Heves Megyei Hírlap, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-10 / 34. szám

GYEREKEINK TÍZ SZÁZALÉKA DYSLEXIÁS (5. oldal) HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, MMI 1993. FEBRUÁR 10., SZERDA II MAP LŐRINCI, PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA IV. ÉVFOLYAM 34. SZÁM ÁRA: 13,80 FORINT PRESENT TRADE RT. £2 a lap ma már 12000 forintot ér Önnek! Ha betegbiztosítási kártyájának számát megtalálja a 3. oldalon, telefonáljon azonnal! Főparancsnoki konzultáció A NATO Európai Szövetsé­ges Fegyveres Erői főparancsno­ka, John M. Shalikashvili Für Lajos honvédelmi miniszter meghívására, február 14-16. kö­zött Budapestre érkezik. A tá­bornok tárgyal a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Hon­védség Parancsnokságának ve­zetőivel. Véleménycserét foly­tatnak a közép-kelet-európai térség helyzetéről, és konzultál­nak a NATO és Magyarország közötti katonai együttműködésről. Valutával fizetnek Orosz és ukrán exportra is ter­mel mostantól a Sabaria Cipő­gyár: a szombathelyiek mintegy 60-70 ezer pár női cipőt szállíta­nak partnereiknek, akik az áru­ért valutával fizetnek. Az ország egyik legnagyobb cipőgyára ko­rábban főként szovjet exportra termelt, majd ez a piac teljesen kiesett, s csak most éled újjá. Je­lenleg a férfi-, női és gyermekci­pők 80 százalékát német, oszt­rák és olasz vevők vásárolják. Idei kapacitásukat már teljes egészében lekötötték. 14 milliós Mercedes Feltehetően hamis papírokkal ellátott Mercedes 500 SE sze­mélyautó kivitelét akadályozta meg hétfőn a határőrség. Az eset Záhonynál történt, ahol egy len­gyel-német kettős állampolgár­ságú férfi jelentkezett kilépésre a német rendszámú Mercedessel. Az útlevélkezelő elkérte a jármű forgalmi engedélyét, és feltűnt neki, hogy azt a német gyakor­lattal ellentétben nem számító­géppel, hanem írógéppel töltöt­ték ki. Ráadásul a biztosítási kár­tya kézírásű volt, és a Mercedes típusszáma is eltért a valóstól. A határőrség az ügyet további vizs­gálatra átadta a helyi rendőrségnek. Taxisok vizsgája A személyfuvarozás rendezé­sének fő célja a kereslet és a kíná­lat összhangjának megteremtése volt. Egyes városokban ugyanis óriási túlkínálat mutatkozott. A fővárosban például 14.400 taxist tartottak nyilván: közülük eddig csaknem hétezren jelentkeztek a minősítő vizsgára, s azon 4878- an feleltek meg. A hatóságok ed­dig 1100 engedélyt postáztak. Az egyelőre bizonytalan, hogy a változások milyen hatással lesz­nek a taxik díjtételére. Több mint fél évre való a gabonakészlet Az Országgyűlés tegnapi ple­náris ülése Gergátz Elemér ia\á- művelésügyi miniszter napirend előtti felszólalásával kezdődött. Az agrártárca vezetője — koráb­bi nyilatkozatait megerősítve — ismételten cáfolta, hogy hiány lenne kenyérgabonából az or­szágban. Ennek kapcsán utalt arra: a minisztérium ellenőrzött adatokkal rendelkezik arról, hogy több mint féléves őrlésre elegendő gabonakészlet van rak­táron. Gergátz Elemér vitatta azt is, hogy az országba érkezett im­portgabonának árfelhajtó hatása lett volna, hiszen — mint rámuta­tott — a behozatalból származó gabona ára a tőzsdei jegyzés ár­folyama alatti volt. A miniszter a gabonapiac ellentmondásos fo­lyamatait taglalva ugyanakkor hangsúlyozta: nincs mód rá, és nem is lenne helyes állami eszkö­zökkel beavatkozni a piaci folya­matokba, és ily módon felülről átcsoportosítani a gabonakészle­teket. *** A napirend szerinti tárgyalás­ra térve a képviselők elsőként a társadalombiztosítási törvény módosítására vonatkozó előter­jesztés általános vitáját folytat­ták. A vita során — az előző tár­gyalási fordulóhoz hasonlóan — a legtöbb hozzászóló a nyugdí­jak, valamint a nyugdíjkorhatár kérdéskörét érintette. Több frakcióból is elhangzott az a ja­vaslat: a nyugdíjak emelése kö­vesse a nettó átlagkeresetek növe­kedésének mértékét, és ettől ne lehessen eltérni. A törvénymódosító javaslat részletes vitája lezárult a hétfői ülésnapon, határozathozatalra a jövő héten kerül sor. (MTI) A földművelésügyi miniszter, Gergátz Elemér ismételten cáfolta, hogy hiány lenne kenyérgabonából Magyarországon. A minisztéri­um ellenőrzött adatokkal rendelkezik a raktárkészletekről, ami nem ad okot aggodalomra. (Perl Márton illusztrációja) ZANUSSI és LEHEL termékek teljes választéka kedvező áron. ZANUSSI-LEHEL MINTABOLT Eger, Deák F. u. 49. Tel.: 36/311-494 Kamatmentes hitelre is! Kárpótlási jegyet elfogadunk. Aranykorona-csúcs: 39 ezer forint Kárpótlási földárverések Az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal illetékesének tájékoztatása szerint eddig ösz- szesen 2337 földárverést hirdet­tek meg az országban, amelyek­ből 59 maradt el és 370 végző­dött eredménytelenül. Az árveréseken már 30.238 kárpótlásijegy-tulajdonos jutott összesen 2 millió 963 ezer 197 aranykorona-értékű földhöz. Az eddigi legmagasabb ár, amit kár­pótlási jegyben egy aranykoro­náért megadtak, 39 ezer forint volt. Összesen 442 esetben egyeztek meg az eddigi árverése­ken licitálás nélkül az árverezők, amikor 1000 forint/aranykoro- na értéken találtak gazdára a parcellák. Elég a búza a lisztőrléshez Megyénkben sem indokolt a nagyobb arányú kenyéráremelés Az elmúlt napokban felröppent a hír, hogy az ország gabonafor­galmi vállalatainál elfogyott, vagy erősen fogyóban a búzakészlet. Azóta különféle nyilatkozatok jelentek meg erről. Vannak, akik cáfolják, mások viszont kitartanak emellett. Hogy mi a valós hely­zet szőkébb hazánkban, arról érdeklődtünk Sasvári Tivadartól, a Heves Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat általános igazgatóhelyettesétől. — Tavaly nagyon kevés búza termett. Azóta valóban el is fo­gyott? — Ez nem így van, az idén ja­nuár elseje után megélénkült a kínálat. Áz bizonyos, hogy még van búza az országban. Azt azonban világosan látni kell, hogy még soha nem arattak olyan „kicsiny területről” — 30 ezer 500 hektárról — kenyér- nekvalót Heves megyében a gaz­daságok, mint a múlt évben. A rendkívüli aszály ugyancsak fo­kozta a gondokat, miután hektá- ranként 3,3 tonnát arattak az üzemek. Az összes termés körül­belül százezer tonna lett, annyi, amennyit korábban egy-egy jó évjáratban exportáltunk. — A múlt év nyarán a Heves Megyei Gabonaválasztmány nem fogadta el a vállalat áraján­latát. Mi volt az oka ennek? — Kevesellték, noha az or­szágban levő gabonaforgalmi cé­gek közül mi kínáltuk a búzáért a legtöbbet, tonnánként hatezer 800forintot. Az igaz, hogy válla­latunk anyagi források hiányá­ban nem tudta segíteni a szövet­kezeteket, állami gazdaságokat a termeléshez szükséges műtrá­gyák, vetőmagvak beszerzésé­nél. Emiatt a termésből néhány ezer tonnát máshol értékesítet­tek. A tavalyi rendkívüli helyzet­ben a búzafelvásárlásunk nem érte el a harmincezer tonnát He­vesben. Ahhoz, hogy a lisztőrlés­hez szükséges mennyiséget fo­lyamatosan biztosítsuk, további 25 ezer tonna búzát vettünk más megyékből, illetve a tőzsdén. A napokban például kétezer tonna osztrák importgabonát is vásá­roltunk, amelynek első részét fo­gadtuk. Ez azonban igen kicsi tö­redéke annak a mennyiségnek, amelyet eddig összesen megvet­tünk. — Ám ezek a beszerzések már sokkal többe kerültek, mint a ta­valyiak. — Kétségtelen, de már a múlt év augusztusában is vettünk a tőzsdén búzát, amikor világosan láttuk a kialakult helyzetet. Az utolsó tételekért tonnánként már 10-12 ezer forintot voltunk kénytelenek fizetni. Igaz, utólag drágábban szereztük be a búzát, de szeretném eloszlatni azt a ké­telyt, hogy nincs elég gabonánk. (Folytatás a 3. oldalon) Az élen változatlanul a MÁV áll Készül az új adóslista Márciusban újra nyilvános­ságra hozza legnagyobb adósai­nak névsorát az Országos Társa­dalombiztosítási Főigazgatóság. Az adóslista a tavaly december 31-i állapotot veszi alapul, de a munkáltatóknak február 15-ig még lehetőséget ad a tb-tartozá- suk teljes rendezésére, vagy arra, hogy a rendezésre megállapo­dást kössenek. Az ily módon el­járó cégek, személyek nem sze­repelnek majd a listán — vála­szolta az MTI érdeklődésére kedden Baranyai Géza, az OTF sajtófőnöke. Baranyai Géza hangsúlyozta: sajnos, egyre in­kább igaz az a kijelentés, misze­rint a társadalombiztosítás mű­ködőképességét veszélyezteti a hatalmas kintlévőség. Csak a ta­valyi esztendőben 73,4 százalék­kal nőtt az adósságállomány, és az év utolsó napján meghaladta a 94 milliárd forintot. A legtöbb pénzzel, az adósság 72 százalé­kával továbbra is az állami válla­latok és szövetkezetek tartoznak a tb-nek; a lista élén még mindig a MÁV áll 9,7 milliárd forinttal. Sokat csökkent a benzinfogyasztás Januárban jelentősen csökkent a üzemanyag-fo­gyasztás az elmúlt év első hónapjához képest. A MÓL Rt.-nél elmondták: az idén januárban 70 ezer tonna motorbenzint értékesítettek, 27 száza­lékkal kevesebbet, mint 1992 januárjában. Az ár­emelkedés egyébként tavaly és az idén is mintegy 4 forint volt ebben az időszakban. Az idei csökkenő fogyasztásnak egyik valószínűsíthető oka, hogy so­kan — bizonyára átmenetileg — leállították gépko­csijukat. A gáz- és tüzelőolaj-eladás 10 százalékkal esett vissza, ezen belül minden bizonnyal a gázolaj-fel­használás csökkent nagyobb mértékben. Sokan ugyanis a jelentősen olcsóbb tüzelőolajat tankol­nak, nem törődve annak motorkárosító hatásával. Januárban 12 százalékkal nőtt a kőolajimport, összesen 500 ezer tonnát tett ki. A csökkenő ben­zinfelhasználás következtében nőtt az ország biz­tonsági kőolajtartaléka. Földgázból 440 millió köbméter érkezett az országba. Ez a mennyiség megfelel a januárban szokásos szükségletnek. (MTI) Egerszóláti családi dráma Megölte fiát az ittas apa Saját fiát szúrta egy konyha­késsel nyakon a 65 éves Pető Ist­ván hétfőn délután Egerszólá- ton. A 33 éves László olyan sebet kapott, hogy szinte azonnal a helyszínen elvérzett, meghalt. Á fiúgyilkos apát a helyszínre érkező rendőrök azonnal őrizet­be vették. Az erősen ittas férfi nem volt kihallgatható állapot­ban, de a tettét beismerte. A tra­gédia indítéka még nem tisztá­zott, ám valószínűleg az vezetett a dulakodáshoz, hogy a fiú mun­kanélküli volt, és nem is igyeke­zett állást találni, miközben az apjához hasonló lump életmódot folytatott. Pető Istvánt agyvérzés gyanú­ja miatt tegnap délután kórházba szállították. (MTI) Az Érdekegyeztető Tanácsban Folytatódik a harc a béremelésért Nem sikerült megállapodni az országosan ajánlható béremelési mértekekről az Érdekegyeztető Tanács bér- és munkaügyi bi­zottságának tegnapi ülésen. Az elemzések alapján a mun­kavállalók a keddi szakbizottsági ülésen azt ajánlották, hogy or­szágosan 15-16 százalékos mini­mális, 21 százalékos átlagos és 26 százalékos maximális bruttó ke­resetnövelési mértékekben álla­podjanak meg. A munkaadók korábban a 8 százalékos mini­mum, a 18 százalékos átlag és a 23 százalékos maximum mérték­hez ragaszkodtak, és — a mini­mumszintet kivéve — ez egyezett a kormányzat javaslatával is. Az ülésen a munkaadók hosszas vita után elképzelhetőnek tartottak . Ez jobban al- indoklásuk sze­rint — az egyes munkahelyek le­hetőségeihez. Ezek szerint 8-10 százalékos minimum, 18-20 szá­zalékos átlag és 23-25 százalékos maximum mértékeket javasol­hatna az országos ÉT az ágazati, szakmai és vállalati bérmegálla­podásokhoz. A kormányzati ol­dal hangsúlyozta: ezt a mértéket elfogadja tárgyalási alapnak. A munkavállalok kifejtették: a szakbizottsági szinten nincs fel­hatalmazásuk alacsonyabb mér­tékek elfogadására. Ezért a pén­tekre tervezett ÉT plenáris ülé­sen folytatják a vitát az országo­san ajánlható béremelési mérté­kekről. (MTI) Az egyházi ingatlanokról: Elegendő garancia Az Alkotmánybíróság eluta­sította a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezé­séről szóló törvény alkotmányel­lenességének utólagos vizsgála­tára vonatkozó indítványokat. A határozat szerint az egyházi in­gatlanokról rendelkező törvény — ha betartják — elegendő ga­ranciát nyújt arra, hogy az egy­ház részére történő ingatlanát­adások ne sértsék az egyházi isko­lát elutasító szülők és gyermekek vallásszabadsághoz és lelkiisme­reti szabadsághoz való jogát. A határozat megállapította azt is, hogy a törvény elfogadásához nem volt szükség a jelenlévő or­szággyűlési képviselők kéthar­madának szavazatára. Ugyanakkor az Alkotmánybí­róság alkotmányellenesnek ítélte a törvény 15. paragrafusát, amely értelmében a kormány és az érdekelt egyház megállapod­hat abban, hogy az állam — ab­ból a célból, hogy az egyháznak a társadalom számára hasznos te­vékenységéhez megfelelő anyagi feltételeket teremtsen — részle­ges kárpótlást ad az 1948. január 1-je után kártalanítás nélkül ál­lami tulajdonba került ingatla­nokért. Á határozat szerint en­nek a rendelkezésnek nincs al­kotmányos indoka. Az alkotmány- ellenesnek minősített parag­rafus az Alkotmánybíróság hatá­rozatának a Magyar Közlönyben való közzététele napján veszti hatályát. (MTI) Eddig 640 ezren mulasztottak Elbliccelt zöldkártyák Több mint 640 ezer gépjár­mű-tulajdonos nem jelent meg a múlt évben a kötelező környe­zetvédelmi felülvizsgálaton — tájékoztatták a Közlekedési Fő- felügyeleten az MTI-t. Múlt év május 1-je és december 31-e kö­zött egymillió 644 ezer járművet kellett volna bemutatni, de csak alig több mint egymillió tulajdo­nos tett eleget a kötelezettségé­nek. A forgalmi engedély hónapja szerinti esedékességgel 1992. május 1. és 1993. május 1. között valamennyi gépjármű-tulajdo­nos kötelessége a környezetvé­delmi felülvizsgálat elvégezteté­se, a környezetvédelmi igazoló­lap kiváltása. Ezen időszak alatt a beállítási előírásokon túl csak a szén-monoxid-é rtékeknek kell megfelelni, a szénhidrogén­szennyezést csak a katalizátoros gépjárműveknél mérik kötelező­en. 1993. május 1 -jétőlmár vala­mennyi négyütemű járműnél mé­rik a szénhidrogén-szennyezést. Az egészségre rendkívül veszé­lyes, igen magas szénhidrogén­kibocsátással közlekedő Wart­burgoknál, Trabantoknál, Bar­kasoknál ezt követően sem köte­lező a szénhidrogén-szennyezés mérése. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents