Heves Megyei Hírlap, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-11 / 35. szám

HÍRLAP, 1993. február II, csütörtök PIACGAZDASÁGI FIGYELŐ 9. Nemzetközi céghírek Trumpf Az egyik legnagyobb német szerszámgépgyártó jelentős profit­veszteségről számol be az előző pénzügyi évet illetően. A lyukasztó-, hajlító- és lemezmegmunkáló-gépeiről világszerte ismert Trumpf nyeresége 38,7 millió márkáról 21 millió márkára esett vissza azelőző évhez képest. A kedvezőtlen eredmény hátterében a cég szerint az erős márka, a belföldi költségek ugrásszerű emelkedése és a pangó belföldi kereslet áll. Jóllehet, forgalma az amerikai piacon 30 száza­lékkal nőtt az elmúlt időszakban, ez még nem értékelhető a világpiaci fellendülés jeleként. (Financial Times) Yeba A düsseldorfi vegyipari konszern korábbi számításainak megfele­lően 900 millió márka nettó nyereséggel zárta 1992-t, ami 20 százalé­kos visszaesést jelent 1991-hez képest. Forgalma ugyanakkor 12 szá­zalékkal 67 milliárd márkára emelkedett, tükrözve az újonnan felvá­sárolt Schenker szállítmányozó cég bevételét is a mérlegben. Az elbo­csátások és más ésszerűsítési intézkedések miatt felmerült költségeire hivatkozva a cég már a műit hónapban jelezte, hogy csökkenő ered­ményre számít. A Veba az 1991. évivel azonos osztalékot, részvé­nyenként 12 márkát kíván osztani. (Financial Times) McDonald’s A világ legnagyobb gyorsbüfé-hálózata 958,6 millió dollláros re­kordnyereséggel zárta a tavalyi évet. Az eredmény 12 százalékkal ha­ladja meg az előző évit. A McDonald’s forgalma, amely az USA-ban 6 százalékkal, a külföldi piacokon 17 százalékkal nőtt 1991-hez vi­szonyítva, közel 22 milliárd dollárt ért el a szóban forgó időszakban. A cég üzemi költségei csökkenésének, fejlesztési ráfordításainak és sikeres terjeszkedési lépéseinek tulajdonítja a fellendülést. (Financial Times) Yamaha A Yamaha Motor Co. meghatározatlan időre elhalasztotta szuper­versenyautójának európai bevezetését. Az egyszemélyes, 300 kilo­méter/ órás végsebességű gépkocsi értékesítését eredetileg tavasszal akarták megkezdeni, mivel a japán cég egyik nagy-britanniai leány- vállalata a vártnál lassabban halad az autó kifejlesztésével. A szuper­járgányból, amelyért legalább 100 millió yennek megfelelő összeget kell majd fizetni, a Yamaha évente 50 darab értékesítésére számít. (VWD) Daihatsu A Daihatsu Motor Co. idén közel 600 ezer darab autót szeretne el­adni, ami 8,5 százalékkal haladja meg a vállalat tavalyi értékesítését. Tavaly a Daihatsu elsősorban a belföldi kereslet visszaesése követ­keztében 8,7 százalékkal kevesebb autót adott el, mint 1991-ben. A vállalat a március 31-én véget érő pénzügyi évben körülbelül 5 milli­árd yen veszteséggel számol. A japán autógyár az előző pénzügyi év­ben még több mint négy és fél milliárd yen nyereséget ért el. Idén a Daihatsu exportjának 11,6 százalékos emelkedésére — több mint 190 ezer jármű külföldi értékesítésére — számít. A Toyotának 230 ezer járművet készít bérmunkában. (VWD) Miért változnak a kamatok? A bank nem jótékonysági intézmény Csaknem két esztendeje va­gyunk tanúi a kamatok csökke­nésének, s annak, hogy az egyes pénzintézetek — például az Or­szágos Takarékpénztár és Keres­kedelmi Bank Rt. — bizonyos kamatok (mondjuk a lakáshite­lek kamatainak) csökkenését „előrej elzik”. Mi mozgatja fel- vagy lefelé a kamatlábakat? Hogy a kérdésre válaszolhassunk, mindenekelőtt tisztázni kell, hogy a bankok ab­ból a kamatrésből élnek, amely az ügyfelektől kapott és a forrá­saikért fizetett kamatok között húzódik. Forrásokhoz a betéte­sektől és a folyószámla-tulajdo­nosoktól, valamint a jegybanktól jutnak. A források költségei te­hát a bankok számára jelentős részben adottak, hiszen a megta­karítók bizonyos kamatláb alatt nem helyezik el a pénzüket a bankban. A jegybank a maga ka­matlábait aszerint határozza meg, hogy a pénz megőrizze a vásárlóerejét, az infláció pedig kezelhető legyen. Ebbe a keres­kedelmi bankoknak nincs bele­szólásuk. Mindezt összeadva de­rül ki, mekkorák a kereskedelmi bankok forrásköltségei. A források közé tartoznak az olyan belföldi, illetve külföldi eredetű célhitelek is, amelyek vállalkozások megkezdésére, il­letve fejlesztésére szolgálnak. E célhoz kötött hiteleket általában kedvezményes kamatokkal ’’for­galmazzák” a bankok. Sok dol­guk nincs a pénzzel, csupán szol­gáltatást végeznek: megvizsgál­ják a lehetséges adós körülmé­nyeit és üzleti szándékait, s ezek ismeretében vállalnak bizonyos kockázatot. Ennek ellentétele a kamatrés. Ezért fordul elő, hogy mire a felhasználókhoz jut a ked­vezményes hitel, a felszámított kamat jóval magasabb, mint amennyit a donor korábban fel­számított. Kamatbevételhez adósaiktól jutnak a bankok. Cégektől, ház­JÓI „muzsikál” a kis csapat... 1991. december 1-jén alakult meg Egerben, a Technolux Nyomdában a Nyomdász és Tár­sa Bt. A mindössze nyolcfős kis csapat azóta ékesen bizonyítot­ta: nemcsak szereti, de érti is szakmáját. Mint Dudás Pétertől, a bt. ügyvezetőjétől megtudtuk: eredményesen gazdálkodnak, dolgoznak, elsősorban névjegye­ket, ügyviteli lapokat, könyveket és plakátokat készítenek. — Elég sok hasonló cég dolgo­zik napjainkban már a megye- székhelyen. A konkurenciával hogy állják a versenyt? — Pontos, precíz munkával, de igyekszünk árainkat is a reális határokon megszabni. Ma már sokfelé ismernek bennünket, szí­vesen és egyre többen dolgoztat­nak velünk. Általában egy mű­szakban termelünk, de ha a szük­ség ügy kívánja, akkor ameddig a munka tart. Időnként nagy a haj­tás, de hát a mai világban csak így lehet megélni... tartásoktól, a többi kereskedelmi banktól, a jegybanktól, az ál­lam-, illetve az önkormányzatok „háztartásaitól”. Ez utóbbiak ál­talában gondosan kikalkulálják, hogy mekkora kamatfizetést, ka­matlábat vállalhatnak el üzleti, illetve beszerzési szándékaik megvalósításához. A kamatmarzsnak nevezett különbözet olyan tétel, mint a kereskedelmi árrés: egy része a költségeket, másik része az ered­ményt fedezi. (Bizonyos költség­eket a bankok egyes szolgáltatá­saik igénybevevőivel közvetle­nül fizettetnek meg, például az átutalási műveletek sordíját, s ezzel a kamatkülönbözet költ­ségfedezeti részét mérsékelik.) A bankok eredményérdekel­tek. Tulajdonosaik, legyenek azok részvényesek, magán- vagy jogi személyek, netán maga az állam, meghatározott színvonalú jövedelmet várnak el befektetett tőkéjük után. Ez a kamatrés nö­velésével, vagy belső szerkezeté­nek megváltoztatásával, a költ­ségek csökkentésével érhető el. Gépesítés, automatizálás, számí­tógépesítés, jobb távközlés — mind a költségeket csökkenthe­ti... ám nagy beruházásokat igé­nyel. Ennek fedezetét is a kamat­résben, az eredményben kell megteremteni. A jobb szervezés, a takarékosság is fontos, ám alig mérsékelheti a kamatlábakat. S ráadásul van olyan költsége­lem is, amely alig függ a bankok­tól. Ez pedig a kockázatok csök­kenése, illetve növekedése, amelyre ha tetszik, ha nem, fede­zetet kell teremteni. Az adós nem mindig fizet A kamat mértéke — a körül­ményektől függően változó há­nyada — a ketes, vagy be nem hajtható követelésekből eredő veszteségek fedezésére szolgál. Ebből — a törvényes előírások szerint — a nagyobb biztonságra való törekvés érdekében, illetve a veszteségek fedezésére alapo­kat képeznek, tartalékokat ala­kítanak ki. Ha például a 160 mil­liárd forintra rúgó lakáshitel-ál­lományból az 1,2 millió adós 10 százaléka több hónapja tartozik, akkor a Takarékpénztár kétes kintlévősége több mint 3 milliárd forint. Erre fedezetet kell terem­tenie. Az OTP nem mondhatja ugyanis a betétjéért jelentkező ügyfelének, hogy mivel az adó­saim nekem sem fizetnek, én sem tudom kifizetni a betétet. A kamatnak ez a szerepe leg­inkább a biztosítási díjra hason­lít: egy része az általános ténye­zőktől függ — a gazdaság állapo­tától, növekedési vagy csökke­nési tendenciájától —, másik ré­sze pedig az ügyfél „állapotától”. Akár az életbiztosításnál, ahol az ugyanazon korosztályba tarto­zók biztosítási dija különböző lesz aszerint, hogy az orvosi vizs­gálat hogyan minősíti a beteget. A hitelező is megvizsgálja egy cég általános gazdasági feltétele­it, a konjunktúra fel- vagy lefelé menő ívében van-e az adott ága­zat, majd átvilágítja a hitelt kérő üzemet, annak szervezeti, mű­szaki és pénzügyi állapotát. E vizsgálatok és kötöttségek alap­ján alakul ki az ügyfeleknek fel­számítható hitelkamatláb átlaga és a kamatok összege. Ha bizo­nyos adósokért megbízható fe­lek — önkormányzatok, pénzin­tézetek, alapítványok, az állami költségvetés — kezességet vállal­nak, akkor a bankok nem kény­telenek az említett „biztosítási dijat” belekalkulálni a hitelka­matba. Mindezek alapján s az egymással való versenyben ala­kítják, változtatják vagy hagyják változatlanul a kamatlábakat a bankok. A ténylegesen felszámított ka­matlábakat névleges vagy nor­mális kamatlábaknak nevezzük. A valós, úgynevezett reálkamat- lábat akkor kapjuk meg, ha eb­ből a névlegesből levonjuk az inflációs rátát. Ha a kamatláb mondjuk 18 százalék, amikor az inflációs ráta 23, akkor bármi­lyen magas is a névleges kamat­láb, negatív reálkamatlábról, a hitelező veszteségéről beszé­lünk. A reálkamatlábbal kapcso­latos meggondolások nagy sze­repet játszanak a bankok kamat- politikájában, hogy elkerüljék, vagy legalább mérsékeljék az inf­lációs veszteségeket. Bácskai Tamás Napról napra Állandó magyar termékkiállítás Exportképes magyar termé­kekből állandó kiállítás nyílik február 1-jétől a Magyar Gazda­sági Kamara épületében. Kedei Éva, az MGK képviselője el­mondta: a kiállítást a Kereskede­lemfejlesztési Alap támogatja. Az ötletet a külföldi gazdasági kamaráktól vették át, ahol gya­korlat, hogy az ügyfélszolgálati irodákat állandó termékbemuta­tókra is használják. A reklámhe­lyet minimum egy hónapra lehet bérelni, a kamarai tagvállalatok 20 százalék kedvezményt kap­nak. (MTI) Csúcstechnológia Székesfehérvárott Szilikon-kaucsukgumit gyártó gépet állított munkába az alkat­részeket gyártó székesfehérvári JSCH cég, amely a jelentős mul­tinacionális telefontársaságok­nak, így az Ericssonnak, a Phi- lipsnek is szállít. A németországi JSC Technich GmbH és két ma­gyar vállalkozó, Ábrahám Lász­ló és Ábrahám Zoltán által ta­valy alapított magyar-német ve­gyes vállalat Európában negye­dikként kezdte meg a kapcsoló­dobozokhoz szükséges nyomó­gombok készítését. (MTI) Nem Martini a Garrone A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa csak kis részben találta megalapozottnak azt a kérelmet, melyben a Martini márkanevű ital magyarországi gyártását és forgalmazását ellátó Interdrinks Kft. eljárást kezde­ményezett a Verital Kft. és a Szikrai Borászati Kft. ellen. Az Interdrinks szerint a két társaság megtévesztette a fogyasztókat azáltal, hogy az általuk előállított „Garrone 1861” márkájú ver­mutoknál alkalmazott címkék, üvegek és kupakok összetéveszt- hetővé teszik az árut a Martini termékekkel. (MTI) A SÜLT GALAMBOK IDEJE LEJÁRT. ••r" Mert a világ megunta azokat, akik tátott szájjal várják a sikert. A Dunabank a gazdasági élet minden változását partnerei javára fordítja. Ezért bocsátotta ki a DUNA ÉRTÉKJEGYET is. DUNA ÉRTÉKJEGY. Fix, napi kamatát a vásárlás napján állapítjuk meg. Hogy az adott gazdasági helyzetben a leghasznosabbal szolgálhassunk Önnek. A betett pénzt hat hónapig gyarapítja. Bemutatóra szól, és bármikor visszaváltható. A lekötési idő minimum egy hónap. A kamatláb az eltelt idővel arányosan változik. És még egy fontos tudnivaló: A DUNA ÉRTÉKJEGY névértékét Ön határozhatja meg! A legalacsonyabb összeg 10.000 forint lehet. A Duna Értékjegyet a DUNABANK Rt. Egri Fiókjában vásárolhatja meg. DUNABANK Rt. Egri Fiók Eger, Deák F. u. 1. Tel.: 36/321-788 Fax: 36/321-326 DUNABANK RT- ÉRTÉ KJ EGY AZOKNAK, AKIK A PÉNZÜGYEKBŐL CSAK A PÉNZRE KÍVÁNCSIAK. (Fotó: Gál Gábor)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents