Heves Megyei Hírlap, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-22 / 67. szám
1 HÍRLAP, 1993. március 22., hétfő HATVAN ÉS KÖRZETE 5. K K Megjelent az Apci Hírek Apcon az önkormányzat képviselői úgy határoztak, hogy a már megszokott önkormányzati értesítő, az „Apci Hírek” rendszeres megjelenését idén is támogatják. Az újság idei első számában olvashatnak a falu mostani költségvetéséről, a földkiadó bizottság megalakulásáról, valamint a kispályás teremfoci-bajnokság eredményeiről is. Szó esik ezen kívül a környezetvédelemről és a közgyógyellátási igazolvány igénylésének feltételeli- ről is. Építési telkek Lőrinciben Lőrinciben a közelmúltban hirdette meg az önkormányzat a tulajdonában levő 84 építési, valamint a Szabadság-téri garázstelkek értékesítését. A vásárlás feltételeiről a polgármesteri hivatalban Elek Lajos műszaki ügyintézőtől kaphatnak bővebb felvilágosítást az érdeklődők. Nem csak kertészeknek Hatvanban a Városi Művelődési Központban az elmúlt hétvégén vásárral egybekötött virágkiállítást rendeztek. E hét végén — március 27-28-án -, szombaton és vasárnap délelőtt 9-17 óráig pedig dísznövény-kiállításra várják az érdeklődőket. Előadás Finnországról ? A „Tájak, Korok, Múzeumok ’ Egyesület hatvani tagcsoportja j szerdán délután 5 órától tartja soronkövetkező összejövetelét az Ady Endre Könyvtár és Közösségi Házban. Ezúttal Dr. Köles József tart diavetítéssel egybekötött előadást finnországi úti élményeiről. A rendezők a klubtagokon kívül is minden érdeklődőt szeretettel látnak. Stílustanácsadás „Másodszorra nem kelthet első jó benyomást!” — ez a szlogenje annak a lézerkozmetikai tanácsadásnak, amelyet csütörtökön fél 6-tól tartanak a hatvani művelődési központban. A rendezvényen a praktikus szépségápolási tanácsokon kívül arra is választ kaphatnak a résztvevők, hogy mi a jó fellépés, s a stílusos megjelenés titka. Képeslapok Lőrinciről , Lőrinciben az önkormányzat megrendelésére elkészült néhány — a település jellegzetes részeit, illetve a tájházat megörökítő — képeslap. Az üdvözlőkártyák már megvásárolhatók a táj- házban, a későbbiekben pedig a helyi gondoskodnak arról, hogy a postahivatalban, és más üzletekben is kaphatók legyenek. „Hatvanba különleges izgalommal ” Négyszemközt Lukács Sándorral Lukács Sándor: „...a Galériában mindig igényes és értő közönséggel találkozom Pályakezdők speciális szakiskolája Kevés színművészünk vált olyan Hatvan-baráttá, mint Lukács Sándor, akit nemrég egy gyengécske tévéfilmsorozatban láthattunk. Bizony, birkóznia kellett a semmitmondással, ami igencsak földre húzta a produkciót. Ám a Zagyva-parti városban mindig szeretet, érdeklődés fogadja, ezért is lesz nemsokára ismét a Galéria-pódium vendége. De addig is próbáljunk közelebb férkőzni hozzá, Lukács Sándorban az embert, a művészt, a családapát jobban megismerni, miként mindez kibontakozott bennünk egy váratlan találkozás alkalmával. Nyúljunk vissza a kezdetekhez! Honnan indult a színház világába? — Borsodban, közelebbről Miskolcon születtem, ahol kiváló magyartanáraim ébresztettek bennem érdeklődést a dráma, a színpad iránt. így aztán, amikor 16 éves fejjel Pestre kerültem, majd szüleim kíváncsiskodására kijelentettem, hogy érettségi után a színművészeti főiskolára szeretnék kerülni, vágyaim netovábbját istápolták apámék. Felvételim első nekifutásra sikerült, s 1972-ben már megvolt a diploma, mi több, Várkonyi Zoltán leszerződtetett a Vígszínházhoz, ahol Max Frisch „Don Jüanjának címszerepében debütálhattam... — ...Két évtized a rivaldafényben. Milyen további szerepek és kik nőttek leginkább a szívéhez ezalatt...? — Legmaradandóbb élményem, hogy az erdélyi író, Székely János dráma-trilógiájának minden művében vezető szerephez jutottam, s „Caligula helytartóját”, „Vak Béla királyt”, vagy a „Protestánsok” bemutatóját olyan nagy rendező segítette színpadra, mint a sajnálatosan elhunyt Harag György. De benne voltam a Szegedi Szabadtéri Játékok „Tragédiájában” is, méghozzá az 1978-as „Lucifer” megformálójaként. A tévéprodukciók közül ugyanakkor a román Marin Sorescu „Jónás” című monodrámáját említem, aminek nem volt ugyan zajos sikere, de színészként komoly próbatételnek bizonyult. Szívesen játszanám el színpadon is... — Mint a színészek legtöbbje, Lukács Sándor sem pályatársnőt választott feleségül. Ám 14 éves fia, Máté, már most vonzalmat érez a színpad iránt. Művészünk szereti továbbá az országjárást. Miként érez például Hatvan iránt, ahol gyakori vendég? — Hatvanba általában különleges izgalommal készülök, mert a Galériában mindig értő és igényes közönséggel szembesülhetek. Sőt mindannyiszor éreztem és érzem, hogy e légyottokon nemcsak én adhatok, hanem sokat kapok is a közönségtől. Az ilyesmi feltölti az embert... — Színpadról, televízióból, filmekről sokan ismerik és számon tartják Lukács Sándort, a színművészt. Ám azt kevesebben tudják, hogy a művészetek világa 1985 nyarától költőként is számon tartja. Ez minek, kinek köszönhető... ? — Elindítóm Kálnoky László volt, aki emberként, lírikusként mindmáig példaképem. Egyébként lapokban kezdtem először publikálni, harmadik, máig utolsó verseskötetem pedig 1991- ben jelent meg. Címe: „A mulasztás ideje...” Azt nem tudom felmérni, hogy lírám miként hat az olvasóra, a kritika pedig nem mindig autentikus. Egy azonban bizonyos: a líra, a költészet immár épp olyan léleképítő, erősítő elemmé vált bennem, mint a színpad világa... Moldvay Győző A Hatvani Városi Művelődési Központ az 1993-94-es tanévben is megszervezi a pályakezdők speciális szakiskoláját. A kézműves szakon könyvkötő, a szolgáltatóin kereskedő szakmát szerezhetnek a hallgatók. A jelentkezés feltételei között szerepel a befejezett általános iskolai tanulmány vagy gimnáziumi érettségi vizsga, pálya- és egészségügyi alkalmasság. Az iskolába minden olyan fiatalt várnak, aki még nem rendelkezik szakmával, s kedvet érez e foglalkozások iránt. A képzési idő: két év. A sikeres záróvizsga esetén a tanulók ágazati szakmunkás-bizonyítványt kapnak. Ugyanakkor utazási kedvezményben is részesülnek. A tanítás rendje szerint három nap szakmai gyakorlat és elmélet oktatása, valamint két nap közismereti, művészeti vagy vállalkozói tárgyak tanulása szerepel. A kurzusra az általános iskolákon keresztül vagy személyesen lehet jelentkezni, s a szakiskola működéséről az intézmény munkatársai részletes felvilágosítást nyújtanak. Mindkét szak esetén a tanulók a tanév megkezdése előtti hét egy-egy napján tréning-gyakorlaton vesznek részt, ahol megismerkedhetnek egymással, és megismerik egyApcon a helyi képviselő-testület a közelmúltban fogadta el a település idei költségvetését. Az alapos előkészítő munka, valamint az egymást követő bizottsági ülések után alakult ki a testület elé terjesztett tervezet. Hosszas polémia előzte meg a bérfejlesztés megállapítását. Ennek eredményeként az ülésen jelenlévő képviselők a karbantartó részleg dolgozóinak a jogszabály által előírt bér és a jelenlegi fizetés közötti különbözet 100 százalékát, más szokásait, ezáltal könnyebben tudják kezdeni a szakmai gyakorlatot, tanulmányaikat. Hozzásegítik a csoport tagjait az életkori sajátosságoknak megfelelő magatartás kialakításához, életvitelük formálásához, és szükség esetén szociális kérdésekben is támogatást nyújtanak. A kézműves szakon a hallgatók a szakma ismeretén túl átfogó népművészeti, néprajzi, művészettörténeti képzésben részesülnek. Tanulmányaik során megismerkednek az egyes tájegységek néptánckultúrájával is. A képzés programjában drámajáték-foglalkozásokra is sor kerül, továbbá kommunikációs gyakorlat is színesíti az oktatást, segíti a tanulók megjelenésének, beszédkészségének, önismeretének fejlődését. A kereskedői tagozaton kétszer 11 hónapból áll a képzés, nyári gyakorlattal együtt. Ennek során a diákok a közismereti tárgyakon túl szakmai gyakorlati és elméleti oktatásban részesülnek. Többek között kereskedelmi, áru-, vállalkozói ismereteket, eladástant és etikát tanulnak. A pályakezdők speciális szakiskolájában egyébként ma délelőtt 10-től 12 óráig nyílt napot tartanak, melyre minden érdeklődőt várnak. a közalkalmazottaknak (iskolai, óvodai, egészségügyi dolgozók) a 66 százalékát, míg a köztisztviselőknek (a polgármesteri hivatal dolgozói) a 33 százalékát szavazták meg. A fejlesztési feladatok közül a legfontosabbnak a gáz bekötését ítélték meg: a gázállomás bővítésére kétmillió forintot tartalékoltak. Az idei tervek közt szerepel emellett a József Attila, a Dobó, valamint a Kölcsey út aszfaltozása, valamint a közvilágítás korszerűsítése is. Elkészült az apciak költségvetése Gázprogramra — kétmillió forint Csányi fejlődés Új helyen a Színvonal ABC Másfélszeresére nőtt a forgalom Két évvel ezelőtt nyílt meg Csányban a Színvonal ABC. Igaz, akkor még csak egy aprócska helyiségben várták a vevőket, s csaknem három hete, hogy új helyre költöztek. A helyi polgármester szerint ez a bolt ma már a gerince a falu ellátásának, de a lakóknak is ugyanez volt a véleményük, amikor beszélgettünk velük. Csekk Pétemé budapesti vállalkozó elmesélte: — Új hűtőpultot szereztünk be, s azóta nőtt a választék. Budapestről mindennap friss hentesáru érkezik, több mint tízfélét találnak itt a vevők. Azóta másfélszeresére nőtt a forgalom, s hamarosan tervezzük, hogy mirelit árukat is kínálunk: fagyasztott gyümölcsöt, baromfit, csirkeaprólékot. — És a régi kisbolt? — Jelenleg raktárnak használjuk, de fél éven belül iparcikküzletet rendezünk be. — A nyitva tartás mennyire igazodik a csányiak szokásaihoz? — Mindennap reggel fél 6-tól este 6-ig tartunk nyitva, szombaton fél 6-tól 1 óráig. Az áru feltöltése folyamatos, így délután is lehet kapni friss kenyeret. Hadd mondjam még el, jelenleg három eladóval dolgozunk, akiktől a vevők már megszokták a kedvességet, a gyors tájékoztatást, a pontos kiszolgálást. Múltidéző: 1940 Gvergv őszentmiklósi csúiytevés Észak-Erdély visszacsatolásának hírét Hatvanban is örömmel fogadta mindenki, aki a közügyek iránt érdeklődött. Az akkori városi képviselő-testület üdvözlő táviratot küldött a kormányzónak, Teleki Pál miniszterelnöknek és Csáky István külügyminiszternek. A gimnazisták cserkészcsapata elhatározta, hogy egy tizenkét tagból álló csoportot indít Szilágy megyébe „szociális munkát végezni.” Mentek tisztviselők: dr. Élthes János postafőnököt és dr. Szabados László rendőr segédfogalmazót Marosvásárhelyre vezényelték a magyar közigazgatás kiépítésének segítésére. Na és természetesen mentek katonák is Hatvanból: Zavarkó János zászlós, Horváth Ferences, Máj er Károly szakaszvezető, Török László, Garami Illés, Srej János, Prónai János, Szigli József, Kovács Tivadar, Kozma Károly, hogy másokat ne is említsünk. Kaptak is jutalmul emlékérmet Mátyás király arcképével, de ez nem ellensúlyozta a sok fáradságot, ami a bevonulás velejárója volt. Sokkal nagyobb jutalom volt azonban a szeretetnek, a boldogságnak az a megnyilvánulása, amit az erdélyi magyarok tanúsítottak, és amivel fogadták a bevonuló honvédeket. Azóta tudjuk, hogy a bevonulásnak voltak árnyoldalai, előfordultak tragikus összetűzések, és a nacionalista ellenségeskedésnek halálos áldozatai is lettek. A mi katonáink azonban nem tapasztaltak ilyet. Sőt ellenkezőleg: Kozma Károly alakulata például Szatmárnémetin ment keresztül, esős idő volt szeptember elején. A kivonuló román katonák az utolsó pillanatban ürítették ki a várost. Egy lovas kocsijuk beleragadt a sárba, és a bevonuló honvédek utolérték őket. Nem lett belőle baj. A honvédek segítettek, kiemelték a szekeret a kátyúból, és a románok békésen folytathatták útjukat. Kedves emléket őrzött meg Sasvári Illés is a bevonulással kapcsolatban: — 1940-ben már munkaszolgálatra is behívták a zsidókat, de voltak olyanok, akik sorkatonaként fegyveresen szolgáltak. Ilyen volt a hatvani Szipszer Imre is, akivel Gyergyószentmiklóson találkoztam össze váratlanul... A katona mindig éhes. A barátommal valami ennivalót igyekeztünk felhajtani, amikor egy katona nagyot tisztelgett nekem. Először észre sem vettem, csak amikor még egyszer tisztelgett nagy bokacsattogással, és rám is szólt: „Figyelemre sem méltat a szakaszvezető úr?!” Ekkor jobban megnéztem, és látom, hogy a hatvani Szipszer Imre. Nagyot kiáltottam örömömben: „ Te vagy az, Imre... ?”Egymás szavába vágva kérdezgettünk mindent. Elmondta, hogy tényleges katona, egy orvos alezredes gépkocsivezetője, de az egy disznó alak... — Mi pedig valami kaját próbálunk szerezni — mondom. — Adnék én — válaszolta sajnálkozva. — Itt van a kocsiban kilenc rúd téliszalámi, de el van zárva, nekem sem adna belőle egy falatot sem az alezredes. — Ide figyeljetek! Együnk abból a szalámiból! — Abból aztán nem lehet — mondja Szipszer Imre —, két lakattal van lezárva. — Azzal ne törődj, majd én gondoskodom róla. — Na, erre kíváncsi vagyok, de ha sikerül, eszünk belőle. Boros elővett egy hajtűt, és pillanatok alatt kinyitotta a két lakatot. Két rúd szalámit kivettünk, aztán gyorsan visszazárta a lakatot. Kést sem vettünk elő, egy nagy darabot letörtünk az egyik rúdból Imrének, aztán mentünk is a zsákmánnyal. Nem is találkoztam én Imrével aztán, csak a háború után, 1945-ben. Túlélte a deportálást, a haláltábort. Felidéztük a régi időket. Nagyokat nevettünk a gyergyó- szentmiklósi szalámiszerzésünkön. „Elképzelheted” — mondta a nevetéstől fuldokolva —, „az a disznó zsugori alezredes milyen szemeket meresztett, amikor kinyitotta a bőrönd két sértetlen lakatját, és meglátta, hogy kilenc helyett csak hét rúd szalámi van benne. Sehogyan sem tudta kitalálni, hogyan lehet ez. Már arra gondolt, hogy kezd megbolondulni. Ámíg együtt voltam vele, mindig azon morfondírozott, valahányszor kinyitotta a bőröndöt. De a szalámiból ezután sem adott volna egy harapást, még véletlenül sem.” Németi Gábor Nagykökényes élni akar Nagy úr a szegénység: az idei költségvetés összeállításakor érezte ezt szinte valamennyi Hatvan környéki önkormányzat is. Nagykökényesen az átlagosnál is nehezebb helyzetben vannak, hiszen a viszonylag alacsony lélekszámú településen sok az idős kisnyugdíjas, így helyi bevételi forrásokra alig számíthatnak a képviselők. Az idei fejlesztési tervek közül az első helyre a falu kereskedelmi ellátását biztosító élelmiszerbolt, illetve a mellette lévő italbolt megvásárlása és átalakítása szerepel. Erről és a többi feladatról Török Sándor polgármestert kérdeztük. — Ez az élelmiszerbolt valamikor a falué volt, s csak később került az áfész tulajdonába. Mivel a szövetkezet tönkrement, most eladja az ingatlanait, köztük ezt a két üzletet is. Most tehát az a helyzet állt elő, hogy az Alla- mi Vagyonügynökségnél megpályáztuk, s két és fél millió forintért kell visszavásárolnunk a hajdani saját tulajdonunkat. Ez, mondanom sem kell, sérti az emberek igazságérzetét. Annál is inkább, mert ez a vásárlás és a tervezett felújítás jóformán felemészti a falu egész évi fejlesztési forrásait. S míg mi ilyen terheket cipelünk, az állam milliárdokat fordít kétes értékű vállalkozásokra. Az élelmiszerboltot egyébként diszkont jelleggel üzemeltetnénk helyi vállalkozók bevonásával, az italboltot pedig egy kulturált presszóvá szeretnénk átalakíttatni. A másik nagy tervünk a gázprogramhoz vgló csatlakozás. Mint minden terv megvalósulása, ez is pénz függvénye. A konkrétumokról csak akkor lehet többet mondani, ha megtudjuk, milyen összegű kormányzati támogatásra számíthatunk.
