Heves Megyei Hírlap, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-02 / 51. szám

HÍRLAP, 1993. március 2., kedd SPORT Asztalitenisz Győzelem — vereség A hét végén NB I-es asztalite­nisz-csapataink közül az Áfész SC kiütéses győzelmet mért a BSE II. együttesére, míg a Heves megyei önkormányzatok sport­egyesületének férfigárdája pa­pírforma-vereséget szenvedett a bajnok otthonában. Áfész SC-BSE II. 17-1 Győzött: Beniczky 4, Pataki 4, Hajduska 4, Kacsándi 3, illet­ve a párosok. Az egri lányok könnyedén fektették két vállra a fővárosi csapatot, s ezzel törlesztettek az ősszel elszenvedett 13-5-ös vere­ségért. Valamennyi játékos elis­merést érdemel, de külön is ki kell emelni Beniczky Magdolna játékos-edző teljesítményét. A március 7-ére kisorsolt HCN-Áfész mérkőzés elmarad, mert Pataki, Kacsándi és Haj­duska az ifjúsági húszak bajnok­ságán vesz részt. Kiskunfélegyházi Zöld Mező—HMO SE 16—2 Győzött: Wei Csin Siu 2. Két és fél órás küzdelemre késztette a vendég bajnoki cím védőjét. A hazaiak öt alkalommal csak a döntő játszmában tudtak nyerni. Wei Csin Siu igen értékes két győzelmet aratott, hiszen a két évvel ezelőtti egyéni bajnok Vit- sek és honfitársa, Ceu Ce Ping ellen nyert. Az egriek a hét végén, szom­baton délután három órától a bajnoki címre pályázó Budapesti Postást látják vendégül a Kistá- lyai úti játékcsarnokban. Az Áfész együttesében a játékos-edző, Beniczky Magdolna ki­emelkedő teljesítményt nyújtott (Fotó: Szántó György) Kézilabda Terem-kupa Az ifiknél a Gyöngyös nyert Gyöngyösön csaknem egész februárban zajlott a kézilabda Terem-kupa. Három hétvégén vívták mérkőzéseiket a felnőtt és ifjúsági csapatok, s ez utóbbiak mezőnyében a Gyöngyösi SE gárdája végzett az élen. Az első forduló eredményei: GYSE — Vak Bottyán ifi 30-15, Balassagyarmat — GYSE 27-24, Egri DSE — Vác 18-25, Starking .öregfiúk — GYSE 27-32, Egri DSE — Balassagyarmat 23-19, Vác — Gyöngyösi Főiskola 30- 23, Balassagyarmat ifi — Vak Bottyán ifi 28-23, Gyöngyösi Főiskola — Starking öregfiűk 28-24. A második forduló ered­ményei: Balassagyarmat — Gyöngyösi Főiskola 27-22, Vak Bottyán ifi — B.gyarmat ifi 15- 23, GYSE — Gyöngyösi Főisko­la 19-17, Vak Bottyán ifi — GYSE ifi 13-30, Vác - B.gyar- mat 20-20, GYSE - Egri DSE 20-25, Starking öregfiűk — Vác 25- 24. A harmadik forduló ered­ményei: B.gyarmat — GYSE ifi 26- 32, Egri DSE — Starking öregfiűk 21-26, GYSE - B.gyarmat ifi 24-27, B.gyarmat — Starking öregfiűk 20-20, Vác- GYSE 17-16, Gyöngyösi Fő­iskola - Egri DSE 24-30. A felnőtt torna végeredménye: 1. Vác, 2. Balassagyarmat, 3. Egri DSE, 4. Starking öregfiúk, 5. Gyöngyösi SE, 6. Gyöngyösi Főiskola. A gólkirály: Sellei László (Gyöngyösi Főiskola) 42 gól. A legtechnikásabb játékos: Cseh Attila (B.gyarmat). A leg­jobb kapus: Prágái Attila (Star­king öregfiűk). Az ifjúsági torna végeredmé­nye: 1. Gyöngyösi SE, 2. B.gyar­mat, 3. Vak Bottyán. A gólki­rály: Sagyibó Viktor (B.gyar­mat) 32 gól. A legtechnikásabb játékos: Lévai Levente (GYSE). A legjobb kapus: Dósa László (B.gyarmat). Totó­nyeremények A Szerencsejáték Rt. tájékoz­tatása szerint a totó 9. fogadási hetének nyereményei a követke­zők: 13 plusz egy találatos szelvény 1 darab, nyereményük egyen­ként 6.436.846 forint, 13 taíála- tos szelvény 1 darab, nyeremé­nyük egyenként 2.957.470 fo­rint, 12 találatos szelvény 164 darab, nyereményük egyenként 24.044 forint, 11 találatos szel­vény 2293 darab, nyereményük egyenként 1720 forint, 10 talála­tos szelvény 19.880 darab, nye­reményük egyenként 298 forint. Edzómeccsek BKV El.—FC Hatvan 0-5 (0-1) Fiatvan: Sipeki — Nyikos, Ká­roly, Krasnyanszki, Cseresznyik (Mogyorós) — Kelemen, Tuifel, Mózner (Gephard), Orovecz — Baranyi, Martinenkó (Bíró). Edző: Tóth Dénes. G: Orovecz 2 (egyet 11-es- ből), Baranyi, Tuifel, Kras­nyanszki. A Hatvan március 3-án dél­után három órakor Nagygombo­son játszik edzőmeccset a Vác vegyes csapatával. Eger SE—Szolnok 8-1 (6-1) ESE: Póta (Bodolai) — Csen­des (Stark), Csató, Parhomenko, Jávorszki — Vojtekovszki, Leh- nert, Vadicska — Berecz, Kor­mos, Kanyok (Nagy G.). Edző: Kiss Tibor. G: Kormos 4, Csató 3, Vojte­kovszki. Szerdán 15 órakor a stadion­ban a B. Ép. Volánt fogadja az ESE. 3—0 a bürokraták javára A Bélapátfalva után a „Tiszába” került a „Mátra” is Látszólag a futballt a pályákon csapat ilyen kéréssel fordulna idején még megfeleltek a katonai játsszák. Lassan-lassan a legnai­vabb szurkoló számára is kide­rül, hogy már a mérkőzés és a bajnokság előtt még mindig bü­rokraták döntik el a csapatok sorsát. A dolog pikantériája, hogy továbbra is úgy intézked­nek, mintha az elmúlt néhány év­ben semmi sem történt volna eb­ben az országban. Diktatóriku­son, az érintettek megkérdezése nélkül, sőt azok kizárásával ha­tározzák meg, hogyan is működ­jék a Nemzeti Bajnokság harma­dik osztálya. Az MLSZ Területi Bizottsága, amelynek mandátuma 1993. jú­nius 26-án lejár, legutóbbi ülé­sén, 1993. február 18-án 2001-ig megszabta, hogy mely megyei szövetségek üzemeltetik az egyes csoportokat. Az ezredfordulón is túlterjeszkedő döntés valóság­gal Nostradamus jóslataival ve­tekszik, azzal a szépséghibával, hogy ebből reményeim szerint kevesebb fog beteljesedni. A kívülálló számára talán je­lentéktelennek tűnő kérdés való­jában csapatok sorsát határozza meg, és bürokratikusán átrende­zi a valóságos erőviszonyokat. Most ugyanaz történik fél tucat együttessel, mint jó fél éve a jobb sorsra érdemes Bélapátfalvával. Őket egy tollvonással a „Tiszá­ba” küldték, vagyis az NB III. másik csoportjába, amely szá­mára katasztrofális utazásikölt- ség-terheket jelentett. A távolsá­gok oly mértékben megnövelték az utazási időt, hogy öt meghatá­rozó, valóban amatőr játékos ezt nem tudta vállalni. Ekkor sem kérdezték meg sem a csapatot, sem az annak érdekeit képviselni akaró Heves Megyei Labdarúgó Szövetséget. Ezzel lehetetlenné tették a Mátra-csoport megala­kulása óta ott játszó Bélapátfalva sorsát. Amikor a konkrét költ­ségtöbbletet kiszámolva képvi­seltem az egyesület elnökével rületi Bizottságának ülésén, le­kezelő választ kaptunk. Idézem: „Mi lenne, ha minden átsorolt hozzánk?!” Igaz, mi lenne, ha minden képtelen döntésük következmé­nyeit viselniük kéne, hiszen ak­kor már régen le kellett volna mondaniuk. Különösen érthe­tetlen volt számunkra dr. Csicsai József magatartása, aki Bélapát­falvát a kérelem benyújtására biztatta, de aztán ő maga is lesza­vazta, így azt egyhangúlag eluta­sították. Akkor még — a jogos sérelem ellenére — úgy éreztük, ennél rosszabb már nem jöhet, most kerültünk az etikai mélypontra. Csalódnunk kellett. Dr. Csicsai József és társai — amint az a He­ves Megyei Hírlap 1993. február 20-21-i számából kiderül — is­mét egyhangúlag döntöttek. A különbség csupán annyi, hogy most már nem egy csapat rovásá­ra, hiszen legalább hat együttest hoztak képtelen helyzetbe. Nóg- rád megye szövetségének arcul- csapása tovább súlyosbítja a fele­lősségüket, hiszen a Mátra-cso­port alapító tagszövetségét hoz­ták képtelen helyzetbe. Mert mit is jelent ez a határo­zat? Például a Mátra-csoport székhelyét a csapatok megkérde­zése nélkül Szolnokra tették, ami meglehetősen távol esik a Heves, Nógrád és Pest megyei települé­sektől. Bár ennek előkészítése volt a Szolnok megyei csapatok egy részének adminisztratíve a Mátra-csoportba kerülése. Bél­apátfalva például Karcaggal cse­rélt csoportot. Ilyen alapon du­nántúli csapat is kerülhet hoz­zánk, úgyis szükséges lehet a vérfrissítés. Rejtély számomra, miért zárták ki a döntés-előké­szítésből az érintett megyei szö­vetségeket. Sokat vitázunk arról, miért süllyedt idea magyar labdarúgás, ahol most van. Véleményem sze­rint ehhez jelentősen hozzájá­rult, hogy míg Európa más része­in a modem gondolkodás áthatja a labdarúgást is, addig nálunk évtizedes pártállami módszerek­kel irányítják. Az aranycsapat rendfokozatok, bár akkor is in­kább a tehetség és a fiatalság el­szállt, csak a rangok maradtak meg. A megújulás csak a belső de­mokrácia útján képzelhető el, csak így nevelődhet ki egy mo­dern gondolkodású futball-me- nedzser réteg. A labdarúgás csak a pályákról újítható meg, nem a bürokraták fehér asztal mellett hozott rossz döntéseivel. Nincs szükség az MLSZ Területi Bi­zottságára, sem a Magyar Ama­tőr Ligára, csak olyan szerveze­tekre, amelyeket valóban maguk az egyesületek hoznak létre, s képviselők által folyamatosan el­lenőrizni tudják működését és döntéseit. regionális szervezetet hoznak létre, és nem kívülállók dönte­nek helyettük. Azt mondják, hogy a pálya széléről könnyű le­kiabálni, most ezt tette az MLSZ Területi Bizottsága. A bürokra­ták győztek — mérkőzés nélkül — 3:0 arányban. Nem azért, mert nem álltunk volna ki velük szívesen egy „barátságos” mér­kőzésre. De az esélyt sem adták meg ahhoz, hogy sportszerű ke­retek között döntsük el, kinek van igaza, ráadásul itt több me­gye csapatainak bőrére megy a vásár, míg ez a bizottság tét nél­kül „zsebelte „be” a két pontot. Lehet, hogy ezt a „meccset” el­vesztettük, de a „bajnokságot” nem adjuk fel, mert számunkra a futball nem csupán játék, hanem szenvedély, az emberség és a sportszerűség próbája is. A nyáron labdarúgó-kongresz- szus következik. Addig ki-ki mérlegelheti magában, hogy ki dolgozik a futballért, és ki a saját érdekeiért. Egy biztos: bürokra­tákra csak a hivatalokban van szükség, és nem a futballpályák környékén. Dr. Fáss Géza a Helasz elnöke Japán a visszavágásra készül Az 1968-as mexikói olimpia elődöntőjében elszenvedett ve­reség visszavágójának tekinti a Japán Labdarúgó Szövetség el­nöke a soron következő japán — magyar labdarúgó-mérkőzést, amelyet a csapatok a Kirin-ku- páért vívnak a hét végétől. Mexi­kóban annak idején a magyarok 5:0 arányban verték meg a japá­nokat, már csak ezért is hajtja őket a becsvágy a visszavágásra. Dzsunicsi Ogura főtitkár saj­tótájékoztatón elmondta, hogy a torna mindkét külföldi résztve­vője — a magyar és az amerikai is — jó együttessel érkezik Japán­ba. A hazai együttes szakvezetői az MTI kérdésére kifejtették, hogy a japánok teljes erőbedo­bással fognak játszani, hiszen a torna számukra is a vb-selejtező- re való felkészülést jelenti. A ja­pán csapat röviddel ezelőtt tért haza olaszországi edzőtáborozá­sából, ahol meglehetősen mérsé­kelt teljesítményt nyújtott, a szakvezetők főképp technikai vonatkozásokban találtak kifo­gásolnivalókat. „A kupán erős csapatokkal szemben mérhetjük le, hol tar­tunk, miben kell javulnunk” — jegyezték meg. A kérdésre, hogy a Kirin-kupa esélyeit hogyan íté­lik meg, közölték: azonos győ­zelmi esélye van mind a három résztvevőnek. A sajtóértekezle­ten egyébként a japán szövetség főtitkára Détárira, Kiprichre és Kovácsra hívta fel a helyi újság­írók figyelmét, és megjegyezték azt is, hogy a magyarok vb-cso- portjában Oroszországnak a leg­jobbak az esélyei, a második hely pedig a magyarok és a görögök közt fog eldőlni. A magyar csapat hetedikén Fukuokában mutatkozik be a ja­pánok ellen — az itteni stadion­ban már minden jegy elkelt —, míg tizedikén Nagoyában méri össze tudását az amerikaiakkal. A nagoyai 30 ezer fős befogadó- képességű stadionban még lehet jegyhez jutni, ami érthető is, hi­szen a japánok is elsősorban saját együttesük szereplésére kíván­csiak. »** Jenei Imre szövetségi kapitány válogatottja csütörtökön reggel utazik el a felkelő nap országába. A japán tornán számításba vehe­tő játékosok: Petry, Babócsi, Brockhauser (kapusok), Nagy T., Csábi, Telek, Dúró, Lőrincz, Lipcsei, Bánfi, Urbán, Fodor, Pi- sont, Détári, Balog T., Márton, Kiprich, Hámori, Kovács K. Ideiglenesen megnyitották Sikeres öltések a gyöngyösi uszoda sátortetején Közel egy hónapos kényszerpihenő után ideiglenesen megnyitot­ták Gyöngyösön a fedett uszodát. Amint arról korábban a Hírlap is beszámolt, a január 23-i orkánszerű szél — amelynek sebessége egyes becslések szerint elérte a 110-120 km/órát — úgy alákapott a sátor keleti oldalánál, hogy a tetőgerincen lévő varrást teljes, 64 méter hosszban elszakította. Igen nagy volt az aggodalom akkor, nemcsak a sportolók, hanem a csemetéiket úszni vivő szülők körében is. A Heves Megyei Vízmű Vállalat gyöngyösi üzemének vezetőjétől, Tóth Zoltántólkaptuk az igazán jó hírt, miszerint sikerült megszege­cselni, és újra — teljes hosszban — megvarrni a sátortetőt. A munká­latokat az egri hegymászók segítségével a vízmű szakemberei végez­ték. Ennek köszönhetően ismét fogadja a látogatókat a gyöngyösi uszoda. A megoldás — hangsúlyozzuk — ideiglenes, mert nincs arra garancia, hogy a rendkívül erős széllökéseknek ellenáll, hosszabb ideig elbírja a terhelést. Az idei téli szezon után már új sátorról, fixhá- zas uszoda létesítéséről kell gondoskodni — ma még inkább gondol­kodni! — Gyöngyösön. Ez egyelőre „csak” pénzkérdés, ami nincs, de talán lesz a Mátraalján... (korcsog) J X \ A Postabank és Takarékpénztár Rt. Miskolci Területi Igazgatósága Egri Fiókja C3300 Eger, Fellner J. út 1.) gyakorlattal és szakirányú végzettséggel rendelkező főkönyvi könyvelőket keres. Érdeklődni: 36/310-422 telefonon. f Puhl „átutazóban” Lassan Puhl Sándornak osz­togatni kell a fényképét, ha azt akarja, hogy az itthoniak ne fe­ledkezzenek meg a tekintetéről. Alighogy hazaérkezett Katarból, ahová még decemberben utazott el, hogy kipróbálja az „idegenlé­giót,” és saját bevallása szerint ügy számolta az utolsó napokat, mint a leszerelő katonák, szóval alighogy magyar földre tette a lá­bát, újra repülőre szállt, és irány az amerikai kontinens. Nem ki­sebb megtiszteltetés érte, mint hogy ő lenetett a játékvezetője az Argentína — Dánia labdarúgó- mérkőzésnek, amelyet 1-1-es döntetlen után tizenegyesekkel nyertek a hazaiak. — Milyen volt a fogadtatása a magyar játékvezetői négyesnek? — Ha egy szóban kellene ösz- szefoglalnom: pazar. Reprezen­tatívabb volt, mint a FIFA-elő- írásban foglalt, s ez annak is kö­szönhető, hogy „odaát” nem el­lenségként kezelik a bírót, ha­nem partnernek tekintik. — Mi itthon úgy tudtuk, hogy Buenos Airesben lesz a meccs. — Mi is. Épp ezért lepődtünk meg, amikor Mar del Platán kö­töttünk ki, ahol 1978-ban a ma­gyar válogatott az olaszokkal ját­szott a világbajnokságon. Az el­ső meglepetést az okozta, hogy a stadionban még mindig ott van­nak a magyar feliratok a különfé­le táblákon. — Más meglepetésben is volt részetek? — Igen. A meccs előtt másfél órával az egyenruhánkban mind a négyen kimentünk a pályára te­repszemlét tartani. Mondanom sem kell, a stadion már ekkor zsúfolásig megtelt. Amint kilép­tünk a gyepre, a közönség olyan füttykoncertbe kezdett, hogy biz’ isten, sértette a fülem. Na, úgy szeretnek itt is bennünket, mint otthon, mondtam, mire a hangosbeszélő bemondta, hogy mi nem a dánok vagyunk, hanem a játékvezetők. A fütty abban a minutában elült, és amíg körbe­jártuk a pályát, végig megtapsol­tak bennünket. — Itthon azoknak volt szeren­cséje, akik a DSF-csatornát már fogják, hiszen egyedül ez a társa­ság közvetítette Európában a meccset. Hová sorolod ezt a mér­kőzést az eddigi pályafutásod ta­lálkozói között? — Nem hazudok, ez volt ed­dig a legnehezebb mérkőzésem. Talán a tv képernyőjén keresztül nem látszott annyira, de vibrált a levegő, a játékosok egyike-mási- ka valósággal extázisbán volt. Épp ezért Kellett határozottan bíráskodnom, ami a nézők sze­mében talán túlbuzgóságnak tűnt. De ebben a robbanásig fe­szült légkörben nem lehetett ki­engedni a kézből egy másod­percre sem a meccset. — Egy párszor Maradonát is rendre utasítottad... — Naná! A meccs elején „csi­pegetett”, de kénytelen volt be­állni a sorba. Én még azt sem en­gedtem meg neki, hogy a nad­rágból kihúzott mezzel játsszon. Egyébként fantasztikusan nagy játékos. Negyven centiméternél nem emelte magasabbra a lábát, és bármilyen labdát kapott, az mindig „odaragadt” a cipőéhez. — A következő feladat? — Március 17-én a francia fő­városban vezetem a Paris Saint- Germain — Real Madrid UE- FA-kupa visszavágó mérkőzést. Egyelőre ennyiről tudok, de re­mélem, hogy kapok még megbí­zatást tavasszal valamelyik Lu­pában. (budai) X A Visontai Reménység Tsz részarány-tulajdonosainak Újabb részközgyűlését — azok részére, akik a febr. 19-i közgyűlésen nem vettek részt — 1993. március 5-én a községi Művelődési Házban tartjuk. \

Next

/
Thumbnails
Contents