Heves Megyei Hírlap, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-18 / 41. szám

HÍRLAP, 1993. február 18., csütörtök FÜZESABONY ÉS KÖRZETE 5. Kompolt vendége volt dr. Bálint György Nyugalmas pont a kertészkedés Zeneoktatás Kaiban Ebben az évben szervezték meg a káli általános iskolában a tanulók zeneoktatását, így most már helyben tanulhatnak zongo­rázni, furulyázni és gitározni. A fiatal zenészek már bemutatkoz­tak az érdeklődő helyi közönség előtt egy kis hangversennyel. Ugyancsak jelentős érdeklődés kíséri az iskolások körében a néptánccsoport munkáját, amelynek hetenként tartott pró­báin rendszeresen csaknem har­mincon vesznek részt. A Poroszlói Újság... ...februári száma a napokban jelent meg. A közéleti havilap­ban — többek között — tudósí­tást közölnek a helyi tsz közgyű­léséről, illetve szervezéséről. Be­számolnak a helyi önkormányzat üléséről, de színes összeállítással jelentkezik az általános iskola ro­vata is. A lapban — egyebek mel­lett — a Fő mű virágbolt vezetőjét is bemutatják. Zenészeket, énekeseket keresnek A Continental Singers világ­méretű, Istent szolgáló szerve­zet. Két fontos feladatot vallanak a magukénak: Jézus Krisztus üzenetét és az erőteljes, energi­kus zenét. Magyarországi szer­vezete, amelynek Miskolcon van a központja, a nyári szabadságok ideje alatt 10 napos intenzív pró­batábort rendez, a sikeres felvé­teli után majd 5 hetes turnén vesznek részt. Már most keresik a július elsején induló csoport­jukhoz az énekeseket, zenésze­ket (dob, zongora, basszusgitár, szintetizátor, fuvola, kürt, harso­na, trombita és szaxofon hang­szereken), illetve a technikuso­kat a hang és fény kezelésére. Keresik az olyan helyeket is, ahol az induló együttesek felléphet­nének, szolgálhatnának. Falugyűlésre készülnek Novajon A község képviselő-testülete legközelebb február 22-én, dél­után 4 órakor tartja önkormány­zati ülését. Napirendre tűzték a falugyűlés előkészítését, a beszá­moló főbb részeinek megvitatá­sát. Tájékoztató hangzik majd el az anya- és gyermekvédelem helyzetéről is Novajon. A történtek már mindinkább bosszantották a térség lakosságát — magyarázza hivatalában Józsa Arnolds, őrnagy, a Füzesabonyi Rendőrkapitányság bűnügyi osztályának vezetője, miközben örömmel ad számot arról, hogy sikerült elfogni egy betöréssoro­zat alaposan gyanúsítható elkö­vetőit. Kezdődött tíz egész azzal, hogy még a múlt esztendőben, december 26-ra virradó éjszaka akkor még nem ismert egyének behatoltak Nagyúton a Petőfi út 33. szám alatt található büfébe. „Bevásárolni” indultak a sötét­ség leple alatt, ám jól tudták, hogy ilyen időpontban nem mu­száj fizetni a bepakolt cigarettá­kért, csokoládékért, italokért. Az újabb akciót már az idei évre, mégpedig január 8-án éjjel­re szervezték meg. Megint csak Nagyúton leltek maguknak cél­pontot. A lakat levágásával, az ajtó kifeszítésével jutottak be a 22. számú vegyesboltba, ahol ki­„Már a tavaszra készülünk” címmel tartott előadást a minap dr. Bálint György a kompolti f azdáknak. Az általános iskolá- an tartott összejövetel beveze­tőjében kiemelte: a kert, a növé­nyek szeretetére már gyermek­korban nevelni kell az embert, hogy életében bármikor mint nyugalmas, örömöt adó szigetre tudjon visszavonulni a kertbe. Még csak február elején já­runk, de a gondos gazdának már készülődnie kell a hamarosan időszerűvé váló kerti munkákra. Elsőként a gyümölcsfák ápolá­sáról szólt a szép számmal össze­gyűlt érdeklődőknek. Óva intett a túlzott vegyszerhasználattól, ami igen ártalmas környezetünk­re, s ezen keresztül az emberi szervezetre, különösen a kere­kekére. Mindemellett feltétlenül javasolta a permetezési napló fo­lyamatos vezetését a vegyszer- használat során. Hangsúlyozta, hogy az ősszel lehullott falevele­ket semmi esetre se égessük el — kivéve a fertőzötteket —, hanem komposztáljuk, és használjuk fel a talaj termőképességének javí­tására. Külön beszélt a szőlő gondo­zásáról, hiszen nincs olyan falusi gazda, akinek a kertjében ne for­dulna elő ez a növény. Termesz­tésre ajánlott olyan kevésbé el­terjedt zöldségféléket, mint a brokkoli, a cukkini, a spárga. Hangsúlyozta, hogy a hagyomá­nyos fűszereken kívül számtalan más növény teheti változatosab­bá, ízekben gazdagabbá ételein­ket. Ilyen a tárkony, a majorán­na, a bazsalikom, a borsikafű, a citromfű, amelyek kiskertünk­A Füzesabony és Vidéke Ta­karékszövetkezet azok közé a pénzintézetek közé tartozik, amelyek a banktörvény által meghatározott kötelezettségek­nek — vonatkozzon az a szavato­ló tőkére, valamint a személyi és tárgyi feltételekre — megfelel­nek. Erről beszélgettünk Bocsi Imrével, a takarékszövetkezet elnökével. — Pénzintézetünk 1967 feb­ruárjában alakult. Azóta a von­záskörzetben mintegy 17 kiren­deltség létesült, 1985-től pedig Egerben is tevékenykedünk. Tu­lajdoni állapotunkat tekintve, teljes egészeben „privát bank” vagyunk, vagyis nálunk nincs „külső” részesedés. — Milyen pénzügyi szolgálta­tást nyújtanak? — Tevékenységünk körébe tartozik a lakossági betétgyűjtés és hitelfolyósítás, egyéni és társas vállalkozások és vállalatok bankszámlavezetése, valamint hitelfolyósítása. Mindemellett a különböző gazdasági társaságok és magánszemélyek bankszám­láit is vezetjük, s amennyiben fo­lyószámlahitelt nyitnak, lehető­ség van arra, hogy közüzemi dí­jaikat a takarékszövetkezet bo­nyolítsa. válogatták a nekik leginkább tet­sző árucikkeket, mintegy 100 ezer forint értékben. Miután in­nen is természetesen fizetség nél­kül távoztak, széles jókedvükben még felkeresték a fentebb már említett Petőfi úti büfét ismét. Onnan is gazdag zsákmánnyal tértek otthonaikba. Négy nappal később Kaiban a Gála 11. számú ruházati boltja volt soron. Legalább 128 ezer fo­rintnyi holmit, kelmét gyűjtöttek össze és vittek magukkal. — Ez azonban csak kis kiruc­canás lehetett — meséli tovább a bűnügyi osztályvezető —, hiszen január 16-ra virradóan kerékpá- rokat tulajdonítottak el a nagyúti 15. számú büféből. Ezt követően egy nap múlva viszont lebuk­tak... Arról a bizonyos banánhéjról, amelyen végül is elcsúsztak, iga­zán nem tudhattak. Január 17-én éjszaka a kápolnai rendőrőrs élelmes, munkáját fontosnak te­kintő nyomozója, Fülep Csaba r. ben is könnyen megtermeszthe- tők. Ezt követően az írásban és szóban feltett kérdésekre vála­szolt a tanár úr, majd készsége­sen állt tudósítónk rendelkezésé­re is. — Gyöngyösön születtem, s Halmajugrán nevelkedtem, így már pici gyerekkoromtól szántó­földek, gyümölcsöskertek vettek körül. Családunkban a kertész­kedésnek generációkra vissza­menő hagyományai vannak. Amikor szakmát választottam, nyilvánvaló volt, hogy a kertész­kedés mellett döntök. Ehhez az elhatározásomhoz minden kö­rülmények között hű maradtam. A fiam is kertész, és talán az uno­kám is az lesz majd. — A kertészeten belül van-e különösen kedves területe? — Elsősorban gyümölcsker­tésznek tartom magam. Életem nagy részét ezzel töltöttem, éve­ken át dolgoztam gyümölcster­mesztő gazdaságokban. Sokat foglalkozom irodalomkutatás­sal, kísérletezéssel. Vizsgálom a növények „érzéseit”. Hiszem, hogy a növények is érzékenyek a maguk módján az őket körülve­vő légkörre, s bizonyára meg­vannak a sajátos reakcióik a kü­lönféle hatásokra, melyek elté­rőek az állatok reagálásától. Ezeket valószínűleg ki is sugá­rozzák környezetükbe. Szeret­ném megtalálni ennek az üzenet- közvetítésnek a módját. Emellett makroökonómiát tanítok a Ker­tészeti Egyetemen, továbbá azt vizsgálom, hogy a termelési ágak hogyan kapcsolódnak a nemzet- gazdaság egyéb területeihez. — Tudomásunk szerint, ta­valy nem kis részt vállaltak a tele­pülési gázbekötések finanszíro­zásában. így lesz ez az idén is? — Az elmúlt év üzletpolitikai célkitűzei között kiemelten sze­repelt, hogy a gázt bevezetők kölcsönigényüket nálunk intéz­zék. Ez nem kis tétel volt a „számláinkon”, hiszen 2884 igénylés futott be: ez pedig 214 milliós hitelállományt jelentett. A körzetben lévő települések kö­zül — többek között — Dor- mánd, Besenyőtelek, Kompolt, Kerecsend és Demjén is nálunk bonyolította az ezzel kapcsolatos pénzügyi tennivalókat. Értesülé­seink szerint Szihalom, Mező­szem ere, Egerfarmos, Mezőtár- kány, Poroszló, Újlőrincfalva és Sarud viszont az idén kapcsoló­dik majd a gázhálózathoz: re­méljük, ezek is hozzánk fordul­nak majd... De ha már a települé­seknél tartunk, hadd említsem meg, hogy számunkra nagyon fontos az önkormányzatokkal való jó együttműködés: a bese­nyőtelki ónkormányzatnak már mi vezetjük a bankszámláját, és épp a közelmúltban kötöttünk további öttel ilyen szerződést. zászlós gondolt egyet, és elment Nagyútra ellenőrző körútra. Az egyik büfénél észlelte, hogy ép­pen „dolgoznak” a betörők. Mindjárt segítséget kért a rádió­ján, s hamarosan elfogták a tette­seket. Nevezetesen Kökény Gyula 28, Mága Sándor 25 és Burai Gábor 18 esztendős tama- bodi lakosokat. Előbbi kettő ese­tében a bíróság elrendelte az elő­zetes letartóztatásba helyezésü­ket. A további eljárás során egyéb­ként Józsa Arnold személyében nem túl kedves, de régi ismerős­sel találkozhatott Kökény Gyu­la. Az őrnagy vizsgálta ugyanis azt a korábbi bűnügyét, amiért a bíróság 5 évi börtönbüntetést szabott ki rá. Mellesleg Kökény tavaly december 24-én szaba­dult, és — mint már tudjuk — két nappal később elindult az újabb szabadságvesztést ígérő útján... (-lay) Foglalkozom a különböző, úgy­nevezett termőtájakkal, melyek­ről az elmúlt rendszerben nagyon elterelődött a figyelem. Mert az ország különböző tájainak is vannak jellemző növénykultú­rái: említhetem például az egri borvidéket, a csányi dinnyét, a káli dohányt. Nem véletlenül alakultak ki ezek a termővidé­kek, melyekben sok fellendítő tartalék van. Mindezeket kor­mányprogram-szinten is fel kell újítani. — A kerten, a növényeken kí­vül miben leli még örömét? — Nagyon szeretem a klasszi­kus zenet, van egy szép lemez- gyűjteményem is. Szívesen járok hangversenyekre, színházba, Operába, s ott vannak a baráta­im is. Amikor nyugdíjba men­tem, úgy gondoltam, hogy ez­után mar csak könyveket fogok írni, de ez nem egeszen így ala­kult. Tanítok, sokat szerepelek a televízióban, a rádióban, s rend­szeresen írok az újságokba is. — Sok külföldi tapasztalata közül melyik a legemlékezete­sebb? — Két éve Új-Zélandon jár­tam, ahol nagyon sok hasznos dolgot tapasztaltam. Ez az or­szág sok hasonlóságot mutat Magyarországgal. Az emberek lelkivilága is hasonló a miénké­hez. Szeretik a földet, az állato­kat, vendégszeretők, barátságo­sak. Náluk a munka és a termény csupa nagybetűs fogalmak. Tud­ják, hogy a világpiacon csak ki­váló minőségű termékkel lehet megjelenni... Dormándiak újrakezdése Kisebb huzavona után meg­történt a dormándiak kiválása a füzesabonyi szövetkezetből. Azóta megalakították saját gaz­daságukat, a Dormándi Mező- gazdasági Szövetkezetei. Az ak­tív dolgozók száma 20, tizenöt pedig nyugdíjas. Öttagú igazga­tótanácsuk van, az elnök Sárközi Józsefien. A helyi szervező- és egyéb munkát viszont Nagy Já­nos végzi, aki a szétváláskor a dormándiak szószólója volt. Ve­le beszélgettünk. — A közösből 12 millió forint értékű eszközt hoztunk ki: kom­bájnt, autót, traktort és a volt 4. számú telepet, ami valamikor is a miénk volt. Legnagyobb gon­dunk a föld, mert kevés, pillanat­nyilag 250 hektárt tudunk össze­hozni. Várni kell a második kár­pótlási ceremóniára. Ekkor dől el, hogy mennyi földet vesznek meg itt, s ki lesz, aki bérbe adja. Vannak olyanok, akik 500-600 aranykoronával rendelkeznek, s jelezték, hogy bérbe adnák. Ha ez sikerülne, akkor 600 hektár földön gazdálkodhatnánk, ez elég is lenne. — Mi lesz a fő profilja a szö­vetkezetnek? — Csak mezőgazdasági ter­meléssel foglalkozunk, és a la­kosság részére való általános szolgáltatásokkal: fuvarozás, bérszántás, vetés, aratás... Nem lesz állattenyésztésünk, nincs ilyen szakemberünk. A tagok szerelők, traktorosok, gépkocsi- vezetők, női dolgozónk három van mindössze... Azon a terüle­ten, amely miénk lesz, semmiféle talajmunkát nem végeztek el, így csak tavaszi dolgokat lehet ter­meszteni: kukoricát, árpát, nap­raforgót. Lesz dinnyetermeles, héjtalantökmag-termesztés, amit főleg géppel lehet művelni, s lesz piaca is. — Az indulás mindig nehéz, különösen a mai világban... — Ez így van nálunk is. Bank­kölcsönt kell felvennünk, hogy megéljünk aratásig. Magasak az üzemanyagárak, még szerencse, hogy 200 ezer forint értékben kapunk Füzesabonyból. Minden gép itt van már, de még 200 ezer forint értékben alkatrész is jár nekünk. A beárazás miatt nem tudjuk, mikor hozhatjuk el. — Milyen a kapcsolatuk a he­lyi vezetéssel? — Jól fogadtak bennünket. Az önkormányzat, a polgármes­teri hivatal támogat, segít, amivel csak tud. Maximálisan biztosít­ják a működési lehetőségeket, így kaptuk meg a Remenyik-féle kastélyt irodának, de itt lesznek a műhelyek, és ez lesz a központi telep is. (fazekas) Lakat alatt a nagyúti és káli üzletek fosztogatói Tetten érte a betörőket az élelmes rendőr Nagy Zoltán Tavaly: 214 millió forint a gázbevezetésre Továbbra is a lakosság szolgálatában Veszélyben a kis körzetek léte A doktornő nem vidám Dr. Gál Henrietta, Novaj körze­ti háziorvosa fáradhatatlan egészségőrző. Az influenzás időszak kellős közepén érke­zem a rendelőbe, ahol kávé és cigaretta helyett azonnal C-vi- taminos itallal kínál. Miközben várjuk, hogy a sárga tabletta el­pezsegjen, a doktornő elkesere­dettségéről beszél. — A magyar lakosság jelentős része rokkant, vagy nem éri meg a nyugdíjkorhatárt. Világvi­szonylatban élenjárunk a szív- és érrendszeri, valamint a dagana­tos megbetegedésekben, s dobo­góra állhatnak a 40 év feletti fér­fiak a rossz egészségi állapotuk miatt. is. Az okok egyértelműen az életmódra és a környezetká­rosító hatásokra vezethetőek visz- sza. Ezeken kellene tehát változ­tatni, s ahogyan lehet: megelőz­ni, idejében észlelni a betegsége­ket. — Úgy tudom, rendelőjében elvégzett néhány szűrővizsgála­tot. Ezek az itteniek egészségi ál­lapotát mérték fel, s kiszűrtek né­hány olyan esetet is, amelyet — ha idejében észlelnek és kezelnek — gyógyíthattak volna. — A szűrővizsgálatoknak ép­pen az a lényege, hogy még olyan korai stádiumban észleljük a be­tegséget, amikor az egyén még mit sem tud róla. Ekkor a legna­gyobb az esély arra, hogy kezelni tudják a nem túl rosszindulatú daganatokat is, mint például a vastagbél-daganatokat. Végez­tünk itt szív- és érrendszeri szű­rővizsgálatot; négyszáz felnőttet vettünk górcső alá, s megállapí­tottuk, sokan szenvednek zsír­anyagcsere-zavarban, amit fel­tétlenül kezelni kell. Ennek okai egyértelműen a rossz táplálkozá­si szokásokban keresendők. Ta­valy prosztata-szűrővizsgálatot is végeztünk, amelyre 97 páciens jelentkezett önként. Előtte dr. Lente István, a megyei kórház főorvosa felvilágosító előadást tartott a férfiaknak, s tiszteletdí­ját felajánlotta az öregek napközi otthonának. A következő prog­ram pedig a széklet és a vér meg­határozásából a bélrendszeri da­ganatos megbetegedések kiszű­rése lesz. — Hogyan fogadják itt ezeket a „procedúrákat”, s betartják-e az előírt gyógymódokat? — Eleinte kissé értetlenül fo­gadták az elképzeléseimet, de már hozzászoktak. A kiszűrt be­tegek nagy részénél a legfőbb te­rápia az életmód megváltoztatá­sa lenne. A zsíranyagcsere-za­vart diétával lehet gyógyítani, de a faluban a téli időszakban egy­mást érik a disznótorok, s ilyen­kor senki sem gondol az egészsé­ges táplálkozásra. Van ellene gyógyszer is, de az igen drága. Egyébként a felmérések azt bi­zonyították, hogy a novajiak egészsége jobb az országos átlag­nál, ez valószínűleg a tiszta leve­gőnek és annak köszönhető, hogy kevesebb stressz éri a falu­siakat, mint a városlakókat. — Ezek a felmérések nem tar­toznak az alapellátás körébe. Miért végzik mégis? Dr. Gál Henrietta: „A novajiak egészsége jobb az országos át­lagnál...'’ — Ezt a kolléganőimmel együtt különmunkában végez­zük, azért, hogy képet kapjunk az itt élők egészségi állapotáról, és megelőzhessük a bajt. Ezenkí­vül még számos olyan „szolgálta­tásunk” van, ami nem tartozna a kötelező feladatok közé. Labor- vizsgálathoz levesszük a vért, s mi visszük be a kórházba, az eredményt is mi hozzuk vissza, hogy ne kelljen az embereknek betegen utazniuk. Többféle la­borvizsgálatot tudunk csinálni: például próbareggelit, terhességi tesztet, de készítünk EKG-t, fizi­koterápiás kezelést, s mivel nincs a községnek gyógyszertára, ezzel a tevékenységgel is mi foglalko­zunk. — A sok fejlesztés és újítás el­lenére a doktornő most elkesere­dett. Miért? — Nem látom annak értelmét, hogy ezt tovább folytassuk: a kártyarendszer bevezetésével a minőségi munkát senki nem fog­ja támogatni. Azok járnak majd jól, akik minél több beteget ellát­nak. Lehet, hogy ez csupán a re­ceptírásban merül majd ki, de ők keresnek majd jobban. A kis körzetek létét veszély fenyegeti. Bár a Népjóléti Minisztérium már két éve arra biztat minden körzeti orvost, amit itt mi már megvalósítottunk, de úgy tűnik, a kártyarendszer mindezt meghi­úsítja. Ez nálunk mindenesetre visszalépés lesz a mostani álla­pothoz képest. Visszaállhatunk a régi szisztémára, de ez a betegek­nek sokkal kényelmetlenebb lesz, mert mindenért Egerbe kell majd utazniuk. A teljesítmény szerinti finanszírozás nem hasz­nál ennek az ügynek... — Július 1-jétől lehet majd magánvállalkozó is... — Lehetek, bár erről túl sokat még nem tudunk. És nem is hi­szem, hogy ezt meg tudom tenni. Ennek a rendelőnek a működte­tése 2,6 millió forintba kerül; ezt nekem kellene „kitermelnem”, ez lehetetlen vállalkozásnak tű­nik. Egyelőre azt látom, hogy a leendő rendszerben ez a most meglévő magas egészségügyi el­látás nagyot zuhanhat... (sárközi) Egy éve együtt Születésnapot ültek a nyugdíjasok Nemrégiben azért öltöztek ünneplőbe és azért jöttek össze a poroszlói nyugdijasklub tagjai, hogy megünnepeljék saját ma­gukat: egy éve alakultak, s azóta is összetartoznak. Sütemény, hűsítő és kávé mel­lett elevenítették fel, mi mindent csináltak az elmúlt évben. Nosz­talgiával emlékeztek meg a jól si­került kirándulásokról, a szilvás­várnál lovasbemutatóról, a hat nyugdijasklub találkozásáról Cserő-háton. Megünnepelték minden klubtag névnapját egy- egy szál virággal és verssel, re­cepteket, magvakat, virágtöve­ket cseréltek egymás között, meglátogatták a betegeket. Egészségügyi filmeket néztek az idősek gyakori betegségeiről, gyógymódjáról. Rendszeresen együtt járnak színházba Egerbe, nyugdíjasbérlettel. A község vezetői és Tófalusi Emil, a Nyugdíjasok Heves Me­gyei Szövetségének elnöke kö­szöntötte az egybegyűlteket. Az elnök úr egyben meg is ragadta az alkalmat, hogy felvilágosítsa nyugdíj astársait a nyugdíjastör­vényről, milyen lehetőségei van­nak a már nem dolgozó idős em­bereknek. A kultúrház igazgató­nője pedig egy naplót nyújtott át a klubtagoknak, hogy ebbe rög­zítsék a következő évek esemé­nyeit, s könnyebb legyen a kö­vetkező évfordulón feleleveníte­ni élményeiket. A születésnapot az asszony­kórus nótázása zárta, s az emel­kedett hangulatban mindenki megérezte: azért tartanak össze mindnyájan, hogy ne legyenek magányosak, érezzék, egy nagy családhoz tartoznak, s hogy le­gyen mindig kire számítaniuk. Szajlai Csaba

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents