Heves Megyei Hírlap, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-19 / 42. szám

HÍRLAP, 1993. február 19., péntek SPORT 15. NB-s eredmények Újrázott az Agria Az Egri Tanép kosarasai egyetlen ponttal maradtak alul a Közgazdasági Egyetem pályá­ján. Az Agria Bútorgyár NB I. felé kacsintgató tekézői mind ha­tározottabb léptekkel haladnak céljuk elérése felé. A Mezőtúr fölött aratott nagy fontosságú győzelem után Hódmezővásár­helyen újráztak a listavezető eg­riek. Az Egri Zöldértnek már nem sikerült ilyen jól a hétvége, hiszen Egerben is vereséget szenvedtek a Tiszakécskétől. Kosárlabda Közgazdasági Egyetem — Egri Tanép 90-89 (54-43) NB Il-es férfimérkőzés, Bu­dapest, 100 néző. V.: Szász, dr. Galambos. Tanép: Káló 5, NÁDAI 22, Feledy 4, Széphegyi 9, SIPEK1 23. Cs.: Molnár J. 14, Ringer 12. Edző: Káló László és Komenczy Lajos. Az első percekben egyik csa­pat sem tudott komolyabb előnyre szert tenni, de a félidő végére elhúztak a hazaiak. A szünet után fokozatosan feljött a Tanép, ám mindhiába, mert az egyetemistáknak négy másod­perccel a lefújás előtt sikerült megszerezniük a győztes kosa­rat. Nyíregyháza — Egri TK 62-61 (29-26) NB Il-es női mérkőzés, Nyír­egyháza, 100 néző. V.: Drahos, Vígh. ETK: Nagypál 12, LŐCSEI 24, Czúder 10, Magyar 10, Ko­vács 2. Cs.: Szálkái 3, Szabó, Sí­pos. Edző: Kovács Gyula. Végig szoros mérkőzésen az egri főiskolás lányok balszeren­csés körülmények között szen­vedtek minimális arányú veresé­get. Teke Hódgép — Agria Bútorgyár 1- 7 (2864-2955) NB Il-es mérkőzés, Hódme­zővásárhely. Agria: Mester 510, Zsíros 495, Vass 484, Tóth L. 438, Kádár 499, Jéger 529 fa. A rossz talajú aszfaltpályán az éllovas egriek maguk sem számí­tottak ilyen nagyarányú győze­lemre. Arra meg pláne nem, hogy a 3-as és 4-es pályán új csú­csot érnek el, és csapatban is fe­lülmúlják 65 fával az eddigi leg­jobb eredményt. Vasárnap 10 órakor helyi rangadót vív Eger­ben az Agria Bútorgyár és a Zöldért gárdája. Egri Zöldért — Tiszakécske 2- 6 (2887-3017) NB Il-es mérkőzés, Eger. Zöldért: Molnár Gy. 513, Mol­nár A. 527, Molnár D. 459, Si­mon 473, Pál 468, Gál 447 fa. Jól kezdtek a zöldértesek, hi­szen az első párnál már 60 fás előnyhöz jutottak. Később azon­ban érthetetlenül leblokkolt a csapat, és a vendégek állva hagy­ták őket. A pénzhiány miatt szóba sem jöhet a sportlétesítmények kor­szerűsítése, pedig — említette meg az atlétikai szövetség elnöke — Romániában például nincs egyetlen olyan futópálya sem, amely megfelelne a nemzetközi normáknak. A szövetség ezért kénytelen volt lemondani a Balkán Játékok megrendezéséről, és' ugyanezzel magyarázható, hogy külföldi at­léták nem szívesen fogadnak el romániai meghívásokat. Balázs Jolán ellenpéldaként említette, hogy Lengyelország Zakopané­ban országos edzőtábort létesí­tett, Magyarország pedig 1 milli­árd forintos beruházással kor­szerűsíti a Népstadion és Intéz­ményeit. A román sportvezetés az álla­mi költségvetés elapadása miatt szorgalmazza erőteljesen a szponzor-törvényt, amely lehe­tővé tenné, hogy a sportmozga­lom támogatására fordított ösz- szegeket a vállalatok levonják adójukból. Távol a világversenyektől? Pénzhiányban szenved a román sport Ha van néhány perce, jöjjön el... Együtt az uszodáért Holnap nyolc órától az egri körcsarnok egy — re­mélhetőleg tömeges — de­monstráció színhelye lesz, amelynek célja, hogy ráirá­nyítsa a figyelmet a fedett uszoda építésének fontossá­gára. A Sportlétesítmények Igazgatósaga által szerve­zett Sportolók báljára nem­csak az ismert sportolók, a városi képviselő-testület tagjai és tőkeerős cégek képviselői hivatalosak, ha­nem mindenki, aki magáé­nak érzi ezt az ügyet. Ha van néhány perce, j öjjön el a bál­ra... Első: a Siroki Vasas A Siroki Vasas és az Egri Len­dület szervezésében focifarsan­got rendeztek Sírokban. A torna döntőjében a siroki csapat kapu­suk, az örökifjú id. Bató László vezetésével két vállra fektette a tarnaörsi gárdát. Az eredmé­nyek: Tarnaörs — Tápiószecső 4-2, Egri Lendület — Sírok 0-0, Tarnaörs — Egri lendület 5-2, Tápiószecső — Sírok 0-3, Egri Lendület — Tápiószecső 3-2, Sí­rok —Tarnaörs 2-1. A torna vég­eredménye: 1. Sirok (id. Bató, Lipták, Szakái, Szabó, Zrupkó, Bánik, Várkonyi, Varga), 2. Tar­naörs, 3. Egri Lendület. A legjobb kapus diját a siroki id. Bató Lászlóvehette át. A gól­király a tarnaörsi Agócs Tibor lett. Maradona: hazája legjobbja Szerdán Buenos Airesben nagy ünnepséget rendeztek ab­ból az alkalomból, hogy az Ar­gentin Labdarúgó Szövetség február 21-én ünnepli alapításá­nak 100. évfordulóját. A díszva­csorán, amelyen részt vett Joao Havelange es Sepp Blatter, a nemzetközi szövetség elnöke, il­letve főtitkára is, „megkoronáz­ták” a világbajnok Diego Mara- donát, a spanyol FC Sevilla ide­genlégiósat, mint az ország lab­darúgásának legjobb játékosát. Ugyancsak elismerésben ré­szesítették a világbajnoki címet szerzett válogatott egykori szö­vetségi kapitányait, Cesar Me- nottit (Argentína, 1978) és Car­los Bilardót (Mexikó, 1986). A sensei vezetésével Kyokushin kezdőknek Estéről estére a Szilágyi-gimnáziumban tartják foglalkozásaikat a karatézók Új csoportot szervez megyénk legismertebb ka­ratemestere, az egri Borza József. Hétfőnként és szerdánként este nyolc órától várja mindazokat, akik szeretnének betekintést kapni a kyokushin rej­telmeibe. Két hónapig ingyenese foglalkozás, s aki­nek megtetszik a karate ezen ága, folytathatja a fel­készülést. A sensei a Szilágyi-gimnázium tornater­mében (Ifjúság utca 2.) tartja az edzéseket, és terve­zi, hogy a közeljövőben az utcai küzdelemre is meg­tanítja a tréningjeire jelentkező fiatalokat és idő­sebbeket. (Fotó: Szántó György) Samaranch a jugoszláv sportolókért Juan Antonio Samaranch, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság spanyol elnöke szeretné, ha a ju­goszláv sportolók indulhatnának az év rangos nemzetközi verse­nyein — mondta az egyik szóvivő a Lausanne-ban megtartott ta­nácskozás után, amelyen a NOB és a Jugoszláv Olimpiai Bizott­ság vezetői vettek részt. A jugoszláv színek képviselőit az ENSZ Biztonsági Tanácsa ta­valy májusban eltiltotta a nem­zetközi versenyeken való részvé­teltől. Azóta az ország sportolói legfeljebb csak egyéni induló­ként szerepelhetnek a különbö­ző nemzetközi erőpróbákon. Juan Antonio Samaranch a ta­nácskozáson ígéretet tett a dele­gációnak (ennek vezetője Alek- sandar Bakocevic, az olimpiai bizottság elnöke volt): üzenetet küld a francia és az amerikai olimpiai bizottságnak, továbbá a Nemzetközi Amatőr Atlétikai Szövetségnek, hogy engedélyez­zék a jugoszláv sportolók részvé­telét a júniusi Mediterrán Játé­kokon, a nyári Universiadén, va­lamint a márciusi fedett pályás atlétikai világbajnokságon. A NOB elnöke ugyanakkor az ENSZ Biztonsági Tanácsának il­letékeseihez is fordul, kérvén őket, hogy ebben az ügyben ta­lálják meg a legkedvezőbb meg­oldást. * Uj szabályok a vízilabdában? Mintha nem is tudná a város... Közel húsz éve, hogy megve­tették a lábukat a gyöngyösi röp- labdások az NB II-ben. Ma már persze sok az új név, a mai csapat a nyolc esztendeje aranyérmet nyert ifjúsági gárdából alakult ki. Izsvák Zsolt csapatkapitányt ar­ról faggattam, hogy is fest a jelen. — A helyzetünk lehetne jobb is a bajnokságban, hiszen a tize­dik helynél jóval többre képes ez a társaság. Tudni kell, hogy mindannyian a munka mellett, mindenféle kedvezmény nélkül sportolunk, már aki egyáltalán le tud járni az edzésekre. így csak egy középcsapat válhatott belő­lünk, kiesési gondjaink nincse­nek, de attól sem kell tartani, hogy bajnokok leszünk. — Általában hogyan áll fel a csapat? — Száraz, Simon, Urbányi, Szoboszlai képviselik a tapasz­taltabb korosztályt, míg Farkas M., Farkas L., Szaponár és jóma­gam a fiatalabb generációt. Ács István edző irányításával készü­lünk a mérkőzésekre. — Mit lehet elmondani az utánpótlásról? — Vannak tehetséges fiatalok egy páran, így a már említett Sza­ponár, Medveczki, Tóth, Nyitrai, de a bőség zavarával azért nem küzdünk. Néha kifejezetten úgy tűnik, a város nem is tudja, hogy van Gyöngyösön egy NB Il-es röplabdacsapat. Pedig mi min­dent megteszünk a röplabda népszerűsítéséért. Itt van példá­ul a nyári strandröplabda-kupa, amit az idén elhunyt csapattár­sunk, Galbicska Tamás emléké­re rendezünk meg. De említhet­ném a Szüreti-kupát is, amelyen az NB-s együttesek mellett a leg­utóbb részt vett a magyar öregfi- úk-válogatott is. Augusztusban, ha minden úgy alakul, szeret­nénk újra megrendezni, és női csapatokat is meghívni. — Mi okozza a legtöbb feltö­rést mostanában ? — Mint majd’ mindenhol, ná­lunk is a pénzszűke a legnagyobb probléma. Pedig már jóformán mi fizetünk azért, hogy játszhas­sunk, már minden korábban lé­tező kedvezményről lemond­tunk. Tavaly 500 ezer forint volt a tervezett költségvetés, végül kénytelenek voltunk 284 ezerből kijönni, így maradhattunk tal­pon. Idén a város hatmilliót oszt szét a 22 sportegyesület között. A GYSE betervezett 7,5 millió­jából a röplabda-szakosztályt csupán hat százalék illeti meg. Vannak segítőkész emberek is, szerencsére. A Vak Bottyán szakközépiskola már évek óta ad otthont edzéseinknek, mérkőzé­seinknek, köszönhető mindez Szabó Gyula igazgató úrnak. Több-kevesebb pénzzel segít a Mátra-Haider Kft., a Korrekt- rans kőbányai sört értékesítő kft., az Aktíva és az Ernőkombi. Mindez arra elegendő, hogy egyik napról a másikra létezni tudjunk. Jellemző, hogy már tíz éve annak, hogy új szerelést kap­tunk, és a saját pénzünkön uta­zunk egy-egy meghívásos kupá­ra. — Mi hajt mégis benneteket? — Nem akarok közhelyeket pufogtatni, de mást nem mond­hatok: szeretjük a röplabdát, és szeretnénk, ha minél többen tar­toznának Gyöngyösön is ebbe a táborba. Juhász Péter Szenior-atlétika Fekete ötszörös bajnok Időről időre minden sportágra ráfér a renoválás, vagyis a szabá­lyok hozzáigazítása az új körül­ményekhez. Már ha megérett a helyzet a módosításra, s az újító szándékból fakadó elképzelések valóban életképesek. A pólós „pudingnak” is az „evés” a pró­bája, magyarán: hiteles véle­ményt akkor lehet formálni, ha a szabálymódosítási ötletek he­lyességét a gyakorlat bizonyítja. Ilyen megközelítésből indították el próbaútjára a legfrissebb vízi- labdás reformtervet az eleve „pudingnak” szánt újdonsült kontinentális kupasorozaton, a LEN-kupában. Ám sajátságos módon a javaslatok visszhangja korántsem kedvező, a módosítá­sokat a játékosok, az edzők, az újságírók többségükben rosszal­lóan fogadták. — Nem értem a fanyalgást! — bocsátotta előre az MTI munka­társának nyilatkozva a magyar vízilabdázás világszerte ismert és elismert diplomatája, dr. Sala­mon Ferenc, aki tagja mind a LEN, mind a Nemzetközi Úszó Szövetség, a FINA pólós szakbi­zottságának. — A LEN-kupa ugyanis nem azért van, hogy a ví- zilabdásoknak — ha tetszik, ha nem alapon — a nyakukba lő­csöljenek értelmetlen új szabá­lyokat. Nem ellenükre, hanem az egyetemes vízilabda érdekében főijük a kísérletezés, s mivel ed­dig alig akadt mód új elgondolá­sok gyakorlati kipróbálására, örülni kellene, hogy e lehetőség adott az eleve ilyen céllal életre hívott LEN Trophyval... — Ez azt jelenti, egyetért az­zal, hogy a két méter helyett a ka­putól négy méterre legyen a „les­határ”, s hogy a kiállított játékos helyett azonnal visszatérhessen egy másik, amint azt a reforme­rek elképzelik? — Amikor azt mondom, hogy nagyon pozitívak a torna eddigi tapasztalatai, egyben azt is hoz­záteszem, hogy éppen a LEN- kupa tanulságai alapján tartom érdemesnek a kísérleti, bevezet­ni szándékozott szabálymódosí­tások továbbgondolását. Ha a magyar szövetség is támogatólag áldását adja, akkor azt az állás­pontot fogom képviselni a nyári sheffieldi Európa-bajnokság alatt tartandó szakbizottsági ülé­sen, ahol a LEN-kupa egészét értékeljük, hogy szükség van a fi­nomításra. A 4 méteres szabály ötlete nem igazán tűnik sikeres­nek, de azt hiszem, meg lehetne próbálni a határt 3 méterre hoz­ni, ott ugyanis már ismét gólve­szélyes a center, tehát nem veszne el az eredményes támadás lehető­sége, jelentősége sem, s nem ala­kulna át állóháborúvá a mérkő­zés, ahol az dönti el a csata kime­netelét, hogy melyik oldalon van több, messziről is hatásosan lövő játékos. — Az azonnali csere gondola­ta jó, de ez a módosítás is rejt problémákat magában — foly­tatta Salamon doktor. — Minde­nekelőtt azzal, hogy odavész a kiállításból fakadó előny, a vét­kes csapatát semmi hátrány nem éri szabálytalankodó játékosá­nak kiküldése miatt. Viszont, hogy az eredendően jó szándék, a játék gyorsítása megvalósuljon, megint csak az arany középútnál kellene maradni, tehát nem azonnal, s nem is a jelenleg érvé­nyes húsz másodperc, hanem tíz másodperc múlva jöhetne vissza a kiállított pólós helyére a csere. Ez az idő éppen elegendő volna arra, hogy a trükkök kiessenek, s az emberelőny mégiscsak előny legyen. — E két fő szabálymódosítási elképzeléssel a LEN-kupát indí­tották útjára. De akad-e a ma­gyar tarsolyban további ötlet, ami a ma vízilabdájának korsze­rűsítését, s népszerűsítését is szol­gálja? — Hogyne! Szerintem nem négy negyedre kellene a pólót játszani, hanem kétszer tizenöt perces félidőkkel. Ez a fizikailag is jobban felkészített csapatok­nak kedvezne, amellett a cserejá­tékosok kispadra ültetésének is volna értelme, hiszen így, a ne­gyedórára bővülő folyamatos já­tékszakaszban több embert be kellene vetni. Persze, nagyobb volna a szünet is, nem egy, ha­nem 5-7 perces, ugyanakkor pe­dig a támadó csapat negyeden­ként, azaz félidőnként kétszer időt kérhetne. Van azután olyan elképzelés, ilyen például Rajki Béla bácsié, hogy a távoli lövés­ből elért gól többet éljen, s ugyanígy duplán számítson az akciógól is. Ezzel ösztönöznék a csapatokat a közönségnek is na­gyobb látványosságot biztosító akciódús játékra. Hogy mi való­sulhat meg mindebből? Majd ki­derül. Ami bizonyos: szabályvál­toztatásokat csakis a FINA kongresszusa hagyhat jóvá, vagyis amíg akár a legéletképe­sebb javaslat is a megvalósulás­hoz érkezik, több szűrőn kell si­kerrel átjutnia. A budapesti Olimpiai Csar­nok volt a helyszíne a veterán at­léták országos bajnokságának. Már nem is meglepő, hogy a gyöngyösi Fekete Sándor a 60-65 évesek kategóriájában szokásá­hoz híven remekül helytállt, és Két egri birkózó jutott a leg­jobbak közé a Csepel-kupa elne­vezésű országos diák B-korcso- portos szabadfogású versenyen. Mint Kun József edző elmondta, Gál szinte uralta a súlycsoport­ját, kétséget sem hagyva afelől, hogy pillanatnyilag ő a legjobb a mezőnyben. Teljesen megérde­melten szerezte meg a győzel­met, és így idei második verse­nyéről is éremmel térhetett haza. Löffler ugyan „csak” negyedik lett, de változatlanul ott tartóz­kodik a dobogó közelében. nem kevesebb, mint ötször szólí­tották a dobogó legfelső fokára. Eredményei. Magasugrás: 140 cm. Rúdugrás: 250 cm. Hár­masugrás: 895 cm. Távolugrás: 442 cm. 60 m gátfutás: 11,32 mp. A Pásztón rendezett diák A-korcsoportos versenyt a kö­vetkezők szerint értékelte az Eg­ri Vasas szakembere: — A vára­kozásnak megfelelően szerepel­tek a mieink az északi terület erőpróbáján. Súlycsoportgyőzelmet Mihály G. és Papp L. szerzett. Második lett Kovács P, Csépány Gy. és Mihály A., míg Kutnyák A., Kun M., Mata és Balogh a do­bogó harmadik fokára állhatott fel. Birkózás Gál Gergely tarolt összesen ijj uiuuo lej — mintegy másfél millió dollár — jut a román kormány által jóvá­hagyott idei költségvetésből a sportmozgalom közvetlen fel­adataira — közölte egy sajtóin- térj űban Balázs Jolán, a Román Atlétikai Szövetség elnöke, az egykori magasugró világrekor­der. Az atlétikai szövetség 200 millió lejt, azaz 400 ezer dollárt kapott, ami a kért összeg 40 szá­zaléka csupán. Ez az összeg nem elegendő arra, mondotta Balázs Jolán, hogy Románia részt ve­gyen az idén esedékes világver­senyeken, nemzetközi viadalo­kon, így más forrásokat is bizto­sítani kell erre a célra. Csak az Európa-kupán való részvételt fedező utazási költsé­gek 40 millió lejt tennének ki, eh­hez jönnének a sportolók felké­szítésének, az ehhez szükséges néhány verseny megszervezésé­nek és lebonyolításának költsé­gei — mondotta el Balázs Jolán.

Next

/
Thumbnails
Contents