Heves Megyei Hírlap, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-17 / 63. szám

HÍRLAP, 1993. március 17., szerda EGER ÉS KÖRZETE 5. A drogszenvedély megelőzéséről Megyei drogprevenciós mun­kacsoport alakul holnap délelőtt 9 órakor a megyeházán. A prog­ramban több előadás is elhang­zik majd a kábítószerkínálatról és -keresletről, a narkó elleni küzdelem eredményeiről, lehe­tőségeiről, és ismertetik majd azokat a terveket is, amelyekkel harcba szállnak a fiatalokat ve­szélyeztető káros szenvedély el­len. Ifjúsági garzonlakásra várók Az ifjúsági garzonlakásra jo­gosultak névjegyzéke elkészült, amit a közgyűlés jóváhagyott, így az 53 jogosult a megüresedé- sek során jut majd lakáshoz. A szociális bizottság 150 igénylés alapján végezte el a helyszíne­lést, különös tekintettel a gyer­mekek számára, a jelenlegi élet- feltételekre, a krízishelyzetekre. Ezt követően állapították meg a listát, melyet harminc napra köz­szemlére kifüggesztettek. A bi­zottság fogadónapján tizenhatan tettek észrevételt az elosztással kapcsolatban, közülük hét eset­ben a bizottság elismerte az igénylők névjegyzékbe való fel­kerülésének jogosságát. Sportolóknak — a testépítő szerekről Nemcsak sportolókat várnak arra az eseményre, amelyen a testépítő szerekről, a teljesítő ké­pesség növeléséről lesz szó. Az egri Neumann János Gimnázi­um és Közgazdasági Szakközép- iskolában pénteken délután 5 órakor dr. Kürthy László beszél azokról a készítményekről, ame­lyek kizárólag természetes anya­gokból, gyógynövényekből ké­szülnek, és kockázat, illetve egészségkárosodás nélkül hasz­nálhatók. Az előadást követően egyéni tanácsadást is ad dr. Kürthy László és dr. Herczeg László. Ugyancsak a „lilaiskola” ad a továbbiakban otthont a „vi­taminklubnak”, amely hétfőn­ként este 6 órától tartja foglalko­zásait. Willy Graham prédikál A világhírű amerikai lelkész holnap a németországi Essenben prédikál, melyet kábelen továb­bítanak negyvenöt országba, öt­venöt nyelven. Magyarországon csak négy városban, köztük Egerben és kizárólag egy helyszí­nen. A hívők és az érdeklődők esteó-tóla Technika Házában le­hetnek szem- és fültanúi az ese­ménynek. Általános iskolások és a számítógép A Balassi Bálint Általános Is­kolában sikerrel működik a szá­mítógépes tagozat. Az 1993-94- es tanévtől erre a szakra az intéz­mény városi szintű beiskolázást tervez. Felvételire a harmadik osztályos tanulókat várják, akik érdeklődnek a számítógépek és a matematika iránt. Jelentkezni írásban — március 19-ig— lehet, a felvételi időpontja pedig már­cius 22-én délután 3 órakor lesz. Cím: Eger; Malomárok u. 1., te­lefon: 312-468. Nagy Paine vezető óvónő, a „gyermekkertész'' és a kis Fa­zekas Adám Húsz év a kicsikért Ovi-születésnap Grégász Istvánné óvónő és Frajt Eszter a képes kirakójátékkal A közelmúltban emlékeztek meg a Köztársaság téri óvodában az intézmény létrejöttének hu­szadik évfordulójáról. — Húsz esztendeje, 1973. feb­ruár 13-án nyitottuk meg az óvo­da ajtaját a lajosvárosi gyerekek előtt — emlékezett Nagy Pálné vezető óvónő a kezdetekre. — Abban az időben a demográfiai hullám kényszerítette ki az épít­kezést. Emlékszem, előtte a Bás­tya ABC-velszemben egy lakás­óvodában húzta meg magát negyven kisgyerek. A Köztársa­ság téri óvoda száz férőhelyes­nek épült, de évekig sokkal töb­ben jártak ide. — Melyik nevelési módszert részesítik előnyben ? — A zenepedagógiában al­kalmazzuk a Kodály-módszert, az óvodai nevelésben pedig Ce- lestin Freinet, francia szakember programját. Ez az életközeliség pedagógiája. Gyermek- és játék­centrikus, épp ezért a magyar vi­szonyok között talán a legjobban megvalósítható. Különösen ilyen szép helyen, mint Eger. Jelenleg kilenc óvónő dolgo­zik az intézményben, és száz kis­gyerek mindennapjairól gondos­kodnak. A vezetőnő a lelkünkre kötötte, hogy az önálló főző­konyha kollektívájáról sem fe­ledkezzünk meg, akik a gyerme­kek kényelméért fáradoznak. A születésnapot házi ünnep­séggel és fotókiállítással tették emlékezetessé. (jámbor) A bakakonyhában (Fotó: Gál Gábor) Gimnazisták — gereblyével, seprűvel Munka közben előbb-utőbb lekerül majd a nagykabát is... A tavasz csalhatatlan jele, hogy már az első napsütéses dél­előtt sokakat kicsalogat a kis­kertbe, megtelnek a terek padjai, napfürdőznek a kismamák gyer­mekeikkel. Az is a kikelet kezde­te, hogy a város főmérnöki irodá­ja tisztasági akciót hirdet, közös nagytakarításra várja a polgáro­kat. A tavaszi lomtalanítás ugyan még kissé odébb van, hiszen az elhúzódó hideg, a fagyos napok nem adtak alkalmat a felesleges, a már megunt kocátok elszállítá­sára. Az utak, a közterületek megtisztítása azonban napokon belül elkezdődik. Mindennek előhírnöke volt a Szilágyi Erzsébet Gimnázium, (Fotó: Gál Gábor) amelynek tanulói az egyik dél- előttjüket arra szánták, hogy ki­csinosítsák nemcsak az intézmé­nyen belüli parkot, udvart, ha­nem a külső részt, s a környező utcákat is. Reméljük példájukat egyre többen követik majd váro­sunkban, mert igazából az lenne jó, ha mindenki a saját portája előtt sepregetne. Ehhez a polgár- mesteri hivatal főmérnöki irodá­ja, illetve a köztisztasági vállal­kozók minden segítséget megad­nak. A turisták körében kedvelt barokk Eger jó hírét a tiszta, gon­dozott, virágos parkok, terek, ut­cák még tovább emelik. Az igazi lokálpatrióta ad erre...! Saját gondból született az ötlet Pénz helyett — ekofax? Úrrá lettek a bűntények aggasztó gyarapodásán Az egri Fis er Tivadar — mint oly sokan még ebben az ország­ban — a saját bőrén érzi, hogy vállalkozni nem is olyan könnyű. Bizony, kudarcok, bukások is kí­sértették, mióta alkalmazottból magánzó lett, és, mint mondja: éppen ezekből tanult a legtöbbet. Rájött például, hogy ami pénz­mozgás címén ebben az ország­ban folyik, az valóságos kataszt­rófa. Hetekig tartanak az átuta­lások, folyton elakadnak valahol a pénzek, és ráadásul mindez óriási bürokrácia mellett. Nem véletlen tehát, hogy mostanában sok vállalkozó többmillió forint­nyi készpénzzel az aktatáskájá­ban szaladgál, vállalva még an­nak a kockázatát is, hogy kira­bolják — máshogy ugyanis las­san már nem lehet üzletet kötni, csak azonnali fizetéssel. Fiser urat nem hagyta nyu­godni a gondolat: ezen az áldat­lan helyzeten valahogyan változ­tatni kellene. Ezért addig-addig töprengett, amíg kitalálta az „ekofaxot”, amely kiküszöböli a készpénz használatát, és ezzel forradalmasíthatja a pénzpiac működtetésének módszereit. Az „ekofax” szabadalmi bejegyzés alatt áll, s ha sikerül majd gyártót és együttműködésre kész banko­kat találni, nagy változásokat hozhat. De hogyan is működne ez az egész? Minden vállalkozásnak, intézménynek és magánember­nek lenne egy menedzserkalku­látorra emlékeztető kis kompu­tere, s hozzá egy mágneskártya. A mágneskártyára az adott ter­mészetes vagy jogi személy számláját kezelő bank vezetné fel a pénzügyi fedezetre vonat­Rt.-t a szerződések lebonyolítá­sával. Kijelölésre tehát a követ­kező önkormányzati bérlemé­nyek kerültek: Deák Ferenc utca 8, Pacsirta u. 10,10/a, 10/b, 10/c, Rákóczi u. 7, 7la, Szvorényi u. 6., Koháryu. 2-4, Klapka u. 51b, Katona tér 1., Szálloda u. 2 la, Hell Miksa 1-3-5, Remenyik 3, Grónay 5/a, Csalogány 13/15, kozó adatokat, és amíg a kártyán van fedezet, lehetne vele vásá­rolni. Eddig ebben nem sok új van, az viszont már valóban nó­vum, hogy az „ekofaxszal” nem csak venni, de eladni is ugyanúgy lehet: a kis gép ugyanis a bevételt hozzáírná a kártyán lévő fedezet­hez. Megfelelő programokkal, országos, netán nemzetközi há­lózat kiépítésével megoldható lenne így az adózás, a könyvelés, lényegében minden pénzügyi és adminisztratív eljárás. A tranz­akciók többhetes várakozás he­lyett gyakorlatilag azonnal lebo­nyolódnának, gyorsulna a pénz­mozgás, hihetelen mértékben csökkene a hagyományos admi­nisztráció szerepe, és kevesebb szükség lenne a bürokratákra. Bizony, ezek elég jelentős ha­tások, nem csoda, hogy nem fo­gadja egyértelmű lelkesedés szakmai körökben az ötletet. Senki sem szeretné elveszíteni (esetleg jól jövedelmező^ állását, mindenféle zsebszámitógépek egyfajta demokratikus hálózata miatt, bár drukkerei, jószándékú segítői is vannak Fiser úrnak. Ebben az országban valahogy nem fogékonyak mostanában az emberek az újra, hosszú távra itt most senki nem gondolkodik, senki nem invesztál — vélekedik, és most külföldi cégekkel keresi ötlete megvalósítására a kapcso­latot. Olyan cégekkel, amelyek látnak fantáziát abban, hogy sokszázmillió embert ellássanak pénztárcánál kisebb miniszámí­tógépekkel, melyekbe akár any- nyi pénz is „belefér”, mint egy- egy nagy bank trezorjába. Mert ha ez az üzlet egyszer megindul... (koncz) Kertész u. 42, Malomárok 12/18, Koháry u. 6-18, Cifrakapu 25- 27-29, 31-33-35, Vallon u. 13- 17, Hell Miksa 8-10-12, Malom u. 3-5-7-9, Kacsapart 1. A sorrend alapja az, hogy az adott épületben milyen arány­ban kérték a bérlők az elidegení­tést, és ennek megfelelően el­sőbbséget élveznek azok, akik nagyobb számban jelentkeztek. (Folytatás az 1. oldalról) — A városlakók egy részét szinte rémületben tartották az ér­sekkerti rablók. Sorozatosan le­hetett hallani esténkénti támadá­sokról. Mit tettek ennek megaka­dályozására? — Örömmel közölhetem, hogy a rablások elkövetésével gyanúsítható csoport tagjait már elfogtuk. El kell mondanom azt is, hogy a személy elleni bűncse- lekmenyek száma 1992-ben csaknem negyvennel volt keve­sebb, mint az azelőtti évben. Negyven rablási esetről szerez­tünk tudomást, s büszkén kije­lenthetem, azok tetteseinek majdnem háromnegyedét a ka­pitányság nyomozol felderítet­ték. A legfontosabb statisztikai mutatók valóban jobbak az 1991. évinél. Az ismeretlen tette- ses felderítés 22,4-ről 37,4, míg a nyomozás-eredményesség 37,8-ról 54,2 százalékra javult. — Az elmúlt évek vezetési­irányítási munkájának gyümöl­cse érett be tavaly — szögezi le dr. Farkas Ssánaor. — A pa­rancsnok társaim egyre nagyobb gyakorlatra tettek szert, jól vá­lasztották meg munkatársaikat. Hozzájárult a javuláshoz az is, hogy ebben az amúgy is igen stresszes, idegőrlő szakmában jó munkahelyi légkör alakult ki. — A közúti forgalomra is el­mondható, hogy kedvező válto­záson ment át az elmúlt esztendő­ben? — A közlekedő emberek tud­ják, milyen rend és fegyelem uralkodik útjainkon. Ha nem is katasztrofális, de rendkívül sú­lyos a helyzet. Az állampolgárok jó része igen fegyelmezetlen, nem tartja be az előírásokat. Nagy számban vezetnek motort, autót ittasan! Gyakori például, hogy járművezetők a kocsmából kilepve, a rendőr szemeláttára piásan beülnek a kocsijukba, s megpróbálnak elhajtani. Fittyet hánynak minden szabályra! Ta­valy a balesetet szenvedettek kö­zül 54 személy volt alkoholos be­folyás alatt. Egyébként tizenhár­mán vesztették életüket a közúti forgalomban, s százhuszonné- gyen sérültek meg súlyosan. A múlt évben mellesleg önálló köz­lekedési osztályt hoztunk létre, ám még nagyobb létszámra vol­na szükség. Különösen az idén, amikor a közlekedésbiztonság éve van, s az átlagosnál kiemel­tebb figyelmet kell fordítanunk erre. — Épp ez a kérdés: sikerül-e érvényt szerezni az új közlekedési előírásoknak? — Hát... erőnk szerint igen. Nálunk például — más kapitány­ságokkal ellentétben — van traf- fipaxos autó... — Még modernebb, esetleg vi­deokamerás bemérőre mikor számíthatnak? — Ismerve a jelenlegi anyyagi helyzetünket, erre 1993-ban nem látok lehetőséget. Marad te­hát a megelőző propaganda. Eb­ben sokat segít a nemrég alakult balesetmegeíőzési tanács, amely szakmai szervezet. — A rendőrségi munka fontos mércéje: hogyan ítéli meg azt a lakosság. Ennek egyik eleme az ügyintézés színvonala... — Ezen a téren nincs szégyen­kezni valónk. Tavaly elértük, hogy ha a kapitányságra tartozó ügyben fordul hozzánk az állam­olgár, akkor csak pénzt kell óznia, s nálunk minden ügyét rendezheti. Megtalálható ügyfél­szolgálatunknál minden szüksé­ges nyomtatvány, postai befize­tőhelyet létesítettünk, és egy fo­tós áfl mindig bárki rendelkezé­sére, aki ügyeit intézni jön hoz­zánk. — Az sem mellékes, mennyire érzi biztonságban magát az ál­lampolgár a lakóhelyén. Elég sok a panasz a nyugalmat zavaró rendbontások miatt. Milyen in­tézkedéseket tettek ezek vissza­szorítására? — Azt mondom én Farkas Sándor, egri polgár, nem érzem magam veszélyeztetve. De té­nyek, nekem küldött köszönő le­velek alapján is következtetek arra, hogy a helyzet nem re­ménytelen. Ugyyanakkor tudo­másom van olyan jelekről is, amelyek a közállapotok negatív oldalára utalnak. — Melyek ezek? — Különösen a hétvégi napo­kon érzékelhetők gondok! S eze­ken — el kell ismerni — igazából nem tudtunk változtatni. Szabad­idejükben főleg a fiatalok nagy számban jelennek meg olyan szórakozóhelyeken, amelyek a bűnözés melegágyai. Gyakran indul ki bűncselekmény ezekből. Igen fellazult az állampolgári fe­gyelem, az ittas, duhajkodó, ga­rázdálkodó fiatalok nem törőd­nek az erkölcsi normákkal, a fel­nőttek iránti tisztelettel, rendre megsértik a szabályokat is. Mi át­csoportosítjuk a hétvégékre erő­inket, összevont akciókat tar­tunk, s intézkedtünk már egyes vendéglátóhelyek nyitva tartásá­nak korlátozása érdekében is. Ám kevés a rendőr, mindenhová belőlük sem állíthatok folyton. Az is tény, az ifjúság jelentős cso­portjainak nincs hová mennie a városban. Nincs az igényüknek megfelelő elfoglaltság. — Ez már többek felelőssége... — így igaz. Én nem hiszek ab­ban, hogy a rendőrség képes tár­sadalmi folyamatokat megvál­toztatni. Az, hogy miként kell vi­selkednie egy ifjúnak a felnőt­tekkel szemben, kint az utcán, az elsősorban a családi, az iskolai nevelés kérdése. A társadalmi szervezeteké pedig az, hogy ér­telmes időtöltést teremtsenek e korosztálynak. Idei terveinkben szerepel is olyan bűnmegelőzési koncepció, amely a fiatalokkal foglalkozó különféle szervezete­ket próbálja összekovácsolni egy cél érdekében. Például vonzó nyári programok szervezésére gondolok, olyanokra, amikre szívesen elmennek. Remélhető­en ez kihat a hétvégi közbizton­sági állapotokra is. — Eger a skinheadek felleg­vára, írják... — ...Őszintén szólva ezt az egyes lapokban megjelent kité­telt ostobaságnak tartom! — vág közbe a kapitányság vezetője. — A bőrfejűek esetében országos jelenségről van szó. Egerben sincs több magát skinheadnak valló, mint hazánk más hasonló városában. A valóság az, hogy erőszakos fellépésük nálunk ta­valy abbamaradt. Kilenc olyan ügyben jártunk el, amelyeknek G yanúsítottja bőrfejűnek mond­ató. Mind köztörvényes bűn- cselekmények voltak. A beszélgetés végén a kapi­tány hangsúlyozottan kéri, hadd mondhasson külön köszönetét munkatársainak 1992-es tevé­kenységükért. Hiszen velük együtt sikerült úrrá lennie a vá­rosban és térségben a bűncselek­mények aggasztó gyarapodásán, s próbálnak olyan szemléletet megvalósítani, ami elvárható egy európai szintű rendőrségtől... Azt is tudja persze, a végső mi­nősítést a lakosság adja. Dr. Szalay Zoltán Lakások az eladási listán Az állami tulajdonban lévő házingatlanok elidegenítésének szabályozásáról kormányrende­let határozott, az önkormányzati tulajdonban lévő bérlakások pri­vatizációjáról pedig a közgyűlés alkotott rendeletet. Ennek értel­mében legutóbb a képviselők 21 egri lakás értékesítéséről döntöt­tek, és egyben megbízták az Evat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents