Heves Megyei Hírlap, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-27-28 / 49. szám

HÍRLAP, 1993. február 27—28., szombat—vasárnap HATVAN ÉS KÖRZETE 5. A mozgássérültekért Jótékonysági estet rendeznek Hatvan és környéke mozgássé­rültjeiért március 6-án délután fél 5-kor a Damjanich János Szakmunkásképző Intézet aulá­jában. Közreműködik az immár világhírű Hatvani Kvartett. Tag­jai: Hargitai Géza, Nagy Sándor Endre, Mokány Gábor és Nyári László. Az esten fellép Tóth Ist­ván versmondó művész is, vala­mint bemutatkoznak Kárpátalja neves irodalmi személyiségei. A meghívott vendégek Balia D. Károly, Horváth Sándorés Nagy Zoltán Mihály. Üj gázcseretelep Rózsaszentmártonban űj gáz­cseretelepet nyit márciusban Kiss József magánkereskedő. Csaknem hatszáz aláírást gyűj­töttek a helybeliek ennek érde­kében, ugyanis szükség van a községben még egy telepre. An­nál is inkább örülnek a helybéli­ek, mert az űj telep hétköznap és szombat-vasárnap is nyitva tart majd, és kis és nagy gázpalack cseréjére is lesz lehetőség. Iskolai farsang Hatvanban, az 5. Számú Álta­lános Iskolában tegnap rendez­ték meg a felső tagozatosok far­sangját, ma az alsósok következ­nek. Lesz jelmezverseny, diszkó, tombola és büfé. De a leglátvá­nyosabbnak az idén is a hercegi pár és az udvarmester megjele­nése, valamint a nyitótánc ígér­kezik. TIT-tanfolyamok A TIT hatvani irodája megfe­lelő létszámú jelentkezés esetén növény- és méregkezelői, nehéz- és könnyűgépkezelői, valamint kazánfűtői tanfolyamot indít a közeljövőben. Érdeklődni és je­lentkezni a TIT irodájában sze­mélyesen, vagy a 12-059-es tele­fonszámon lehet. Falutévé Szűcsiben Szűcsiben az önkormányzat kezdeményezésére a közeljövő­ben szeretnének kialakítani egy televíziós nagyközösségi rend­szert. Ez lehetőséget nyújtana a helyi falutévé megalakítására is. A tervek szerint ezen a csatornán helyi információkhoz juthatná­nak a lakosok, délelőttönként pedig iskolatévéként működtet­nék a rendszert. Új videofilmek a könyvtárban Hatvanban a Ratkó József Közművelődési Egyesület a kö­zelmúltban 45 ezer forintot nyert pályázat útján a Magyar Mozgó­kép Alapítványtól. Az összeget videofilmek vásárlására szánják, s ily módon az Ady Endre Könyvtárban működő filmklub­ban is több alkotást tekinthetnek meg a filmrajongók. A téma: Eric von Danikén „munkássága” A hatvani Ady Endre Városi Könyvtár és Közösségi Házban március 5-én délután 5 órától ta­lálkozhatnak újra a TIT Bugát Pál Egyesületek Ital indított sci-fi klub tagjai. Ezúttal Erich von Dániken „munkásságáról” lesz szó. A vendégelőadók: Juhász Árpád, az MTV főmunkatársa, valamint Zombori Ottó csilla­gász, az Uránia Csillagvizsgáló igazgatója lesz. A cél: szakmunkás-bizonyítvány Dajkaképző Lőrinciben (Tudósítónktól) Napjaink siralmas foglalkoz­tatási kórképét ismerve, fehér hollónak számít minden, a hely­zet enyhítését célzó kezdemé­nyezés. Lőrinciben most egy ilyennek lehettünk tanúi. Mint köztudott, a legtöbb óvodában a szakképzett óvónők munkáját szakképesítéssel nem rendelkező dajkák, dadusok se­gítik. Tevékenységükkel nagy­ban hozzájárulnak a gyermekek fejlődéséhez, ismereteik gyara­pításához. Ezért is döntött úgy a Miskolci Humán Szolgáltató Be­téti Társaság, hogy kezdeménye­zője és irányítója lesz egy dajka­képző tanfolyamnak. Mivel a je­lentkezők száma minden vára­kozást felülmúlt, a szervezők úgy határoztak, hogy kihelyezett ta­gozatot indítanak Lőrinciben. A harmincnyolc hallgató többsége jelenleg is dajkaként dolgozik, de vannak munkanélküliek és át- képzősök is. A foglalkozásokat Ravaszné Kerek Zsuzsanna vezető óvónő, a pedagógiai intézet listás szakér­tője, valamint dr. Tokai Piroska gyermekorvos vezeti. Az anyagi feltételek biztosításához jelentős részben hozzájárult a lőrinci óvoda, amely pályázaton nyert 100 ezer forinttal támogatja a tanfolyamot. A tizenkét hétig tartó kurzus végeztével — sikeres vizsga esetén — szakmunkás-bi­zonyítvánnyal a zsebükben tér­hetnek haza Lőrinci, Rózsa- szentmárton, Petőfibánya, Apc, Zagyvaszántó, Csány, Hort és Ecséd dajkái. Tari Ottó Az Ibolyától az Ipafai lakodalomig Amikor még Pesten is alig le­hetett látni „ördögmotollát”, Ipafán, a lóvásártéren tűzoltó- szivattyú-avatáshoz készülődik a város. Ez alkalomból, no és lány­nézőbe ruccan át a szomszéd Tárcsáról Borzsák János gyü­mölcskertész, kinek előző házas­sága még ki sem hűlt. A jómódú, ám igencsak kemény, ellentmon­dást nem tűrő férfi a kommen- dált Pecskovics Irmike helyett másba botlik bele. Egy apátlan- anyátlan, az ipafai vendéglőben szorgoskodó kedves felszolgáló­lány, Zeller Cili akad az útjá­ba... A folytatást nem árulhatjuk el, azt viszont igen, hogy az Ernőd Tamás és Török Rezső által írt háromfelvonásos zenés vígjáté­kot — melynek címe: „Ipafai la­kodalom”, Rózsaszentmárton­ban láthatják a nézők. A február 27-én és 28-án este hat órakor kezdődő előadás érdekessége, hogy a már hetedik éve játszó, igen nagy népszerűségnek ör­vendő helyi színjátszó csoport előadásában kerül színre a kul- túrházban. Az „Ibolya”, „A piros bugyel- láris”, a „Nem élhetek muzsika­szó nélkül”, a „Buborékok”, va­lamint a „Liliomfi” című dara­bok előadóit ezúttal az ország is megismerheti, mivel a Magyar Televízió Falutévé műsorában a közeljövőben vetítik le a velük készült felvételt. Malmot terveznek Boldogon Szakmunkásokat képeznek Hatvanban és a városkörnyéki településeken is egyre nő a mun­kanélküliek száma. A Heves Me­gyei Munkaügyi Központ Hat­vani Kirendeltségének tapaszta­latai szerint az eddigi átképző tanfolyamok nem jártak túl nagy sikerrel. A közelmúltban meg­szervezett gépírói és számítógé­pes szövegszerkesztői kurzuson végzettek közül például eddig még senki sem tudott elhelyez­kedni. Éppen ezért határozták el, hogy előbb fölmérik a munka­erőigényeket, s ennek függvényé­ben szerveznek képzéseket. A környékbeli nagyobb cégek ed­dig nem jelezték, hogy szakmun­kásokra lenne szükségük. Vi­szont egy budapesti kft. megvá­sárolta Petőfibányán a volt Er- dért-telepet, ahol száz munkást tudnak majd foglalkoztatni a jö­vőben. így hamarosan megszer­vezik Hatvanban a faipari szak­munkásképző tanfolyamot, amely minden bizonnyal már eredményes lesz. Egy boldogi betéti társaság malmot tervez építeni, s már jelezte igényét ma­lomipari szakemberek foglal­koztatására. A tavaly megszervezett nőiru­ha-készítő átképző tanfolyamon végzettek el tudtak helyezkedni Hatvan környékén, s továbbra is keresnek ilyen képzettséggel rendelkezőket. A hatvani kiren­deltség fölvette a kapcsolatot a selypi szakmunkásképző inté­zettel, s a közeljövőben ismét szerveznek ebben a szakmában átképző tanfolyamot. Jelenleg még tart a szobafestő-mázoló és a villanyszerelő, villamosipari karbantartó kurzus. Többen végzik az átképzőt az épületipari karbantartó szakmában, s ötven százalékuknak tudnak munkát ajánlani majd külföldre. A kis gimnazisták a napokban vizsgáztak (Fotó: Gál Gábor) Félúton egy hatvani kísérlet Másként, mást tanulnak Hatvanban a Kodály Zoltán Általános Iskola törekvéseit évek óta figyelemmel kíséri a megyei pedagü rsadalom. Az intézmény­ben — úttörő módon — először Ya.„.iM.oztak a Zsolnai-módszer következetes adaptációjára, tavaly pedig úgy döntöttek, hogy meg­változtatják az iskolaszerkezetüket, s megpróbálkoznak a 12 osztá­lyos tanítási modell bevezetésével. Korábban is adtunk már hírt az itteni gyakorlat sikeréről. A legutóbbi látogatásunkkor pedig arról tudtunk meg többet, hogy miként vélekednek a tanárok és a diákok az első kísérleti esztendő fél évében, túl a „vizsgaidőszakon”. Réz Ferenc, az iskola igazgató­ja először a dilemmákat osztja meg velünk. — Amolyan átmeneti idősza­kot élünk most, hiszen a Zsolnai­program — az értékközvetítő és képességfejlesztő pedagógiai program — szerint tanuló diákja­ink jelenleg az ötödik osztálynál tartanak, a hagyományos módon tanulók pedig tavaly választhat­tak először a nyolc-, illetve a ti­zenkét osztályos lehetőség kö­zül. — A megyében alig hallani ilyen kezdeményezésről. Mit kí­nál a hatosztályos gimnázium? — A lényeg az, hogy itt is a ké­pességfejlesztésen és az érték- közvetítésen van a hangsúly. Azok a diákok választhatják, vá­lasztották ezt, akik ebben az in­tézményben szeretnének marad­ni, azaz: itt akarnak tovább ta­nulni. Kedvező lehetőség ez azoknak a gyerekeknek is, akik még nem tudták eldönteni: mi­hez kezdenek a nyolc osztály el­végzése után. Ezt azért hangsú­lyozom, mert a rendszer lényegé­hez tartozik a rugalmasság is: a nyolcadik osztály után szabadon választhatnak a szülők és a diá­kok, hogy maradnak-e a követ­kező négy évben, illetve valami­lyen középiskolában folytatják a tanulmányaikat. — Mit nyújt az iskola az utolsó két esztendőben? — Ekkor két csoporttá ala­kulnak. Az egyikbe azok kerül­nek, akik felsőfokú intézmény­ben szeretnék folytatni tanulmá­nyaikat, s ezért intenzív egyete­mi, illetve főiskolai felkészítést kapnak, és több óraszámban ta­nulnak idegen nyelvet. A másik csoportban azoknak nyújtunk segítséget, akik inkább szakmát szeretnének tanulni. — Úgy hallottuk, ebben az is­kolatípusban a tanítás rendszere is más... — Pcl egésznek az az alapja, hogy megpróbáltuk összedol­gozni a középiskolás, illetve az általános iskolás tananyagrend­szert, s ezt olyan tantárgyakkal kiegészíteni, amelyek a hagyo­mányoshoz képest egyéb értéke­ket is közvetítenek, s főleg a tan­tárgyközi kapcsolatok rendszer- szemléletét építik. Gondolok itt a néprajz, az emberismeret, a sze- xuálkultúra, a számítástechnika, vagy például az illemtan-okta­tásra. Az anyanyelvet a Nyelvi, Irodalmi, Kommunikációs prog­ram alapján tanulják a gyerekek. A másik fontos szempont az ok­tatásban az úgynevezett „epo­cha-rendszer” alkalmazása. — Mit takar ez az elnevezés? — A lényeg az, hogy egész év­ben bizonyos tantárgyakat nem hetente elosztva, hanem folya­matosan tanulnak. Tehát törté­nelmet, biológiát, illetve kémiát nem heti egy-két órában, hanem két hónapig folyamatosan tanul­nak. Ezzel az a célunk, hogy egy- egy tárgyban jobban el tudjanak mélyülni, illetve képesek legye­nek témakörökben gondolkodni a diákjaink. Ez egyelőre kísérleti jelleggel folyik. Már most is akadnak pártolói, illetve ellenzői a módszernek. Előnye, hogy a tanulás nem csupán adatgyűjtés, hanem szemléletformáló folya­mat, hátránya, hogy néhány gye­reknek ez nagy megterhelést je­lent. Többévi tapasztalat feldol­gozása után ítélhetjük csak meg a módszer eredményességét. — Úgy tudom, hogy ez a hat- osztályos gimnázium nemcsak az itt tanuló gyerekek számára le­hetőség... — Valóban. A megyéből is várunk jelentkezőket, igaz, csak korlátozott számban. Felvételi vizsga után alakul ki a jövő tanév osztályainak összetétele. A beszélgetést követően hete­dikeseket, azaz a gimnázium „el­sőseit” kérdezzük az eddigi ta­pasztalatokról. Elégedetten je­lentik, hogy túl vannak az első félévi vizsgákon, amelyek nem kötelezőek. Aki vállalkozik rá, az tételeket dolgoz ki az adott tantárgyakból. Büszkén sorolják az átlagos iskolában hírből sem ismert tárgyakat, köztük a nép­táncot, néprajzot, színjátszást, sakk-ismeretet, zenetörténetet, és még sorolhatnám. Tegnap épp emberismeretből vizsgáztak. — Igaz, sokat kell tanulni, de megéri — mondja az egyik fiú. — Rengeteg olyan dolgot isme­rünk, amit más iskolákban nem tanulnak. Nos, kedves olvasó! Ennyit nyújt dióhéjban a Kodály Zoltán hatosztályos gimnázium. Pálya- választás előtt talán nem érdek- telen. Barta Katalin Kiállítás a Hatvány Lajos Múzeumban A város régmúltját bemutató kiállítást április közepéig láthat­ják az érdeklődők a Hatvány Lajos Múzeumban. (Fotó: Perl Márton) Hat wan Óvodai farsang ( Tudósítónktól) Farsangi összejövetelt tartot­tak a napokban a hatvani Balassi Bálint úti napközi otthonos óvo­dában, amelyen Gyarmati Zsolt és felesége — salgótarjáni mű­vészházaspár — színvonalas mű­sort adott a kicsiknek. Az emlí­tett óvoda egyébként a város leg­fiatalabb gyermekintézménye: decemberben ünnepelte fennál­lásának tizedik évfordulóját. Az épület birtokbavétele után műszaki hibák sorozatával kel­lett szembenézniük az itt dolgo­zóknak, ám ezeket a szülők, a patronáló szervek segítségével sikerült kijavítani. Az intézmény átadásától 1990-ig 2 millió 582 ezer forint értékű társadalmi munkát végezlek közösen. Töb­bek között mintegy félmillió fo­rint értékben egy pancsolóme­dencét is építettek a gyerekek­nek. Az óvodába száznégy kisgye­reket, közülük az idén harminc­négy tanköteles. A szülői mun­kaközösség sok segítséget nyújt a rendezvényekhez, így a farsang­hoz is. Március 15-ét például a Kodály Zoltán AItalános Iskolá­val közösen ünnepük meg az idén. Szűcs Ferenc Jfcrvéíh JfUháttj uteza,

Next

/
Thumbnails
Contents