Heves Megyei Hírlap, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-11 / 35. szám
HÍRLAP, 1993. február 11., csütörtök PÉTERVÁSÁRA ÉS KÖRZETE 5. Mezőgazdasági vásár Leleszen Február 11-én, 12-én és 13-án nagyszabású vásárt rendez az Agroker Tarnaleleszen, a helyi művelődési házban. Az érdeklődők mezőgazdasági kisgépek, vetőmagok, növényvédő szerek, műtrágyák, háztartási műanyagok, és vegyiáruk között válogathatnak. A mai napon és holnap délelőtt kilenctől délután öt óráig, szombaton kilenctől délután egyig várják a vásárlókat. Aerobic Egerszóláton Elsősorban a testmozgásra vágyó, karcsúsodni kívánó hölgyek figyelmébe ajánlhatjuk az eger- szóláti aerobic-tanfolyamot. A foglalkozásokat minden hétfőn és csütörtökön rendezik este hét órától a helybéli óvodában. Még mindig farsang... Az általános iskolások farsangját követően a kisebbeknek is egy hasonló rendezvénnyel kedveskedik a pétervásárai művelődési ház: február 14-én, vasárnap tartják meg az óvodások farsangi bálját. Nem feledkeztek meg természetesen a felnőttekről sem: a hagyományos, „farsang farka” elnevezésű rendezvénynek február 20-án, szombaton ad otthont az intézmény. Lesz gazdája a strandnak? Régóta híres községi termálvizű strandjáról Mátraderecske, ám ugyancsak hosszú ideje jelent gondot az, hogy nincs, aki üzemeltesse a turisták és a helybéliek által egyaránt kedvelt fürdőt. A múlt évben az önkormányzat vállalta magára ezt a feladatot, a napokban viszont pályázatot hirdettek meg a működtetésre. Az érdeklődők bővebb felvilágosítást a falu polgármesteri hivatalában kaphatnak, a pályázat benyújtásának határideje egyébiránt március elseje. Földkiadó bizottság alakul A mai napon, 13 órai kezdettel tartják meg Tarnaleleszen a művelődési házban Lelesz, Szentdomonkos, Fedémes és Bükkszenterzsébet földkiadó bizottságának alakító közgyűlését. Amennyiben ez az első gyűlés eredménytelenül zárul, akkor február 16-án, ugyancsak délután egykor, s szintén az említett művelődési házban rendezik meg az újabb összejövetelt, amely viszont már a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképesnek számít. A képviselő Mátraderecskén „Lobbyzni kell a területéli:...” — Ez az első találkozásunk Horváth László országgyűlési képviselővel, amióta megválasztották — mondta bevezetőjében Zám Ferenc polgármester azon a mátraderecskei falufórumon, ahol Horváth László, a Fidesz- frakció tagja volt a vendég. — Eleddig csak kormánypárti képviselőket láttunk vendégül, s ők sokszor arrogánsak voltak... Most kíváncsiak vagyunk, milyen egy ellenzéki honatya? Az ellenzéki honatya kedvesebbnek bizonyult, hiszen úgy kezdte: Mátraderecske a szívem csücske. Ezután kijelentette, nem kíván arról beszélni, miért ült át az SZDSZ-ből a Fideszbe, mert nem akar a szabad demokraták belső ügyeiről beszélni. A közönség soraiból mégis többen szóba hozták ezt az ügyet, s volt, aki cserbenhagyással vádolta Horváthot, aki ezzel kapcsolatban leszögezte: akik rám szavaztak, azok egy ügyre szavaztak, s közülük sokan érzik úgy, hogy inkább az SZDSZ hagyta őket cserben. Kérdésekre válaszolva a képviselő elmondta, hogy az ellenzék pártjai sok esetben egyeztetik álláspontjaikat, s közösen lépnek fel például a média-, vagy az oktatásügyben. Ennek ellenére ez három különböző párt, tehát az esetleges koalíció lehetőségéről még nem lehet beszélni, ez a választások utánra marad. A népes hallgatóság firtatta, miképpen lehet a képviselőknek oly magas a fizetésük. Erről Horváth kifejtette, hogy a Fidesz annak idején a fizetésemelés ellen szavazott, s hiába ők a legfiatalabbak, a juttatások egy részét jótékony célra ajánlják fel, így például hárommillió forintot adtak egy, a gyerekeket a kábítószertől megvédeni szándékozó alapítvány javára. — Nem az a baj, hogy ennyi a pénz — mondta Horváth László —, hanem az, hogy a Parlament a vállalt feladatát nem tudja teljesíteni. Ez pedig azért lehetséges, mert az Országgyűlés munkáját a kormány határozza meg, s csak arról lehet tárgyalni, amit a kabinet behoz. Ők pedig nem a fontos dolgokra helyezik a hangsúlyt, hiszen nincsen még példáMi lesz helyben? (Fotó: Gál Gábor) ul rendőrségi törvény, oktatási törvény, privatizációs, lakás- és erdőtörvény sem. Az országos problémák mellett kérdeztek arról is, hogyan lehet képviselni azt a területet, amelyikről bekerült a képviselő. A honatya szerint jó értelemben vett lobbyzás szükséges, ám ez véleménye szerint nem túlságosan nagy hatékonyságú, mert főként a kormánypárti képviselőknél működik, hiszen az „ő embereik” ülnek a minisztériumokban, s értelemszerűen inkább az ő munkájukat segítik. — Az önkormányzatokkal megint kitoltak — jelentette ki. — Az új szociális törvény ugyanis kötelezővé tesz olyan juttatásokat, amelyek eddig csak adhatóak voltak. Ez még nem is lenne baj, ám amikorra ez a jogszabály megjelent, az önkormányzatok többsége már elkészítette a költségvetését, s ezzel nem számoltak. De van más elképesztő dolog is, az új közoktatási törvény- tervezet szerint például népszavazás dönt majd arról, hogy egy településen milyen felekezetű legyen az iskola. Erre a törvény szerint évente van lehetőség, tehát elméletileg az is előfordulhat, hogy abban a faluban, ahol közel egyforma számban élnek reformátusok és katolikusok, évente más-más vallás szerint tanítanák a gyerekeket. Ez nonszensz. Az ilyen eseményeken már Horváth László: „Ez a falu a szívem csücske” megszokott, hogy az egyik helyi polgár, Záborszky József felszólalása zárja a sort... Most sem történt másképpen, Záborszky elmarasztalta a képviselőt, mert csak országos ügyekkel foglalkozik, csak a falu vezetőivel találkozott, míg a tanárokkal és a pártokkal nem. Horváth László ezzel kapcsolatban kifejtette: a falu vezetői hívták meg, ő a felmerült kérdésekre válaszolt. Távol állt tőle, amikor érkezett, hogy az lenne a szándéka: a helyieket bírálja, vagy akár megmondja nekik, hogy mit kell tenniük. Végezetül ezeket mondta: ha mondott olyan dolgokat, amelyek szimpatikusnak tűntek, azt ne felejtsék el, és terjesszék, ha pedig nem tűntek hitelesnek a szavai, az úgyis elterjed. Kovács Attila Utiebéd A parádfürdői bódésor A parádfürdői bódésor nem egyszerűen egy ebédezőhely, hanem turistakomplexum. A Cifra-istállóban magát kibámészkodó kiránduló vásárolhat képeslapot, parádfürdői emléket, rágógumit, felhúzhatós propellert, ami száll a levegőben, s ha szerencsénk van, nem kerül útjába a fejünk. A soron található vendéglátó- egységek a legjobb gyorsbüfés hagyományokat követik, némi éttermes jelleggel. Ez utóbbi azt jelenti, hogy nemcsak utcán át lehet fogyasztani, hanem betérhet a vendég meglehetősen füstös helyiségekbe, ahol amellett, hogy jóízűet falatozik, esetleg a gyakorta előforduló kártyacsatákhoz is kibicelhet. A gyorsbüfés jelleget erősíti, hogy elsősorban az amerikai étteremláncok — McDonald’s, Roy Rogers — hatása érződik, ám a tengerentúli hangulat mégsem maradéktalan, hiszen a Kentucky Fried Chiken csekély befolyású errefelé. Mindez némileg közérthetőbben annyit jelent, hogy elsősorban a hot dog, hamburger-vonal érvényesül, ennek természetesen magyar vonatkozásaival, tehát nem biztos, hogy a hamburger húspogácsája marhából készül, de ez korántsem szemrehányás, hiszen hazánkban általában nem így történik ez. Az ominózus kérdés a hot dog esetében — ket- chuppal vagy mustárral? — mindig elhangzik, s az sem okoz gondot, ha a sorban álló mindkettőből kér. Egyszóval, jó találmány ez a bódésor, feladatát maradéktalanul betölti, kispénzű általános iskolások is elkölthetik ott az útra- valót. Kispénzű felnőttek ezalatt megkóstolhatják a helyi specialitást — mert ilyen is van —, a sompálinkát, ami valódi kuriozitás, érdemes érte egy pillanatra megállni, aztán gyorsan tovább, mert egy igazi útiebéd nem töltheti be az egész délutánt. (kova) Az inflációra nincs támogatás Egerszalóki tervek Ezen a héten hétfőn tartották meg Egerszalókon az ilyenkor szokásos év eleji falugyűlést, amelyen — más településekhez hasonlóan — főként az önkormányzat tavalyi munkájáról és az idei tervekről esett szó. Az eseményt megelőzően Sinkó István polgármester lapunknak is elmondta mindazt, amit azután később a faluházban a községi polgárok előtt, kezdve onnan, hogy Egerszalók azon tizenöt Eger környéki település közé tartozik, amelyek közösen építik ki a vezetékes gázhálózatot. Erről a beruházásról a Hírlapban több alkalommal is beszámoltunk már. Megépült a hajdúhegyi fogadóállomás, az érintett települések határáig eljutott a vezeték, s az idén kerülne sor a belterületi hálózatok létesítésére. Nagy gondot jelent azonban, hogy kevés a pénz, az ipari fogyasztók — vállalatok, termelő- szövetkezetek, üzemek — rossz anyagi helyzetük okán az ígért hozzájárulásnak a töredékét sem tudják megfizetni. — Jártunk már a Belügyminisztériumnál, az Ipari Minisztériumnál és más helyeken is támogatásért a 900 millió forintos beruházáshoz, de mindeddig hiába — meséli szomorúan Sinkó István. — Mind a tizenöt település erején felül finanszírozta már eddig is a gázépítést, többletterheket immár nem vagyunk képesek vállalni, Szólók csakúgy, mint a többi község. A lakosságra pedig nem háríthatok át a költségek. Van azért jobb híre is a polgár- mesternek. Még 1991-ben határozták el, hogy a helyi általános iskola mellé megépítenek egy tornatermet a hozzá tartozó kiszolgáló létesítményekkel együtt. Utóbbiakkal kezdték a munkát, amely a tervek szerint idén április 30-ra fejeződik be: átadnak két tantermet, egy kazánházat, öltözőket, vizesblokkot, egy tanári szobát és egy szertárat. Ezzel párhuzamosan készül a 18x30 méteres tornaterem is a kisdorogi székhelyű Metálbau Kft. kivitelezésében. Ezt is még ebben az évben szerették volna befejezni, ám — nem utolsósorban az említett, a gázzal kapcsolatos nehézségek miatt — költségvetési problémák merültek fel, magyarán, nincs elég pénze a falunak. Valószínűleg hitelt kell felvennie az önkormányzatnak, s így 1994-re végezhetnek a tornaterem-építéssel. Az egész beruházásra egyébként még 1991-ben célpályázatot adtak be, akkor 24 millió forintra rúgott a várható költség, azóta viszont tapasztalhattunk némi inflációt, úgyhogy legalább 30 millió forintban kell most gondolkodni. Ez a többlet az, ami jelenleg hiányzik: a pénzromlást ugyanis nem ellensúlyozhatják. (rénes) Ahol a Hírlap a legnépszerűbb... Egerszólát és Recsk Nemrégiben egy felmérés készült szerkesztőségünkben arról, hogy melyek azok a települések, ahol lapunkat a legjobban kedvelik, ahol az ott élők számához képest legtöbb előfizetője és olvasója van a Heves Megyei Hírlapnak. Örömmel konstatáltuk, hogy területünkön, a pétervásárai körzetben ebből a szempontból igen jó a helyzet, hiszen négy ide tartozó község is az élen végzett: Egerszólát, Recsk, Szilvásvárad és Tarnalelesz. Az első két faluba a minap látogattunk el, a másik kettőről pedig következő területi összeállításunkban adunk majd hírt. „Tudjuk, mi történik a környéken...” Egerszóláton egy átlagos hétköznap délutánon meglehetősen kevesen sétálnak az utcákon. Különösen, ha még olyan szomorkás is az időjárás, mint az elmúlt héten volt, csak az szapo- rázza a lépteit, akinek feltétlenül fontos kimozdulni meleg házikójából. No meg az is lehet, hogy Hírlapot olvasnak. A fent említett felmérésből ugyanis kitűnik, hogy lapunk előfizetőinek a száma nő, s a vizsgálódás arra is rámutatott: néhány településen különösen sokan olvassák a megyei napilapot. így van ez Egerszóláton is, ahol azért csak megszólítjuk az első nénit: ő például miért. — Jaj, dehogy akarok én az újságban szerepelni — mondja és nevet —, még a végén azt hiszik, csináltam valamit. Fenti kijelentése rögvest jelzi, nem eseménytelen a lap, csak olyan hír kerül be, amely mögött „valami van”. — Olvasom a lapot, olvasom — teszi még hozzá szinte futtában, s már a bolt felé veszi közben az irányt. — Jó. Nincs mit tenni, beszéljenek a tények. Mata Lászlóné, a hivatal vezetője mosolyogva invitál be a kimutatások közé. — Egerszóláton 1150-en laknak, de ebben már szerepelnek az ideiglenesek is, bár utóbbiakból igen kevés van — mondja. — A Heves Megyei Hírlapot pedig 163-an fizetik elő. Csekély fejszámolási tudomány birtokában is megalapozottan ki lehet jelenteni: ha átlagosan négytagú családokat veszünk figyelembe, stimmel a már előbb említett adat... — Ezután a második legnagyobb példányszámú lap nálunk a Szabad Föld, és sokan szeretik a Népszavát is — folytatja. — De a Hírlaphoz ragaszkodnak a leginkább, mert abból tudják, mi történik a környéken. Ráadásul az utóbbi időben bármi történt a faluban — a telefonügy, vagy egy-egy falugyűlés —, arról mindig olvashattunk a lapban is. Ügyhogy az előfizetők alig várják, hogy kivigyük az újságot, s legkésőbb délben vagy egy órakor már meg is kapják... Talán a fiatalok azok, akik nem nagyon fizetnek elő, de tudják, nekik nincsen annyira pénzük. Jellemző Szólátra, hogy inkább előfizetik a lapot, mintsem példányonként vásárolják. A posta így — igazodva a körülményekhez — alig tart Hírlapot a standján. Egerszóláton egyébként a minap újfent falugyűlést tartottak, erről a későbbiekben számolunk be részletesen. „Módot ad az összehasonlításra...” Ne tessék azt hinni, hogy mindenféle előzetes koncepciók alapján vágtunk neki ezen a napon az útnak, ám Recskre érkezvén úgy gondoltuk: itt bizony nem megyünk el a postára, hanem inkább bekopogtatunk a falu első emberéhez, mondjon véleményt lapunkról ő. A több mint háromezer-háromszáz lelket számláló nagyközség polgármestere, Fekete József szerint a Hírlap egyik nagy előnye, hogy reálisan tájékoztat. A másik pedig: sokat foglalkozik a térséggel. — A korábbinál jóval részletesebbek az írások, alaposabban bemutatnak egy-egy települést— fűzi mindehhez hozzá a jegyző, Varró Gyuláné. S elmondja még: mindez összehasonlításra ad módot, el lehet például olvasni, hogy mi minden történik a megye másik végében, milyen fejlesztéseket végeznek ebben vagy abban a községben, s ehhez lehet viszonyítani, miben áll előrébb, s miben marad le Recsk. Egyfajta rivalizálás zajlik így a települések között. Recsken mindenesetre ha le is maradtak valamiben, igyekeznek ledolgozni a hátrányt. Amint arról többször beszámoltunk már, épül a gázhálózat, több kilométer vezeteket fektettek le, s ha minden jól megy, idén októberre elkészül a rendszer, rácsatlakozhatnak a családok. Egyébként a belterületi munkák mintegy ötvenmillióba, a külterületiek — Páráddal közösen — tizenhatmillió forintba kerülnek. Támogatás az nincs, Recsk tudniillik nem számít hátrányos helyzetű településnek. Na persze, ez a beruházás fel is emészti a 93’-as anyagi források nagy részét, másra nem sok pénz marad, mindazonáltal folytatódik a buszmegállók cseréje — erről mi is írtunk már —, és megcsináltatták az ABC-áruház Környékének rendezési tervét, ahol egy piacot és további pavilonokat szeretnének kialakítani. Várják a vállalkozók jelentkezését. Belőlük mellesleg jelenleg sincs hiány a községben. Van például egy órásüzlet, ami mostanság inkább videotéka és ajándékbolt. Az „órásnak”, Kovács Józsefnek szintén az a véleménye, hogy jobb lett a lap. Lemondta nemrég ugyan az előfizetést, mivel számos más sajtótermék is jár neki, ám elszakadni nem tudott tőle, rendszeresen megvásárolja az újságosnál. (ka-rm)
