Heves Megyei Hírlap, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-20-21 / 66. szám
GYÖNGYÖS ÉS KÖRZETE 5 HÍRLAP, 1993. március 20-21., szombat—vasárnap Véradás Legközelebb március 23-án reggel fél 8-tól délután 5 óráig adhatnak vért az arra jelentkezők a Mátra Erőmű Rt. orvosi rendelőjében. Jó hír — bár nem konkrétan ehhez kapcsolódik —, hogv a gyöngyösi Vértranszfűzi- ós Állomás az idén 1,2 millió forintot fordíthat új műszerek, berendezések vásárlására. Világutazók A gyöngyösi Mátra Művelődési Központban működő ország-világjárók klubja március 24-én hannoveri képeket elevenít fel foglalkozásán. Ezúttal a gyöngyösi fotókör mutatkozik be ekképpen, egy héttel később, 31-én pedig Juhász András nyugalmazott tanár Münchenbe, a bajor királyok egykori székhelyére kalauzolja majd az érdeklődőket. Rágcsálómentesítés Vállalkozót keresnek Gyöngyösön — a városi önkormányzat városüzemeltetési igazgatóságától kapott tájékoztatás szerint — arra, hogy folyamatosan elvégezzék a mátraaljai település rágcsálómentesítését. Az ajánlatokat március 31-ig várják, ezzel kapcsolatban egyébként Vernyik László ad bővebb felvilágosítást az érdeklődőknek. Havi 10 % profitot hozó vállalkozásba fektetjük pénzét! ONINVEST Pénzügyi Kft. Tel.: 36/319-857. J Élelmiszeripari termék forgalmazásához főállású értékesítési gépkocsivezetőket keresünk. Fizetés megegyezés szerint. Kereskedelmi gyakorlat előny, de nem feltétel. Jelentkezését önéletrajzzal a kiadóba A régi Gyöngyös Egerben Képek a városról Az egri Bródy Sándor Megyei Könyvtárban még látható kiállítás — a rendező Mátra Múzeum jóvoltából — fotókkal, képeslapokkal idézi a századforduló körüli Gyöngyöst. Huszonegy falitablón a válogatás — Horváth László érdekes, megragadó ösz- szeállítása — kedves és fájdalmas emlékekből: tovatűnt, átalakult épületekről, közterületekről. Az érdeklődő piactérként is találkozhat a későbbi — mai — Lő térrel, rápillanthat a főbejáratnál is még kéttornyú ferences templomra, az egykori izraelita templom homlokfronti két hagyma- kupolájára, a nagytemplom sisakos tornyaira, a mostani kereskedelmi iskola új szárnyában hajdan működött postahivatalra, a Nagy Kaszinóra, a sörcsarnokos Korona Szállóra, a valamikori — igen lepusztult állapotban még a II. világháború utáni években is állt — Városházára. Tanúja lehet a legutolsó, az 1917-es nagy tűzvésznek, s áldozatainak, az országos katasztrófát jelentett szörnyű eseménynek, ahová — mint Szmrecsányi egri érsek társaságában mutatja egy megfakult fénykép — az utolsó magyar király, IV. Károly is lesietett, oldalán Zita királynéval. A tárlatnézés — élménydús csavargás az elszállt évtizedekben, kalauz egy rövid történelmi búvárkodáshoz. Általa az érdeklődő jobban tisztelheti a már ismeretlent is Gyöngyösön, s még inkább becsülheti a jelent, ami a zivataros idők után itt maradt öregbíteni a minden vészt túlélő, alkotó ember erejét, ügyességét. (gy) Hol látható? Folytatjuk rejtvénysorozatunkat — ezúttal ezzel a képpel. Ha felismerték, küldjék el a megfejtést március 25-ig. Címünk: 3301 Eger, Pf. 23. A borítékra ne felejtsék ráírni: „Hol látható?” A februárban feladott rejtvényünk helyes megfejtése: a fotón egy mátrafüredi villa kerítését örökítettük meg. Számos helyes választ kaptunk, közülük sorsoltuk ki a két szerencsés nyertest: Szántó Jánost Mátrafüredről és Bánka Brigittát Gyöngyösről. Nyereményük egy-egy útitáska, amelyet szerkesztőségünkben vehetnek át. Gratulálunk! VÁMKONFERENCIA 1993. március 23-án 9.00-16.00 óráig Eger, Technika Háza, Klapka Gy. u. 1. MTESZ Heves Megyei Szervezete rendezésében. Előadó: Földesi Balázs pénzügyőr alezredes Téma: A mai élő jogszabályok, várható fontosabb változások, vámkedvezmények. Konzultáció gyakorlati kérdésekben. Részvételi díj: 3600,- Ft/fő Bővebb információ: (36) 311-058 MátrafSred — részben önállóan (Folytatás az 1. oldalról) — A részönkormányzatnak vannak hatáskörei, döntési jogai, s vannak olyan területek, ahol javaslattal élhetünk. Arra hamar rá kellett jönnünk, hogy a jóváhagyott intézkedésekkor sem muszáj a sült galambra várni. Igenis, a polgármesteri hivatal ügyintézőinek a nyakára járunk naponta többször is, zaklatjuk őket, ha úgy tetszik, de kihajtjuk, ami minket illet. A beszélgetést félbeszakítva sétára indulunk, közben Nagy Gyula és Varga István elmeséli, hogy miként képzelik a változtatásokat. Büszkén mondják, hogy mióta a részönkormányzatot életre hívták, már négy új bolt nyílt Füreden, amit azzal ösztönöztek, hogy kevés bérleti dijat kérnek a vállalkozóktól. Gyöngyössel ellentétben, a parkolásért sem szednek pénzt. Vannak azonban neuralgikus pontjai a településnek. Először a Bene- házhoz megyünk, ahol a készülő irodát mutatják meg... — Két és fél millió forintot terveztek a ház felújítására, de mindössze 330 ezer forintot kellett kifizetnünk, a többit saját erővel oldottuk meg. Ez különösen értékes, ha elmondjuk, hogy a falak „ráztak”, az egész elektromos rendszert ki kellett cserélni. A leendő irodánk bútorait a Bene-egylettől kaptuk, de például a SZOT-üdülő könyvtára is 300 kötetet bocsátott a rendelkezésünkre. Égető gondunk, hogy az itteni pincelejáratot fel kell újítani, mert valamilyen módon a pincét is hasznosítani akarjuk. Újabb állomáshelyünk a Fenyő étterem: az épület maga rendkívül lepusztult, az előző üzemeltető ilyen állapotban hagyta örökül az önkormányzatnak. Elképzeléseik szerint a stranddal együtt, komplex módon kívánják hasznosítani. Ugyancsak felújításra szorul a szabadtéri színpad is. — Több pályázatra jelentkeztünk már, csak az a gond, hogy ebből a szempontból hátrányos a részönkormányzati forma. Á kisebb önálló falvak előnyt élvez... az iroda most készül A Fenyő étterem szép is lehetne, de.. nek a központi pénzek elosztásánál. Szuromi László is bekapcsolódik később a társalgásba, s ő — mint a tájvédelmi körzet itteni vezetője — inkább az ezzel kapcsolatos gondokról beszél. — Itt van például az erdei tornapálya, ami kívül esik a részönkormányzat hatáskörén. Ennek ellenére együtt kellene működni Gyöngyössel, hogy ez ne vesszen kárba, hiszen közös érdekünk, hogy a gyerekek és a felnőttek is megfelelő körülmények között mozoghassanak a szabad levegőn. Érdekes helyzetben van Mátrafüred, ugyanis nem feledkezhetünk meg arról, hogy szorosan a Mátra egészéhez tartozunk, s az itteni természeti értékeket több szervezettel együtt kell gondoznunk... Annak idején én elleneztem, hogy elkülönüljünk Gyöngyöstől, annál is inkább, mert egy önálló, akármilyen kis polgármesteri hivatal létrehozása, alkalmazottainak fizetése több millió forintba kerül. Most már nem bánom, hogy így alakult, főleg, hogy Gyöngyösön a részönkormányzat terveit általában jóváhagyják, a munkánkat segítik. (doros) Nyugdíjasok „Ki mit tud?”-ja Gyöngyösön Cseresznyefa héjától az ingnyakmerevítőig (Tudósítónktól) „Szívem szerint magamhoz ölelném valamennyiüket, és boldog vagyok, hogy itt lehettem e szavakkal értékelte Szabó Gyula színművész, a zsűri elnöke az idei — Gyöngyösön megrendezett — nyugdíjas „Ki mit tud?” résztvevőinek produkcióit. Munkájában Kalocsainé Csil- lik Mária, a városi pedagóguskórus vezetője, Jankovits Jenő, a Gyöngyösi Játékszín vezetője, Czeltner Imre, a Vidróczki Néptáncegyüttes irányítója, és Jakkel Mihály, az önkormányzat kulturális bizottságának tagja volt a segítségére. A Mátra Művelődési Központ AUTÓVILLAMOSSÁGI-SZERELŐ AUTÓSZERELŐ Jelentkezni lehet: 5100 Jászberény, Réhely u. 38. Tel./fax: 57/11-179 színháztermében Baranyiné Szilágyi Erzsébet köszöntője után március 13-án délelőtt 10 órakor indult a „nonstop program”, hiszen csaknem száz jelentkezőt hallgatott végig a zsűri. A résztvevők többsége bot vagy társa segítségére szorulva, de életvidá- man, a hit erejével felvértezve lépett a „világot jelentő deszkákra”. Élénk színfoltja volt a rendezvénynek a mátraaljai falvak népviseletét felvonultató asz- szonycsoport, de más tájegységekről — Kunmadarasról, Hatvanból és Egerből is — érkeztek vendégek. A mezőny talán legidősebb résztvevője a 90. életévét taposó selypi Molnár Vendel volt. — Vendel bácsi, hogy sikerült a szereplés? — Hát... tavaly még azt sem tudtam, mi a fáradtság, és a gondolkodás is elég jól ment. Most meg alig bírtam kivárni, hogy vége legyen a versnek. Még iskolába jártam, amikor az első versemet megírtam egy szép szőke lánynak, akibe szerelmes lettem. Most itt Gyöngyösön is az egyik költeményemet adtam elő. — Szintén szerelem? — Nem, ezt megrendelésre írtam. Egy idegen nő kért meg, hogy írjak hozzá egy verset, mert neki olyan csúnya neve van, hogy abba nekem biztosan beletörik a bicskám. Hazamentem, és megírtam. A verseken túl hallhatott még a közönség magyar nótákat, prózát, monológot, a hangszeres kategóriában pedig megszólaltattak citerát, száj- és tangóharmonikát. Igazán meglepte a közönséget a domoszlói Harján Tibor, aki műanyag ingnyakmerevítő- kön játszott. — Honnan az ötlet? — Még 1940-ből, amikor Gyöngyösön fújtam így, a laktanyában. Egy korábbi próbálkozásom cseresznyefa héjával történt, és egyedül Béres Ferenc volt, aki Abasáron meg tudta fújni. Ez a műanyag kivitelezés praktikusabb változat, megöregedtem, ehhez kevesebb luft is elég. — Hány nótát tud rajta? — Fejből majdnem félszázat. A zsűri végül is különdijban és jutalomban részesítette a következőket: Mezőszemerei Hagyományőrző Együttes, Hatvani Nyugdíjasklub, id. Juhász József (Gyöngyös), Pelyhe Bálintné (Vámosgyörk), Darok Károlyné (Gyöngyös), Zagyva Sebők La- /osné(Bükkszék), Püspöki Győző (Gyöngyös), Pók László (Gyöngyös), Harján Tibor (Do- moszló), Patai János (Gyöngyöspata), Bukta Miklósné( Me- zőszemere), Papp Gyula (Ormosbánya). A műsor végén a zsűri elnökét, Szabó Gyulát is egy rövid beszélgetésre kértük. — Ügy láttam, ön is gyakran a fellépőkkel együtt énekelt. — Ezek a dalok a gyermekkoromat idézték, és most jöttem rá, hogy milyen keveset felejtettem el közülük. — Azok közé tartozik, akik Törőcsik Mari Művész Színházának megalakulásakor nem kerültek utcára. — Olyan változást, amilyen most történt az Arizona Színházban, életem során már többször is megértem. Lehet, hogy érzéketlen vagyok a bizonytalansággal szemben, ugyanis mindig sikeresen jöttem ki az effajta átszervezésekből. Gál Katalin
