Heves Megyei Hírlap, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-20-21 / 43. szám
HÍRLAP, 1993. február 20—21., szombat—vasárnap HEVES ÉS KÖRZETE 5. Jobb lesz a kenyér és a pékáru Megújul a tarnamérai sütőüzem Az új tenki baromfifeldolgozó — kívülről A tenki baromfifeldolgozó hírnevet szerezhet A vállalkozók a jövőért kockáztattak Asszonyok dolgozzák fel az árut Megtorpant a piac Hatvanan kezdték az idei esztendőt a Delta Kft. tarnamérai faipari üzemében. A létszám tizenöt fővel bővült, miután azok a korábbi munkanélküliek, akik az átképző tanfolyamot elvégezték, foglalkoztatáshoz jutottak. Naponta nyolcvan-száz ajtót készítenek. Bár az év elején jól indult az értékesítés, azóta megtorpant a piac. A társaság igyekszik termékeit árucsere útján értékesíteni, főleg a Kelet-, valamint az Eszak-magyarországi Tüzép Vállalatnak. Kistermelőknek ajánlották A hét elején — a polgármesteri hivatal szervezésében — földkiadó bizottságot választottak Hevesen. Az eseménnyel párhuzamosan a Móricz Zsigmond Művelődési Központ előcsarnokában a nádudvari KITE Rt., a helyi áfész és a könyvesboltköz- reműködésével — mezőgazdasági kisgépekből, vetőmagvakból és szakkönyvekből álló kiállítást tartottak. A rendezők ezzel is igyekeztek segítséget nyújtani a részarány-tulajdonosoknak, a már meglevő és a leendő kistermelőknek. A gyógyító energiaátadásról Tegnap este érdekes előadást tartott és beszélgetést folytatott hevesi érdeklődő hallgatóival a mezőkövesdi Kiscsák Róbert re- iki-mester, tanár. Felvázolta azokat a hasznos alapismereteket, amelyeket az energiaátadá- sos gyógymódról tudni kell. Ezzel a rendezvénnyel az igényt igyekeztek felkelteni a hallgatókban, miután egy későbbi időpontban reiki-tanfolyamot szeretnének szervezni a városban. Újból színházbusz Szolnokra A hevesi Színházbarátok köre február 27-én — hétfőn este — újból bérletes előadásra invitálja tagjait Szolnokra, a Szigligeti Színházba. Megtekintik Moliére „Tartuffe” című komédiáját. Az autóbusz délután 5 órakor indul a művelődési központ elől. Breganzéba készülnek... Az elmúlt vasárnap a kora délelőtti szentmisét ismét gitárkísérettel mutatták be Hevesen, a római katolikus templomban. Az egyházi együttes két új darabot is énekelt a szertartáson. Egyébként már az alföldi település olasz testvérvárosába, Breganzéba készülnek, miután meghívást kaptak onnan. Még a nyári itáliai utazásuk előtt — virágvasámap — azt tervezik, hogy eléneklik a Passiót. Tarnabodon — mint sok más, hasonló nagyságú településen — a hetvenes évek elején megszűnt a felső tagozatos általános iskola. A központosítás azonban — legalábbis ebből a szempontból — Legalább két évtizede már annak, hogy a Heves Megyei Sütő- és Édesipari Vállalat üzemet nyitott Tarnamérán. Azóta is fontos szerepet tölt be a térség kenyér- és pékáru-ellátásában. A helyieken kívül onnan kapnak friss termékeket naponta Tarna- zsadány, Tarnabod, Boconád, Zaránk, A latka, Heves, Erk, Tarnaörs és Nagyfüged lakói is. Érthető tehát, hogy az épület és az alkalmazott technológia az elmúlt húsz esztendőben erőteljesen „megkopott”. Ezért a vállalat elhatározta, hogy ezt a fontos üzemét felújítja. A korszerűsítést még tavaly őszzel megkezdte a cég építő és szerelő csoport- ja. Értesülésünk szerint új öltözőket építenek, emellett gépi rekonstrukcióra is sor kerül. KorTenken a négyszáz háztartásból mintegy 300 jelentette be igényét a vezetékes gázra. Ez az arány annak fényében tűnhet még magasabbnak, ha tudjuk: a községben 22 százalékos a munkanélküliségi ráta. Pedig az építkezés még el sem kezdődött, s így várható, hogy azok, akik még nem jelentkeztek — miután a saját szemükkel érzékelik a beruházás „valóságát” —, mégis rászánják magukat. A nagy lelkesedésbe azonban vegyül némi bizonytalanság is: nem tudják ugyanis, hogy a területfejlesztési alapból mikor érkezik meg végre a pénz: három évre 365 millió forintot ígértek a hét község — Erdőtelek, Tenk, Átány, Kömlő, valamint Hevesveze- kény, Tarnaszentmiklós és Pély — által épített vezeték finanszírozására. Ebben a bizonytalan helyzetben — amikor is kudarcot vallott, így az említett községben tavaly szeptembertől — mintegy tízévi szünet után — újból beindult a felső tagozatos oktatás. Mindehhez három szaktanárt állítottak munkába, kettőszerű dagasztót, valamint új kemencét szerelnek fel. Ezek hazai gyártmányúak, amelyek lehetővé teszik, hogy általuk javítsák a kenyér minőségét, és bővítsék a pékáruk választékát. így mód lesz arra is, hogy például kalácsot vagy rozskenyeret is készítsenek. Nem titkolják, hogy a Tamamé- rán már dolgozó magán-sütőüzemmel is fel kívánják venni a versenyt. Az augusztusig felújításra kerülő üzemben — nyolcórás műszakban — harmincezer mázsa terméket gyártanak majd. Bár a munka folyamatosan tart, az üzem egy része jelenleg is működik, ahol rendszeresen készítenek kenyeret és péksüteményeket. így naponta most is szállítanak belőlük a már említett falvakba. nem tudják pontosan, mikor jön a pénz, és ha jön, akkor mennyi — nagyon nehéz előre tervezni. Pedig mindnyájan megkötötték a szerződést az egri Rekord Szövetkezettel, s a tenkiek már nagyon várják a konkrétumokat, hiszen most ők következnének a sorban, arról nem is beszélve, hogy ez egy nagy területen elterülő község, s mintegy öt kilométeres táv behálózásáról volna szó. A hét település gáztársulatot hozott létre, hogy a jövőben közösen lépjenek fel érdekeikért. Az érintettek például mindenképpen szeretnék, ha abból a bizonyos összegből az idén legalább 80 milliót folyósítanának, hiszen az eredeti elképzelések szerint június 15-én már nyomáspróbát tartanának Ten- ken. nek helyben adtak szolgálati lakást, a harmadik pedig Hevesről jár reggelente. A diákok összlét- száma: ötven, s az előrejelzések szerint ez a szám jövőre mindenképpen növekedni fog. A változtatás az iskola bővítését követelte meg: így az elmúlt évben —1,2 millió forintos költséggel — vizesblokkot, szociális létesítményeket és öltözőt hoztak létre. A község megnyert egy pályázatot is, így lehetőség nyílt 150 ezer forintos értékben tornaszerek vásárlására. Az iskolabővítés nem kevés pénzbe került: a másfél milliós állami támogatás mellett kétmillió 160 ezer forint saját erő „bevetésére” is szükség van. Jó hír az is, hogy elkezdődött a tornaszoba építése is, most a tető következik, s ha minden jól megy, tavasszal már ebben a helyiségben játszhatnak a nebulók. A hófehérre meszelt, modern épület az egyik legfiatalabb létesítménynek számít Tenken. A Hevesre vezető főút közelében találni, de az arra járók közül még kevesen tudják, hogy egy új vállalkozás központja. Ä falak mögött fehér köpenyes asszonyok teszik a dolgukat: vágott baromfikat tisztítanak, darabolnak, csomagolnak folyamatosan. Az udvaron, hűtőbe pakolt rekeszekben, szállításra készen tárolják a műanyag fóliába csomagolt árut. A kecskeméti Delta Kft. baromfifeldolgozójában vagyunk. Arató Sándor üzemvezetővel járjuk a helyiségeket, ahol a kézi erő mellett modern technika segíti az itt dolgozó hatvan ember munkáját. — Január 18-án kezdtük meg a próbaüzemet— mondja Arató Sándor. — Azt tervezzük, hogy már a közeljövőben — február végén vagy március elején — megtartjuk a végleges üzembe helyezést. Tenkrol, továbbá Erdőtelekről, Kaiból, Dormánd- ról, Átányból, Hevesről és Füzesabonyból járnak ide dolgozni. A többségük már betanított munkás, néhányan viszont átképzéssel szereznek itt szakmát az Észak-magyarországi Regionális Átképző Központ közreműködésével. Akadnak közöttük olyanok is, akik Kecskemétről, az ottani baromfifeldolgozó vállalattól jöttek át ide. Jómagam is onnan érkeztem, miután a tulajdonosok megbíztak az üzem vezetésével. Vonzó a feladat, új lehetőséget kínál, és nagyszerű alkalmat biztosít arra, hogy az ember kipróbálja szakmai és szervezőképességét. — Honnan szerzik be a nyersanyagot? — Kialakítottunk egy „termeltetési kört” — válaszolja. — Az Egri Baromfikeltető Rt. például meghitelezi a naposcsibét a velünk kapcsolatban álló kistermelőknek, a tápot pedig a Heves Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalattól szerezzük be. Az állatokat azután felvásároljuk, feldolgozzuk, és húsként értékesítjük. így ebből visszafizetjük a hitelt, es a kistermelők a küíönbözetet kapják meg. 77- szacsegéről, Egyekről, Füzesabonyból, Jászapátiból, Tarna- méráról szállítjuk a baromfit. — Van-e piacuk? — Nos, jelenleg Edelénytől Gyöngyösön át Egerig, illetve Budapestig sokfelé szállítunk, de a közeli Jász-Nagykun-Szolnok megyét is ellátjuk áruval, miután háromszáz üzlettel vagyunk kapcsolatban. Természetesen más artnerekkel is igyekszük üzletet ötni. Amennyiben beindul a teljes üzem, akkor naponta 10- 11 ezer csirkét vágunk és dolgozunk fel. Erre az évre három- százmillió forintos árbevételt terveztünk. Azt hiszem, hogy a körülményeket mérlegelve, ez reális célkitűzés, miután ez a méretű feldolgozó a közepes nagyságúak közé tartozik. Úgy látom, lesz jövője, és csekély ráfordítással esetleg exporttermelésre is átalakítható. Azzal tisztában vagyunk, hogy a takarmányárak emelése varható, ezzel számolunk is. Ám mindent igyekszük elkövetni azért, hogy lehetőleg olcsón termeljünk, es megfelelő árakon értékesítsük termékeinket. A jelenlegi helyzetben azonban mindössze csak egy hétre, netán egy hónapra ütemezhetjük előre a szállításokat. Közben bekapcsolódik a beszélgetésbe az egyik tulajdonos, id. Bakos József is. Huszonhárom esztendeje el itt Tenken, villanyszerelő vállalkozó. — A Delta Kft.-t a gépész fiammal közösen alapítottuk kecskeméti és tenki telephellyel — idézi fel a közelmúltat. — Élsősorban építőipari tevékenységgel foglalkozunk, az említett két helyen százötven ember dolgozik. Ézek többsége kőműves, ács, lakatos, villany- és vízvezeték-szerelő, burkoló, hogy csak a főbb szakmákat említsem. — Kicsit meglepő, hogy Tenken baromfifeldolgozót létesítettek... — A fiam elgondolása volt ez, miután korábban Szegeden újítottak fel egy hasonló üzemet. Megtetszett neki, sokat töprengtünk rajta, aztán belevágtunk. Kétségtelen, nagy kockázatot vállaltunk vele, de arra gondoltunk, hogy ezzel az élelmiszer- ipari tevékenységgel a jövőt szoláljuk. Az üzem nyolcvanmillió- a került: húszat saját forrásainkból adtunk össze, a többit rengeteg utánajárással a kecskeméti OTP Banktól, hitel formájában szereztük meg. Emellé munkahelyteremtésre kaptunk egy bizonyos összeget a Heves Megyei Munkaügyi Központtól is. Mindent egybevetve, tavaly kora tavasszal kezdtük el itt az építkezést, saját kivitelezésben. Előrebocsátom, hogy ezen a helyen korábban egy félkész ipartelepünk volt. Azt alakítottuk át baromfifeldolgozónak. A tervezésben a kecskeméti „Technoplan” csoport volt a segítségünkre, a technológiát pedig az ugyancsak kecskeméti székhelyű „Titán Betéti Társaság” készítette. További terveink vannak, miután itt a szomszédban alakítjuk ki azt az ipartelepünket, ahol további 40-50 embernek kívánunk még az idén munkahelyet teremteni. A baromfifeldolgozóba pedig még legalább húsz embernek biztosítunk munkát, az ÉRÁK bevonásával. — Ön nemcsak vállalkozó Tenken, hanem a helyi képviselőtestülettagja is. Milyen tervei vannak a falu további fejlesztésére? — Miután községünknek kedvező a földrajzi helyzete, így ezt még jobban szeretnénk kihasználni a jövőben. Ezért mint vállalkozó, a fiammal együtt építjük az önkormányzat megbízásából az új egészségügyi központot, valamint a hevesi takarékszövetkezet fiókját. A következő három évben pedig vegyes áruházat és üzemanyagkutat is létesítünk. Ezekkel is igyekszünk az itt lakók segítségére lenni, hogy mindent helyben megvásárolhassanak, és ne kelljen máshová utazniuk. Mentusz Károly Épül a tornaszoba (Fotó: Gál Gábor) Ellenőrzik az előhűtésre kerülő termék súlyát (h.) Iskolafelújítás Tarnabodon A hivatal felhívása Közterületen jármüveket tárolni: tilos... Heves utcáin immár mindenki olvashatja a polgármesteri hivatal felhívását, amely a gépjárművezetőkhöz szól. A város vezetése arra figyelmezteti a polgárokat, hogy egy két és fél évvel ezelőtt életbe lépett rendelet alapján a járműveket a közterületen nem tárolhatja senki. Ezért arra kérik őket, hogy azokat telephelyen helyezzék el. Aki viszont ezt a rendeletet megszegi, az szabálysértést követ el, ugyanis közlekedési szolgáltatáshoz használt jármű — egy-két esetet kivéve — közúton vagy közterületen nem tárolható, s az az üzembentartó, aki az említett tevékenységhez tíznél több járművet használ, azokat telephelyen köteles tárolni. A kivételek között szerepel: ha 3500 kilogrammnál nagyobb tömegű gépkocsival végzik ezt a szolgáltatást, akkor azt a járművet közúton és közterületen is tárolhatják. Más esetekben feltétlenül szükségeltetik a közterület-használati engedély. Fontos tudni azt is, hogy a rendelet betartását március 1 -jétőlrendszeresen ellenőrzik majd a közterület-felügyelet munkatársai. Várják a támogatást Vezetékes gáz: óriási az érdeklődés Hét község társulása
