Heves Megyei Hírlap, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-10 / 34. szám

HÍRLAP, 1993. február 10., szerda EGER ÉS KÖRZETE 5. Gyerekeink tíz százaléka dyslexiás Pétiké lázadozik: én nem olvasok! Józsi, Franciska, Ádi, Gergő, Tímea, Tibi, Bér­eiké, Zoli ülnek az iskolapadban, és feszülten fi­gyelnek. Nézik a tanító néni száját, hogy nagyra kerekíti, szélesre nyitja vagy picire csücsöríti. Zo­lika izgalmában még a szemüvegét is lekapja, szorgalmasan rágja a szárát, ügy próbálja azonosí­tani a magánhangzókat. Kritikus tantárgyhoz ér­keztek ezek az elsősök: éppen olvasásóra van. Míg más kisdiáknak ez nem jelent különösebb megpróbáltatást, addig őket különválasztva, más módszerrel kell e tudományra oktatni. Mert ők dyslexiások. A módszer sikeresnek bizonyult... Megkérdeztük: Mire szánják az orvosbál bevételét? Fogadóóra a garzonház ügyében Az egri önkormányzat szociá­lis bizottsága február 15-én, hét­főn délután három és hat óra kö­zött várja mindazokat, akiknek az ifjúsági garzonház névjegyzé­kével kapcsolatban észrevétele­ik, panaszaik vannak. Az ügyfél- fogadás helyszíne a Polgármes­teri Hivatal I. emeleti 2. számú szobája. Gordon-tréning szülőknek Szülői eredményesség-trénin­get indítanak az Arany János úti Módszertani Bölcsődében. A Gordon-módszerre épülő tanfo­lyam célja, hogy hatékonyabbá, ugyanakkor rugalmasabbá te­gyék a szülők nevelési módszere­it, fejlesszék pszichológiai esz­köztárukat. Az első foglalkozást február 16-án, kedden tartják, délután öt órától. Gazdaköri gyűlés, hasznos információkkal Ma délelőtt tíz órakor ülést tart az Egri Gazdakör az MDF Dr. Sándor Imre úti székházá­ban. A találkozón tájékoztatják majd az érdeklődőket az új ter­melési és értékesítési lehetősé­gekről, a hitelhez jutás feltételei­ről. Megvitatják, hogyan lehetne újabb belföldi piacokat szerezni, és miképpen kellene az ország­határon túl is megjelenni a kü­lönféle termékekkel. A gyűlésre meghívták a jól működő szegedi gazdakör képviselőit, akik átad­ják tapasztalataikat az egriek­nek. Harmónia-program — egészségünk védelmében Ingyenes szolgáltatást indít a magas vérnyomás megelőzésére az egri háziorvosi szolgálat men­tálhigiénés csoportja, melynek tagj ai a „ Harm ón ia -program ” keretében ingyenes vérnyomás- mérésre, kérdőíves szűrésre és pszichológiai tanácsadásra vár­ják az érdeklődőket minden szerdán — így ma is — délután 2-5 óra között a Módszertani Bölcsőde épületében. Gyalogtúrát szerveznek Tibakütra A Bükki VM SE természetjá­rói gyalogtúrát szerveznek feb­ruár tizennegyedikén a Bükkbe. A túra résztvevői az Északi-la­kótelepről. indulva Felsőtárká- nyig gyalogolnak, és a tizenkét kilométeres út során érintik töb­bek között a Tibakutat és a Bü­döskutat is. Találkozó: vasárnap reggel fél kilenckor az Északi-la­kótelep autóbusz-végállomásán. Félve ültem be az órára, előre sajnáltam őket, úgy gondoltam, szenvednek szegény gyerekek, ha már csak egy betűt is meglát­nak. De az óra elején csak Pétiké lázadozott egy kicsit az olvasás ellen, a többiek lelkesen követ­ték a tanító néni utasításait, aki játékkal, énekkel, képekkel és utánozhatatlan türelemmel pró­bálja kis agyukba csempészni azt, ami nekik a legnehezebb: a hangokat, szavakat és a monda­tokat. A módszer sikeresnek bi­zonyult : az óra végén még Pétiké is hosszú mondatért jelentkezett. Szeptemberben indult az Egri Gyermekvárosban egy dyslexiás osztály, amelyet Fülöpné Zám- borszki Mária vezet, s az e témá­ban szaktekintélynek számító Meixner Ildikó módszerét alkal­mazva próbálja ezeket az alapve­tő tudományokat a kis fejekbe tölteni. Korábban tanítónőként dolgozott, majd elvégezte a gyógypedagógia szakot, s most azt csinálja a legnagyobb lelkese­déssel, amitől a legtöbb pedagó­gusnak a hideg futkároz a hátán: kezelhetetlen, rendellenes gye­rekeket próbál visszailleszteni a „normálisok” közé. — Miről lehet megismerni a dyslexiás gyereket? — Elsősorban arról, hogy a normális iskolában a normális módszerekkel nem tudják meg­tanítani írni és olvasni őket. A kutatások szerint ez egy veleszü­letett probléma, valami folytán agykérgi károsodás éri az egyént, rossz az észlelőközpontja. S mi­vel e mellett található az olvasás központja, ezért erre is kihatnak ezek a rendellenességek. Bár a tünetek sem olyan egyszerűek, szinte ahány gyerek, annyiféle kísérőjelenséggel találkozunk. Gyakran összefügg mozgáskor­látozottsággal, beszédzavarral, a tájékozódási képesség zavará­val; tévesztik a jobb és a bal ol­dalt, nehezen igazodnak el tér­ben, nehézségeket okoz nekik a kint, bent, fent, lent megkülön­böztetése. Ezeknek a gyerekek­nek az intelligenciahányádosa is alacsonyabb kortársaikénál: 70 és 90 között mozog. De van olyan tanítványom, aki értelmes, 140-es IQ-val jött, hiperaktív, túlmozgásos gyerek. Ő egyértel­műen azért van itt, mert a normál iskolában magatartása miatt nem tudták beilleszteni az osz­tályközösségbe. — Végül is meg lehet tanítani ezeket a gyereket az írásra és az olvasásra? — Igen. Attól függően persze, hogy mennyire súlyosan dyslexi- ásak. Van, aki normálisan, egy év alatt megtanul ezzel a speciális módszerrel olvasni. De jár ide olyan kisfiú, akit már harmadik éve tanítunk. Budapesten van egy kísérlet, hogy azok a tanu­lók, akik elsajátították ezt a két alaptantárgyat — mert enélkül semmiből nem tudnak tovább­haladni —, visszahelyezik a nor­mál osztályokba. — Mitől speciális az a mód­szer, amit ön is alkalmaz? — Az oktatás három síkon fo­lyik: a látás és a hallás mellett a beszédmozgást is alkalmazzuk. A gyerekek a hangképzést, a szájmozgást is figyelik, utánoz­zák. Külön logopédus is jár hoz­zájuk. így minden érzékszervet bevetünk a cél érdekében. Gyak­ran fellép náluk a homogén gát­lás, ami annyit jelent, hogy té­vesztik a betűket. Ezért mi a ha­sonlókkal nagy időkülönbséggel ismerkedünk meg. Én például az n betűt év elején, az m betűt pe­dig az év végén tanítom, közben pedig jól begyakoroltatom. És nagyon fontos, hogy ezt egyszer­re csak kevés gyerekkel lehet csi­nálni, ebben az osztályban most 13-an tanulnak. — Hogyan és mikor kerülnek ide a gyerekek? — Sajnos, többségük már át­élte a nálunk hagyományos po­rosz iskola kudarcát. Ott nem tudtak vele mit kezdeni, nem ta­nult meg írni-olvasni, nem bírtak a gyerekkel, átirányították ide. Leginkább a szülőnek kellene szorgalmazni, hogy ebbe a speci­ális osztályba kerüljön a gyerek, de nagyok az előítéletek: a gye­rekváros miatt nem akarják, hogy csemetéjük itt tanuljon. A magyar gyerekek 7-10 százaléka dyslexiás. Nem ártana, ha az óvodában kiszűrnék ezt a gon­dot, s akkor időben a megfelelő helyre kerülhetnének. Nem kel­lene sem a kicsiknek, sem a szü­lőknek esetleg több évig kudar­cok közepette élni. Sárközi Judit Lapunkban már hírt adtunk róla, hogy február 13-án, szom­baton orvosbált rendeznek Egerben, a Hotel Flórában. A balt a megyei kórház Medicaritas Egyesülete szervezi, alapítványi céllal. Erről dr. Csomós Andrást, az egyesület ügyvivőjét kérdeztük: — Mikor jött létre a Medicari­tas Alapítvány? — Két évvel ezelőtt, méghoz­zá azzal a céllal, hogy ezáltal se­gítsük az orvosok, az egészség- ügyi diplomások továbbképzé­sét. Egyben lehetőséget teremtve arra: tudományos kutatásokat folytassanak, bel- és külföldi konferenciákon vegyenek részt. A két évvel ezelőtt első ízben megrendezett orvosbált követő­en az alapítvány számláján lévő pénzösszeg körülbelül duplájára nőtt. — Azóta is él e számlaszám? — Hogyne, s az APEH közér­dekű alapítványként ismerte el. így akik támogatják, adóalap­Szerte a hazában, de még a környező országokban is közis­mert, hogy Eger Magyarország egyik műemlékekben leggazda­gabb városa. Nem véletlen, hogy 1868-ban a magyar orvosok és természetvizsgálók XIII. egri nagygyűlése alkalmával a régé­szeti szekció ülésén Ipolyi Ar­nold és Rómer Flóris a szervezett műemlékvédelem fontosságát itt vetették fel először. E században műemlékeink felmérésében és megmentésé­ben hervadhatatlan érdemeket szerzett Hevesy Sándor főmér­nök, aki 1985-ben hunyt el. Az 1960-as évek végétől végrehaj­tott belvárosi rekonstrukciót az illetékesek méltán koronázták a Hild János-emlékéremmel. E vi­tathatatlan eredmények mellett azonban ma is vannak feladata­ink műemlékeink védelme terén, írásomban a teljesség minden igénye nélkül sorolok fel néhány, megoldásra váró feladatot. A temetőkkel kezdem. Le­hangoló látványt nyújt a város legszebb fekvésű, a század elejé­től már nem használt sírkertje, a Rókus temető. Igaz, az 1714-ben emelt fogadalmi kápolnát az 1960-as években szépen rendbe hozták, de a mellette álló, XVIII. század végéről származó kereszt a rajta lévő korpusszal együtt to­vább málladozik. A romantikus stílusban épített, s állítólag Ybl Miklós által tervezett kápolna nagyon elhanyagolt állapotban van. Kriptáját, ahol Lengyel Miklós kanonok nyugodott, már régen kifosztották. Ideje volna a jobb sorsra érde­mes sírkertet körülkeríteni, ben­ne rendet teremteni. Örvendetes, hogy a Kegyelet Állami Urnatemetőben (Grő- ber-féle temető) az elmúlt évek­ben több egri, hajdan jelen sze­mélyiség sírját rendbe hozták. (Pl. Joó János, Bárány Géza, Sa- jósy Alajos). Igaz, hogy Lovagh Tóth István nyomdász csodála­tos síremlékét az összeomlástól aládúcolással megmentették, de továbbra is várat magára az em­lék restaurálása. Nem megnyugtató a város Merengő nevű utcája végén talál­ható egykori Szent József-haj- lék, s a mellette lévő kis kápolna sorsa sem. Mindkettő jelenleg csökkentő tényezőként leírhat­ják az adójukból. Egyébként két év óta több kolléga pályázott, s kuratórium döntött arról, kiket segít anyagilag az alapítvány tő­kéjének kamataiból. Volt, akik­nek ahhoz járulhatott hozzá az egyesület ily módon, hogy kül- föídön tarthasson előadást, má­soknak a szakirodalom beszerzé­sében segített. — Végeredményben az egész­ségügyi ellátás, a gyógyítás job­bítását szolgálja az alapítvány... — Igen, s szándékunk szerint az idei orvosbál nyereségét is a Medicaritas Alapítvány tőkéjé­nek gyarapítására fordítjuk. A számlaszám: 351-10822-7014 (Budapest Bank). Emellett szí­vesen fogadjuk olyan termékek felajánlását is, amelyet a bálon tombolaként sorsolunk ki. Aki bővebb tájékoztatást sze­retne a támogatás mikéntjéről, dr. Csomós Andrást keresheti a 411-963-as telefonszám 20-as vagy 16-os mellékén. M.M. nagyon elhanyagolt állapotban van. Helyrehozásukat sürgetővé teszi, hogy hajdani tulajdonosuk, az Angolkisasszonyok rendje már néhány éve újra megkezdte a tanítást a városban. Ápolandó értékeink közé tar­toznak műemléki tábláink is. Sajnos, ezek szövege — főleg a belvárosban — már évek óta alig olvasható. Ideje volna felújítani azokat. Már jómagam is szóvá tettem a helyi sajtóban néhány éve a hajdan látható, de később eltün­tetett emléktábláink sorsát. Mi­vel nem történt meg azok vissza­helyezése, ismét szóba hozom azokat. Az EsZterházy Károly Tanár­képző Főiskola épületében az el­ső emeleti folyosón (kápolna ol­dala) visszahelyezésre vár az 1928-ban, az első magyar nyelvű római katolikus tanítóképző ala­pítása 100. évfordulója alkalmá­ból elhelyezett Pyrker-emlék- tábla. Amennyiben az elkalló­dott, amely valószínű, újat kelle­ne készíttetni az eredeti szöveg­gel. A vár alatti borozó melletti épület falára vissza kellene he­lyezni Bolyki Tamás, az 1552-es ostrom egyik hősének tábláját. A Bartakovics Béla utcában a Türk Frigyes egri történetíró lebontott háza helyén emelt emeletes épü­letre el kellene helyezni a Türk hajdani lakóházáról a lebontás előtt eltávolított emléktáblát, utalva arra, hogy e helyen állott hajdan Türk Frigyes lakóháza. Ugyanezt kellene tenni Nyizs- nyay Gusztáv egri születésű dal­költő táblájával is, amelyet a Centrum Áruházra kellene visz- szahelyezni. Szóba hozom azt is, hogy az I. számú kórház bővítésekor emelt új szárny mellett meghagyott egykori káptalani épület kapuján táblán kellene utalni arra, hogy ezen a helyen állott az egri fő­káptalan raktárépülete. Végül megemlítem, hogy egy korábbi felmérésre alapozva el kellene készíteni az egri teme­tőkben nyugvó jeles személyisé­gek sírkateszterét, és gondos­kodni kellene a síremlék felújítá­sáról, illetve védetté nyilvánítá­sáról. Szecskó Károly ...lelkesen követték a tanító néni útmutatásait (Fotó: Gál Gábor) Kallódó egri értékek A póráz A fehér kutya magányosan sétálgatott a városban. Az útke­reszteződéseknél megállt, s csak akkor lépett, amikor a járókelők is nekilódultak. Vigyázott ma­gára. Gazdája nem volt — reménye se nagyon, hogy valaki majdan magához veszi. Elhanyagolt, loncsos bundájával ugyan ki en­gedte volna a lábához? Alakjá­ért sem lehetett hálás a sorsnak: talán egy kuvasz és egy dakszli szerelméből született. Fajbeli­ekkel vívott csatározása során — vagy emberi kegyetlenség foly­tán — fél szemét is elvesztette. Körútjai végeztével egy tár­sasház kapujához tért vissza. Lefeküdt a kerítés mellé, s nem tolakodóan, de észrevehetően jelezte: itt érzi magát otthon. A lakók megszerették, „újságpa­pírtálcán” ételmaradékkal ked­veskedtek neki. Lakásába azon­ban egyik sem engedte. Az utcai lámpa fénye alatt összegömbö­lyödve melegedett. A hazaérke­zőket boldog farkcsóválással fo­gadta, árva szemével sóváran sandítgatott bebocsátásért... A házban élő színészhez kü­lönösképpen vonzódott. Rend­szeresen elkísérte őt a próbákra és az előadásokra. Megesett, hogy meg is várta, s tisztes távol­ságot tartva követte hazáig. Odaadását, hűségét látva, a férfi egy este az otthonába invi­tálta őt. Samponos fürdetést, meleg vacsorát kapott, s egy vastag rongyszőnyeget, fekhe­lyül. Másnap a művész úr vásárolt neki egy pórázt... (né-zi) Sokszínű program Fesztivál a barokk Egerben Tér- és tánczenével indul az idén — július 3-án — a barokk fesztivál Egerben. Az elmúlt évi, nagy sikerű rendezvénysorozat­hoz hasonlóan, ebben az eszten­dőben is ki-ki — felnőtt, gyer­mek, hazai és külföldi vendég — válogathat a sokszínű program­ból. A nyitó koncerten, a bazili­kában a Nemzetközi Bartók Béla Kamarazenekar műsorát hall­hatja a közönség. Kórus- és ka­marazenekari hangversenyekkel folytatják a sort, amelyeknek ér­dekessége, hogy szólistaként pó­diumra lép Gulyás Dénes és Klu- kon Edit. A megyeszékhely a ba­rokk fesztivál keretében ad ott­hont az európai gyermekkórusok találkozójának is. A történeti já­ték, utcaszínház rendezvényein lovagi tornát, kosztümös felvo­nulást, régi mesterségek bemu­tatóját láthatja az ideérkező. A régi zenéből ad ízelítőt a Minori­ta-templomban Faragó Laura és a Collegium Musicum. A Dobó tér is több látványosság színhelye lesz, a művészek udvari zenéből és táncból adnak majd ízelítőt es­ténként. A barokk műemlékek fotótárlatát pedig a Megyei Mű­velődési Központ galériájában tekinthetik meg. Mindemellett rendszeresen hallhatnak torony­zenét a Minaret erkélyéről, és udvari zenét a várból. A barokk fesztiválhoz kapcso­lódnak majd a szüreti napokés az V. Agria Nemzetközi Néptáncta­lálkozó is. Néhány érdekesség a kínálatból: szüreti felvonulás a Széchenyi utcán, bál a Dobó té­ren, nemzetközi néptáncgála a színházban, kiállítások, borver­senyek, vacsoraestek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents