Heves Megyei Hírlap, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-03 / 52. szám
VILÁGTÜKÖR HÍRLAP, 1993. március 3., szerda Légitámadás dél-libanoni falu ellen Izraeli helikopterek tüzet nyitottak egy dél-libanoni falura: az akció következtében egy ember meghalt, kettő pedig megsebesült. Libanoni rendőrségi források szerint a támadást két Cobra típusú helikopter hajtotta végre: két rakétát lőttek ki a siita muzulmánok lakta Zellava falura. Az egyik rakéta eltalált egy gépkocsit, s annak utasai közül kerültek ki az áldozatok. Az izraeli hadsereg közleményben cáfolta, hogy légitámadás történt volna. T örvény tervezet orosz zsoldosokról Az orosz főügyész, Valentyin Sztyepankov egy moszkvai tv- műsorban bejelentette: törvény- tervezetet nyújtott be a Legfelső Tanácshoz a jugoszláviaihoz hasonló zsoldoscsapatok betiltásáról. A tervezet értelmében felelősségre lehetne majd vonni mindazokat, akik szerepet játszanak a zsoldosok toborzásában, felfegyverzésében, pénzelésében, kiképzésében és alkalmazásában. A moszkvai televízió a múlt héten olyan adatot közölt, hogy az egykori Jugoszlávia területén a szerbek oldalán mintegy 200 orosz küzd a muzulmánok ellen. Palesztin ifjú merénylete Tel-Avivban Egy gázai palesztin fiatal hétfőn Tel-Avivban késsel megölt két izraelit, és további hetet megsebesített, hármat nagyon súlyosan. A nyílt utcán véghezvitt támadás után megpróbált elszökni, de feldühödött járókelők tucatjai úgy megverték, hogy őt is kórházba kellett szállítani. Alig több mint két hét alatt ez volt a második ilyen jellegű gyilkosság. Atombombák új gyártói Izrael, India és Pakisztán együttesen több mint 120 atombomba előállításához elegendő hasadóanyaggal rendelkezik. Észak-Korea 1995 végére 4-7 atomfegyverhez elegendő plutóniumot halmozhat fel — állapítja meg a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) átfogó tanulmányában. Az említett országok egyike sem erősítette meg, hogy nukleáris fegyverkezési programja lenne. Agresszív beruházást várnak Japántól Kohl német kancellár keleteurópai beruházásokra sürgette a japán üzleti élet vezetőit, főként Németország keleti felében vár tőlük „agresszív beruházási tevékenységet”. Helmut Kohl, akinek tiszteletére ebédet adott Akihito uralkodó, elutazott Dél- Koreába. A német vezető lesz az első külföldi vendég, aki Szöulban az újonnan beiktatott államfővel, Kim Jong Számmal fog találkozni. Német—orosz űrmegállapodás A békés célú kutatásért Németország és Oroszország szorosabban együtt kíván működni az űrhajózásban. A német űrhajózási ügynökség vezérigazgatója, Wolfgang Wild Bonnban megállapodást írt alá az orosz partnerügynökség vezetőjével, Jurij Koptyevvel a világűr békés célú kutatásáról és hasznosításáról, illetve az e területen megvalósítandó kooperációról. Az aláírás alkalmából a kutatási és technológiai ügyek német minisztériuma hangsúlyozta: a presztízsvállalkozások ideje a Kelet és a Nyugat valósággá vált közeledésével lejárt, az anyagi eszközök szűkösségének kényszere miatt a nagy vállalkozásokat a jövőben csak nemzetközi együttműködéssel lehet megvalósítani. A német és az orosz ügynökség első közös munkája a földre visszatérő, kísérletek végrehajtására alkalmas automatizált űrkapszula, az „Express” megépítése és űrbe juttatása lesz. A startra valószínűleg 1994-ben kerül sor, a vállalkozásban Japán is részt vesz majd egy hordozórakétával. (MTI) A csomagok egyharmada jutott a kellő helyre Sikeres első akció Boszniában A bírálatok ellenére az amerikai katonai vezetés sikeresnek minősíti a hétfőre virradóra végrehajtott boszniai segélyakciót. Les Aspin amerikai védelmi miniszter és Colin Powell, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke egy hétfőn nyilvánosságra hozott közös közleményben mindezt azzal indokolta, hogy a „nemzeti technikai eszközök” által szerzett információik szerint számos csomag az előre megadott — egyébként Cerska város közelében levő — ledobási zónában ért földet. (A „nemzeti technikai eszközök” megjelölés a Reuter szerint általában légi fényképezést, vagy kémműholdakat jelent.) Ami a konkrét számokat illeti: egy magas rangú, magát megnevezni nem kívánó Pentagontisztségviselő szerint a csomagok mintegy egyharmada ért földet a ledobási zónán belül, sőt úgy tűnik, a rakományt valakik már fel is fedezték, mert a hóban nyomokat látni. Hasonló arányra utal egy másik bejelentés is: katonai források szerint az amerikai műholdaknak sikerült észlelniük a 30 ledobott csomag közül kilenc jelzőfényét, s legalább négy ilyen bála pontos helyéről már tájékoztatták is az ENSZ szarajevói békefenntartó erőit, illetve rajtuk keresztül a bosnyák kormányt. Az amerikai egyesített vezérkar szóvivője mindehhez még annyit tett hozzá, hogy figyelembe véve a ledobás körülményeit (a magasságot, a szelet és a sötétséget), az akció egyértelműen sikeres volt. A szarajevói kormány tiszt- ség viselői viszont éppen ellenkezőleg, kudarcnak minősítik az eseményeket, különösen, hogy a boszniai rádió adatai szerint az éjszaka leszálltáig a muzulmánoknak csak egy csomagot sikerült megtalálniuk. Ej up Ganic boszniai alelnök a segélyakció megismétlésére kérte az amerikaiakat, s felvetette, hogy a dobásokat immár nappal kellene végrehajtani. Légisegély Cepának Kedd hajnalban, nem sokkal négy óra előtt a Frankfurt melletti légitámaszponton leszállt három amerikai teherszállító repülőgép, amelyek az éjszaka folyamán újabb segélyszállítmányt vittek Boszniába. A repülőszemélyzet egyik tagja elmondta a Reuter brit hír- ügynökségnek, hogy a segélyt tartalmazó csomagokat sikeresen ledobták, s a harcban álló boszniai felek — az előző naphoz hasonlóan — ezúttal sem lőttek a gépekre. A légitámaszpont szóvivője szerint a gépek rakománya 18,6 tonna élelmiszerből és 0,5 tonna gyógyszerből állt. A célpont ezúttal Cepa városa volt. Bosznia keleti részén. A három C-130-as teherszállító repülő hétfő este indult el a bevetésre, de biztonsági okokból felszállásukat az amerikai illetékesek nem jelentették be. Horgonyt vetett a Vaskapunál az Eger Még tart a jugoszláv uszályzár Hat uszályával együtt kénytelen volt horgonyt vetni a magyar zászló alatt hajózó Eger is a Vaskapu közelében egy hete létesített jugoszláv uszályzár közelében — tűnt ki a bukaresti rádió kedd reggeli jelentéséből. Ezzel tizenhétre emelkedett a különböző, köztük magyar zászlók alatt haladó hajóvonták száma, amelyeket megakadályozott a Dunán fölfelé vagy lefelé való közlekedésben az, hogy — formailag a hajós-szakszervezetek döntése alapján, amely ellen azonban a jugoszláv hatóságok semmit sem tesznek — 12 jugoszláv uszály a 856-os folyamki- lométemél horgonyt vetve, a folyam hajózható csatornájában eltorlaszolta a hajók útját. Tíz konvoj várakozik a Vaskapu-zsilip fölött, hét pedig a torlasz alatt. Az uszályzártól a két partig terjedő részen a vízállás olyan alacsony, hogy nem teszi lehetővé a hajókaravánok biztonságos közlekedését. Az uszályzár 4 kilométerre van a Vaskapu-zsiliptől, amelyen megszűnt a hajók átzsilipelése, hiszen alulról a zár következtében nem jut el hajó a zsiliphez, felülről pedig nincs értelme átbocsátani őket, mivel belefutnának a torlaszba. A hajózó sávot eltorlaszoló uszályok legénysége a jugoszláv hajózási vállalat igazgatója szerint megszakította a rádiókapcsolatot a szárazfölddel, csak úgy lehet érintkezni velük, hogy küldöncöket menesztenek a lehorgonyzóit vízijárművekre. „Én nem hoztam nyilvánosságra” Grósz Károly a Nagy Imrével kapcsolatos dokumentumokról A torinói La Stampa azután, hogy moszkvai levéltári iratok alapján napvilágra hozta: Nagy Imre, az 1956-os forradalom vezetője és mártírja a harmincas években a szovjet politikai rendőrség ügynöke volt, és több száz ismerősét, elvtársát jelentette fel, megszólaltatja Grósz Károlyt, az MSZMP volt főtitkárát. Grósz megerősíti, hogy 1989 júniusában, közvetlenül Nagy Imre ünnepélyes temetése és rehabilitálása előtt részletes dokumentációt kapott Krjucskovtól, a KGB vezetőjétől, aki Gorbacsov pártfőtitkár utasítására cselekedett. Grósz azt is elmondja, hogy a Nagy Imrét terhelő iratanyagot nem szovjet kezdeményezésre állították össze, hanem a magyar párt kérésére. „Sokan voltak a pártvezetésben, akik sejtették és tudták Nagy Imre múltját, és ezek sürgették a rehabilitáció előtt a dolgok kellő tisztázását” — mondta. Grósz KB-ülésen ismertette a moszkvai iratok tartalmát, de személyesen úgy döntött, hogy azokat nem hozzák nyilvánosságra a temetés előtt. Legalább 250-300 személy szerzett akkor tudomást az iratok tartalmáról, de a mai napig nem került ki a nyilvánosságra Magyarországon. „Nagy Imrét ez tíz új rendszer zászlójára tűzte, és saját hősének tekinti, holott nem az volt valójában. Életútja tele van negatív mozzanatokkal, nemcsak a harmincas évek feljelentései miatt, hanem később is, amikor a Rá- kosi-rendszert szolgálta Magyar- országon. Rákosival később személyes okokból fordult szembe” — mondja Grósz a La Stampá- nak. A volt pártvezető szerint Nagy Imre szerepében két mozzanat pozitív csupán: szembeszállt azzal, hogy a szovjet mező- gazdasági rendszert átültessék Magyarországra, és ’56-ban fellépett a nemzeti függetlenségért, a szovjet megszállás ellen. „El kellett őt távolítani, de nem kellett volna felakasztani. Ez súlyos hiba volt” — ismerte el Grósz, aki szerint a Nagy Imre elleni halálos ítéletet nem a szovjetek sürgették, hanem elsősorban Kádár János (a keletnémetek és a románok támogatásával), Hruscsov inkább arra hajlott, hogy megkegyelmezzenek neki. A La Stampa megszólaltat olasz személyiségeket is, egyebek között Togliatti \olt titkárát, Massimo Caprarát és történészeket. Nem hiszem, hogy az ’56-os mártír és forradalmár Nagy Imre emlékét lerombolja a harmincas évek feljelentő ügynök Nagy Imréje. A személyiség változhat élete folyamán. ’56 katarzist jelentett Nagy életében, aki akkor átértékelte múltját, és azért életével fizetett — hangoztatja egy történész. Kérdőjelek Népi és európai Miért előzte meg bizonyos ellenszenv, és miért fogadta végül némi megkönnyebbülés a kisújszállási Számadás ’91 című nyílt fórumot? Valószínűleg sokakat foglalkoztatott a gondolat, hogy a múltunkban gyökerező népinemzeti politizálás megfelel-e a mai idők követelményeinek. Lehet-e a nemzeti modern, a népi európai? Megmenteni a nemzetet? Míg 50 évvel ezelőtt ez volt a cél, ma a nemzet felemelésének feladata áll a felelős politikusok előtt. S ha ezt a népi-nemzeti politizálás hívei az alkotóképesség kibontakoztatásával, a munka, a család és a hazai tulajdon nyújtotta lét- biztonság megteremtésével akarják elérni, akkor ez a felfogás találkozhat a társadalom egyetértésével. Mi következik ezután? Jöhetnek további hasonló eszmecserék, viták, de a népi-nemzeti politika csak akkor állja ki az idők próbáját, ha nem pusztán történelmi gondolat, hanem program a cselekvésre. Olyan program, amely európai módon magyar: P. T. Ferenczy-Europress Románellenes tevékenységgel vádolják Tőkést Ügyészi eljárást sürgetnek a püspök ellen a lapok Tőkés László Egerben is avatott kopjafát A keddi román lapok nagy terjedelemben foglalkoznak Tőkés Lászlónak a romániai „etnikai tisztogatásra” vonatkozó kijelentésével, részint a hétfőn a parlament két házában lezajlott vitában elhangzott markáns kijelentéseket ismertetik, részben saját maguk kommentálják — kivétel nélkül elítélő módon — a püspök szavait. Az ellenzéki Romania Libera „Tőkés László — a fenségestől a nevetségesig” című, a kedd reggeli választékban még mérsékeltnek nevezhető írásában azt fejtegeti, hogy vagy Tőkés László nincs tisztában azzal, mi is a boszniai „etnikai tisztogatás”, amely felháborította a világot, és akkor tudatlan, vagy tudja, akkor pedig szándékos és rágalmazó dezinformálással vádolható. Több lap elsőoldalas, többhasábos címben is hazugsággal vádolja a püspököt, például a Meridian (Miért hazudik Tőkés László?) és a Curierul National (Tőkés László hazug!). A Meridian szerint az ügyészségnek hivatalból eljárást kellene indítania a püspök ellen „románellenes tevékenység” címén. A Szocialista Munkapárt lapjában, a Vremeában a Nagy-Románia Párt képviselője, a magyar származású Iuliu Furo „Meddig engedik még, hogy Tőkés László sértegesse a román népet?” címmel bocsátkozik eszmefuttatásba. Az Azi, a jelenleg ellenzékben lévő, Petre Roman vezette Nemzeti Megmentési Front napilapja „Agresszív arcátlanság” című írásában azt követeli, hogy mivel Tőkés László az RMDSZ elnöke (valójában tiszteletbeli elnöke — a tud. megj.), idézzék a parlament elé, hogy ott számoljon el szavaival. Az elnöki palotához közel álló Dimineata vezércikkben teszi fel a kérdést, hogy vajon Tőkés László álláspontját osztja-e az RMDSZ is? Amennyiben az RMDSZ kockára tenné politikai becsületét azzal, hogy egyetértését nyilvánítja tiszteletbeli elnökének szavaival, akkor a párt mérsékelt szárnyának vezetői által tett nyilatkozatokat legalábbis képmutatónak kell nevezni — írja a Dimineata. Több lap egyébként ismerteti a Rompres alapján az RMDSZ vezetőinek budapesti tárgyalásairól szóló közleményt és az RMDSZ-vezetők rádiónyilatkozatát. A Curierul National ezzel kapcsolatos elsőoldalas indulóanyagának címe: Budapest és az RMDSZ veszélyes játékai. A cikk egyik alcíme szerint az RMDSZ-vezetőknek a magyar vezetőkkel való találkozásain alig leplezett fenyegetéseket hangoztattak. (MTI) Zúzdába a marxizmus— leninizmus klasszikusaival Enver Hodzsa, a hajdani albán kommunista vezető több ezer kötetnyi írása a kiadók raktáraiból egyenesen a zúzdába kerül. Hasonló sorsra jutnak Albániában Marx, Engels, Lenin és Sztálin művei is, hogy a mára feleslegessé és eladhatatlanná vált töméntelen mennyiségű irodalomból tiszta papír születhessen az új idők új kiadványai számára. Az albán kulturális minisztérium közlése szerint Enver Hodzsa és a marxizmus-leninizmus klasszikusainak díszes kiadású műveit tisztán kereskedelmi szempontból mindig is előnytelen volt forgalmazni. Az állandó ráfizetés miatt a politikai irodalmat megjelentető állami kiadó- vállalatok több mint 500 millió dollár értékű adósságot halmoztak fel. (MTI) A genetikai örökség tisztátalanságáról „A genetikai örökség tisztátalanná válásának veszélye” fenyeget, „az államfő párizsi, New York-i, tel-avivi ügynökök utasításait hajtja végre”, ezenkívül az egész ország szinte menthetetlenül kiszolgáltatott „egy bolsevista-zsidó összeesküvésnek” — ezekkel az idézetekkel kezdi Népi radikalizmus című keddi kommentárját a Der Standardcímű bécsi lap. — A göbbelsi terminológiára emlékeztető halandzsa — írja Gerhard Plott — nem egy, a német múltban megkövesedett örök-maradi sörmámorban kifejtett nézete. Az idézett kijelentések Csurka Istvántól, a magyarországi kormányzó MDF volt alelnökétől származnak, aki még ma is a párt jobbszárnyának vezetője. Ő az, aki az Ausztriában is ismert mintára „Magyar- országot a magyaroknak” jelszóval kíván szavazatokat szerezni. Szeretné ezenkívül, ha a volt Jugoszlávia magyarlakta területei, a Vajdaság és Baranya egyetlen Magyarországba tagolódnának. A „Nagy-Magyarország” kifejezést Csurka éppenséggel még elkerülte, de nacionalista társai egy kongresszuson úgy érveltek, hogy a társadalom alapkérdéseit „népi radikalizmussal” kell megoldani. Hogy az ilyen ostoba jelszavak mit válthatnak ki — írja a tekintélyes bécsi lap kommentátora —, az Szerbiában megmutatkozott: Slobodan Milosevic szélsőséges nacionalista jelszavaival népét belevitte a háborúba, a földrészt pedig a második világháború óta a legsúlyosabb válságba. Ma még nem világos, hogy Csurkának vannak-e Milo- sevicéhez hasonló tervei. Egy demokratikus kormánypárt számára Csurka vezető politikusként mindenképpen elviselhetetlenné vált. Az MDF lassan elfordul a jobboldali radikálisoktól és Magyar Út nevű mozgalmuktól : a Magyar Úttól megtagadták a párt infrastruktúrájának használatát — fejeződik be a Der Standard kommentárja. A bécsi újság ugyanennek a számának hírrovatában „Magyarország: vezető politikus területi követeléseket támaszt” címmel számol be Csurka Istvánnak a zágrábi Glóbusnak adott pénteki interjújáról.
