Heves Megyei Hírlap, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-20-21 / 66. szám

12. HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP, 1993. március 20—21., szombat—vasárnap Kertész leszek A származási hely és a környezeti igény összefüggései Ha egy olyan növényt kívá­nunk lakásunkban tartani, eset­leg termeszteni, ami nálunk nem őshonos, származási helyének, klimatikus viszonyainak ismere­te elengedhetetlen. Az eredeti környezet pontos másolása úgy sem lehetséges, de minél jobban meg kell közelíteni a megfelelő mikroklímát. Az egzotikus orchideák, bro- méliák több mint 80 százaléka a trópusokról és szubtrópusról származik, nagy részük fákra te­lepedve, néhány a talajon, szik­lákon él. A legdűsabb epifita ve­getáció az Andok erdeiben, Dél- Brazília Atlanti-óceán partjánál lévő hegységeiben, valamint a Hawaii-szigetek hegyoldalain található. A mi földrészünkhöz sem volt kegyetlen a sors, mivel néhány — közel ötven faj — Eu­rópában, illetve hazánkban is fellelhető. A hazai orchideákat kosbo­roknak hívjuk. Nagyon szép vad­virágok, bár nem olyan színesek, nagyvirágúak, mint a trópusi előkelőbb társaik. Bár a hazai klimatikus viszonyokhoz szo­kott, mégis saját kertbe, lakásba történő áttelepítése biztos pusz­tulásukhoz vezet. A „civilizáció” terjedése, az emberi gyűjtőmun­ka következtében számuk évről évre csökken. Ma már kivétel nélkül védett növények! A hazai orchideák lelőhelye is változatos, ugyanúgy, mint a trópusiaké. Megtalálhatok nyirkos, mocsa­ras területeken, de vannak szá­raz, köves, meleg hegyoldalakat kedvelők is. Általános és minden orchideára, broméliára érvényes környezeti igényt tehát nem le­het adni, hiszen az fajtánként, fa­jonként változik. Alapvető sza­bály, hogy a növény gondozásá­ban érvényesüljön a környezeti igények összhangja: hőmérsék­let, fény, vízfelvétel, levegő pára- tartalma, légmozgás, táplálás harmóniája. Epifita növények esetében lényeges a termesztő­közeg (talajpótló) összetétele, fajtája is. Másik alapvető szabály, hogy a környezettel szemben tá­masztott igény nem egy állandó érték, hanem évente és napsza­konként ritmikusan változik. Ez a klíma pedig nem arra a nagy te­rületre (országra, városra stb.) vonatkozik, ahol élünk, hanem arra a lakásra, sőt szobára, helyi­ségre, ahol elhelyezni kívánjuk. Sajnos, konkrét receptet nem le­het adni az elhelyezésre vonat­kozóan, szinte minden egyedet külön-külön kell vizsgálni. A dolgot nehezíti, hogy egyetlen tényező megváltozása — például télen a fény csökkenése — a töb­bi megváltoztatását igényli. A lakásban történő elhelyezé­süknél a következők jöhetnek számításba: kellő mennyiségű fény érdekében lehetőleg ablak közelében, ablakpárkányon jó tartam. Úgy szoktak mondani, hogy „ahonnan még látja az eget”. Csak azokat tartsuk, ami­nek a hő- és páraigényét ki tud­juk elégíteni. Vásárláskor ezt ve­gyük figyelembe. Lehetőleg több növényt helyezzünk el együtt, mivel a páratartalom így maga­sabb lesz. Aki gyűjtésükre adja a fejét, egyszerűbb klímaberende­zéseket szerezzen be. Úgymint: elektromos fűtő, ventillátor, pá­rásító, pótvilágító berendezés, a szobater és a növények közé át­látszó függöny felszerelése. Ez utóbbi már majdnem olyan kö­rülményeket varázsol, mint egy önálló növényvitrin. Az orchideák és broméliák lassan nőnek. A díszítő hatás el­érésére a kezdeti időszakban olyan növényekkel társíthatjuk, ami kiegészíti őket. Illenek hoz­zájuk a páfrány, flamingóvirág, fokföldi ibolya, scindapsus, agla- onema, agancspáfrányok. V. Pénzes Judit Heves megye címereinek jelképi mondanivalója „daru” szavunk életútjának háttértükrében Megyénk címere jelképeinek önálló mondanivalójával kap­csolatos témára egy olvasónk hívta fel a figyelmünket, mert ügy érzi, hogy nem teljes az isme­rete, ha csak arra a kérdésre tud válaszoni, milyen rajzi elemek­ből szerkesztették egésszé a cí­mert, de arra már nem tud meg­bízható választ adni, miért a da­rumadár a kulcsszereplője a me­gyei címer jelképi mondanivaló­jának. A helyes válasz megtalá­lásához hívjuk segítségül „daru” szavunk életútjának egy-egy sza­kaszából levonható ismeret- anyag tanulságait. A kép és a szó szerves össze­függésében jelképi értéke nem­csak a megnevezett dolognak, je­lenségnek és történésnek van, hanem a megnevező szerepet vállaló szónak is. Erről bizony­kodik a daru szó életútja is. Ere­detét tekintve szótári szókészle­tünk ősi örökségeként finnugor származású szóalak, s mint hang­utánzó nyelvi forma kezdi meg életútját. Jelentéstartalmát és használati értékét állandóan gaz­dagítva és színesítve, szócsaládja is egyre bővült azokkal a szóala­kokkal, amelyek éppen jelképi sajátosságaikkal vállaltak kulcs­szói szerepet nyelvhasználatunk­ban: daru, darumadár, gémdaru, darutoll, darutollas, daruszőrű, darunyak (a hevesi nép nádvágó eszköze), darutehén (kékesfehér szőrű tehén), daruláb (a növé­nyek gyökerén daruláb formájú csírahajtás), darutánc, darvász(a. nemesi és paraszti udvarházak szelíd darvainak gondozója, da­rutollas kalapok, süvegek, A szó­családba tartozó darvvadozik, darvadozás mai nyelvhasznála­tunkban is gyakran jut közlő, ki­fejező szerephez, ugyancsak te­lítve jelképi hatástényezőkkel. A darvadozó daru csoportos együttlétének rajzi, grafikai megelevenítésével érzékelték az együttgondolkodásra, az egyet­értésre kész emberi magatartás- formákat a témakörrel foglalko­zó könyvek, kiadványok címlap­jain megjelent ábrázolások. Mai szóláshasználatunkban is talál­kozhatunk az ugyancsak jelképi kifejező szándékot is megtestesí­tő e szóláshasonlattal: Darva- doznak, minta daruk. Erről a je­lenségről árulkodnak azok a szó­lásváltozatok is, amelyekben a kulcsszói szerepet a daru szó tölti be: Tekeregnek, mint ősszel a költöző darvak. — Kurjongat, mint az őszi légben krügató daru (hamisan énekel). — O is látott darut {ilyen csodát ő is látott). — Egy után mennek, mint a költöző daruk (egy-egy vezetőt követ­nek). Azt sem tartjuk véletlennek, hogy népdalainkban s költőink verseinek képvilágában oly gyakran érzékletes látványt nyúj­tanak az őszi légen átszálló s krú­gató darucsapatok. Petőfi Sán­dor már szinte látomássá fino­mítja, ahogyan a vándordaruk vé-betűje száll az őszi légen át, Szőcs Géza költőnk is látomás­ként érzékelteti ezt a valóban csodálatos őszi jelenséget költe­ményének ebben a részletében:” „Narancsszín darvak szállnak szét szememből /szárnyuk alig mozdul, suhannak hangtalan” (Szőcs: Látomás). Az ősszel elköltöző és tavasz- szal visszatérő darvak jelképi ér­tékeket vállaló szerepéről külön is szól Miskolczi Gáspár Egy je­les Vad-kert című munkájában; repülésüknek sokféle módjáról, sajátos képi mondanivalójáról ezeket írja: a magasan szárnyaló daru a mind magasabbra törő al­kotó tevékenységet szimbolizál­ja. S nem véletlenül került több tudományos kiadvány címlapjá­ra a daru képe, így például Misz- tótfalusi Kis egyik kiadványának címereként. Témánk szempont­jából is értékes adatokat nyújta­nak azok a címlapokon megje­lent daruábrázolások, amelye­ken a fél lábát felemelő, és kar­mai között kődarabot tartó daru rajza játssza a jelképi kulcsszere­pet. Olyan kiadványok címlapja­in jelent meg ez az ábrázolás, amely az emberi tevékenység kö­rébe vonható őrzés, védelem, vi- gyázás jelentéstartalmát vetíti elénk, s arra vonatkozólag is van mondanivalója, hogy előre gon­doskodik arról, ha véletlenül fi­gyelmes vigyázását valami meg­zavarná, a karmai közül kieső kődarab figyelmeztesse erre. Megyénk címerének rajzi esz­köztára mondanivalóját szavak­ba téve át, ezeket a gondolatokat olvashatjuk ki belőle: az ősszel távozó és tavasszal újra visszaté­rő daru a hűség, a ragaszkodás, a kitartás jelképe. A fél lábon álló, s felemelt lábának körmei között kődarabot tartó madár az éber­ség, a figyelmesség, az éberen vi­gyázó szándék jelképi értékű ki­fejezője. Csak meg kell tanul­nunk a rajzi eszköztár különös, sajátos mondanivalójából kiol­vasni a lényeget. Hogy ezt elér­hessük, a központi szerepet vál­laló daru szó életútját is jól kell ismernünk. Ehhez kívántunk se­gítséget adni közleményünkkel. Dr. Bakos József Elő a centiméterrel... Milyenek a szép női láb paraméterei? Divatokjöhetnek, divatokme- hetnek, a midi — és kivált a mini — marad... A szakemberek sze­rint nem kell attól tartanunk, hogy visszatérnek a sanyarú idők, amikor a hosszú sleppek, a földig érő ruhaköltemények jó­voltából legfeljebb a kivillanó női boka látványával kellett be­érnie a férfinépnek. Persze, hogy ki mit és mennyit mutat meg lábaiból, az nem első­sorban az életkortól (lásd az örökifjú rock-nagymamát, Tina Tűmért), hanem a látvány eszté­tikumától, a hölgyek lábának formájától függ. Csakhogy az önkritika nem a legerősebb olda­la a gyöngébb nemnek, szükség van valamilyen objektív mércére is a láb küllemének megítélésé­hez. Nos, az amerikai álomgyár­ban, Hollywoodban a közel­múltban plasztikai sebészek, ba­lettmesterek, kozmetikusok és a testkultúra más jeleseinek rész­vételével szakértői csapat vállal­kozott a nem könnyű feladat megoldására. Elsőként számba vették, hogy földrészenként, or­szágonként milyen közös jellem­zői vannak a hölgyek alsó vég­tagjainak. Tapasztalataik szerint a legnagyobb lábon az afrikai lá­nyok, asszonyok élnek — fölte­Marlene Dietrich — aki a világ legszebb lábain táncolt... Vajon milyenek voltak a „para­méterei”? hetően azért, mert még manap­ság sem kultiválják a cipellők, to- pánkák és egyéb lábbelik hordá­sát. Legvékonyabb a „járóká­juk” az angol nőknek, s hasonló — igaz, kissé izmosabb kiadás­ban — a franciáké is... A kiteijedt vizsgálódás össze­gezéseként a hollywoodi „lábta- nászok” a kifogástalanul szép, ideálisan formás női láb paramé­tereit a következőkben határoz­ták meg: — lábhossz (csípőmélyedés­től bokáig) 100 cm — combtő kerülete 56 cm — térdkerület 37 cm — lábikra kerülete (a legvas­tagabb résznél) 30,5 cm — alsólábszár-hossz (térdhaj­lattól bokáig) 39 cm — boka fölötti legvékonyabb rész kerülete 20,25 cm — a lábfej hossza (oldalt, sa­roktól a nagyujjig 24,5 cm Ha valakinek rövidebb vagy hosszabb a lába, mint az ideális­nak tekinthető méret, a lábfor­mát meghatározó adatokat ará­nyosan csökkentve vagy növelve kell számításba vennie. — szó — Ferenczy-Europress Majonéz, vaj, tejszínhab... Szója-hadüzenet a koleszterinnek A tréfás mondás szerint ami jó, az vagy törvénytelen, vagy ártalmas. Nos, étrendünkben jó néhány olyan tétel van, amelynek fogyasztása ugyan nem ütközik semmi­lyen jogszabályba, de közvetve-közvetlenül károsítja a szervezetet. Ezek közé tartozik például az igen kedvelt majonéz (majonézmártás), továbbá a vaj és a tejszínhab. Közös tulajdonságuk, hogy bőven tartalmazzák az in­farktus veszélyét növelő koleszterint. A reformkonyha szakemberei szerint azonban a leg­egészségesebb táplálékok között számon tartott szója segítségével mindhárom finomság ízeit megőrizhetjük anélkül, hogy tartanunk kellene a „koleszterin-invázió­tól”. íme, a receptek — tessék kipróbálni! Majonéz. Hat evőkanál vízben keverjünk el 2 csapott evőkanál szójalisztet. Csepegtetve adjunk hozzá 2 dl olajat (még jobb, ha szójaolajat használunk) és 3 evőka­nál citromlevet. Ezután ugyanúgy, mint az igazi majonéz készítésekor, az egészet habverővel dolgozzuk el. Vaj. A hozzávalók arányát könnyű megjegyezni: minden összetevőből azonos mennyiség — mondjuk egy csészényi — kell. Vegyünk tehát 1 csésze szójalisztet, pi­cit sózzuk meg, majd adjunk hozzá 1 csésze vizet, és ke­verjük ki, míg sima, csomómentes lesz. Ezután lassan, állandóan keverve adagoljuk hozzá az olajat — a „vaj” akkor lesz kész, amikor a massza elválik az edény falától. Ha kész, tegyük hűtőszekrénybe. Tejszínhab. Vegyünk egy fél csésze vizet, s töltsünk hozzá 1/4 csésze szójalisztet, keverjük habosra, míg krémszerűen megsűrúsödik. Utána lassan adjunk hozzá 1/3 csészényi olajat, 1 evőkanál mézet, végül — ízlés szerint — vaníliás cukrot. (FEB) Bíróság előtt Kovács feljelenti Szabót be­csületsértés címén, mert azt mondta rá, hogy gazember. A bíró a tárgyaláson így szól Szabóhoz: — Nézze, maga azt mondta Kovácsnak, hogy gaz­ember, fejezze ki most efölötti sajnálkozását! Szabó szavait lásd a vízsz. 1. és függ. 58. sz. sorokban. VÍZSZINTES: 1. A válasz első része (zárt be­tű: J, H). 14. Két egyenlő részre osztja 15. Don ... (Östreicher Emil közismert elnevezése volt) 16. Idősebb férfi népies megszó­lítása 17. Tűzhányóból kilépő megolvadt kőzet 18. Előidéz 19. Némán inog! 20. Államvédelmi szervezet volt az ötvenes évek­ben 22. Nyereg felcsatolására szolgáló szíj 24. Nagy költőnk (Endre) 25. Idősebb hölgy meg­szólítása 27. Szaruképződmény állati végtagokon 28. Ä közeleb­bi személyek 30. Az emberi test szilárd vázanyaga 32. Talál 33. Női név 34. Patak a Bakonyban 35. Kincset földbe rejt 37. A hal szaporító tevékenységet végez 38. Vatikán és Svédország gk-je- le 39. Megrémíteni igyekszik 41. A tantál vegyjele 42. Félkörben van meghajlítva 43. Pénzegysé­gül is szolgáló kelet-ázsiai súly­mérték 44. Kórházi osztály 45. Labda lábbal való továbbítása 47. Részben fekete! 48. A gaz­daság egyik ágával kapcsolatos 50. Küldeményt címzettnek ki­kézbesít 51. Szomorúság 53. Idegrendszerével felfog 54. Gyomnövény 55. Kis időre ágy­ba fekszik 57. Adóféleség (ford.) 58. Némán okol! 59. Világhírű Vénusz lelőhelye 60. Út menti mélyedés 62. Klasszikus kötőszó 63. Valakire neheztelő 65. Sav anyagot összeroncsoló. FÜGGŐLEGES: 1. Hervé-operett címe 2. Dí­szítő ábra kísérő szöveggel való ellátása szilárd anyagban 3. Gál Ferenc monogramja 4. Nyelés része! 5. Európa-bajnok asztali­teniszező volt (Zsuzsanna) 6. Megkülönböztetésre szolgáló el­nevezések 7. Vers elmondása 8. Ausztria és Olaszország gk-jele 9. A részemre 10. Szerelemisten 11. Taylor személyneve 12. Or­szágos Levéltár, röv. 13. Az ösz- szes, valamennyi 18. Szájvízmár­ka 21. Országgyűléséről ismert település Borsod-Abaúj-Zemp- lén megyében 23. Engedni, bo­csátani 24. Az ott levő emberek 26. Az izmot köti a csonthoz 28. Előkelő 29. Ólommentes ben­zinnel üzemelő gépkocsik tarto­zéka 31. Tejterméket árusító sze­mély 33. Félkörben hajhtja 36. Kukucskál 37. Történést, cselek­vést kifejező szófaj 39. Heves m-i település 40. Helység Bács-Kis- kun m-ben 41. Könnyed társal­gás 42. Való 44. A Bakaruhában c. film női főszereplője (Margit) 46. Hivatkozik a hallott dologra (2 szó) 47. Foglyok közül kijelölt felügyelő volt a koncentrációs táborokban 49. Kiejtett mással­hangzó 51. Titokban a helyiség­be szökik 52. Női név 55. Mocsa­ras helyeken élő kisebb madár 56. Jegy, osztályzat — németül (NOTE) 58. Az idézet folytatása (zárt betűk: V, Y) 59. Ruhát víz­ben tisztít 61. Kilométer és mé­ter, röv. 64. Rece egynemű hang­zói 65. Némán súgó! 66. ... ovo (kezdettől fogva) Báthory Attila Egyik legszebb broméliaféle, a Vriesea poelmannii iíszítőértékét a különlege­sen csíkozott levélzet, valamint a tartós, feltűnő virágzat adja

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents