Heves Megyei Hírlap, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-03 / 28. szám
2, VILÁGTÜKÖR - HIRDETÉS HÍRLAP, 1993. február 3., szerda Véres összecsapások Zaire-ban „Vészterhes” nyugalom tapasztalható Kinshasában, Zaire fővárosában — jelentették vasárnapról hétfőre virradóra a hír- ügynökségek. Kinshasában az elmúlt napokban a katonai lázadást követő véres összecsapások legkevesebb 60 ember halálát okozták, de emberjogi szervezetek közlése szerint nem kizárt, hogy az áldozatok száma a 100- at is eléri. Kommunisták tüntetése Szevasztopolban Ukrajnában, a krími Szevasz- topol kikötővárosban mintegy négyezer kommunista tüntetett a héten. Mint a Reuter újságírók elmondására hivatkozva jelentette, a megmozdulás résztvevői tiltakoztak a kormány liberális gazdasági reformjai ellen, és a Szovjetunió helyreállítását követelték. A többségükben idősebb emberekből álló tüntetők azzal vádolták Leonyid Kucsma ukrán miniszterelnököt, hogy restaurálni akarja a tőkés rendszert. Bosznia: önkéntesek Bulgáriából Bolgár önkéntesek harcolnak a szerbek oldalán Boszniában — állítja az Európai Muzulmán Szövetség Végrehajtó Irodája. A Kontinent című szófiai napilap szerint Nedim Gendzsev, a volt bolgár főmufti, aki ideiglenesen látja el e szervezetben a főtitkári tisztet, felszólította a bolgár kormányt, akadályozza meg a bolgár önkéntesek toborzását. Az európai muzulmán szövetség, amelynek létezéséről nem is tudott ez idáig a bolgár közvélemény nagyobbik része, azt állítja, hogy nem is önkéntesekről, hanem zsoldosokról van szó. Az oroszok új parlamentet akarnak Az oroszok inkább új parlamentet, semmint új elnököt sze- retnének választani. Ez derül ki a Vélemény nevű moszkvai közvélemény-kutató intézet felméréséből. A megkérdezettek 44 százaléka az előrehozott új parlamenti választások mellett foglalt állást. Mint ismeretes, a jelenlegi törvényhozás képviselőinek többsége ellenzi Borisz Jelcin elnök reformpolitikáját. Az új választások ellen volt 36 százalék, 20 százalék pedig nem tudott dönteni. Üj ember az AFP élén Lionel Fleuryt, az eddigi vezérigazgató-helyettest választották meg a világ harmadik legnagyobb hírügynöksége, az Agence France Press elnök-vezérigazgatójául. A 47 éves adminisztratív vezető, aki az egyik leghíresebb francia főiskola, az Ecole Normale dAdmistration növendéke volt, de hírközlési-mérnöki diplomának is tulajdonosa, egy időben az AFP műholdas hírközlési rendszerének kiépítését vezette. Apc község jegyzője értesíti a részarányföldtulajdonosokat, hogy a helyi FÖLDKIADÓ Bizottság alakító közgyűlését 1993. február 4-én, du. 14 órai kezdettel tartjuk Apc község Művelődési Házában. (Apc, Petőfi u. 24.) A közgyűlésre szeretettel várunk minden érintett részarányföldtulajdonost. Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésén Garantált kisebbségi jogok Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése új ülésszakának első napján elfogadta azt a javaslatot, hogy az Európai Emberi Jogok Chartájához fűzzenek kiegészítő jegyzőkönyvet a kisebbségek jogainak garantálásáról. A parlamenti közgyűlés által elfogadott tervezet úgy határozza meg a nemzeti kisebbségeket, hogy azok egy adott állam olyan lakosai, akiknek „régi, szilárd és tartós kapcsolatuk van ” az érintett állammal, vagyis őshonosak. Nem tartoznak a kisebbségek körébe, viszont a jelenlegi bevándorlások következtében kialakult közösségek. Minden személynek szabadon választott joga, hogy a kisebbséghez tartozónak vallja magát— állapítja meg a kiegészítőjegyzőkönyv tervezete. A kisebbségek garantáltjogai közé tartozik a dokumentum szerint az anyanyelv szabad használata, az anyanyelven történő oktatás joga. Ugyancsak biztosított jog a szabad társulás, szervezkedés, illetve a saját politikai pártok létrehozása. A kisebbségnek jogában áll az, hogy szabadon és akadályok nélkül tartson fenn kapcsolatot más államokban élő azonos közösségekkel— vagyis adott esetben azzal az országgal is, amelynek népe etnikailag azonos a kisebbséggel. Leszögezi végül a kiegészítő jegyzőkönyvnek a parlamenti közgyűlés által elfogadott tervezete, hogy azokban a körzetekben, ahol a kisebbséghez tartozó állampolgárok jelentik a lakosság többségét, joguk van helyi közigazgatási autonómiára, illetve különleges státusra. „Nem a legkellemesebb magyar politikusnak lenni” Antall-interjú a Financial Timesban Antall Józsefet jobban el lehet képzelni tollal vagy tanári krétával, mint karddal a kezében, de a magyar miniszterelnök kemény politikai bajvívónak bizonyult, amikor az MDF kongresszusán visszafordította a jobboldal megállíthatatlannak látszó előretörését — írta hétfőn a tekintélyes Financial Timesban Nick Denton budapesti tudósító, az Antall Józseffel készített interjúja bevezetőjében. — Magyarország új demokráciájának stabilitására és integritására fölesküdtem, és az életemet adom érte — idézte a brit lap tudósítója a miniszterelnököt. Határozottságot ígért a fajgyűlölő retorika és a nyomábankövet- kezhető erőszak ellen. Ha egyszer a szavakat tettek követik, akkor míg szavakat ejtenek ki, a szavak ellen kell kiállni, és mikor tettek jönnek, a tettekkel kell szembeszállni — mondta. Az ellenzék azt kérdezi, miért nem lépett föl már a nyáron Csurka István ellen? — Mikor kell kiállni? Ez itt a kérdés — ismerte el Antall József. Egy közeli tanácsadója szerint a vonakodás oka az volt, hogy Csurkára ugyan nincs szükségük, de szükségük van a lakosság Csurkát támogató 5-10 százalékának támogatására — tette hozzá a tudósító. Mondják, hogy Antall osztja Csurka sok előítéletét, különösen az újságírók és a kommunisták ellen. — Van egy határ, amelyet nem lehet átlépni — szögezte le a kormányfő. — Semmi sem sikerülhet, nincs igazság, nincs jóvátétel (a kommunisták kisajátította javakért), nincs gazdasági növekedés, nincs semmi, ha nincs egyensúly — magyarázta. Antall békítő felfogásának előnyei jól láthatók Magyarországon, a lakosság mind többre becsüli a stabilitást, és a kormányfő nemzetközi tekintélye is nő, hiszen ő a leghosszabb ideje hivatalban lévő miniszterelnök a térségben. De ha Antall az a kivétel, amely erősíti a szabályt a kelet-európai politikusok között, akkor ez részben azért is van, mert a magyar kommunista rendszer egyedülállóan liberális volt legalább kései éveiben — írta a Financial Times tudósítója. Antall József sokat gondolkodik az európai integráción. — Ez olyan, mint a hazafiság: igenis létezik európai identitás. Európa annyiban Európa, amennyiben egyéni identitással rendelkező nemzetekből áll — mondta. Európai integrációs elkötelezettsége miatt különösen fáj neki az, amit a Nyugat árulásának lát. — Magyarország becsapottnak érezte magát — mondja. Fölemlítette, hogy a Nyugat elvette az ország területének kétharmadát, majd odadobta az országot a szovjet megszállásnak 1945-ben és 1956-ban, most pedig nem törődik a Kelet-Európábán küszködő demokráciákkal. Különösen elkeserítőnek találja a jugoszláviai háború határozatlan és összevissza nyugati kezelésmódját. Ez idegesíti a magyarokat, mert 400 ezer magyart fenyeget az etnikai tisztogatás a Vajdaságban, és a 2 millió romániai és a 600 ezer szlovákiai magyar is a feszültség gyújtópontjába került. Antall szerint a Nyugatnak nemcsak erkölcsi ókból, hanem puszta önérdekből is törődnie kell Kelet-Európával. — Nem véletlen, hogy mindkét világháború ebben a térségben tört ki, Szarajevótól Danzigig. Ez a mindig elhanyagolt térség pontosan a veszélyzóna — mondta a kormányfő. A Financial Times tudósítója szerint „ez a borús jövőkép is táplálja a miniszterelnök mely és nagyon magyar pesszimizmusát”. — Nem a legkellemesebb dolog magyar politikusnak lenni— nyilatkozta Antall József. Izrael visszaengedi a kitoloncoltak negyedét Az izraeli kormány hétfő esti rendkívüli ülésén egyhangúlag úgy határozott, hogy — egy Washingtonnal kötött megállapodás keretében — visszaengedi a decemberben Libanonba toloncolt több mint négyszáz palesztin körülbelül egynegyedét, mintegy 100 embert — közölték a kabinetülés után. Jichak Rabin kormányfő két nap alatt két ízben találkozott William Harroppal, az Egyesült Államok tel-avivi nagykövetével, hogy az egyezséget megkössék. Az ellentétel amerikai részről — mint Amnon Rubinstein energiaügyi miniszter fogalmazott — az Egyesült Államok támogatása, vagyis az, hogy Washington az ENSZ-ben megvétóz bármilyen Izrael-ellenes szankcióra tett javaslatot. A kérdésre, mi történik akkor, ha az izraeli döntést az érintett palesztinok nem fogadják el, izraeli részről közölték: a megállapodás a zsidó állam és Amerika között született, más felet nem vontak be. A kormány döntése szerint a libanoni „senki földjén” maradó kitoloncoltak „száműzetésének” időtartamát az eredetinek a felére csökkentik. A kitoloncoláskor két évben jelölték meg a büntetőintézkedés maximális tartamát. Az izraeli televízió azt jelentette, hogy az elvben napokon belül visszatérő palesztinok visz- szanyerik kitoloncolás előtti státusukat. Többségük — tette hozzá a tévé — börtönben, vagy kihallgatás alatt volt, vagy pedig vizsgálatot folytattak ellenük. Hanan Asravi, az Izraellel béketárgyalásokat folytató palesztin küldöttség szóvivője — már a jeruzsálemi kormánydöntést kommentálva — leszögezte, hogy palesztin részről az összes kitoloncolt azonnali visszaenge- dését követelő ENSZ BT-hatá- rozat végrehajtása a kívánalom. Az izraeli jobboldali ellenzéki Nemzeti Vallásos Párt szégyenletes kapitulálásnak nevezte a Rabin-kormány elhatározását. A palesztinok nem fogadják el az engedményt Az Izraelből kiutasított palesztinok kedden „ határozottan ” visszautasították az izraeli kormány engedményét, amelynek értelmében százan hazatérhetnének közülük. A dél-libanoni senki földjén táborozó palesztinok szóvivője azzal támasztotta alá álláspontjukat, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának 799-es határozata értelmében kivétel nélkül mindannyiukat vissza kell engedni otthonukba. Több az pár grammnál A KNDK — amint az ismeretes — 1985-ben csatlakozott az atomfegyverek továbbterjedését tiltó egyezményhez, de a szerződéssel járó ellenőrzésnek csak 1992 végén vetette alá magát. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) szakértőinek egyre gyakoribb helyszíni vizsgálatai alapján merült fel a gyanú, hogy Eszak-Korea többel rendelkezik az atomfegyver előállításához alkalmas plutóniumból, mint az a néhány gramm, amelyet bevall. KONZERVGYÁR pályázatot hirdet MARKETING OSZTÁLYVEZETŐI állás betöltésére Feladata lesz: a piaci információk megszerzése mellett rövid és hosszú távú marketingterv kidolgozása, szervezése és irányítása, valamint a reklám-propaganda munka szervezése és irányítása, GLOBUS márka karbantartása. 30-35 éves, újra fogékony, angolul vagy németül beszélő, felsőfokú szakirányú végzettségű szakembert keresünk, aki a marketing területén tapasztalatokat szerzett, és vezetői gyakorlata is van. Élelmiszeripari vagy kereskedelmi területen szerzett gyakorlat előnyt jelent. Ha szeret hosszabb távon előre gondolkodni, képes összetett feladatokat egységben látni, kedvet érez magas színvonalú csapat tagjaként alkotó munkát végezni, akkor ez az Ön lehetősége. márka sikere az Ön sikerét jelenti. Kérjük, pályázatát és szakmai önéletrajzát az alábbi címre küldje 1993. február 15-ig: GLOBUS Konzervgyár, Személyügyi, Oktatási és Szociális Ellátási Osztály Budapest, Pf. 21. Ml 4
