 90 százaléka elkelt, és a befolyt pénz jóval meghaladja a kikiáltási árak ösz- szegét, a 18 millió forintot. Az árverésen összesen 864 tételre lehetett licitálni, személyes és dísztárgyak, vadásztrófeák és fegyverek, bútorok, szőnyegek, ékszerek és festmények jelentették a kínálatot. A tárgyak jelentős része külföldi politikusok ajándéka volt. A legnagyobb összeget egy külföldi vásárló fizette ki, 1 millió 100 ezer forintot adott egy Brezsnyev aláírásával ellátott aranyóráért. A magyar vevők közül 950 ezer forint volt a legnagyobb licit, ezért az összegért egy Egry József-képet vásároltak. Nagy keletje volt a személyes tárgyaknak, Kádár János sétabotja közül egy például, amelynek kikiáltási ára 100 forint volt, 10 ezer forintért kelt el. Megmaradt viszont a legértékesebb tárgy, az 1 millió 400 ezer forintos kikiáltási árú sörétes vadászpuska, amelyet Hruscsov ajándékozott a néhai pártfőtitkárnak. Mint ismeretes, Kádár Jánosné végrendelete szerint a befolyt összeg 60:40 százalékban oszlik meg a Kádár János nevét viselő alapítvány és az örökösök között. (MTI) Európában példa nélküli az erdővagyon ilyenfajta működtetése
