Heves Megyei Hírlap, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-16 / 39. szám

HÍRLAP, 1993. február 16., kedd EGER ÉS KÖRZETE 5. Senki földje Eger centrumában A Buttler-ház tragikus jelene A látvány önmagáért beszél... (Fotó: Gál Gábor) Jótékonysági bál az egri uszodáért Az úszó- és vízilabdasport kedvelők hosszú évek óta aggo­dalommal figyelik az egri uszo­dai állapotokat. Már az is elkese­rítő, hogy e nagymúltú sportág mai hódolói áldatlan körülmé­nyek között, fedett uszoda nél­kül készülnek a versenyekre, ar­ról nem is beszélve, hogy az egyetlen létesítményt is életve­szélyessé nyilvánították. Min­dent elkövetnek tehát a jóakara- túak azért, hogy végre a városhoz méltó uszoda épüljön. Gyűjtöt­tek aláírásokat, szombaton pe­dig — este 8 órakor — a városi sportcsarnokban jótékonysági bált tartanak. Az eseményre több neves, egykor Egerben sportoló személyt is várnak. Az est bevétele abba az alapba ke­rül, amely finanszírozza az uszo­daépítési programot. Ma közgyűlés: sokakat érintő témák A makiári hóstya-fürdő kör­nyék rendezési programjának, rendelet-tervezetét második for­dulóban tárgyalják a képviselők a mai közgyűlésen. Mint ismere­tes, a január 26-i tanácskozáson az elképzelések közül a testület a 2/b változatát fogadta el, és 15 napra közszemlére függesztették ki. Beszámoló hangzik el a volt egyházi ingatlanok rendezésé­nek helyzetéről, a piacok és vá­sárok rendjéről, a belváros köz­lekedéséről és javaslat hangzik el a munkahelyteremtéssel össze­függő infrastrukturális beruhá­zásokról. Az előterjesztések kö­zött szerepel a Tábornok-ház hasznosításáról szóló elképzelés. Fórum a gyermek­étkeztetésről A polgármesteri hivatal illeté­kesei — dr. Ringelhann György vezetésével — lakossági fórumot tartanak a gyermekétkeztetés helyzetéről. A városi televízió­ban zajló beszélgetés résztvevői válaszolnak majd a nézők kérdé­seire, és megtudhatják azt is, hogy mit kíván tenni a hivatal e probléma orvoslása érdekében. Az egri Kossuth Lajos utca egyik igen jellegzetes, de egyben nevezetes épületének tartják számon a Buttler grófok házát, mely később a várban állomáso­zott császári katonaság kórháza, s idők múltával siketnéma inté­zet, majd pedig egyházi birtok­ban diákkollégium volt, végül pedig turistaszállodának adott otthont. Még a tanácsi korszak idején úgy értesültem, hogy egy ciprusi cég kívánta volna meg­szerezni az épületet, de előttem ismeretlen körülmények között ez a terv dugába dőlt. Majd oly hírek keltek szárnyra, hogy mint egykori egyházi ingatlanra ko­rábbi tulajdonosa igényt tart, — de később ez is álhímek bizo­nyult. Később olyasmi terjen­gett, hogy egy külföldi szerezte meg. Pillanatnyilag azonban az átlagos egri polgár nem tudja, hogy ez az egyébként jelenté­keny épület kinek a birtokában van. Ezt az a szomorú tény is alá­támasztani látszik, hogy az el­múlt év során földszinti ablakait betörték, sőt udvari emeleti ab­lakai is kiszakítottan árulkodnak gazdátlanságuk fölött. Amikor még tavasszal kíváncsian be-be- kukucskáltam a földszinti helyi­ségekbe, ott a megszűnt szálloda leszerelt berendezését láttam ku­pacba dobálva. A napokban többen felhívták a figyelmemet arra, hogy az épü­let utcai kapuját felfeszítették, s az tárva-nyitva van, sőt a Butt- ler-ház udvari egyetlen bejárati ajtaját is feltörték, szabad bejá­ratot biztosítva a hívatlan vendé­geknek. A híreknek utánajárva, a nyi­tott ajtókon át látogatást tettem a nagymúltú épületben, melynek földszinti helyiségei igen korai XVIII. századi építésűek, szép csehsüveg boltozattal. Szép ter­meikkel idézik a távoli múltat. A fölszinttől a padlásig bejártam a házat, s borzalmas kép fogadott! Mindenütt felszedett padozat, csempétől zömében lekopaszí- tott helyiségek, kitépett ajtók, ablakok, vandál tatáijárás kéje, leírhatatlan bűnös gazdátlanság! A nyáron még látott leszerelt vasszerelvényeknek az élelmes tolvajok vendégjárása után ma már nyoma sincs, csak a fürdő­szobák porcelán mosdói és pi­szoárcsészéi maradtak meg a fosztogatások után. Amikor éppen kiléptem a Buttler-ház utcai kapuján, egy idős hölgy jött át az úttest másik oldaláról, s elmondotta, hogy nem egyszer látott a közelmúlt­ban két-három ismeretlen férfit a késődélutáni szürkületben be­menni a Buttler-ház utcai kapu­ján... Vajon mi járatban lehettek? Nem tudom, s nem is kutatom, hogy kinek a birtokában van ez az értékes és jelentékeny épület Eger belvárosa szívében, de azt tiszta lelkiismerettel állítom, hogy valaki: a Nagy Ismeretlen, aki rendelkezik az épülettel, fele­lős a jelenlegi botrányos állapo­tokért, tűrhetetlen helyzetért! Valaki csak van, valaki csak léte­zik, aki a jelen pillanatban ren­delkezik a mindenképpen érté­kes és becses ingatlannal. Szeret­ném hinni, hogy'szerény soraim lelkiismeretébresztőként fognak hatni. Óh, bár ne kellene csalód­nom! De legalább a rendőrség zárassa le az utcai szabad bejáratot. Sugár István Az egri horgászok eredményei Csaknem négyszáz mázsa halat fogtak Elkészítette számadását az egri horgászegyesület. Ezzel kapcsolatban sokan évköz­ben már előre rosszat jósol­tak, mivel a kedvezőtlen idő­járás miatt gyenge volt a fo­gás. Az 1655 felnőtt és az 521 ifjúsági tag az év elején meg­vásárolta a halfogáshoz szük­séges engedélyeket, hogy lá­togathassa a horgászvizeket. A leadott fogási naplók ösz- szesítése után kiderült, hogy a horgászok többsége — a ki­rándulás és a pihenés mellett — jelentős mennyiségű halat is zsákmányolt: összesen 381 mázsányit fogtak. A Tisza-tó látogatóinak száma csökkent a dráguló üzemanyagárak miatt. Ennek ellenére a múlt évben 66 má­zsa volt a fogás ezen a vizen. Ugyancsak kevés azoknak a száma, akik távoli vizeket lá­togatnak: legfeljebb Ostoros, Recsk és a visontai erőmű ta­va szerepel a fogási helyek kö­zött. Néhány naplóban szere­pel a Balaton, a Velencei tó és a szomszédos borsodi tavak. Ezeken a vizeken 55 mázsa volt a halfogási eredmény. A legtöbb látogató az eger- szalóki tározón volt, s így itt jegyezték be a legtöbb fogást is, mintegy 227mázsát. A be­jegyzések tanúsága szerint mégis van hal a megyeszék­hely közelében lévő tározó­ban. Ezt bizonyítja még, hogy 27 horgász összesen 110 és 240 kiló közötti zsákmánnyal tért haza a múlt évben. A zsákmány fajtánkénti megoszlása is igen változatos. A legtöbbet — csaknem 230 mázsát — pontyból fogták, ennek nagy részét — 180 má­zsát — az egerszalóki vízből emelték ki. Csukából 25, sül­lőből 21, amurból 5, míg ke­szegfélékből 89 mázsa volt a fogás. Ezenkívül színesítette a fogásokat, hogy kősüllőt, harcsát, balint, angolnát és kecsegét is jegyeztek be, mint zsákmányt. Az egy fogási naplóra eső átlag 19,75 kg, amely 2,7 kilóval több az elő­ző évitől. Az egyesületben már el­kezdődött az idei engedélyek kiadása. Ezzel együtt 35 fajta hor­gászjegy árusítását végzik az 1993-ra. Szabó Lajos Tanulmányút Hollandiában Milyen lesz egy világbanki iskola? Világbanki hitelt kapott a Kossuth Zsuzsa Egészségügyi és Szociális Szakközépiskola az új, európai formáknak megfelelő programjának kidolgozásához. Nemrégiben Hollandiában — az egészségügyi és szociális szak­macsoport irányítóinál — járt ta­nulmányúton Szilágyi István pszichológus, a humán tagozat tanára. — Milyen új vonásokat tartal­maz a szaktárgya? — Módszerében különbözik a maitól. Nagy hangsúlyt fektet­tem a kommunikációs készség- fejlesztésre, az önismeretre, a metálhigiénére. Fontos, hogy a majdani ápolók, szociális asz- szisztensek jó kapcsolatot tartsa­nak a beteggel, értő figyelemmel forduljanak feléje. — A holland iskolai tapasz­taltakból mit lehet itthon felhasz­nálni? — Többféle iskolatípust láto­gattunk meg. Tilburgban a kato­likus főiskolát, Maastrichtben az orvosi egyetemet, középiskolá­kat. Előadásokat hallgattunk a tanítási programokról, szakem­berekkel, diákokkal beszélget­tünk. A középiskolai és a főisko­lai képzésben a fő hangsúlyt az egészség fogalmára helyezték. A cél: megelőzni a betegséget, meg­őrizni az egészséget, így keve­sebb lesz a beteg, a káros szenve­délyekkel élő, kevesebb pénzt és energiát kell fordítani a gyógyí­tásra. Az orvosi egyetemen is ta­nulnak kommunikáció-fejlesz­tést. Ez egy speciális tréning, ahol szimulációs gyakorlatok so­rán mutatják be az orvos-beteg kapcsolatteremtés technikáját, majd közösen elemzik a hibákat. Csak ezután próbálhatják ki készségeiket valós helyzetben. A szexuális nevelés a diákokhoz közel álló, gondolkodásra kész­tető formában szerepel a tan­tervben. Mi a biszexualitásról láttunk egy rövid színdarabot a tanulók előadásában. A történet szerint egy lány rövid színdara­bot ír érzéseiről: úgy érzi, egy­formán szereti barátját és barát­nőjét... A történet befejezetlenül marad, az osztály beszélgetni kezd róla, mindenki elmondhat­ja gondolatait, érzéseit, megvi­tatják a megoldást... Mivel a vi­lágbanki hitelt csak eszközfej­lesztésre használhatjuk fel, ötle­teket is gyűjtöttünk a legmoder­nebb szemléltetőeszközök vá­sárlásához. — Milyen szociális intézmé­nyeket láttak? — Fontosak a drog- és alko­holközpontok és a „ Nők a szexu­ális agresszió ellen” alapítvány eredményei. A központ munka­társai felkutatják a veszélyezte­tetteket, bevonják őket a pszichi­áterek, pszichológusok vezette terápiába. Reklámhadjárat fo­lyik az éttermekben, az iskolák­ban megelőző előadásokat tarta­nak. A szexuális agressziót el­szenvedők — legyenek akár ide­gen férfitól vagy házastársuktól sértettek — az alapítványhoz for­dulhatnak pszichológusi, jogi se­gítségért, tanácsadásért. Infor­mációs központ működik, ahol a számítógépes adatbankban a legszélesebb témakörökben — az iskolai oktatástól a jogon át a lakáskultúráig — minden kér­désre megtalálható a válasz. — Minderre mennyi pénz áll a rendelkezésükre? — Nemzeti jövedelmük egy- harmadát használhatják fel szo­ciális problémáik megoldásához. A munkanélküli jövedelmekből szerényen, ám nélkülözést nem ismerve meg tudnak élni. Az ut­cán, járműveken számtalan se­gédeszközt használhatnak az ar­ra rászorulók. Például a járdák kiképzése jelzi a vakoknak az át­kelőhelyeket, az úttest közelsé­gét, a házak bejárata lejt, a vas­útállomásokon és a vonatokon a fel- és leszállást különlegs leme­zek használatával segítik a moz­gássérülteknek, a peron kialakí­tásánál is figyelembe vették toló­kocsijaik méretét. Telefon is van a vagonokban. Tizennyolc éve­sen már mindenkinek joga van önálló lakásra, amihez hozzá is jut. Hajléktalannal alig találkoz­tunk. Akik az utcára jutnak, azok antiszociálisak vagy érzel­mi képességeikkel van problé­ma. — Mi volt a legnagyobb élmé­nye? — Húsz-huszönöt szakem­berrel találkoztunk, mindegyik legalább három nyelven beszélt az anyanyelvén kívül. Sok kül­földi hallgató tanul egyetemei­ken, így az előadások előtt min­dig megkérdezik, hogy milyen nyelven tartsák az órát... Az ide­gen nyelvek ismerete nemcsak a tanárokra, a diákokra is éppúgy jellemző. Sok ismeretet és isme­rőst szereztünk mind az öten, akik Magyarországról utaztunk. A tanulmányút megerősítette bennem azt, hogy amit elkezd­tünk programunkkal, azzal jó irányba haladunk. A jövőben nagyob teret kell biztosítanunk a szimulációs helyzetek gyakorlá­sának, ezzel még jobban felké­szítve diákjainkat a beteg problé­máinak megismerésére, a segí­tésre. Nem lesz nehéz a kint szer­zett ismereteket beépíteni tan­tervűnkbe. — A világbanki program szel­lemében milyen lesz az egri szak- középiskola az évtized közép én­végén? — A legfontosabb, hogy a második év végén a továbbtanul­ni nem szándékozó kiléphet vizs­gázva, vagy iskolát válthat, má­sik világbanki középiskolába iratkozhat. így a pályaválasztás eltolódik 14 éves korról 16-18 éves korra. Érettségi után főisko­lai vagy technikusi szinten tanul­hat tovább egészségügyi vagy szociális szakra specializálódva. Minden diák olyan humán jelle­gű ismereteket kap, amelyeket az élet egyéb területein is hasznosí­tani tud. _ , . „ . Csaszi Erzsébet A szeretet a legnagyobb gyógyító erő Megyei természet­gyógyász-nap Harmadik alkalommal adott otthon Egerben a Neumann Já­nos Gimnázium és Számítás- technikai Szakközépiskola a me­gyei természetgyógyász napnak. A szombaton késő délutánig tar­tó rendezvény talán legnagyobb érdeme — mondták a szervezők —, hogy a különféle bemutató­kat megtekintő csaknem ezer résztvevő többsége fiatalokból állt, tizen-huszonévesekből. Ez is jelzi, hogy a sok-sok kétely és fenntartás ellenére sokan mégis az ősi, elfogadott módszerek felé fordulnak, és ha csak tehetik, ke­rülik a szervezetre ártalmas ke­Gyógyerejű kövek A tökéletes ellazulás pillanatai mikáliákat. A résztvevők — a ha­gyományoknak megfelelően — a rögtönzött „rendelőkben” ki is (Fotó: Gál Gábor) próbálhatták a természetgyó­gyászok tudását. Hasznos taná­csokat kaptak például a táplá­lékterápiás gyógyításhoz, a bio­kozmetikához, s relaxációs tor­nán, jógagyakorlatok során ta­pasztalhatták a tökéletes ellazu­lás érzését. írásszakértők, aszt­rológusok „olvastak” a kézírá­sokból a múltról, a jövőről, az egészségi állapotról. Sok „páci­ense” volt a csontkovácsnak, a gyógymasszőrnek, a reikiseknek és a fényadóknak. A természe­tadta bioenergia mellett a kö­zönség kezeltette magát a talp- masszírozóval, az orgon-energi- ával. Megkóstolhatták továbbá a vegetáriánus és a reformkonyha ínyencségeit. Újdonság volt azoknak a kereskedőknek a megjelenése, akik természetes anyagokból készített takarókat, szőnyegeket kínáltak, és igen nagy népszerűségnek örvendett a kínai standon lévő termékek bemutatója is.

Next

/
Thumbnails
Contents