Heves Megyei Hírlap, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-08 / 32. szám

Nőnapra: PÁRIZS, a fények városa. KERESSE PROGRAMFÜZETÜNKET!!! Te,. 313-220TíiÍtm'f£x?36/311 -711 ISZTAMBUL február 24-28. Részv. díj: 10.800 Ft. H ÍRLAP, 1993. február 8., hétfő HEVES ÉS KÖRZETE 5. A képviselő-testület programja A legutóbbi hevesi önkor­mányzati ülésen megtárgyalták a testület idei első félévi munka­tervét. A témák között szerepel a közalkalmazottakról szóló tör­vény végrehajtásának ütemter­ve, a városgazdálkodási vállalat tevékenysége, a lakosság szociá­lis helyzete, valamint az 5. Szá­mú Általános Iskola egyházi tu­lajdonba adásának ügye is. A vá­rosatyák foglalkoznak a város közművelődésének jelenlegi ál­lapotával, valamint a közterület­felügyelet működésének tapasz­talataival is. „Ki mit tud?” Hevesen Az elkövetkezendő hetekben a megye több városában is sor kerül a „Ki mit tud? ’93” megyei előválogató bemutatóira. Az egyik program éppen Hevesen lesz: február 20-án 9 órától a he­lyi művelődési központ ad ott­hont a pop, rock, dzsessz, a san­zon, a táncdal és a musical műfaj képviselőinek. Tornaterem Kömlőn A polgármesteri hivatal már megvásárolta a leendő tornate­rem vázszerkezetét, mintegy 2,4 millió forint értékben. Az alko­tóelemeket a kecskeméti Agro- ker díjmentesen szállítja a hely­színre. A tornaterem építési munkálatai az év második fe­lében kezdődnek, s az elképzelé­sek szerint jövőre — 1994-ben — a kömlőiek már birtokukba is ve­hetik az új létesítményt. Ez a ház különleges magastetőjével tűnik ki Heves belvárosában Új formák — új otthonok Nemcsak a lakótelepek, a parkok és az ott elhelyezett szobrok jel­zik az új építészeti formákat Hevesen, hanem egyre nagyobb számban épülő modern vonalú családi házak is. Aki végigbarangolja az alföldi várost, az nemcsak a központban, hanem más utcákban is hamar fel­fedezi őket. Ezeket a házakat úgy tervezték és építették, hogy jól il­leszkedjenek a városképbe. A magastetős épületek — amelyek első­sorban otthont nyújtanak tulajdonosaiknak — a külső megjelenésük­ben is mutatósak. Ä falakat többségükben fehérre meszelték, és bar­nára festették a bejárati ajtót, illetve az ablakokat. Kívül pedig fából, illetve fémből készült modern kerítések veszik körül őket. Munkatár­sunk fényképezőgépével néhány, újdonságnak számító otthont örö­kített meg. Az épülethez jól illeszkedik a kerítés a sövénnyel (Mentusz Károly felvételei) Tarnaszentmiklós és Pély együtt maradt Az új vállalkozások jelenthetik a jövőt A még tavaly november közepén tartott közgyűlésen az átalakulás mellett döntött a tarnaszentmiklósi és pélyi tagság, és létrehozták a Tiszamente Termelő, Forgalmazó és Szolgáltató Szövetkezetét. Kemény esztendő volt a tavalyi a nagyüzemben, ám a folyamatos munkavégzés mellett, a határidőket tartva megtörtént a vagyonne­vesítés, ezzel 450 szövetkezeti tag, illetve ugyanennyi külső üzlet­rész-tulajdonos lett a két községben. Az esztendő munkájának ér­tékelésére a gazdaság újjáválasz­tott elnökét, dr. Lóczi Lászlót kértük: — Hányán váltak ki a szövet­kezetből? — Először 25-en jelentették be egyéni kiválási szándékukat, félszázan pedig a külső üzlet- rész-tulajdonosk közül. Az emlí­tettek pénzben, vagy könnyen pénzre váltható vagyonban kér­ték a részüket. Elvégeztük a va- gyoncsoportosítást és az értéke­lést is. Végül tizenheten döntöt­tek a kiválás mellett, ez közgyű­lési megegyezéssel történt még a múlt év októberének második felében. — Mennyit ér a gazdaság va­gyona? — Négyszázmillió forintot, amelyből a már említett 17 kivá­ló tagnak 15 milliós üzletrész ju­tott. Ezek többsége pélyi lakos, akik új vállalkozásokba kezde­nek, és a nagy részük mezőgaz­dasági kistermelésből, gazda­ként dolgozik tovább. A vagyon­tárgyakat is a rendelkezésükre bocsátottuk, és december 31-ig el is számoltak. — A novemberi átalakuló köz­gyűlésen a tagság többsége tehát az új szövetkezet mellett döntött. Mit jelent ez? — Lényegében 423-an sza­vaztak emellett. Elfogadták az új alapszabályt, öttagú igazgatósá­got, valamint ötfős felügyelőbi­zottságot választottak. Azóta már üléseztek a testületek, és helyzetelemzést adtunk a szövet­kezetünkről. A múlt esztendő­ben ezen a vidéken is nagy aszály pusztított. Ez erőteljesen rá­nyomta bélyegét a termésered­ményekre. Búzából például a hektáronkénti hozam alatta ma­radt a három tonnának. A sze­mes kukoricát pedig egyszerűen be kellett silóznunk takarmány­nak. így növénytermelésünk ár­bevétele a tervezettnek csupán egyharmadát hozta. A pénzügyi kiesést a csaknem ezres létszámú tehenészetünk bevételeivel igye­keztünk pótolni, elsősorban a tej-, valamint a tenyészállat-ér­tékesítéssel. A legnagyobb ered­ményünk az volt, hogy tavaly si­került fenntartani a gazdaságunk működőképességét és fizetőké­pességét. Miután pénzügyileg rendeztük a múlt évet, tiszta lap­pal kezdhettük az idei esztendőt. Az átalakulással eleget tettünk a törvényi előírásoknak, de az idén az új szövetkezeti törvény lehetőségeit kihasználva, jelen­tős szervezeti átalakítást hajtunk végre. — Mit jelent ez részleteseb­ben? — Az igazgatóság tervet készí­tett, lényege, hogy több önálló belső vállalkozóegységet hozunk létre, betéti társaságokat, illetve kft.-két a termelési szerkezetnek megfelelően. így kialakítjuk a növénytermelési, állattenyészté­si, műszaki-szolgáltató, illetve a termékfeldolgozó egységeket. Ezáltal szeretnénk tagjainkat még inkább „földközelbe vinni”, és úgynevezett „végtermék-ér­dekeltté tenni, amely a piac érték­ítéletében is megjelenik. Ebben benne van a siker, de egyben a pénzügyi kockázat lehetősége is. — A fő gondot változatlanul a tőkehiány jelenti az ágazatban. A vállalkozások működtetéséhez nincsenek meg a finanszírozási lehetőségek. — Ez valóban így van, miután egy-egy vállalkozás indításához már könnyebben hitelhez lehet jutni, de azok működtetése bi­zony komoly nehézséget jelent. Tehát ezzel is számolnunk kell, amikor megszervezzük az önálló egységeket. — Milyen alapokkal indítot­ták az idei évet? — Még tavaly ősszel az előző évi nyolcszáz helyett kétezer hek­táron vetettünk búzát, és három­száz hektáron lucernát is telepí­tettünk. A tél eddig eltelt részé­ben az időjárás nem kedvezett, hiszen a januári fagyok és a hóhi­ány az ígéretesnek tűnt vetésein­ket károsították. Amennyiben a további időszakban sem lesz csa­padék, akkor a tavalyi aszály után ebben az évben további ter­méskiesésre kell számítanunk. Egyébként igazgatóságunk erre az évre kétszázmilliós árbevételt és szerény nyereséget tervezett. Az új vállalkozások a Földműve­lésügyi Minisztérium úgyneve­zett reorganizációs hitelkereté­ből, valamint a nemrég meghir­detett földművelésügyi alapok­ból szeretnének pénzhez jutni műszaki fejlesztésre. A szántó­földi növénytermelést folytató vállalkozások létrehozását és munkáját egyelőre nehezíti, hogy még mindig rendezetlenek a földtulajdonviszonyok, és a földtörvény is hiányzik. Az biz­tató, hogy a múlt év őszén három­ezer hektáron elvégeztük a mélyszántást, így tavasszal meg­felelő magágyat készíthetünk majd az ezer hektár siló- és sze­mes kukoricának, a 300 hektár > napraforgónak és esetleg a fény­magnak is. Bízunk abban, hogy a feltételeiben keménynek ígérke­ző idei év közepette is megszilár­díthatjuk majd szövetkezetünk helyzetét. Mentusz Károly Az átányiakkal közösen... A hevesi Móricz Zsigmond Művelődési Központ az átányi Általános Művelődési Központ­tal közösen autóbuszt indít a fő­városi Madách Színházba. Feb­ruár 15-én este 7 órakor lesz az előadás, amikor bemutatják Schiller: „Ármány és szerelem” című színművét. Az érdeklődők délután háromnegyed 5-kor Át- ányban, öt órakor pedig Heve­sen — mindkét helyen a művelő­dési központ előtt — szállhatnak fel az autóbuszra. Gazdasági találkozó Hevesen Nyitás az orosz piacra A napokban a hevesi városi önkormányzat szer­vezésében találkoztak a térség mezőgazdasági szak­emberei Anatoli Gurovval, az Oroszországi Föde­ráció nagykövetségének első titkárával. A tanács­kozáson a magyar-orosz gazdasági kapcsolatok fej­lesztésének lehetőségét vizsgáltak meg. A jelenle­vők arra az álláspontra jutottak, hogy — ismerve a két ország nehézségeit — elsősorban az árucsere formájában létrejövő kereskedelmi együttműködés kialakulását kellene szorgalmazniuk. Az orosz partner főleg mezőgazdasági terméke­ket vár a magyar féltől, amiért cserébe műszaki cik­keket, energiahordozókat és egyéb alapanyagokat adna. A találkozón elhatároztak, hogy — feltárva a megye vagy a régió kínálatát — az orosz nagykövet­ség segítségével kialakítják a Heves megyei (esetleg régiószintu) magyar-orosz kereskedelmi kapcsola­tokat. A koordinációs szerepet Heves polgármesteri hi­vatala, valamint a „Területi Gazdasági és Vállalko­zásfejlesztési Alapítvány” (Heves, Erzsébet tér 2.) vállalta el. Kérik a vállalkozókat, hogy amennyiben érdekli őket az orosz piac, úgy juttassak el ajánlatai­kat az alapítvány címére. Reiki-tanfolyam Február 19-én, este 8 órakor — a hevesi Móricz Zsigmond Művelődési Házban — „Mia rei­ki?” címmel természetgyógyá­szati előadással egybekötött be­mutatót tart az érdeklődőknek Kiscsák Róbert reiki-mesterta- nár. A szervezők nem titkolt célja, hogy azokat, akik kedvet érez­nek mindehhez, egy ilyen jellegű tanfolyamra csábítsák. Á kur­zusra életkortól függetlenül vár­ják a jelentkezőket. Növényvédelem a levegőből Nem élték fel a közös vagyont A tavalyi rendkívüli helyzet ellenére is fennmaradt az Agrop- lán, a hevesi székhelyű Repülő­gépes Növényvédelmi Közös Vállalat. Erről adott számot a közelmúltban tartott zárszáma­dáson a cég igazgatótanácsa. Gál József igazgató értékeléséből ki­tűnt, hogy a múlt évben mindösz- sze 25 ezer hektáron folytattak légi műtrágyaszórást és növény- védelmet a gazdaságoknak. Ez a terület az előző évinek mindösz- sze a tíz százaléka volt, miután az üzemeknek erre a szolgáltatásra sem volt elég pénzük. Az minde­nesetre elgondolkodtató, hogy 1990-ben még 180, 1991-ben 120 ezer hektáron folytattak légi növényvédelmet. Noha a közös vállalat a múlt évre hatvanezer hektárra kötött szerződést — zömében a Heves megyei gazdaságokkal —, a munkájuk Pest, Jász-Nagykun- Szolnok és Borsod-Abaúj- Zemplén megyékre is kiterjedt. Az említett helyeken tulajdon­képpen 53 taggazdaságuk van, mégis hetven üzemmel voltak kapcsolatban. Az igazgató nem kis szomorúsággal állapította meg, hogy 1992-ben egyszerűen nem folytattak műtrágyázást, nem védték kellően a növényeket a gazdaságok, miután nem volt miből. Nem beszélve arról, hogy a helyzetet csak tetézte a rendkí­vüli aszály, amely erőteljesen csökkentette a terméseredmé­nyeket. Ilyen körülmények között is mindent elkövetett a közös vál­lalat igazgatótanácsa, hogy ne él­je fel a cég 25 milliós vagyonát. Erre nem is került sor, miután az erőfeszítéseik nyomán másfél milliós nyereséggel zárták a tava­lyi esztendőt. Radikálisan csök­kentették a költségeiket és a lét­számot is: az eredmény elsősor­ban ennek köszönhető. Az igazgatótanács jóváhagyta a közös vállalat idei gazdálkodá­si, pénzügyi tervét is. Januárban — a közgyűlést megelőző három hétben — Gál József valamennyi partnerüket végigjárta, és tár­gyalásokat folytatott az idei együttműködésről. A zárszáma­dáskor adták ki az érintetteknek a szerződéskötésekhez szüksé­ges anyagokat. Most, hogy a volt termelőszövetkezetek átalakul­tak — hiszen partnereik zöme ezek között van —, várják a szol­gáltatásaik iránti igényeket. Nemrég egyik pilótájuk — szerelőtársával közösen — Csányban megalakította a Rotor Betéti Társaságot. Közben másik két pilóta és két szerelő is csatla­kozott hozzájuk. így ebben az évben egy helikopter és egy me­rev szárnyú növényvédő repülő­gép lesz a birtokukban. Ezek mellé még egy további helikop­tert is bérelnek majd. A szerző­dést az üzemekkel az Agroplan köti meg, a szolgáltatásokat pe­dig — megállapodás alapján — a Rotor Bt. végzi el. Azt tervezik, hogy az egyik helikopter elsősorban az egri tör­ténelmi borvidéken és a környé­ken, a másik viszont a Mátraal- ján és térségében folytat majd műtrágyaszórást, illetve légi nö­vényvédelmet. Ebben az évben legalább 60-70 ezer hektárnyi területen szeretnének munkát végezni, különösen a gabonát műtrágyázni, amely nagyon in­dokolt lenne. Ez két dologtól függ: elsősorban attól, hogy az érintett gazdaságok hozzájut­nak-e a termeléshez elengedhe­tetlen kedvezményes hitelekhez. Ugyanakkor attól is, hogy az idő­járás kegyeibe fogadja-e ebben az évben a mezőgazdákat. Az bi­zonyos, hogy mindenre fel kell készülniük, de a leggyorsabb nö­vényvédelmi beavatkozást légi úton tehetik meg. Változatlanul nagy a bizony­talanság, mégis több gazdaság­ban február végén szeretnék megkezdeni a fejtrágyázást. Ez viszont azon múlik, hogy lesz-e pénzük ahhoz, hogy a szükséges műtrágyát megvásárolják. A kö­zös vállalat úgy próbál az üze­mek segítségére lenni, hogy szol­gáltatásaiért egy hónapos fizetési határidőt biztosít. Sőt, ha a part­nerek — előre jelezve ezt — ter­ményben kívánják ellentételezni a munkákat, azt is elfogadják a betakarítást követően. Az Agroplannál nem titkol­ják: kemény évre számítanak 1993-ban, de újból megpróbál­ják partnereik igényeit kielégíte­ni mind határidőben, mind pedig minőségben. (m. k.) Műtrágyatöltés a merev szárnyú repülőgépbe (Fotó: Perl Márton) Ínyenc betörők Hevesen és környékén igen­csak megnőtt a tulajdon elleni bűncselekmények száma. Ren­geteg házba, boltba, középületbe törnek be, ami persze aligha te­kinthető újdonságnak. A „szen­záció” — ha ezt egyáltalán annak lehet nevezni — inkább az, hogy egyre több élelmiszert, italt és ci­garettát tulajdonítanak el az en­ni, inni és füstölni vágyó bűnö­zők. Hogy csak néhány példát em­lítsünk: a hevesi Sport presszót rövid időn belül kétszer is felke­resték a hívatlan látogatók, akik dohányárut és szeszt zsákmá­nyoltak. A Fő utcai ABC-üzlet- bea tető felől hatoltak be. Innét a már említett élvezeti cikkeken kívül kávét vittek el. Ugyancsak ez a fajta kínálat tetszett meg azoknak, akik az alatkai vegyes­boltot és kocsmát dézsmálták meg. Ezen túl a malac- és borjúlo­pások száma is gyarapodik: eme állatok népszerűsége a betörők slágerlistáján még a tyúkokat is megelőzi. Ami — ha jól belegondolunk — kifinomult ízlésre vall... (ha) Egyéves a lap Egyéves születésnapját ün­nepli a helyi önkormányzat lap­ja, a Hevesi Hírek. A most meg­jelent lapszám részletesen foglal­kozik a város gazdasági prog­ramjával, valamint azzal, hogy a képviselő-testület mely kérdé­sekkel foglalkozott legutóbbi ülésén. Az olvasó megismerked­het a helyi plébános soraival, s bemutatják Tompa Béláné Julis­ka nénit, a Háziipari és Népmű­vészeti Szövetkezet alapítóját. Folytatódik a helytörténeti so­rozat, s figyelemre méltó az a portré is, amelyet Almási Éva színésznőről készítettek a lap munkatársai. Nem maradnak ol­vasnivaló nélkül a gyermekek sem, akik ezúttal farsangi jelme­zeket, ötleteket találhatnak az újság hasábjain. A lap utolsó ol­dalam pedig a sportrajongók kaphatnak frrs.s információkat.

Next

/
Thumbnails
Contents