Heves Megyei Hírlap, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-18 / 64. szám
ilIRL ' ' I I?.. -iil r BŰ?‘ n 'W írc^: ^|P LMOmciXí&Mí fi: Betegség, alkohollal súlyosbítva Egy nem szokványos gyilkosság Hol tart jelenleg az ügy? Nem csalt a domoszlói kisiparos A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság vizsgálati osztálya hosszú vizsgálódást követően megszüntette a Hacsavecz László domoszlói kisiparossal szemben még 1991-ben csalás bűntettének alapos gyanúja miatt indított nyomozást. Erről a határozatról értesítette szerkesztőségünket maga a gyanúsított, elégtételt kérve egy múlt év szeptember 19-20-i számunk 4. oldalán megjelent mondatért. Pető István szemben ül velem, a fotelnek csak a sarkán pihen meg egy kicsit, ezzel jelezve, már megy is, nem akar sokáig időzni. Hajlott hátán az ápoltak jellegzetes csíkos pizsamafelsőjét viseli. Gyér, ősz haját hátrasimítja, zavart égszínkék szemei mély gödörből néznek a világba, vékony száját szorosan összezárja. Csak egy szót présel át rajta: nem. Nem akar beszélni a történtekről. A Baktai úti pszichiátriai-alkohol osztály betege, és ő maga sem érti, mi történt pontosan azon az éjszakán. A rendőrségi hír arról szólt, Pető István Eger- szóláton késsel olyan sebet ejtett saját, 31 éves László fián, aki a sérülésbe a helyszínen belehalt. Ha ő jön, én megyek A Pető családnak három fia volt. A legidősebb családot alapított, Egerbe költözött, a középső, a 37 éves Rudi még mindig a szüleivel él Egerszóláton, s a legkisebb a temetőben fekszik, friss koszorúkkal bontott sírhant alatt. Pető Rudolfot az Ezüst Róka kocsmában találjuk éppen, ez most a munkahelye. — Mi történt azon az éjszakán? — Nem tudom, én itt voltam a kocsmában, épp dolgoztam. Az öcsém is itt volt velem egy darabig, aztán hazament. Később jöttek értem, hogy valami történt. — Miért kellett meghalnia az öccsének? — Ezt senki sem tudja. Még az anyánk sem, aki a másik szobában volt azalatt. Jó gyerek volt a Laci, nagyon szerettem — közben nagyon messze jár a tekintete —, sokáig együtt is dolgoztunk. Ő már egy éve munkanélküli volt, most akart jelentkezni itt a faluban közhasznú munkára. — Sokat ivott az öccse és az apja?, — En is iszom, ők is ittak néha, de nem voltak alkoholisták. Laci megivott egy-két pohárral itt nálam, mielőtt hazament, de nem volt részeg. — Gyakran előfordultak hangos veszekedések a családban? — Voltak időnként kisebb ösz- szezördülések, de ez előfordul mindenütt, ahol többen élnek együtt. — Milyen ember volt az apja? — Nem akarok az apámról beszélgetni — keményedik meg a hangja. — Az öcsémet nagyon szerettem. A temetés óta gyógyszereken élek egyfolytában, az anyám is belebetegedett. El akarom felejteni azt a napot! — A tragédia óta beszélt az apjával, meglátogatták a kórházban? — Nem. Nem akarok vele többé találkozni. — Mi történik, ha hazaengedik az apját? — Ha ő hazajön, én elmegyek. Ha kell, a Keletiben alszom, de nem maradok vele egy házban — szól az ítélet. Problémák a szőnyeg alatt A szikrázó, hóolvasztó tavaszi napsütésben két ember beszélget a fajú boltja előtt: a boltos és vásárlója élvezi az első meleg sugarakat az ajtó előtt. — Ismerik a Pető családot? — Kis falu ez, mindenki mindenkit ismer itt — kapom az egyöntetű választ. — Mit szól a falu népe a gyilkossághoz? — Mindenki megdöbbent — mondja a boltos. — Még ma sem tudom elhinni, olyan kedves, életvidám volt Laci. Amikor bejött a boltba, mindig kedélyesen elbeszélgettünk. De megmondom őszintén, az öregről sem tudtam elképzelni, hogy ilyet meg tud tenni. — Hogy élt a család, sokat ittak a férfiak? — Itt a faluban mindenki megissza a magáét. Olyan nagyon részegesek nem voltak. Beszélnek sok mindent az emberek már így utólag, hogy az öreg nem nagyon szívlelte a legkisebb fiát. Meg hogy voltak zűrök a családban, de ezt igazán senki sem tudja pontosan. Tudja, itt falun senki semmit nem tud igazán a másikról, bezárkóznak a családok, és a szőnyeg alá söprik a problémát. Nem akar senki a bajáról beszélni, mert kárörvendőek az emberek. Egy beteg ember tragédiája Dr. Sziget Anna, a pszichiátriai-alkohol osztály megbízott osztályvezető főorvosa nem tartaná szerencsésnek, ha beszélnék Pető bácsival. Személyiségi jogokra hivatkozik, s arra, hogy a beteg igen zaklatott állapotban található: most kapta kézhez a családja levelét, amelyben tudatják vele, hogy kitagadják. Kiderül, Pető István azért nem a börtönben van, mert súlyos beteg. Nem először kezelik a Baktai úti intézetben, tudják róla, hogy érrendszeri betegsége van, az agyban lépett fel keringési rendellenesség, amely befolyásolja tudati állapotát is. S ehhez járul még a gyakori alkoholfogyasztás. A két tünet rendszerint együtt fejti ki hatását, és kiszámíthatatlan cselekvésekhez vezetnek. A gyilkosság után az elmeszakértői vélemény ez ideig nem született meg, ezért azt még nem lehet megállapítani, tudatában volt-e tettének, amikor szúrt, ő maga nem emlékszik pontosan az eseményekre, és tette indítékát sem tudja megnevezni. — Erről az emberről nem lehet elmondani, hogy ez itt egy alkoholista, gyilkos apa. Nem az a tipikus történet, amikor valaki pusztán az alkohol hatására brutális bűncselekményt követ el. És ez benne a tragédia. Pető bácsi egy beteg ember, akinél a betegség és az alkohol kombinációja súlyos tüneteket okoz. Ennek ellenére nem lehetett kiszámítani a történteket. S még azt sem mondhatjuk, hogy elhanyagolták a betegségét, mert többször állt hosszú kórházi kezelés alatt. Tudatában van annak, amit tett, de nem méri fel igazán a súlyát. Azt el sem tudja képzelni, hogy ezért a család kitagadással sújtja, azt hiszi, meg tudja majd magyarázni a történteket. Pető István jelenleg olyan állapotban van, hogy a napokban akár haza is engedhetnék... Sárközi Judit A kifogásolt mondat — amely a megyei főkapitányság bűnügyi helyettes vezetőjével készült interjúban volt olvasható — emi- gyen szólt: „A domoszlói Hacsavecz László viszont azért került figyelmünk középpontjába, mert a Kercent Kft. kerecsendi áruházának víz- és fűtésszerelési munkái után valótlan számlát állított ki egymillió forintról.” A történtekhez tudni kell: a kerecsendi Aranykalász Termelőszövetkezet elnöke tett feljelentést a Kercent Kft. vezetősége ellen bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt. A feljelentés-kiegészítés során — tartalmazza mindezt a nyomozást megszüntető határozat— merült fel alapos gyanú Hacsavecz Lászlóval szemben... Nevezetesen az, hogy a víz- és fűtésszerelési munkákért részszámla alapján neki kifizetett 2,25 millió forint túlzott, a kisiparos több mint egymillió forinttal többet kért a kft.-tői, mint amennyit szabad lett volna. Az ennek nyomán megkezdődött vizsgálat alatt Hacsavecz László tagadta, hogy bűntényt követett volna el, mondván, számlái reálisak, végszámla pedig egy másik munka felfüggesztése miatt nem is készült. Szakértőt vontak be az ügybe, s a szak- vélemény megállapította: a kisiparos szabályosan, a normagyűjtemény alapján készítette el tételes számláját..., a munkadíjakat összességében a szakértő elfogadhatóknak minősítette. A hosszadalmas eljárás végső következtetése tehát, hogy Hacsavecz László a feljelentésben szereplő munkákat elvégezte, a 2,25 millió forint felvételével csalást nem követett el. Még azzal együtt sem, hogy felmérési naplót nem készített. Az elvégzett munkákat, illetve azok maradványait ugyanis utóbb eltakarták, így nem bizonyítható a kisiparos által elmondottak ellenkezője... Ügy véljük, lapunk azzal, hogy közölte a nyomozás elkezdésének, az alapos gyanúsításnak a tényét ebben az ügyben, semmilyen személyiségi jogot sértőt, becsületbe vágót nem cselekedett. Hisz valóban ez történt. Az objektív tájékoztatásra törekvésünknek pedig épp ez az írás a bizonyítéka: szívesen számolunk be arról is, ha egy alapos gyanú mégsem volt megalapozott... (-lay) /4nú a tóét véyéne 6úMítti&ofi& A szakember véleménye A garázdaságtól a duhajkodásig Nem szabad, hogy szokássá váljon ez a jelenet: letakarják a gyilkosság áldozatát (Fotó: Szántó György) Sajnos, a szó legszorosabb értelmében is igaz: arat a halál megyénkben! Annak is a legértelmetlenebb, egyszersmind leginkább felháborító változata — az emberölés! Joggal kételkedhet az elmúlt esztendei és bizony már az idei adatok birtokában is az egyszerű halandó, vajon tényleg oly szilárd-e hazánkban a közbiztonság, mint ahogyan azt felsőbb fórumokon magas rangú személyek beállítják?! Tekintsünk csak a statisztikai lapokra először! Tavaly — minden azt megelőző évet felülmúlóan — 288 gyilkosságról szereztek tudomást a hatóságok az országban. Ettől még persze lehetett — s minden bizonnyal volt — több is. Heves megyében hét ilyen esetet jegyzőkönyveztek 1992- ben. S ha azt hisszük, az bizonyult ebből a szempontból a leginkább elkeserítő három- százhatvanöt napnak, könnyen meglehet, hogy súlyosan tévedünk. Elég csak arra az öt aktára rápillantanunk, amelynek lapjai már az új esztendőben, 1993- ban íródtak. Pontosan ennyi alkalommal következett be térségünkben az év első két hónapjában a legsúlyosabb, élet elleni bűncselekmény. Hatan haltak meg váratlanul, tragikusan — lelketlen, brutális emberek áldozataiként. Az adatok mellett az indítékok, s ennek megfelelően az elkövetési módozatok is ugyancsak vegyes képet mutatnak. Anyagi haszonszerzés volt a cél a gyöngyösi kettős emberölés esetében. Az idős házaspár mindkét tagjának kegyetlen megfojtása egyébként komoly félelmet váltott ki az ott élőkben is. Nagyrédén is pénzre fájt a foguk a szintén durva elkövetőknek, akik közül kettőről utóbb kiderült, már egy másik bérgyilkossággal is alaposan gyanúsíthatok. Lőrinciben a huszonéves tettes épp annak a nénikének az életét oltotta ki, aki megszánta őt szorult helyzete okán, munkalehetőséget, olykor kisebb kölcsönöket adott neki. Egerben tulajdonképpen olyan semmiségért veszett össze a későbbi gyilkos nőtestvérével, hogy nem talált ennivalót a lakásban. A vitát késsel való hadakozás, majd halálos szúrás zárta le. Ebben az esetben is — miként a lőrinciben — már szerepet játszott az alkohol. Ugyanígy Egerszóláton is, ahol az ittas apa küldte sírba saját fiát. Vajon megelőzhetők- e az ilyen esetek? Elsősorban azzal, hogy a mind jobban nehezülő létviszonyok közepette is igyekszünk türelmeseknek lenni egymás iránt, megpróbálunk valóban emberként viselkedni. Megvan természetesen azoknak is a fontos dolga e téren, akiket szavazatainkkal három éve lényeges döntések meghozatalával bíztunk meg. Leginkább a rendőrségi törvény mielőbbi megalkotásával... A jogalkalmazók pedig a keményebb büntetésekkel segíthetnek elejét venni az emberölések elharapó- zásának. Az ugyanis — bár valamelyest oldja a fokozódó rettegést — csekély vigasz, hogy az idei öt gyilkosság gyanúsítottjai valamennyien a rács mögött vannak Szalay Zoltán A szabálysértésekkel a többszörösen módosított 1968. évi I. törvény foglalkozik. Azoknak a jogellenes cselekményeknek a szabályait határozza meg, amelyek a társadalomra csekély fokban veszélyesek. Az államigazgatási tevékenység eredményességének előmozdítása, továbbá általában a jogsértések megelőzése végett {tüntetéssel sújtja az államigazgatási szervek munkáját akadályozó, valamint a társadalmi együttélést sértő személyeket. A törvény a felelősségre vonás alól kizárja azokat, akik a cselekmény elkövetésekor a 14. életévüket még nem töltötték be, azt, aki a tettet elmebeteg állapotban, gyengeelméjűségben vagy tudatzavarban, kényszer vagy fenyegetés hatása alatt, s jogos védelemben vagy végszükségben valósította meg. Ha valaki viszont önhibájából ittasodott le, és így került tudatzavarba, vele szemben nincs helye a kizáró ok alkalmazásának. A szabálysértés miatt alkalmazható büntetés a pénzbírság, amelynek legalacsonyabb összege 100 forint, a legmagasabb 20 ezer forint. Pénzbírságot meg nem fizetése esetében — ha az a munkabérből nem hajtható be — elzárásra lehet átváltoztatni. Az elzárás-büntetés egy napnál rö- videbb és hatvan napnál hosz- szabb nem lehet! Különböző intézkedésekre is lehetőség van a szabálysértés bekövetkeztekor. így: figyelmeztetésre, amelyet büntetés helyett alkalmazhat a hatóság, ha a szabálysértés súlyára, jellegére, az elkövetés körülményeire, valamint az elkövetőre tekintettel a kellő nevelő hatás így is elérhető. Elkobzásra, a pénzbírság kiszabásáról szóló jogerős határozat nyilvános közzétételére. A helyszíni bírságolás összege: 100-tól 500 forintig, felügyelet bírságolása esetén 3000 forintig terjedhet, de utóbbi kategóriába az állami közegészség- ügyi, a fogyasztóvédelmi, a banyaműszaki és a munkavédelmi, és munkaügyi felügyelő- és főfelügyelőségek tartoznak. Melyek a leggyakoribb szabálysértések? Garázdaság: ha valaki kihívóan közösségellenes magatartást tanúsít, amely másokban megbotránkozást vagy riadalmat kelt. Például: ittas személy a kocsmában mindenkibe beleköt, az ott lévők italába beleiszik, ruházata hiányos stb. Ha a garázda esetleg dolog elleni erőszakot is alkalmaz, vagy másokat bántalmaz, ilyen esetben már nem szabálysértés miatt, hanem bűncselekmény elkövetéséért felel. Verekedés: aki nyilvános helyen verekszik, vagy verekedésre felhív, esetleg bátorít másokat. Ha valaki a verekedés során súlyos sérülést okoz, akkor pl. orrcsonttörés esetén már bűncselekményt követ el. Botrányos részegség: aki ugyancsak nyilvános helyen megbotránkoztató, részeg állapotban jelenik meg. Veszélyes fenyegetés: aki mást élet, vagy testi épség elleni súlyosabb bűncselekmény elkövetésével komolyan fenyeget. Az utóbbi időkben gyakoribbak a fenyegetések, nemcsak a haragos szomszédok, a válófélben lévő házasfelek között van ilyen konfliktus. Megjelent az üzleti életben is, a pénzbehajtások formájában, azonban itt a fenyegetésnek már sokkal nagyobb súlyt adnak, és megvannak az eszközeik a fenyegetések beváltására is. Súlyosabb esetekben bűncselekményt — zsarolást — valósítanak meg, de előfordul, hogy ennél súlyosabb, élet elleni bűncselekmény is bekövetkezik. Magánlaksértés: másnak a lakásába, egyéb helyiségébe, vagy ehhez tartozó bekerített helyre, az ott lakónak vagy azzal rendelkezőnek az akarata ellenére, vagy megtévesztéssel bemegy, vagy ott marad, úgyszintén aki mast akadályoz abban, hogy a lakásába és a fent felsorolt helyekre bemenjen. Ha viszont a magánlaksértést valaki úgy követi el, hogy erőszakot, fenyegetést alkalmaz, illetve éjjel, fegyveresen vagy felfegyverkezve, illetve csoportosan valósítják meg, akkor már bűncselekmény miatt indul az eljárás. Hivatalos személy akadályozása: aki hivatalos vagy közfeladatot ellátó személy jogszerű eljárását szándékosan akadályozza, úgyszintén pénzbírsággal sújtható. Tehát nemcsak a rendőr intézkedésének akadályozása valósít meg szabálysértést, hanem egy mezőőr, egy kalauz, egy Volán-ellenőr eseteben js jogsértés valósul meg. Hatóság félrevezetése: aki valótlan tény, vagy tény elferdített bejelentésével a hatóságot szükségtelenül intézkedésre kényszeríti, 5000 forintig teijedő pénzbírsággal sújtható. Egyre gyakoribb célpontjai a tűzoltóságok és a rendőrségek ezen szabálysértéseknek. Többnyire felelőtlen fiatalok csínytevései ezen esetek. Nem gondolnak arra, hogy telefonjátékukkal esetleg egy fontosabb feladattól vonjak el a hatóság embereit, miattuk esetleg más helyen épületek égnek le, vagy máshol egy szerencsétlen embert rabolnak ki! Hatósági vagy hivatalos személy megsértése: aki a hatóságot vagy hivatali működésével kapcsolatban a hivatalos személyt hivatalos eljárás alkalmával, vagy az ügyiratban becsületsértő kifejezéssel illet. Mostanság gyakrabban előforduló esetek ezek, mivel egyesek úgy gondolják, hogy a demokrácia nemcsak a szabadságot, hanem a szabadosságot is biztosítja. Holott rendszerünkben a polgároknak nem csupán jogaik, hanem kötelességeik is vannak, ám ezt sokan nem akarják tudomásul venni. Tulajdon elleni szabálysértések: ha valaki kettőezer forintot meg nem haladó értéket lop, ekkora összegben csal, sikkaszt, illetve szándékos rongálást vagy jogtalan elsajátítást hajt végre, illetve 2000 forintot meg nem haladó vagyoni hátrányt okozva hűtlen kezelést valósít meg. A törvény a kísérletet is bünteti. A büntetési tétel tízezer forintig teijedő pénzbírság lehet. Kettőezer forint alatti összeg esetében is csak akkor állapítható meg szabálysértés, ha minősítő körülmény nem merült fel. így ha pl. dolog elleni erőszak — betörés — útján lop el valaki ilyen értékben különböző ingóságot, vagy bűn- szövetségben követnek el, netán zsebtolvajlás útján valósítják meg, már nem szabálysértésről van szó, hanem bűncselekményről. Néhány szabálysértésről röviden: ilyen a veszélyeztetés kutyával, amikor kóborolni hagyják, póráz és szájkosár nélkül sétáltatják az állatot. A tiltott helyen való fürdés is nagy veszélyeket hordoz. Komoly gondot okoz a fiatalkorúnak szeszes itallal való kiszolgálása, vagy felnőttek le- részegítese. Sokunkat bosszant az emberek éjszakai duhajkodása, a nappali órákban elkövetett indokolatlan zajokozás, holott ezek ugyancsak szabálysértések, hisz az állampolgárok nyugalmát nemcsak éjjel, de nappal is védi a törvény. Szecskó Antal rendőr őrnagy Halálarató jMT .. M smmmíxmg
