Heves Megyei Hírlap, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-17 / 40. szám

HÍRLAP, 1993. február 17., szerda GYÖNGYÖS ÉS KÖRZETE 5. Elterelő „hadművelet” Régi vágy Gyöngyös térségé­ben a városi átmenő forgalom el­terelése. Az elképzelések szerint a gyöngyösoroszi utat egyrészt a /jíí/ószí csomóponttal lehetne ösz- szekötni a Toka-patak mentén, másrészt pedig Oroszitól a jelen­legi erdei üzemi útból formálhat­nának talán olyat, ami a 3-asról Mátraszentimréig vezethetne szép környezetben, Gyöngyös elkerülésével. A tervezett meg­oldásokat már mérlegelik a szakemberek. Városi kegyelet Már tavaly a halottak ünnepé­re rendbe tették Gyöngyösön az alsóvárosi temető egy részét. Mint értesültünk: a városgon­dozás az idén folytatja a mun­kát. „Pacsirta” — németül Már hosszabb ideje töreksze­nek Gyöngyösön a még mindig „Pacsirta-telepként” emlegetett lakótelepi terület valamilyen hasznos beépítésére. Legújab­ban egy német cég tett ajánlatot a helyi önkormányzatnak korsze­rű bevásárlóközpont létesítésé­re. Tárlatnéző Kletz László festőművész „Konstruktív álmok” című kiál­lítása február 21-ig tart nyitva a gyöngyösi Pincegalériában. A Vértanú út 8. alatt lévő helyiség­ben hétfő kivételével naponta 10-től 12-ig és 13-tól 17 óráig ta­lálkozhatnak a művész képeivel. A Richter Gyógyszertárban Vo- lent Miklós, a 4-es Számú Álta­lános Iskolában pedig Kovács Barnáné képei kaptak helyet. A történelem tükrében Gyöngyös és a Mátravidék birtokosai, falvai a középkorban. E címmel tart előadást dr. Dras- kóczy István egyetemi tanár a Mátra Művelődési Központ so­rozatában csütörtökön délután fél hattól. Iparcikkpiac — máshol Mivel a pénteki iparcikkpiacot a gyöngyösi önkormányzat ja­vaslatára a Köztársaság téren megszüntették, s a Főnix Áruház melletti parkolóba helyezték át, az ezzel összefüggő rendelkezé­sek is megváltoztak. Az érin­tettek a városházán érdeklőd­hetnek a szabályzók részletei után. Virágkötő­verseny „A virág szép” — ez olyan mondat, amelyet bármilyen poli­tikai helyzetben, őrült történelmi pillanatban is vállalni lehet, kü­lönösebb vita nélkül. Ám a szép­ből is lehet még szebbet csinálni — ezt bizonyítják be azok a vi­rágkötők, akik egy országos ver­senyre jelentkezhetnek. A me­gyei döntőre március 20-án és 21-én kerül sor Gyöngyösön a Mátra Művelődési Központban, ahol szakértő zsűri bírálja majd el a beérkezett kompozíciókat. A virágkölteményeket március 19-én és 20-án, reggel 8-tól dél­után 4 óráig lehet leadni az intéz­ményben, jeligésen, névvel és címmel ellátva. Megyei fizikaverseny Gyöngyösről — Tatára Mérési feladatokon osztozik a gyöngyösi Ligetes Melinda „A béka 60 centiméteres ugrá­sokkal 600 méter utat tesz meg vízszintes felületen. Minden el­ugráskor 0,8 J munkát végez. Mekkora a béka átlagteljesítmé­nye, ha az útja 60 percig tart? Mennyi vizet párologtat el az ug­rás alatt, ha feltételezzük, hogy az út megtételéhez felhasznált energiának 20 százaléka mun­kavégzésre, a maradék energia 60 százaléka pedig a víz elpáro­logta tására fordítódik?” — ilyen és még több más feladat, szellemi totó, nem mindennapi próbára tévő kísérletek sora várta az el­múlt hét végén a gyöngyösi Tö­rök Ignác Gyermek-Szabadidő­központban azokat az általános iskolásokat, akik közül már az Öveges József-fizikaverseny me­gyei legjobbjait válogatták. Ta­nárok és szülők személygépko­csik valóságos karavánjával hoz­ták a helyi, illetve területi elő­döntőkről továbbjutott diákokat a szombati vetélkedőre, hogy a hasonló küzdelmeknek már évti­zede otthont adó intézményben a szakemberekből álló zsűri az idén is megmérje, eldöntse: ki az a két tanuló, akit majd a májusi tatai döntőre is nyugodtan el- küldhetnek szűkebb hazánk képviseletében. A házigazda, Vinczéné Nagy Erzsébet igazgatónő, Lassú Ár­pád, a megyei önkormányzat művelődési irodájának vezetője, dr. Vida József egri főiskolai do­cens, Kiss Lajos gyöngyösi kö­zépiskolai pedagógus, Sípos Lászlóné gyöngyöshalászi isko­laigazgató — élükön Barna Fe- rencné megyei szakértővel, a leg­főbb szervezővel — igazán min­dent megtettek most is, hogy a nemes szándék valóra váltása si­kerüljék. Kellemes környezet­ben, megfelelő feltételek köze­pette folyt a bizonyítás kora dél- előttől kora délutánig, váltakozó helyszíneken. Ki-ki tényleg meg­mutathatta, hogy mit tud a jeles tantárgyból... Jól felkészülhettek a gyere­kek, mert különösebben nem látszott rajtuk a félelem, a szo­rongás — inkább a magabiztos­ság, a témákban való járatosság tükröződött a tekinteteikben, mozdulataikban. Ha titkolta is, tőlük jobban izgult Barnáné. — Nos, hiába is tagadnám — mondta mosolyogva a Heves Megyei Pedagógiai Intézet szak­értője —, nekem is nagyon szí­vemhez nőttek ezek a versenyek. S hogy a vetélkedő országossá nőtte ki magát, még inkább ér­zem a felelősségünket a sikerért. A jó eredmény számomra is nagy öröm. Adácsi tanár létemre is együtt vagyok büszke egri kollé­gáimmal arra, hogy a tavalyi döntő 60 résztvevőjéből kettő megyeszékhelyünkről került ha­zánk legjobbjai közé, s egyikük 12. lett. S bárkik is lesznek az idei „küldöttek”, újabb élmény szá­momra a továbbjutásuk. Amikor szót váltottunk, még sejteni sem lehetett, hogy a Gyöngyszöv Áfész, a Heves Me­gyei Ruházati Ipari Rt., az egri Toyota Autószalon, a Sipotéka Könyvesboltok, nem utolsósor­ban pedig a gyöngyösi gyermek­szabadidőközpont által szpon­zorált tantárgyi versenyen az in­duló 17-ből melyik két fiatal nyújtja a legkiválóbb teljesít­ményt. A talányra csak órák múltán kaptunk feleletet. Első lett Lövei László, a Gyöngyösi 7. Sz. Általános Isko­la növendéke, Barna Józsefné tanítványa, második pedig Ragó Péter, az egri Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola 4. Sz. Gya­korló Általános Iskolájának ta­nulója, akit Szabó Ferencné ta­nár készített föl a versenyre. Ők lesznek így az országos döntő Heves megyei résztvevői, de raj­tuk kívül még a további 3-5. he­lyezettgyöngyösi Bóna Judit (Vá- nára: Balogh Istvánná), a parádi Sidló Csaba (tanára: Valiskó Jó­zsefné) és az egri Tóth Bálint (ta­nára: Szabó Ferencné) is előnyt élvezhet a középiskolai felvéte­lin. A legjobb kettő és valameny- nyi résztvevő értékes könyvjutal­mat is kapott, s a győztesek taná­rai szintén ajándékokban része­sültek az említett szponzorok jó­voltából. Az összes többi nevelőnek, se­gítőnek ezúton közvetítjük a szervezők elismerését, köszöne­tét. (-ni) Téli táj Galyatetőn is „piacosodtak” Szálloda a hegy tetején Élvezet a játék a friss levegőn Ismert és népszerű volt a SZOT-üdülők sorában a Galya­tetői Nagyszálló. Sok-sok beutalt pihente ki az éves munka fára­dalmait a friss, önmagában is gyógyító hegyi levegőn. A SZOT-ot már elfújta a a szél, de a jófajta terméskőből a harmincas években épült, 300 ágyas szállo­da szilárdan áll hazánk második legmagasabb hegycsúcsának közvetlen szomszédságában. A kedvezményes üdültetés új alapokra helyezésével megvál­toztak itt is a pihenés feltételei: a szálláshelyek felét forgalmi áron, másik felét pedig a Nemzeti Üdültetési és Vagyonkezelő Kft. értékesítési irodái által kibocsá­tott kedvezményes utalványok- kallehet igénybe venni. Ez utób­biakat az aktív dolgozóknak a munkáltatók szerzik be, míg a nyugdíjasok és a munkanélküli­ek közvetlenül az értékesítő iro­dákban juthatnak hozzá. A nagyszálló és tizenegy másik üdülő részvételével megalakult a Toboz Regionális Üdülési Kft., azzal a céllal, hogy a szálláshe­lyeket minél nagyobb számban értékesíthessék, és hogy hatéko­nyabban gazdálkodhassanak. — Az új szisztémára való átál­lás szinte zökkenőmentes volt — tájékoztat Farkas Imre, a nagy­szálló igazgatója. — Munkatár­saim is megértették, hogy ezen­túl más szemlélettel, az eddiginél is keményebben kell dolgoz­nunk. Most, hogy — csúnya szó­val — „piacorientáltak” lettünk, maximálisan ki kell elégítenünk a vendégeink igényeit, és rendez­vényekkel, utazási irodákkal ki­épített jó kapcsolatok révén mi­nél több pihenni vágyót ide csá­bítani. Február 20-án például egész napos program lesz: reggel disznóvágás, este álarcos farsan­gi bál virradatig. Huszonegyedi­kétől egy héten át itt rendezik meg a 25. európai erdészeti síver­senyt, csaknem hatszáz résztve­vővel. Remélem, a tizenhárom országból érkező külföldi vendé­gek is jó hírét költik majd hazá­jukban szállodánknak. Hosz- szabb távra szóló tervünk, hogy a speciális klímára építve, gyógyá­szati részleget hozzunk létre a szállóban, ahol légzőszervi meg­betegedésben szenvedő gyerekek és felnőttek találnának enyhet betegségükre. Ugyanakkor egyéb szolgáltatásaink fejleszté­sére is törekszünk, hogy ezzel is fokozzuk a vonzerőt. Nos, szolgáltatásokban már most sincs hiány: öthektáros park, játszótér, teniszpálya, uszoda, szauna, szolárium, fod­rászat és kozmetika, no meg svéd- asztalos reggeli étkezés várja a vendégeket többek között, s per­sze az a bizonyos megfizethetet­len, kristálytiszta hegyi levegő... (koncz) Nyár a télben: lubickolás a szálló medencéjében Hol lát­ható? Múlt havi rejtvé­nyünkre megint szép számmal érkeztek megfejtések. A helyes válasz: a fotó a marka- zi kis kápolna előtti ke­resztről készült. Sorsolásunk ered­ményeként Grubics Gábor (Domoszló) és dr. Szekrényes Gabri­ella (Gyöngyös, Tán­csics út) nyert egy-egy nagyméretű esernyőt, amelyeket szerkesztő­ségünkben vehetnek át (Eger, Barkóezy u. 7.). E havi fotónkról is írják meg: „Hol látha­tó?” A megfejtéseket február 28-ig küldjék el címünkre. Domoszlói vállalkozás Boros falu sertozoi Változik a világ: már nemcsak isszák, hanem maholnap főzik is a „seritalt” az egyébként kitűnő borairól ismert Domoszlón... A vállalkozás — amire ugyan jelen­leg még csak készülnek — a leg­frissebb a községben. S akik erre adták a fejüket, egészen mással foglalkoztak eddig. Az egymás­sal szemközt lakó két unokatest­vér egyike, Sztankó Miklós köz­úti árufuvarozó. Míg a másik, Dudás DexsőPipis-hegyi gépész, utolsó éves főiskolai hallgató. Sok már az áruszállító, s külö­nösen ilyentájt, télidőben rop­pant kevés a megrendelés, vagy nincs is fuvar. Fenn a gyárban pedig már alig vannak néhányan, akiket alkalmazni tudnak, így jobb a szorongatott helyzetből mielőbb menekülni — mondják. Viszont a sört manapság már mindenütt kedvelik egész évben, Domoszlón sem vetik meg. Kü­lönösen — gondolták —, ha hely­ben is készül. — A nagymamának alkalmas portája van elképzeléseinkhez — magyarázza Sztankó úr. — A fa­lu központjában lévő házban már el is kezdtük a kisüzem ki­alakítását, s ha az idő engedi, folytatjuk a munkát. Osztrák be­rendezést és technológiát vásá­rolunk a napi 250 literes — ké­sőbb bővíthető — termeléshez. Magát a mesterséget pedig már korábban tanulmányoztuk az abádszalóki főzdében. Van ked­vünk hozzá, s bízunk abban, hogy nem teszünk „rossz lóra”. Ha túl leszünk a próbagyártáson, s folyamatosan dolgozhatunk, próbálkozunk a helyi kiméréssel is. Ami nem fogy el a települé­sen, azt másutt értékesítjük. Tár­gyaltunk már több üzlettel is, várják bemutatkozásunkat, je­lentkezéseinket.-így-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents