Heves Megyei Hírlap, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-11 / 35. szám
HÍRLAP, 1993. február 11., csütörtök 7. Figyelő Szlovák Nemzeti Bank Az A Szlovák Nemzeti Bank (NBS) fő célja a szlovák valuta belső konvertibilitásának megőrzése — közölte Marián Jusko, a bank elnökhelyettese a pozsonyi Pravdának adott nyilatkozatában. Kedvezőtlen fejlemények esetén sem folyamodnak leértékeléshez, más megoldást keresnek. Az NBS megfontoltabb politikát folytat, mint a Cseh Nemzeti Bank. Fokozatosan igyekszik megszerezni az állampolgárok és a vállalkozók bizalmát, intézkedéseit ezért előre bejelenti. A bankbetétek decemberben szinte egyáltalán nem, de az év eleje óta 1,5 milliárd koronával növekedtek. Marián Juskó szerint ez jót tett a gazdaságnak, de ha több lenne a határidős betét, akkor javulhatnának a kereskedelmi Nálunk nem kötelező, nálunk érdemes vásárolni Röviden Taxis-rendszámtábla Győrből Tizenhatezer-négyszáz pár taxis-rendszámtáblát gyártott és szállított határidőre a megrendelő közlekedési felügyeleteknek a győri Plakett Kft. Ezzel az eddigi igényeket elégítették ki. A gyártók azonban számítanak további igénybejelentésekre is, mivel az új rendszám csak március 1-jétől kötelező a taxisoknak. Magyar Vámügyi Kamara Megalakult a Magyar Vámügyi Kamara. A 25 alapító cég azzal a céllal hozta létre a szervezetet, hogy megteremtse a vámügyintézéssel foglalkozó társaságok hatékony érdekképviseletét, javítsa a szakmai színvonalat, valamint részt vegyen a vámszakképzési és -vizsgáztatási rendszer korszerűsítésében. A kamara megalakulását különösen aktuálissá teszi az előkészületben lévő vámtörvény, amely hosszú időre meghatározza majd a vámtevékenységet. Tanfolyamokat szervez a Kopint-Datorg Negyedik oktatási évét kezdte februárban a Kopint-Datorg Oktatási Kft. A tanfolyamok többek között lehetőséget nyújtanak a szakmai átképzésre, amelyet a munkaügyi hatóság is támogat. A legnagyobb érdeklődésre számot tartó képzések: az egyéves külkereskedelmi üzletkötői, a négy hónapos vámügy- intézői, a rendszerprogramozói, a számítógép-üzemeltetői és a számítógép-kezelői tanfolyamok. A füzesabonyi székhelyű Ra- movill Komplex Kft. megalakulása óta sikeres gazdasági társasággá nőtte ki magát, hiszen egykori tevékenységei, termékszolgáltatásai kiszélesedtek, szervezeti formáját tekintve pedig valóságos üzlethálózatként van jelen a kereskedelmi életben. Mindehhez természetesen társul vásárlóik bizalma, és az a fajta elismerés, amelyben manapság nem minden vállalkozásnak van része. Lapunk képviselője Józsa Ferencet, a Ramovill Komplex Kft. ügyvezető igazgatóját kérdezte a sikerről, annak hátteréről és a leendő tervekről. — Kezdetben, 1987-ben, Füzesabony központjában béreltük az Egri Universal telephelyét úgy, mint a budapesti Ramovill leányvállalata. Megjegyzem, maga az épület átalakítása már akkor 9 millió forintba került — mondja bevezetőül. — A gazdasági törvénykezés folytán 1990- ben a leányvállalat átalakult egyszemélyes kft.-vé. Egy évvel később — a második lépcsős privatizáció által — átkerült mindez magánszemélyek birtokába. Persze az eltelt időszak vívmányai nem elsősorban a belső szervezeti átalakítások megvalósítása, hanem a vásárlók bizalmának elnyerése volt. — Miként alakult és fejlődött a szolgáltatásaik skálája? — Öt évvel ezelőtt az NDK- ból származó abszorpciós hűtőgépek felújításával, illetve műszaki boltunk megnyitásával kerültünk a köztudatba. Azóta fokozatosan próbáljuk létrehozni önálló üzlethálózatunkat, amely jelenleg 10 kereskedelmi egységből áll. Nyilvánvalóan ez a bővítés eredményezte azt is, hogy a számunkra igen fontos műszakitechnikai cikkek értékesítésén túl a nemesfémek árusításával is foglalkozunk. Neves vállalatokkal vagyunk állandó üzleti kapcsolatban. így például á Sanyó- val, a Hitachival, vagy éppen a háziasszonyok kedvenc márkájával, a Tefallal. Ami egyúttal azt is jelenti, hogy az eladásra kerülő termékek — már csak nevükből eredően is — garanciát jelentenek. — A piacgazdaság kialakulásával, az árubőség jelenlétével a konkurencia, a versenyhelyzet egyre inkább erősödik. A Ramovill hogyan készül az elkövetkezendőkre? — Nagyon fontosnak tartjuk a piackutatást, a marketinget — amelyre már Nyugat-Európában több évtizede külön szakosodnak. Üzleti filozófiánk hasonló a „lajtántúli” kereskedőházakéhoz. Azt hirdetjük, hogy nálunk nem kötelező, nálunk érdemes vásárolni. Egyébként 1992-ben csak reklámra mintegy 4 millió forintot költöttünk. Fennállásunk évfordulójára pedig 50 tárgynyereményt sorsoltunk ki, fődijként egy Peugeot 205-ös személyautót vásárlóink között. — Manapság oly sokszor hallani, hogy egy jövedelmező gazdasági társaság fenntartásához, sikereihez elengedhetetlen a fiatalos lendületű kollektíva. Menynyi az alkalmazotti átlagéletkor? — Igen. Ezen a területen is nyitottak vagyunk — fűzi hozzá mosolyogva Józsa Ferenc. — Nálunk az átlagéletkor 30 év. Munkatársaim agilisak, jókedvvel végzik el a feladatokat. Szajlai Csaba Több mint 200 éves a Zwack Utiicutn A hagyomány szerint II. Józsefnek kínálta háziorvosa, a Zwack család egyik őse az első Unicumot, melynek receptje több mint 200 éves. Az első Zwack-gyárat 1840-ben alapította Zwack József. Az Unicumot 1883-óta töltik a jól ismert gömbölyű üvegbe, és már a múlt század végén a jellegzetes Uni- cum-kereszt volt a cég emblémája — hangsúlyozta Zwack Péter tulajdonos a Budápesten tartott sajtótájékoztatón. Ma a Zwack Unikum-csoport Magyyarország legjelentősebb likőripari cége, és az egyik legnagyobb ipari vállalkozás magánkézben. A több mint 200 féle italt gyártó és forgalmazó vállalatcsoport a magyar piac közel 50%-át uralja. A Zwack Unicum magyarországi történetének legújabb fejezete 1989-ben kezdődött, amikor Zwack Péter, a likőriparos család ötödik generációjának reprezentánsa hazatért. Ekkor a Peter Zwack & Consorten AG (tulajdonosok Zwack Péter és Emil Underberg) a Budapesti Likőripari Vállalattal vegyes vállalatot alakított, Zwack Unicum Budapest Kft. néven. Ezzel a lépéssel Zwack Péter visszavásárolta a családi tulajdont, s hazahozta az Unicum eredeti receptjét és gyártását. Partnere Emil Underberg, a jelentős nyugateurópai keserűlikőr-gyártó, ugyancsak hagyományosan családi vállalkozás tulajdonosa. 1991 végén a Peter Zwack & Consorten AG a hazai privatizáció során megvásárolta a legnagyobb magyar likőripari céget, a Budapesti Likőripari Vállalatot az Állami Vagyonügynökségtől. 1992-ben a részvénytársasággá alakult Zwack Unicum korszerűsítette és az új piacgazdasági követelményeknek megfelelően átalakította a vállalatcsoport szervezetét. így a Zwack Unicum Rt. a csoport csúcsvállalata, amelyben változatlanul folyik az Unicum termelése. A csoport vállalatai a több gyárat magában foglaló BULIV Kft., valamint a kereskedelmi, illetve szolgáltató tevékenységet végző Zwack Kereskedelmi Kft. és a Zwack Management Szolgáltató Kft. A Zwack Unicum Rt. ez év tavaszán alaptőke-emelést kíván végrehajtani, amely a tulajdonosok kezén lévő részvények egy részének nyilvános értékesítésével párosul. Ezután is többségi tulajdonban marad a Peter Zwack & Consorten AG. A nyilvános forgalomba hozatal lebonyolítását és a tervezett tőzsdei bevezetést a Creditansalt Értékpapír Rt. Budapest végzi, amely a részvények eladására a Postabank Értékpapír-forgalmazási és Befektetési Rt. közreműködésével konzorciumot hoz létre. első lépések bankok hitelnyújtási lehetőségei. Az NBS nem szándékozik korlátozni a pénzmozgást és a koronavagy devizaszámlák fenntartását. Az NBS által kialakított valutapolitikában az államérdekek azáltal érvényesíthetők, hogy a banktanács három tagját a köz- társasági elnök nevezi ki a parlament jóváhagyásával. A tanács öt tagját az NBS elnöke javasolja. Az NBS működését szabályozó törvény elrendeli, hogy a bank támogassa a kormány gazdaság- politikáját, de mindig a belföldi valuta stabilitásának szemmel tartásával. Az állam felügyeli a központi bank működését. Függetlensége mégis biztosított, mert a banktanács tagjait lényegében nem lehet leváltani. Nagy jelentősége van az NBS és a szlovák pénzügyminisztérium vezetői által január végén a Nemzetközi Valutaalap elé terjesztett memorandumnak, mert az — ha nem is jelenti a két évvel ezelőtti csehszlovákiai memorandum teljes revízióját — inkább a Szlovákiának jobban megfelelő eszközökre helyez súlyt. Szlovákia a Nemzetközi Valutaalaptól kapható forrásokat az eddiginél nagyobb mértékben akarja az infrastruktúra fejlesztésére felhasználni. A memorandum a szlovák gazdaság átalakításának eddig elért eredményeiből indul ki, de további előrelépéseket feltételez. Megemlíti, hogy a vállalkozások támogatására rugalmasabban akarnak felhasználni bizonyos eszközöket, köztük az adókat. Magyarország megelőzi a briteket? Az osztrák cégek Keletre tekintenek Nem igazolódtak be azok a jóslatok, hogy a vasfüggöny lebontása után Ausztria egyre kevesebb hasznot húz majd a keleti kereskedelemből. Épp ellenkezőleg: Ausztria keleti exportja folyamatosan élénkül. Figyelemre méltó, hogy Magyarország immár hatodik legfontosabb piaca az osztrákoknak, és szakértők szerint jó úton van afelé, hogy megelőzze a most ötödik helyezett Nagy-Britanniát — írja a Die Presse. Ausztria a vasfüggöny 1989- es lebontása utáni években mintegy harmadával növelte kivitelét a volt KGST országaiba — hangzott el azon a tanácskozáson, amelyen Ausztria Keleten akkreditált kereskedelmi tanácsosai számoltak be tapasztalataikról. Az osztrák cégek valósággal megostromolták Kelet- Európát, eddig mintegy 5500- 6000 vegyes vállalatot alapítottak a volt KGST országaiban. Michael Pötscher, a szövetségi gazdasági kamara kelet-európai osztályának vezetője elmondta, hogy a vegyes vállalatok működésében nagy aránytalanságok vannak. Az Oroszországban alapított cégeknek mindössze egyharma- da-egynegyede hozza meg a várt eredményt, míg más országokban, mindenekelőtt Csehországban és Magyarországon ez az arány „lényegesen nagyobb”. Az osztrák export-offenzíva sikere országonként nagyon változó. Magyarország immár Ausztria legfontosabb keleti piaca, és lényegében átvette a hajdani Szovjetunió helyét. Szakértők arra számítanak, hogy Magyarország rövidesen lekörözi a jelenleg ötödik helyen álló Nagy- Britanniát is. A második legnagyobb exportpiac 1992-ben az azóta felosztott Csehszlovákia volt, ahová az osztrák kivitel 50 százalékkal emelkedett. A harmadik helyen a lengyelek állnak, míg a Független Államok Közössége (FÁK! országai mindösz- sze a negyediKek. Pötscher meg van arról győződve, hogy az idén viharos gyorsasággal élénkül majd Ausztria Szlovéniába irányuló kivitele. A szlovéneknek minden esélyük megvan arra, hogy behozzák a FÁK-at. Karintia és Stájerország gazdasága egyre jobban összefonódik a szlovénnal. Az export élénkülése nem járt az osztrák kinnlévőségek drámai felduzzadásával. Oroszország nem kapott Ausztriától állami hitelgaranciát, az oda irányuló osztrák export ennek ellenére alig hanyatlott. Az oroszok sok termékért készpénzben fizettek, de jelentős a kompenzációs üzletek súlya is. Rendelet a gazdaságban Érdekképviseletek a kamarai törvényről A gazdasági kamarákról szóló törvény előkészítésében résztvevő mintegy 15 országos és helyi érdekképviselet elkészítette a kamarai törvény koncepcióját. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, az Ipartestületek Országos Szövetsége (Iposz), a Magyar Agrárkamara, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége, a Magyar Kereskedők Vendéglátói Kamarája, a Magyar Kisvállalati Társaság, a Vállalkozók Országos Szövetsége álláspontja szerint a koncepció konszenzus eredménye, az érdekképviseletek a következőkben teszik közzé az általuk elfogadott téziseket. A gazdasági és szakmai kamarákat — a Polgári Törvénykönyv tervezett módosításának megfelelően — köztestületként, törvénnyel kell létrehozni. Ipari és kereskedelmi, agrár-, valamint kézműveskamara megalakulásáról kell rendelkezni. A szabályozásnak biztosítania kell, hogy a gazdasági kamarák az érintett személyek összességét átfogják, területüket teljességgel reprezentálják. A gazdasági kamarák újonnan, az első választás megtartásával alakuljanak meg, és meg kell teremteni a magyar kamarai tevékenység történeti és nemzetközi jogfolytonosságát. A gazdasági kamarák működésének pénzügyi alapjául a tagjaik által fizetett hozzájárulás szolgáljon. A működésük megkezdéséhez szükséges vagyon előteremtésében meg kell vizsgálni az állam és a helyi önkormányzatok szerepvállalásának lehetőségét. A gazdasági kamaráknak az államtól, a helyi ön- kormányzattól, annak szervezeteitől függetlenül kell működniük, működésük felett csak törvényességi felügyelet gyakorolható. A gazdasági kamarák főbb funkcióiként a következőket kell meghatározni: a gazdaság közös, egyetemes érdekeinek képviselete, részvétel a gazdaság szervezésében, fejlesztésében; a kamarai önkormányzat megvalósításával összefüggő feladatok ellátása. A gazdasági kamarák részés csoportérdeket — például ágazati, szociális, munkaadói vagy munkavállalói érdekeket — nem képviselhetnek. Vállalkozni pedig szükséges Bolt a kapu alatt Eleinte nagyon furcsa volt, de most már kezdem megszokni. Nem hiszem, hogy gyöngyösi specialitás lenne, de ebben a városban egyre több helyen árulnak különböző dolgokat a régi, belvárosi magánházak széles kapualjaiban. Ebben az utcában több is van belőlük. — Mit keres? — kérdez rám olyan mosollyal az arcán, amire azt szokták mondani rossz regényekben, hogy olyan, mintha a nap nyílott volna ki a vonásaiban. — Az üzlet feliratát— válaszolom. — Nincs. Hova is tenném, látja, annyi hely nincs már az árucikkek miatt, hogy egy kis táblát elhelyezzek a kapu valamelyik szárnyán. — A nevét megkérdezhetem most már? — Mit számít az? Egy név, az csak egy név. Okosabb lesz tőle? Ha úgy gondolja, ám legyen. Mond magának valamit az, hogy Szilágyi Enikő? — Nem tette hozzá, hogy kiskereskedő. — Ez úgyis látszik. Nem? — Mióta kiskereskedő? — Tavaly végeztem, de elhelyezkedni sehol sem tudtam. Üzletről üzletre jártam, és csak any- nyit mondtak: nagyon sajnálják, de hely nincs. Csak elbocsátás van. Próbáljam meg talán máshol. Megpróbáltam. Aztán meguntam. — Afféle kényszervállalkozás ez a magáé? — így is lehet mondani. Igaz, a szüleim egyre csak azt hajtogatják, hogy ne törődjek semmivel, amíg ők élnek, addig nekem is meglesz mindenem. De lehet úgy élnie egy életerős, fiatal, egészséges lánynak, hogy a szülei nyakán vegetál? Bevallom, ettől én önérzetesebb vagyok. Különben sem tűröm jól a kudarcokat. Én meg akarom mutatni, hogy a legnagyobb nehézségek ellenére is talpon tudok maradni. — Mire jó ez a nagy büszke- ség? — Önmagámnak tartozom ezzel. — És mennyire vált be az elképzelése ezzel a bolttal vagy minek nevezzemmel kapcsolatban ? — Milliomos nem leszek egyhamar, arra mérget vehet. De ha csak száz forintot nyerek is egy nap tisztán, még mindig sokkal jobb, sokkal többet ér, mintha a szüleim paprikás krumpliját pusztítanám. — Naponta mennyit van nyitva? — Reggel hatkor már fenn vagyok. A kapu két szárnyát kinyitom, a kerekeken guruló asztalt az áruval kitolom a hátsó kapualjból, és már jöhetnek is a vevők. — A vevők pedig jönnek? — Jövögetnek. A forgalom eléggé megoszlik. Reggel legjobb, aztán dél körül van még egy nagyobb lökés, és délután a munkaidő után, amikor mennek haza az emberek. De karácsony és szilveszter táján még a besöté- tedés után is nyitva kellett lennem. Apu a verandáról két ideiglenes lámpát vezetett ki. Vittek mindent: szeszt, kozmetikumot, ajándéktárgyakat, dohányárut, mindent, ami volt. Nálam ugyanis minden olcsóbb, mint máshol. Még a lengyelpiac árainál is olcsóbban adok mindent. — Honnan szerzi be az árut? — Csak legális úton. Nekem mindenről számlám van. A kétes dolgokat nem szeretem. Én nem kockáztatok. Nyugodtan akarok aludni. Legyen inkább kevesebb a hasznom, de a sűrű fillér jobb, mint a ritka forint. — Meddig akarja ezt csinálni? — Most még „elszórakozom” ezzel a megoldással. Ha úgy alakul, nyitok egy komoly üzletet. Talán ebből a házból ki lehet majd alakítani. Az épület a miénk, nekem tehát ez is köny- nyebbség. De egyelőre marad a kapualj. Főként a költségek miatt, de azért is, mert a mai nehéz gazdasági helyzetben a kereskedelem nehéz szakma. Életveszélyes. Ahogyan kisebb lesz az emberek bevétele, úgy esik vissza a forgalom is. Bár vannak jópénzű emberek is, de ők csak az exkluzív dolgokat szeretik. Egy ilyen „menő” üzlet árukészletének beszerzéséhez viszont annyi pénz kellene, amennyi az egész családnak nincs, még ha mindenét pénzzé tenné is. Kölcsönt pedig ilyen kamatok mellett felvenni kész öngyilkosság. — Mondja, maga szerint az áru mellé mivel kell még rendelkeznie egy jó kereskedőnek? — Jó modorral, figyelmességgel, szolgálatkészséggel, és... igen, a régi követelménnyel: tessék mosolyogni! így... G. Molnár Ferenc
