Heves Megyei Hírlap, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-01 / 26. szám
HÍRLAP, 1993. február 1., hétfő FÜZESABONY ÉS KÖRZETE 5. Földtulajdonosok közgyűlése Mintegy hétszáz fő érdekelt azon a fórumon, amelyet Mező- tárkányban rendeznek meg február negyedikén, csütörtökön délelőtt tíz órától. Ekkor ugyanis a részarány-földtulajdonosok közgyűlésére kerül sor a község művelődési házában. A résztvevők feladata a földkiadó bizottság tagjainak megválasztása lesz. Töltőállomás átadása Holnap adja át Moll 2000 nevű töltőállomását a Magyar Olaj- és Gázipari Részvénytársaság Kápolnán. A felújított töltőállomás délelőtt tizenegy órától üzemel. Füzesabonyi Apropó Február ötödikén, pénteken indul útjára a füzesabonyi művelődési központban az Apropó elnevezésű sorozat, amelynek keretében a településről elszármazott, s bizonyos „karriert” befutott emberek vallanak magukról. Első alkalommal dr. Tóth Judit, a Budapest Bank vezérigazgatóhelyettese lesz az Apropó vendége, a beszélgetést Nagy Attila, az Eger Városi Televízió szerkesztője vezeti. A délután öt órakor kezdődő rendezvényt dr. Pásztor József polgármester nyitja meg, a műsorban a Füzes táncklub működik majd közre. Ki mit tud? ’93 Február hatodikán, szombaton délután kettőkor lesz az országos Ki mit tud? füzesabonyi elődöntője a város művelődési központjában. A versenyen klasszikus zene, népdal, műdal, citera, valamint hagyományőrző cigányfolklór kategóriákban mérkőzhetnek meg egymással a jelentkezők. Korszerű közvilágítás Andornaktályán Az önkormányzat saját kezelésű útjain az elmúlt héten fejeződött be a közvilágítás korszerűsítése A ndornaktályán. Amint azt a polgármestertől megtudtuk, a régi, 60 wattos izzókat kétszer 11 wattos fénycsövekkel cserélték föl, amelyek a korábbiaknál négyszer nagyobb fényá- ramúak. A beruházás 1,5 millió forintot emésztett föl. Testületi ülés A napokban tartotta soros képviselő-testületi ülését Mező- tárkány önkormányzata. A képviselők ezúttal a község idei költségvetését vitatták meg és fogadták el, amelynek értelmében a település 1993-ban 42 millióból gazdálkodhat. Az önkormányzat idén nagyobb beruházást a gázprogramon kívül nem terÉv eleji számvetés Kompolt fejlődni akar Eredményekben gazdag esztendőt zárt kompolt község ön- kormányzata, s bízvást mondhatjuk, a lakosság is. A tavalyi évben megvalósított tervek gyümölcsét egyre többen ízlelhetik megelégedéssel. A község ön- kormányzata 1993-ban is eredményes esztendőt szeretne zárni. Farkas Pál polgármester és a képviselő-testület bizakodóan néz a jövő elé: — December-január hónapban mi is megvonjuk az elmúlt tizenkét hónap mérlegét, s tervezzük az elkövetkező ev feladatait — mondja bevezetőként a község polgármestere. — 1992 szívós, kemény munkára késztetett bennünket. Sokat jelentő beruházásokat valósítottunk meg, melyek közül első helyen emelném ki a gázhálózat létesítését. Ennek feltétele volt a káli hálózat és a gerincvezeték kiépülése. Önkormányzatunk a községre eső anyagi terheket vállalva, három hónap alatt valóra váltotta ezt a lehetőséget. Bár a Tigázzal kötött gázfelhasználási megállapodás ez év januárjától érvényes, mégis a december 5-i ünnepélyes átadás után számtalan bekötés valósult meg. Most már több mint 200 lakásban fűtenek az új tüzelővel. Mindezért köszönet illeti a Tigáz dolgozóit, s hálával tartozunk a Rekord Kisszövetkezetnek is a 10.818 méter hosszú hálózat telepítéséért. — A bekötések száma 551, ami eléri a 80 százalékos arányt. Meg kell említenem, hogy rendkívül sokat jelentett ebben a helyi gazdasági egységek együttműködése és a mintegy 3,5 millió forintos támogatása, melyek közül legnagyobb mértékben a kutatóintézet vette ki a részét. — A múlt évben tovább folytatódott a vízhálózat bővítése, mely egyelőre be is fejeződött Kompolton. Jelenleg a lakott terület ivóvíz-ellátottsága 100 százalékos. Bár január elején készült el, a fejlesztési célok között szerepelt az Árpád utcai közvilágítás korszerűsítése. Ez nyitánya egy folyamatnak, melyben évről évre szeretnénk javítani a falu utcáinak megvilágítását, természetesen az anyagi lehetőségeinkhez mérten. — Jelentős fejlődésen ment keresztül a község egészségügyi ellátása is. A jogelőd (a nagyközségi közös tanács) működésé ideién épült egészségügyi körzetközpont két rendelőjében megkezdődött a gyermekorvosi és fogszakorvosi rendelés, melyek alkalmasak a térség egészségügyi ellátására is — folytatta. — Információink szerint a szakorvosok munkájával elégedett a lakosság, amit az ellátás iránti növekvő érdeklődés is mutat. Javult a rendelők műszeres ellátottsága, beleértve a háziorvosi körzet rendelőjét is. A vásárolt műszerek szélesebb körű és korszerűbb betegellátást tesznek lehetővé (számítógép, véranalizátor, hordozható szívműködésregisztráló készülék). Az egészségügyi ellátásban nagy előrelépést hozott a mentő- állomás, amely a tűzoltószertár egy részén jött létre. Az állomás a körzet lakosságát szolgálja. Az eltelt rövid időszak alatt már biztosította fontosságát, mi több, nélkülözhetetlenségét. A mentőállomás kialakítását önkormányzatunk vállalta, működtetését a környező falvak, Feldeb- rő, A Idebrő, Nagyút és Erdőtelek önkormányzata végzi évi mintegy 10-20 ezer forintos ráfordítási költséggel. A váltóműszakban dolgozó egészségügyi személyzet rendelkezésére két mentőautó áll. — 1993-as céljaink között szerepel a község további fejlesztése. A képviselő-testület már 1992 novemberében legfontosabb feladatai között jelölte meg a községben lévő intézmények működtetésének biztosítását. Megállapodtunk a fejlesztési feladatok fontossági sorrendjében is — váltott témát a polgármester. — Ezek között elsőként szerepel az intézmények bekapcsolása a gázhálózatba (iskola, óvoda, idősek klubja stb.). Ezzel egyenrangú feladatunknak tartjuk a szilárd burkolatú utak kiépítését, valamint a crossbar-telefonhálózat telepítését. Útjaink felújítását természetesen csak fokozatosan tudjuk megvalósítani. A telefonhálózat megvalósítását egy, az iskola környékén létesítenclő automata központtal szeretnénk elősegíteni. Nyilvános telefon- fülkéket kívánunk telepíteni a község három pontján. Nagy Zoltán Vízicserkészek Sarudon? A 80. évfordulóra is készülnek * A hívogató Tisza A Magyar Cserkészszövetség országos vízicserkész-vezetősége Sarudon programegyeztető ülést tartott Bokody József országos vezetőtiszt irányításával, amelynek fő napirendje volt az 1913-as vági tutaját 80. évfordulójára szervezendő Bodrog-Tisza vízitúra előkészítése. A tervek szerint a túra Sárospatakról indul majd július 14-én, és 23-án érkezik Sarudra 100-150 fővel. Másnap sok rendezvényre kerül sor. Lesz istentisztelet, az első és második világháborús hősök emlékművének megkoszorúzása, játékos sportvetélkedők, népdalkörök találkozója és tábortűz. A program az 1996-os világkiállításra való felkészülést is szolgálja. Említésre méltó az is, hogy a művelődési központban nagy érdeklődés mellett, mintegy 50 felnőtt és gyermek részvételével került sor a vízicserkészetet bemutató előadásra és videovetítésre, a helyi csapat megalakításának előkészítésére. Kerecsendi kívánságok A tévétől a telefonig — Emlékezetes esemény volt szilveszterkor — mondja Gémes László, Kerecsend polgármestere. — Négyórás adást sugárzott a helyi televíziónk. Először családi vetélkedőre épült a műsor, riportok is elhangzottak, közöttük a közösségi élet tavalyi eseményéről készült felvételeket is vetítettük. Erdélyi vendégek jártak ekkor nálunk, így ők sem maradhattak ki. — El ne felejtsük hozzátenni, hogy a műsort a helyi vállalkozók finanszírozták, ok adták az ajándékokat, a tombolanyereményeket. Á jutalmakból jutott a rejtvényfejtők díjazására is — szól közbe Kiss Sándor jegyző. — A műsor bevételét egyébként a „Kerecsendi fiatalok továbbtanulásáért” alapítványra fizettük. Amint így tallózunk, kiderül, hogy tavaly 2 millió forintot nyert a „Jóléti szolgálaton” az önkormányzat, s ha nem is eny- nyit kapott, de pályázatot nyert az óvoda és az idősek klubja működtetéséhez is. A fejlesztést szolgálja majd, hogy az óvodában létrehozzák a Szülők klubját, ahol nevelési kérdésekről lesznek előadások, valamint az ilyen témában készült videofelvételek elemzése. Még mindig a fiatalok, gyerekek nevelését szolgálja az is, hogy két éve működik a községben 23-25 fővel a cserkészcsapat. Tavaly már táborokat is szerveztek a szülők, a téesz, az önkormányzat és magánvállalkozók támogatásával. A nyugdíjasok, idősek klubjának tagjai az elmúlt héten tartották programegyeztető összejövetelüket. Hasonlót február 20- án rendez a Kerecsendi Faluvédő Egyesület farsangi bállal egybekötve. — El ne felejtsük elmondani — így a polgármester —, hogy az előbbi kétmilliós nyereményünkből alapítványi iskolát kívánunk létrehozni, ahol az általánosból kimaradt, tovább nem tanuló, munkát nem kapó fiataloknak mindenféle ismereteket oktatnának és munkalehetőséget teremtenének, illetve szereznének nekik. S hogy az idei tennivalókról, tervekről is szót válthassunk, visz- sza kell lépnünk egy kicsit a múltba. A kettő szorosan egybefügg, egymásra épül. Tavaly indult a gázprogram, a tornaterem építése, a kábeltévé vezetése, az üzletsor kialakítása a Gárdonyi utcában. Ebbe fektették be, és a létesítmények fenntartásába a pénzüket az emberek, igaz, az iskolában étkezdét is kialakítottak. Ebben az esztendőben kisebb módosításokat is figyelembe véve, hasonló munkák várnak elvégzésre: tornaterem-építés 13 millió forintból, gázvezetés, amiért 4 és fél milliót kell fizetni, a lakosoknak pedig házanként 45 ezret. Az idén 400 lakás vár bekötésre, az igénylők 80 százaléka a télen már gázzal fűthet. — A tévét is fejlesztjük közel egymillióból még, az üzletsort is — folytatják egymás után. — Zöldséges, rövidárubolt, műszaki-háztartási üzlet, cukrászda és gyógyszerszoba lesz ott. Várhatóan az idén hitelt is fel kell vennünk, mert a költségvetésbe a telefonbővítést is szeretnénk programozni. Az egyeztetés a MA- TÁV-val jól halad. Azt szeretnénk elérni, hogy minél több lakásban Legyen készülék, mert a jelenlegi 90 állomású központunk meg sem közelíti az igényünket... (fazekas) A kompolti büfé... Kompokon az általános iskolában a nyolcadikos tanulók elhatározták, hogy ebben a tanévben büfét nyitnak, és ők látják el az óraközi szünetekben kólával, csokoládéval, zsemlével, dzsemmel iskolatársaikat. Napi áron „értékesítik” az árukat, a jövedelemből pedig a ballagási kiadásukat csökkentik. Naponta váltják egymást a 8/b-s osztálytársak, a bevételt pedig Nagy Sándor tanár könyveli. Képünkön Erbering Dóra szolgálja ki iskolatársait. Videofelvevőre volna szükség Közművelődés Besenyőtelken Besenyőtelek község azon kevés települések közé tartozik, ahol az 1970-es évek végén létrehozták azt a művelődési intézményt, amely egy helyen nyújtja az iskolai oktatás, színjátszás, szakköri tevékenység, testnevelés, könyvtár, különböző tanfolyamok, csoportos összejövetelek és minden más tudatformálás és hasznos időtöltés lehetőségét. Ehhez azonban elsősorban az szükséges, hogy az iskola tanulóin túl az intézményt a felnőtt lakosság is gyakrabban látogassa. Tehát olyan programok kellenek, melyek vonzzák a résztvevőket. Első alkalommal — az iskolai év megkezdése után — került sorra „Falunapok ’92, Besenyő- telek” címen egy rendezvénysorozat, melyről akkor a megyei Hírlap is tudósított. Az egy hetet a szervezők szeretnék hagyománnyá tenni, és minden évben — így az idén is — újabb programokkal bővíteni. A nagyszabású rendezvényt már október 18-án újabb követte. A kömlői kapcsolatok révén az a megtiszteltetés érte a községet, hogy a Csíkszeredái Hargita Állami Népi Együttes — mintegy 20 fővel — eredeti gyűjtésből származó ruhákban mutatta be mintegy kétórás, nagy tetszéssel fogadott műsorát. A csoport jóleső érzéssel nyugtázta, hogy a rendezvény teljes bevételét ők kapták meg. Hálájuk kifejezéseképpen ígéretet tettek arra, hogy a lehetőségükhöz mérten szeretnék ezt a kapcsolatot Besenyőtelekkel is tovább erősíteni és rendszeressé tenni. A színházi előadások is szerepelnek a kulturális palettán. A múlt év végén a Budapesti Operettszínházban tekintették meg „Columbusz, az őrült spanyol” című darabot, valamint az egri Gárdonyi Géza Színházban a „Lili bárónőt”. Mindkét előadáson hatvanan vettek részt, és érezték jól magukat. A szervezés Úri Józsefnéés Mucsi László tanárok nevéhez fűződik. A hetedik és nyolcadik osztályos tanulók részére november és december hónapokban társas- tánc-tanfolyamot szerveztek, melynek záróbálja decemberben volt. Az oktatási intézmény megünnepelte a Mikulás napját is. Az 1992-es év záróakkordjaként az iskolások nagyszabású karácsonyi műsora váltott ki nagy érdeklődést a szervezők és a műsort megtekintők — különösen a szülők — körében. Az előadások terjedelmére és alaposságára jellemző volt, hogy a tanárok valamennyien kivették részüket a szervezésből és egy- egy műsorszám betanításából. Mintegy másfél hónapot vett igénybe az előkészület, és a műsorokban mintegy 150-160 gyerek szerepelt. Az idei év kezdetén már biztató, hogy az ötödikesektől a nyolcadikosokig vetélkednek a szaktárgyakból: technikából, magyarból, történelemből és könyvtárhasználatból. Az alsó tagozatosoknak irodalmi vetélkedőt szerveztek Fekete István Bogáncs című művéből. Havonta bakancsos túrát indítanak harmadik-nyolcadik osztályos tanulók részvételével. Jelentős esemény lesz a közeljövőben a több kategóriában meghirdetett „Ki mit tud?” vetélkedő. Maradandóvá és ismételhető- vé kellene tenni ezeket a felejthetetlen élményt nyújtó műsorokat. S meg kellene oldani e felvett műsorok kazettáinak kikölcsönzését, hiszen akiknek valamilyen okból nem volt módjuk azokat megtekinteni „élőben”, azok is élvezni tudják, legalábbis utólag. Ehhez azonban kazettákra, és mindenekelőtt egy videofelvevőre volna szüksége az intézménynek. Pólyák Pál A makiári forrásnál Egy, két, három, négy... fordít, fordít, bezár és ti, ti, tá... — néptánc-oktatás hangjai szűrődnek ki a makiári kultúrház ablakán. Nem kis boldogság ez az életjel a késő délutánban, amikor mozgalmas utcák és jókedvű találkozások helyett a csend hangja lengi be kisebb-nagyobb településeinket. A sokadik zárt ajtó után a Dózsa György Művelődési Ház tárt kapukkal fogadott. A színház-, mozi-, próba-, mindenes teremben 12 fiatal mezőségi táncot gyakorol. Németh Erzsébettáactanár biztató mondatái újabb erőt hívnak elő a mozdulatok fáradni látszó gazdáiból. „Ha elrontod, nem baj, csak csinálj valamit... Azaz Jani, jó, fel a vállat!...- mosolyogva biztatja, körbejárja őket, beáll a táncba, forgatja a fiúkat, lányokat — Pali, ami eszedbe jut, csináld... És az, nagyon szép!” Az ének vége pontot tesz a ma délutáni együtt - létnek is, már csak az időpont-egyeztetés van hátra. „Vasárnap négykor találkozunk, nagyon kérlek benneteket, mindnyájan legyetek itt.” Kiürül a terem, hazamennek a gyermekek. A tánctanárnő és félje, Kovács Ernő igazgató a kedvemért maradnak még pár percig, hogy érdeklődő kérdéseimre kielégítő választ adjanak. — Milyen esélyei vannak egy kistelepülés művelődési intézményének Eger közelében, egy megyei jogú város árnyékában? — vágok rögtön a gondok közepébe. — Amikor az igazgatást elvállaltam — kezdi Kovács Ernő —, tele voltam ambícióval és ötletekkel. Ma már ott tartok, hogy naponta felteszem a kérdést: miért csinálom, érdemes-e nekem itt lennem? A mai 12.000 bruttó fizetésért bizonyára nem! Akkor miért? Reménykedtem, hátha tudunk tenni valamit. Angol-német szakköröket indítottunk 10 fővel, aztán hamarosan magam maradtam. Pedig tanárokat nehéz volt szereznem, mert ők is jobban szeretik, ha Egerben helyükbe mennek a tanítványok. Ráadásuljól megkérik munkájukért a pénzt. Közben érdeklődés hiányában a mozit is be kellett zárnunk. Akikre számíthatunk még, azok a kisgyermekek, ők a Forrás Néptáncegyüttes alappillérei is. Huszonöt táncos vállvetve küzd az elismerésekért, amelyekben nincs is hiány. Középiskolás országos versenyen harmadikok lettünk, gyakran kapunk német es olasz meghívást. Most eppen a Ki mit tud?-ra készülünk. Alapítványból és a szülők óriási támogatásából eredően nemcsak hogy együtt vagyunk, de reményteljes terveket is készíthetünk. — Nekünk ez az életünk — veszi át a szót Németh Erzsébet. — Ha a pávakört sikerül felélesztenünk, és a világkiállítás alatti programokba a mi hagyományőrző csoportunkkal be tudunk kapcsolódni, akkor munkánk érdemes volt, értelmes tartalommal töltöttük meg ezeket a korasötét délutánokat. Legyőztük talán a kísértést, mely naponta kopog fejünkön: hagyjuk abba, időnk jobbik részét töltsük lovaink társaságában, kint a természetben, hogy túléljük ezt az emberfeletti nyomást. Sziki Károly
