Heves Megyei Hírlap, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-27-28 / 49. szám
12. HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP, 1993. február 27—28., szombat—vasárnap Kertész leszek... Az írás, mint jellemünk tükre (A Grafológiai Intézet rovata) Dísznövény-szaporítás — házilag Megjelentek a tavaszi növényrendeléshez szükséges katalógusok. Az elmúlt évhez képest sokkal több hazai és külföldi cég kínálja áruját a bőséges választékot feltüntető, szebbnél szebb kiadványokban. Nem szeretnék senkit sem lebeszélni a vásárlás ezen módjáról, hiszen magam is rendeltem már — és az idén is fogok — elsősorban olyan növényeket, amelyekhez így kényelmesebben juthatok hozzá, vagy amelyeket máshol nem találok. A kényelemnek viszont elég magas az ára. Nem kell lemondani a kertészkedésről azoknak sem, akik ezt nem tudják megfizetni. A kínált növények többsége megtalálható barátaink, ismerőseink kertjében, akik szívesen adnak továbbszaporításra. Ilyenkor jól jön egy kis botanikai ismeret, azaz, hogy melyik növényt hogyan lehet legegyszerűbben szaporítani. Ha biztosak akarunk lenni abban, hogy az új egyed a szülőre hasonlít majd, az ivartalan módszert válasszuk. Sok esetben maguk a növények természetes úton gondoskodnak ivartalan szaporításukról. Ilyenkor a természetes módon keletkezett ivartalan szaporítóképleteket használjuk fel. A hagymás növények szaporítására a pikkelylevelek tövén fejlődő saij- hagymákat válasszuk le és használjuk fel. Nehezen saijadzó hagymáknál bevágással serkentjük a hagymát fiókhagymák fejlesztésére, a tönköt pedig 8-10 mm mélyen csillagokban vagy kúp alakban kivájjuk. Az így kezelt hagymákat száraz raktározóhelyiségben helyezzük el, a seb- zési felületen jelennek meg és fejlődnek ki a sarjhagymák, amelyeket továbbnevelésre használunk fel. Ha a gumós növények gumóit szaporításra használjuk fel, akkor a gumót annyi részre darabolhatjuk szét, ahány rügy azon megjelent. így szaporíthatjuk például a Begónia tuberhybrida-t (Gumós begónia). Némely növény hajtásain a levelek hónaljában hagymához vagy gumóhoz hasonló, ún. „bulbihk” fejlődnek, vagy esetleg a virágzatokban jönnek létre (legtöbbször a hagymaféléknél). Ezek érés után lehullanak, meggyökeresednek, és belőlük űj növények fejlődnek. A szaporításnál nem várjuk be a természetes lehullást, hanem a kifejlődött bulbiliket leszedjük, majd a kívánt helyen elültetjük. így szaporítható a Lilium bulbiferum. Több növény levélrózsát képez, amelynek tövéből indák fejlődnek, s ha ezeken rügyek különülnek el, ivartalan szaporításra felhasználhatjuk. A meggyökeresedett, esetleg még gyökérte- len saijakat leválasztjuk, és önálló növényként tovabbneveljük. Néha a saijak a virágzatban jelennek meg, és már — na a levegő párás — gyökeret is hoznak. Az orchideák némely faját így szaporítjuk. Az olyan növényeket, amelyek gyökérfején több rüggyel találkozhatunk, tőosztással szaporíthatjuk. A szétosztásnál ügyeljünk arra, hogy minden szétvágott részen legalább egy rügy legyen. A tőosztás időpontja a növény nyugalmi állapotában, ősszel lombhullás után, vagy tavasszal, fakadás előtt van. Az évelő szabadföldi növények többségét lehet így szaporítani. Az olyan növényeknél, amelyeknek föld alatt terjedő gyöktörzse (rizómája) van, a gyöktörzs feldarabolasával tehetünk szert új egyedre. Ilyen a gyöngyvirág, a nőszirom. Az eddigiekben olyan ivartalan szaporítási módokról volt szó, amelyeknél a növény saját maga „tálalja” számunkra a lehetőséget. Természetesen számos, komolyabb emberi beavatkozást igénylő lehetőség is adódik, amelyekről a következő al- kalommaí lesz majd szó... V. Pénzes Judit .................................................................................................-'í liíll'l'lííí' •' LLlilUlllÍL M indennapi nyelvünk Doktorandusz... ?! Az egyik napilapunk hasábjain megjelent cikk szövegéből idéztük meg a címbeli nyelvi formát: „Alkalmasak vagyunk-e doktoranduszok képzésére?” (Magyar Nemzet, 1993. január 28.). A megidézett szóalak fogalmának és használati értékének érzékelésére ezek a szöveg- részletek adnak felvilágosítást: „A felsőoktatási intézményeknek pályázatot kell benyújtani a doktori programok akkreditáci- ójának elnyerésére. A pályázatban ismertetni kell az oktatók tevékenységét a doktoranduszok munkájának irányítására.” Már az idézett szövegösszefüggésből is kitűnik, hogy a közleményünk címében olvasható doktorandusz nyelvünk szótári szókészletének abba a típusába tartozik, amely idegen szerzemény, de jelentésárnyalataiban — mint jövevényszó — a magyar szókincs értékes alkotóeleme. A doktor (latin szóalakja: doctor: tanító, mester) jövevényszóként Európa valamennyi nyelvében szerepet vállalt. Mint nemzetközi szó, az egyetemes európai műveltségben meghatározó szerepet játszik. Az egyes nemzeti nyelvek műszavaként az iskola, a tudomány, az egyház szakembereinek műszókészletében szócsaládja folyamatosan bővül, s ez a folyamat és gyakorlat is jellemző szóhasználati jelenség. Az el- latinosodás ma is tapasztalható jelensége nemcsak a latin eredetű szakszavak bővülésének folyamatában jelentkezik, hanem közéletünk szóhasználatában is. A latin eredetű doktor szó magyar nyelvbeli életútja tanúsítja, hogy mint műveltségszó, nemcsak meghonosodott nyelvhasználatunkban, hanem kiterjedt szócsalád alakult ki belőle. Erről bizonykodik ez a példatárunk: doktor, doktori {fokozat), doktorál, doktorálás, doktorátus, doktorandus (doktorandusz), díszdoktor, lódoktor, csodadoktor, jogi doktor, bölcsészdoktor, doktorjelölt, doktori szigorlat. Ha mai mindennapi szóhasználatunk jelenségeit és gyakorlatát tekintjük, a doktor szó fogalma, jelentésámyalata és használati köre bővült a köznyelvi szóhasználatban is: doktornő, doktorné, doktor úr (megszólításként), doktor néni stb. A mai tudományos minősítő rendszerünkben használt szakkifejezések is egyre szélesebb körben vállalnak közlő szerepet: egyetemen szerzett doktorátus, akadémiai doktori fokozat, vagy ahogyan a köznyelvi szóhasználat emlegeti: nagy doktorátus, nagydoktori cím. Egyre gyakrabban olvassuk és halljuk ezeket a nyelvi alakulatokat is: doktorátust szerez, doktorrá avatták, doktori diplomát szerzett, megjelent a doktori disz- szertációja. A doktorrá fogadás és doktorrá avatás hivatalos szertartásán hangzik el a doktorrá fogadom, a summa cum laude, cum laude, rite doktor megnevezések mindegyike. i A megszerzett doktori minősítés és cím megszólításként is gyakran hallható, különösen a jogi és az orvosi doktori cím birtokosait illetik vele. Az orvosdoktor összetételből kiemelte a köznapi szóhasználat a doktor szót, amely önmagában nevezi meg az orvos szó fogalmi tartalmát és jelentéskörét. Ebben a szerepkörben a doktor úr, a doktornő a megtisztelő udvariasságot is kifejező megszólítási forma, míg a doktor bácsi, a doktor néni vagy éppen a doktorkám, doktorom és a doki inkább a bizalmas beszédhelyzetekben vállal közlő, kifejező szerepet. Legújabban felhasználják a doktor szóalakot súlyos kritikai hatástényezőket felerősítő és érzékeltető jelentésárnyalatok kifejezésére is. A rádió Déli krónikájában hangzott el egy politikai csoport vezetőinek minősítéseként: „Egyik doktorabb, mint a másik” £1993. jan. 26.). Egy-egy szakértőink a tudományos, az akadémiai doktorok fölényességével nyilatkoznak nap mint nap. S végül szóljunk arról is, hogy egyik, doktori címmel minősített olvasónk arra kért magyarázatot, miért a doktorandusz szóalakot választottuk közleményünk címéül. Ő úgy tapasztalta, hogy a doktorandus nyelvi formát inkább használják. A kérdésre adott válasz arra is utal, hogy a klasszikus latinból átvett szavakban a latin „sz” hangot s-ező változatban ejtették. A magyarországi latinból így öröklődött reánk az iskola, fiskális, a virtus, Egerben a Ser vita utca neve is így alakult ki. A doktorandus és a doktorandusz alakváltozatok így jutottak nyelvi szerephez. Az s-ező alakváltozat így szervesen illeszkedik bele a sorba: voks, juss, mágus, sekrestye stb. A deákos műveltségű docilis, tehát tanulékony olvasók mögé felsorakozott a szélesebb körű olvasói közösség is. Ezt is példázza a doktor szó életútja mai nyelvhasználatunkban. Dr. Bakos József A megbillent lelkiegyensúly 'nMsirái ~ßZ QßchrXo^'lrLn^L ** _1-es számú minta ■&, ŰM Jy aa’ffl*■ "Tw/nMft/fa *f™ f $r JL/ mr a*, «& 'M,g»>& ff’Aß J&. /JJorf dfaíMC. *%*/ 2-es számú minta Vajon mi a magyarázata annak, hogy egyre szaporodik a boldogtalan, ideges, önmagával és a körülményeivel elégedetlen, pszichésen kibillent emberek száma? Társadalomkutatók, lélekbúvárok, szociológusok minden oldalról megközelítették már ezt a témát, nem is a mi feladatunk az okok elemzése... Tény és való, hogy a társadalom nem állhat csupa szép és örömtől sugárzó, kétszázas IQ- val rendelkező emberből. Sajnos, a televízió, a képes magazinok mind-mind azt sugallják, csak a szupertestű és szuperagyú embereké a jövő. Ez az aránytévesztés különösen a test vonatkozásában figyelhető meg. Kevesebb értéke van egy érett léleknek, mint egy biológiai csodatestnek. Nekem különösen az amerikai elnökök esetében feltűnő ez a dolog, hiszen úgy tűnik, egy mai elnök nem arra büszke, hogy nemeslelkű és bölcs, hanem arra, hogy vén korára is úgy tud három lépcsőt átugorva fölkúszni a repülőgépre, hogy közben nem kap infarktust, és nem látszik rajta a lihegés. Na és kérem, mióta nem láthattunk kopasz amerikai elnököt? És kövéret? Elkalandoztunk egy kicsit, de ez mind-mind azt mutatja, hogy jócskán megnövekedtek az elvárások az emberekkel szemben, amelyeknek egyre kevesebben tudnak eleget tenni. Persze, hogy sok a hiányérzet. A kézírásban is konkrét jelei vannak annak, ha valaki elvesztette lelki stabilitását. Ez lehet kóros méretű is (ez a ritkább), de többnyire átmeneti jellegű. Ahogy állandóan változik a hangulatunk, változhat a kézírásunk is, ezért fontos a grafológusnak, hogy több különböző időpontban készült írásmintát vessen össze. Ebből már lemérhető a változás tendenciája. Ezt hívjuk pszichés státuskövetésnek. A megbillent lelkiegyensúly jelei a következők: hullámzó sorok, állandóan változó dőlésszögű betűk, azaz egy soron belül hol jobbra, hol balra dőlnek a függőleges egyenesei a betűknek. Jól megfigyelhető a teljesen rendszertelenül elhelyezett nyomaték: ez azt jelenti, hogy a kézírásban nem egy bizonyos ritmusnak megfelelően, rendszeresen ugyanannál a betűnél nyomja meg valaki a tollat, hanem teljesen rapszodikusan, kiszámíthatatlanul. Az önértékelési zavarok is szoros összefüggésben állanak ezzel a problémával, ennek a jele az, hogy a középső zónában levő „a” és „o” betűk magassági mérete állandóan változik. A szertelenül megváltoztatott arányok szintén ebbe az irányba mutatnak, hiszen aki a papíron ilyen túlzásokba esik, az mindenképpen kilépett a lelki harmóniából. (1. sz. minta) Ezek után szeretnénk eleget tenni az egyre szaporodó olvasói kéréseknek, miszerint kíváncsiak lennének saját kézírásukra. Legtöbbjük jeligésen kéri a választ, amit tiszteletben is tartunk. Ha rovatunk terjedelme megengedi, ezentúl egy-két ilyen levélre is sor kerülhet. 2. sz. minta („Judit” jelige): Első látásra ún. mesterkélt írásnak tűnik, ami nem a legkedvezőbb grafológiai megítélés alá esik. Ebben az esetben könnyen tévútra mehetnénk, de kellő tapasztalattal látni lehet, hogy végtelenül kifinomult és erős díszítőigénye esztétikai igényességéből fakad. Sem saját magát, sem a világot nem tudja elfogadni a maga valóságában. Helyette kreál magának egy álomvilágot, abba menekül. Ennek oka a félelem és a zártság. Merev, beszabályozott életet él, ritkán adja őszintén saját magát, irtózik a közönségességtől. Különösen betartott távolságai azt jelzik, hogy támaszra szorul. Alapállása a világban a védekezés és a zártság. Művészi irányban kamatoztatni tudná hihetetlen formai érzékenységét. 3. sz. minta („Lázongó” jelige): Túl sok a keménység ebben az írásban, s a bizalmatlanság. Józan racionalitással megbéklyózza az érzelmeit, pedig hihetetlenül vágyik rá, hogy szerethessen és szeressék. Fél, hogy érzelmei által kiszolgáltatott lesz, s még jobban fél a becsapástól. Hát, kérem, ezzel mindannyian így vagyunk, mégis mindig megpróbáljuk újra és újra. Elég ereje van a kudarcok elviselésére, próbálkozzon nyitni az emberek felé. Nem kell mindig a létező mintákhoz igazodni, s bátran fogadja el, ha az élet megkínálja egy lehetőséggel. Katona Ágnes grafológus 3-as számú minta Vendéglői kutya — Azonnal távolítsák el az asztalom mellől ezt a kutyát! — követeli a kerthelyiségben a vendég. — Ezt egyszerűen nem lehet kibírni! Kinézi a falatot a számból! — Jaj, dehogy a falatot! — nyugtatja meg a pincér. Szavainak folytatását lásd a vízsz. 1. és függ. 15. sz. sorokban. VÍZSZINTES: 1. A pincér további szavainak első része (zárt betűk: A, E) 13. Legszívesebben a hegy levét fogyasztja 14. Keresés 15. Milliméter, röv. 16. A Föld pólusa 18. Kupagyőztesek Európa-kupája 19. Sír 20. Becézett Eleonóra 22. Plasztikus műalkotás 24. ...- Daija (nagy folyó a volt SZU- ban) 25. Könnyűzenei irányzat 27. Kikötőváros Algériában 28. Ritka férfinév 29. Tajték 31. Törökország gk.-jele 32. Nem rímelő irodalmi műfaj 33. Rangjelző szócska 35. II. Rákóczi Ferenc festője volt 38. Dugót üvegbe préselt 40. Szintén ne 42. Végre célba jutott 43. Folyadék 44. Szélhárfa 46. Tengeri moszat 47. Komárom-Esztergom megyei település lakója 49. Hevítéskor a vas felületén képződő réteg 51. A szebbik nemmel kapcsolatos 52. Olyan ízű, mint az epe 54. Kacat 55. Kettős mássalhangzó 56. Ipari növény 57. Cibáló 59. A mélybe 60. Fagyos, havas idő 63. Felületet nitrogénnel kezel FÜGGŐLEGES: 1. A szén és a bór vegyjele 2. Bazalt tanúhegy a Dunántúlon 3. Argon 4. Apró 5. Az állott szalonna ilyen 6. Csonka szobor 7. Népköztársaság, röv. 8. Nagy folyó Alaszkában 9. Kórházban használt altatószer 10. Helyez 11. A múlt idő jele 12. Nagy zaj keltése 15. A pincér szavainak befejező része (zárt betűk: T, O, N) 17. Ital nyelése 21. Én — németül 23. Légnyomásmérő 24. Lehetőség (névelővel) 26. Filmfelvevő készülék 28. Szónok — latin eredetű szóval 30. Sérteget, fájdalmat okoz 32. Ízesített sült tészta 34. Elébe kerülnek 36. Nyugat, röv. 37. Kiütés a ringben 39. Levegővel kapcsolatos 4L A kártyacsomagot átrendezi 45. Talál 47. Egykori Ybl-dijas építész (Tibor) 48. Közép-keleti ország polgára 50. Nagy tömeg- közlekedési vállalat 52. Mázolt 53. Kergetik 56. Régi súly mérték 58. A jelzett időtől számítva 61. A molibdén vegyjele 62. Puha fém 64. Répa egynemű hangzói A megfejtéseket március 4-ig küldjék be címünkre. A nyertesek névsorát szombati lapszámunkban közöljük. A borítékra írják rá: Keresztrejtvény. Báthory Attila
