Heves Megyei Hírlap, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-02 / 51. szám

4. HORIZONT HÍRLAP, 1993. március 2., kedd Látószög Segítség vagy biznisz? A sok rossz tapasztalat után végre sikeres átalakulással is bíztató egykori jeles megyei vállalatunkról hallom, hogy csak „beadja a kulcsot”. Sorozatos, s jelentős tömegeket megmoz­gató létszámcsökkentéssel kénytelen űjabb kétségbeesett erőfeszítéseket tenni „talpon maradására”. Legnagyobb — külföldinek privatizált, nem kevésbé ismert, országosan és a nemzetközi gazdaságban emlegetett — vásárlója ugyanis in­kább korábbi ismerősére épít további együttműködésében. Akkor is, ha az drágább, s a terméke sem jobb, mint emezé. Nincs egyedül gondjaiban a vállalat, rajta kívül még jó néhányan osztoznak egyező vagy alig különböző sorson. Rá­adásul olyanok is, akik miatt különben nem lenne törvény- szerű az aggódásunk. A legeredményesebbekről is kiderül, hogy nincs szükség arra, amit eddig csináltak, tőlük sokkal okosabb, ügyesebb bármelyik új gazda, kiváltképpen ha távo­li. S ha nehezükre is esik, előbb-utóbb elhiszik, amit „fejükre” olvasnak, beletörődnek kiszolgáltatott helyzetükbe. Megra­gadják gyakran már az első jó szándékúnak vélt közeledőt, kapnak az első segítséget kínáló kéz után. Hamar kiderül, hogy valójában szó sincs patrónusról. Sem a honi, sem a külföldi tőkés nem tesz a puszta „szép sze­mért”. Az egyiket és a másikat is csakis a befektetés lehetősé­ge vezérli, a gyors megtérüléssel bíztató biznisz. Mindenek­előtt a rendkívül olcsó munkaerő. Az itteni dolgozó, aki kevés pénzért is hajlandó már úgyszólván mindenre, csak, hogy ál­lásban maradjon. Nemigen törődik azzal sem, ha egyik napról a másikra egészen mással foglalkozik is, mint eddig. Kész az alig vagy semmivel sem különb új termék kedvéért a még oly kiváló megszokott régiről is gondolkodás, mindenféle ellen­vetés nélkül lemondani. Akkor is, ha meggyőződése, hogy idehaza és külföldön egyaránt még jó darabig keresnék, lenne piaca. Sorra-rendre települnek a külföldi gépsorok, technoló­giák hazai üzemeink falai közé bizonygatni a fölényt, kiszorí­tani az eddigi cikkeket a termelésből. Vagy a meglévő körül­ményeket igazítják saját elképzeléseikhez az új tulajdonosok, hogy még takarékosabban elfeledtessék, ami eddig több-ke­vesebb sikerrel, de kétségkívül magyar hírünket öregbítette, elismerést szerzett országunknak nem egyszer a határainktól egészen messze is. Lehangoló, ami körülöttünk mind sűrűbben történik, tapasztalható — úgy látszik, már visszafoghatatlanul. Fájó, hogy alaposabb mérlegelés nélkül következik a gazdacsere, a kelleténél kisebb figyelem kíséri az átalakulást, a működést fenn és lenn. Könnyebbnek vélik a munkanélküliség terhét, mint a munkahelyteremtést, a hosszabb távú tervezést. Nagy­ban és kicsiben gyakran túl hamar hajlanak a megtévesztő ajánlatokra. A vérátömlesztés, az erőt adó injekció helyett — : a felszínes kezelést, a kuruzslást is elfogadják. Nemrégiben választásiprogramkéntvelte. be a sikerében bizakodó egyik párt, a hazai termék-vásárlás, az itthoni fog­lalkoztatás növelésének fontosságát. Nem új a felismerése, buzgólkodása, hiszen már Széchenyi is arra biztatott, hogy pártoljuk a hazai ipart, járjunk honi posztóban. A posztó alatt — gondolom — természetesen egy sor mást is értve. Szóval, régebbről ismerős az igyekezet, a bíztatás — mégis jólesik most találkozni vele megint. Pártzászlóra tűzve különösen. Hiszen kétségkívül megnyerőbb, szimpatikusabb az ismer­tebb torzsalkodásnál, fenekcdésnél. Arra ad reményt, hogy végre a politika is mésféle, okosabb irányba fordul. Az emlí­tett párt a többinek is fel-, vagy tágabbra nyitja a szemét. S jobban törődünk végre azzal, amire eddig — miért, miért nem — kevesebb gondunk volt. Aminek keserű tandíját alig vagy talán nem is tudjuk majd megfizetni... Gyóni Gyula Februártól áprilisig Besenyőtelken Fiataloknak szánják... Az MMK az elműlt évben szá­mos területi művelődési rendez­vény előkészítésében, lebonyolí­tásában vett részt. Nagysikerű volt például a bodonyi Palóc Nap, a besenyőtelki és a boldogi falunapok, a hevesi Dinnye Fesztivál, a különböző népzenei találkozók. A hagyományt folytatva az idén első közös területi nagy ren­dezvény a Megyei Művelődési Központ szervezésében azok az ifjúsági programok, amelyek február végén kezdődnek és áp­rilis közepéig tartanak. A hely­szín minden esetben az Általá­nos Művelődési Központ (Bese­nyőtelek, Fő út 108.). A kínálat igen választékos és látványos, bi­zonyára elnyeri majd a fiatalok érdeklődését és tetszését. A nyi­tó rendezvény táncház, majd far­sangi diszkó lesz, ahol megvá­lasztják „Besenyőtelek Szépét.” Március 5-én Fajcsák Attila a „Népművészet Ifjú Mestere”, „A magyar nép hangszerei” cím­mel tart előadást és hangszerbe­mutatót. Március 11-én délután 3 óra­kor „Sors, nyiss nekem tért...” címmel Petőfi életútjáról láthat­nak és hallhatnak előadást Ba­logh András színművészz közre­működésével. Ugyancsak ezen a napon 18 órakor az ismert egri mozgástanár Gyuricza Lillien aerobic-estjére kerül sor. Március 15-én egésznapos program várja az érdeklődőket: ünnepi megemlékezés lesz a he­lyi általános iskolás gyerekek szereplésével, valamint fellép a makiári néptáncegyüttes. 19-én este 6 órakor a megyei Ki mit tud?-ra is bejutott recski Fekete Rózsák hagyományőrző cigány folklór együttes szórakoztatja a közönséget. Másnap, 20-án Jó- zsef-napi diszkón rophatják a táncot a fiatalok. Március 27-én szombaton, Horváth László Fideszes ország- gyűlési képviselővel találkozhat­nak a település lakói, majd este 6 órakor „Varázslat” címmel Sze- merey László bűvész ad pódium­műsort. A program keretében szerepel majd az egri Színmű­hely, lesz vetélkedő a felsőtago­zatos tanulóknak, illetve a helyi fiataloknak. Az ifjúsági rendez­vénysorozat záróprogramjaként többek között: Maksa Zoltán humoristának tapsolhatnak, gyönyörködhetnek társastánc bemutatóban, végül diszkó várja a szórakozni vágyókat. Március A magyar történet egyik ra­gyogó alakja volt Grassalkovich Antal. Úgy tündökölt, mint egy üstökös. Pályája felizzott, elhal­ványult és letűnt a magyar élet egéről. Fénycsóvája azonban még most is látható a szellem tár- gyiasított emlékeiben. Emelke­désének íve meredek. Örmény­ben született birtoktalan család­ból, 1694-ben. Kredenciális diák volt a pécsi ferenceseknél. Ez any- nyit jelentett, hogy házi munkát végzett, felszolgált az ebédlőben. Jutalmul ellátást kapott. (A kre­denciális szolgálat leírását rész­letesen megtalálhatjuk Schütz: Emlékeim c. önéletrajzában.) Grassalkovich pályája nem a jogi iskolában kezdődött el, hanem abban a realista életvitelben, amely megtanította dolgozni és múltjára emlékezni. Azt a három cserépedényt, amelyben ételét kapta, megőrizte, és 1751-ben Gödöllőn Mária Terézia király­nőnek is megmutatta. A három edénykét még az unokája is őriz­gette. Szegény sorból küzdötte föl magát, de nem volt parvenű. Ezért tudott naggyá lenni. A lelki alaphoz hozzájárult a szorgalmas tanulás is. 1716-ban már kincstári ügyész Budán. 1720-ban a királyi ügyek igazga­tója. 1731-1748 között királyi személynök. 1751-ben korona­őr, v.b.t. tanácsos, Nógrád me­gye főispánja, kir. főlovászmes- ter és gróf. Mint kamarai ügyész és kir. ügyigazgató a Neoacquis- tica Commissio korában rop­pant vagyont gyűjtött össze, fő­leg a Duna-Tisza közén, és meg­alapította családja birtokait. Ä pozsonyi Grassalkovich pa­lota mellett megépítteti a gödöl­lői, a hatvani kastélyokat is. Bir­toklás vagy rokonság címén hoz­zá tartoznak a gácsi, péceli, ba­bai-pusztai, aszódi, gyömrői, geszti, gyulai, tarnamérai és az erdélyi gernyeszeg; kastélyok, to­vábbá pesti palotája is. Életében 32 templomot építtetett. Azt mondhatná valaki: köny- nyű volt ennyi birtokból építkez­ni. Ne felejtsük azonban el, hogy az akkori birtokos mocsaras, el­hanyagolt földeket, elpusztított településeket örökölt. A török elvonulásakor mindent felége­tett. Nézzük a képet Hatvan tük­rében, amely jelentős városként indult történelmi útján. Utak ta­lálkozóhelye és vásárhely volt. 1170 körül telepedtek ide a pre­montreiek, kiknek főnöke a pré­post volt. Hiteshelyi tevékenysé­get is folytattak (kilenc okleve­lük ma is létezik.) Hatvan nevé­nek semmi köze a hatvanas számhoz. Egy előkelő személy neve rejtőzik a helynévben, Hot- vin, akiről a csornai kolostor ala- pótólevele tesz említést 1180 kö­rül. (Csorna a hatvani prépost- ságból rajzott ki.) 1264-ben Hat­van az alnádor székhelye volt. 1406-ban Zsigmond király me­zővárosi rangra emelte. A mohá­csi vész előtt három országgyű­lést is tartottak itt. 1525-ben a város a felvidék védelmére ké­szült a török ellen. A török túl­erő 1544-ben foglalta el. A török hódoltságból 1686-ban szaba­dult fel. A város birtokait Stah- remberggróf kapta meg III. Ká- rolytól. O változtatta a prépost- ságot javadalmas nemzetes pré- postsággá. Az uradalmat 1746- ban 200 ezer forintért adta el Grassalkovich Antalnak, aki or­szágos megbízatásai mellett kitű­nően gazdálkodott. Embersége­sen bánt a jobbágyokkal. Az új telepeseket egy évre felmentette a jobbágy terhek alól. A szolgál­tatásokat nem egyesekre, hanem a közösségre bízta. Minden év­ben a község osztotta ki a földe­ket a telepeseknek. Az elha­nyagolt területek így váltak ter­mőkké. Innen ered az az anyagi alap, amit ma is megcsodálunk Grassalkovich építkezései­ben. Megépíttette a barokk műem­lékek között ma is előkelő helyen számontartott plébániai templo­mot (1751-1755) Sz. Adalbert tiszteletére. Eredeti berendezési tárgyai közül sok ma is megvan. Miseruhái dicsérik a bőkezű adakozót. 1754-ben kezdte épít­tetni a kastélyt, amelynek egy ré­szében ma művelődési központ működik. Nagyvonalúságát és realizmusát illetően meg kell em­lítenünk a gombospusztai ma­jort. Az épületek három udvaron helyezkednek el. Az út felőli ol­dalon három kaput találunk két­két kőszoborral. Két arató mun­kást, két lovat és két szarvasmar­hát látunk; a mezőgazdaság ágait képviselik, és ugyanakkor ízlés­ről is szólnak ezek a szobrok. Mi történt a híres főúr leszár­mazottai idején a birtokkal? Egyetlen fia, II. Antal már atyja életében császári és királyi ka­marás lett, egyben kir. tanácsos, Bodrog, majd Zólyom megye fő­ispánja, majd a V.b.t. tanácsos­ság következett. Atyja érdemeire való tekintettel (+1771) hercegi rangot nyert. III. A ntal örökölte a hercegséget, császári és királyi kamarási címet, majd v.b.t. taná­csosságot nyert. Megkapta a Szent István rendmgy keresztjét. Csongrád megye főispánja volt. Érdeméül tudhatjuk be, hogy ő adományozta a Nemzeti Múze­um telkét. Nem örökölte azonban nagy­atyja tevékeny szorgalmát. Ez a mentalitás életében elültette a bomlás csíráit. A címeket csak viselte, idejének nagy részét kül­földön töltötte. Uradalmaival nem törődött, azoknak csak jö­vedelmét akarta élvezni. A bir­tok rendje felborult, eladóso­dott, és 1814-ben eladásra kény­szerült. 111. Antalnak nem szüle­tett gyermeke. Ezzel lehullott a sziporkázó üstökös, a Grassal­kovich család kihalt, a birtok ide­gen kézbe került. I. Antal pályaíve megtört. Utódainak sorsát szellemesen fogalmazza meg Szekfü Gyula: „Egyes felemelkedő családok tagjai, mint Károlyi Sándor, Grassalkovich Antal, a század második felében Jankovich An­tal, Atzél István, a birtokszerzés, gyarapítás és igazgatás terén pél­dátlan energiát fejtenek ki, mely talán párhuzamba hozható a ma­gyar parasztnál többször megfi­gyelt, leküzdhetetlen, soha ki nem elégíthető földéhséggel. Régi családoknál gyakran hiány­zik ez az energia...” (Hóman- Szekfü: Magyar történet, VI. k. 179. o.) Grassalkovich Antal magános üstökös volt. Objektivált szelle­mi hagyatéka azonban ma kiváló jelentőségűvé emeli Hatvan vá­rosát. Miklós Béla Amit a szociális törvényről tudni kell (III/1.) Február 26-án lépett hatályba a régen várt szociális törvény. A Népjóléti Minisztérium szakemberei szerint minden ötödik magyar állampolgárt érinti a jogszabály, mert jelenleg mintegy kétmillióan képtelenek megfelelően gondoskodni önmaguk vagy közvetlen hoz­zátartozójuk ellátásáról. Közéjük tartozik a munkanélküliek több százezres — és sajnos naponta növekvő — tábora, a létminimum szintjén, vagy az alatt tengődő milliónyi nyugdí­jas, legkevesebb harmincezer hajléktalan. Egy jól működő gazdaságban is gondot okozna támogatásuk, hát még egy nehéz helyzetben lévő iparral, mezőgazdasággal a háttérben. Jubileum a Megyei Művelődési Központban Ötéves az Egri Színmííhely A támogatás módozatait fog­lalja rendszerbe az új törvény. Az idén mintegy 30 milliárd forint jut erre a célra. Megszűnik a ko­rábban problémát okozó „fej­kvóta” rendszer, nem mechani­kusan a lélekszám után, hanem a tényleges igényeknek megfelelő­en kapják a pénzt az önkor­mányzatok. A képviselő-testüle­tek a helyi viszonyok ismereté­ben rendeletben döntenek a szo­ciális törvény végrehajtásáról. Ennek elfogadásáig átmeneti se­gély címen kaphatnak támoga­tást a rászorultak. A munkanél­küliek jövedelempótló támoga­tását egyébként már február el­sejétől folyósítják. Mire kérhető, és mire adható pénz? A paragrafusok értelmében elsősorban gyermeknevelésre, munkanélküliek jövedelempót­lására, lakásfenntartásra, közeli hozzátartozó ápolására, illetve válsághelyzet áthidalására lehet támogatást kérni. A gyermekne­velési támogatás a szükséges fel­tételek esetén nem tagadható meg, de a többi kategóriában az önkormányzatok belátásuk és lehetőségeik szerint döntik el, teljesítik-e a benyújtott kérést vagy sem. Kinek jár gyermeknevelési támogatás? A három vagy ennél több kis­korú gyereket nevelő anya — ki­vételes esetekben az apa is — ak­kor kaphat ilyen jogcímen támo­gatást, ha a legkisebb gyereke is elmúlt 3 éves, de a 8. életévét még nem töltötte be, s a család egy főre jutó jövedelme nem éri el az öreg­ségi nyugdíj mindenkori legki­sebb összegének háromszorosát. További feltétel, hogy a kérelme­ző ne legyen jogosult gyesre, sem nyugdíjra, ne részesüljön mun­kanélküli ellátásban, illetve a munkanélküliek jövedelempót­ló támogatásában. Valójában a főhivatású anya­ság bevezetését, jogi elismerését jelenti ez a szabályozás. A támo­gatás idejét ugyanis beszámítják majd a szolgálati időbe, így a nyugdíjba is. Az igényeket a he­lyi önkormányzat jegyzőjéhez kell benyújtani, a pénzt az ön- kormányzat folyósítja, ezt azon­ban a költségvetés az önkor­mányzatnak visszafizeti. Mivel beszámít a szolgálati időbe, az ál­lampolgároknak a támogatás ösz- szegéből nyugdijjárulékot kell fi­zetniük: márciustól szeptembe­rig a 6400forint után 6 százalé­kot, amit a költségvetés további 29,5 százalékkal egészít ki. A gyermeknevelési támogatás természetesen nem zárja ki a ki­csik számától függő családi pót­lékot. A népjóléti miniszter a legkisebb gyerek 10 éves koráig — kivételes méltányosságból — meghosszabbíthatja a gyermek- nevelési támogatás idejét, illetve a jogosultságot akkor is megálla­píthatja, ha a kérelmező két kis­korú gyermeke mellett egyete­mista vagy főiskolás nagykorú gyermeket is nevel. A munkanélküliek jövedelempótló támogatása Ha valaki már nem jogosult a munkanélküli segélyre, és a csa­lád egy főre eső jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj- minimum 80 százalékát, munka- nélküli jövedelempótló támoga­tást igényelhet. A jövedelempót­ló támogatást a település önkor­mányzatától kell kérni, és csatol­ni kell a kérelemhez annak a munkaügyi központnak az iga­zolását, ahonnan korábban a se­gélyt kapta az illető. Kizárja a jövedelempótló tá­mogatást, ha a munkanélküli sa­ját nyugdijat vagy nyugdíjszerű ellátást, netán előnyugdíjat kap; S énzben, terhességi-gyer­gondozási segélyben, gyer­mekgondozási díjban; segély­ben, gyermeknevelési támoga­tásban, illetve ápolási díjban ré­szesül. Ha olyan képzésben vesz részt, ahol a pénzbeni támogatás meghaladja az öregségi nyugdíj 80 százalékát; ha nem jelentke­zik a munkaügyi központban, a felajánlott munkalehetőségeket nem vállalja el. Továbbá, ha elő­zetes letartóztatásban van, sza­badságvesztését, elzárás bünte­tését tölti vagy javító-nevelő munkára ítélték; sor- vagy tarta­lékos katonai szolgálatot teljesít — ide értve a polgári szolgálatot (Ferenczy Europress) Az elmúlt hét végén, szomba­ton este 7 órától mutatta be az Egri Színműhely társulata Noel Coward: „Szénaláz” című ferge­teges komédiáját. Ez színpadi produkció ezúttal több volt, mint egy szokványos előadás, hiszen a műkedvelő csoport az idén ötesztendős. Az évfordulón ünnepélyes társulati ülést is tartottak, sőt egy jubileumi kiállítást is meg­tekinthetett az érdeklődő közön­ség. A fő attrakció viszont kétség­kívül a bolondos családról szóló vígjáték előadása volt, volt, ame­lyet a támogató Megyei Művelő­dési Központ dísztermében vit­tek színre. A Bliss-família első felvonásbeli összezördülésének egy pillana­ta látható: Jordán Mária (Judit) Gere Zoltán (Simon) jelenete. (Fotó: Gál Gábor)

Next

/
Thumbnails
Contents