Heves Megyei Hírlap, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-15 / 38. szám

HÍRLAP, 1993. február 15., hétfő HATVAN ÉS KÖRZETE 5. Megoldandó feladatok Közmeghallgatások Lőrinciben Segíthet-e az átképzés a munkanélkülin? Kékkő Istvánnét ottjártunkkor épp a százegyedik ügyiéi kereste fel (Fotó: Perl Márton) Az egészséges emberért A hatvani Városi Művelődési Központban A hosszú, egészsé­ges élet címmel dr. Mészáros Jó­zsef né tart előadást ma este hat órától. A program során a vilá­gon egyedülálló, nagy hatású gyógynövény-kivonatokat is be­mutatnak az érdeklődőknek szív- és érrendszeri betegségek­re, csontritkulásra és reumára. A termékek a helyszínen megvásá­rolhatók. Filmvetítés gyerekeknek A hatvani Ady Endre Könyv­tár és Közösségi Ház videoklu- bot szervezett gyerekeknek. A filmvetítéseket szombatonként délelőtt 10 órától tartják a könyvtár nagytermében. Legkö­zelebb február 20-án várják a kis nézőket, műsoron A világ ura cí­mű színes szinkronizált francia rajzfilm szerepel. Klubtagsági igazolványt a könyvtár ruhatárá­ban válthatnak az érdeklődők. Jótékonysági bál Az értelmi fogyatékos gyere­keket nevelő szülők egyesülete és a hatvani 7-es számú Általá­nos Iskola jótékonysági bált ren­dez február 21-én, vasárnap dél­után hat órától Hatvanban, a Damjanich János Szakmunkás- képző és Szakközépiskola aulá­jában. Az est fővédnökei Szinyei András polgármester és a városi önkormányzat képviselőtestüle­te. A műsorban fellépnek Straub Dezső, Ligeti Éva, Szabó Krisz­tina, a zenét a Bergendy Sz.alon- zenekar szolgáltatja. A bál bevé­telének jelentős részét az értelmi fogyatékosok támogatására for­dítják. Olvasók találkozója Lőrinciben, a Magvető Könyvtárban február 25-én dél­után fél négy órakor a városla­kók találkozhatnak a Lőrinci Hí­rei című lokálpatrióta újság ké­szítőivel. A rendezők kérik a helybélieket, addig is gyűjtsék ja­vaslataikat, észrevételeiket a vá­ros gondjairól, megoldásra váró feladatairól. A közelmúltban két helyütt is tartottak közmeghallgatást Lő­rinciben; a moziban százhúszan, a közösségi házban pedig százan gyűltek össze. Szöllősi Győző al­polgármester tájékoztatta a vá­roslakókat a legutóbbi közmeg­hallgatáson felvetett problémák megoldásáról, illetve az azóta is megoldatlan vagy folyamatban lévő ügyekről. Ismertette az utak karbantartásának és építésének, valamint a szenny víz-elvezetés, a cukorgyári óvoda, a kegyeleti park, a volt szovjet laktanya je­lenlegi helyzetét. Szólt az erőműi parkrendezéséről, egy újabb erő­mű építésének lehetőségéről. Té­ma volt továbbá az oktatás szer­kezetének átalakítása, ennek le­hetséges megoldása is. Megoldatlan probléma is akadt erre az évre. Ilyenek: a selypi útkereszteződés lámpás forgalomirányítása, gyalogos át­kelőhelyek felfestése, a selypi posta előtti terület rendezése. A jelenlévők tájékoztatást kaptak az elmúlt évi pénzügyi terv telje­sítéséről. Az önkormányzat 213 millió forinttal gazdálkodott, eb­ből 130 millió volt az állami tá­mogatás, 83 millió a saját bevé­tel. Az óvodák, általános iskolák működtetése 41,5 millió forintba került, a karbantartási költségek 1,3 millió forintot tettek ki. Az egészségügyi ellátásra csaknem 10 millió forintot biztosítottak, segélyezésre 8,3 millió jutott. Az utak, járdák felújítása, építése 12 millió forintba került, a közvilá­gításra 1,3 millió forintot, a templom felújítására 500 ezret, a tájház megvalósítására 100 ezret, a városi újságra 250 ezer forintot fordítottak. A „Selypi Kinizsi” félmilliót, a „Lőrinci Elektromos SE.” százezer forint támogatást kapott. A nehéz gazdasági helyzet eb­ben az évben nagyarányú fejlesz­téseket nem tesz lehetővé. A ren­delkezésre álló 230 millió forint az alapellátásra, a legszüksége­sebb feladatok ellátására lesz ele­gendő. Elkészül a Balassi Bálint és a Határ út kiépítése, valamint az Akácfa, a Vasvári és a Gyár utca közvilágítása. Az óvodákra előreláthatólag 14,5 millió forin­tot, az általános iskolákra 51 mil­liót, a zeneiskolára 7,6 millió fo­rintot fordítanak. A segélyezés­re, szociális gondoskodásra ter­vezett összeg 10 millió forint. Az egészségügyi ellátásra fordítan­dó összeg pedig nem lehet keve­sebb a tavalyi 10 milliónál. A további célkitűzések között szerepel a fiatalok első lakáshoz jutásának támogatása, a sporte­gyesületeknek való segítségnyúj­tás. Az idén eldőlhet a szenny­víz-elvezetés megoldása, s gon­doskodni kell a polgármesteri hi­vatal dolgozóinak jobb munka- körülményeiről, a városháza bő­vítéséről, esetleges újjáépítésé­ről. A pénzügyi helyzetet nehezí­ti az adó-visszatérítések csökke­nése, mindezek ellenére a helyi adók bővítését, emelését nem tervezi az önkormányzat. A városlakók számos kérdést, javaslatot vetettek fel. így szóvá tették, hogy a Vasvári út egy ré­szén a járda nincs lebitumenez- ve, az Aradi utcán pedig az eső­zések után megáll a víz. Javasol­ták, hogy a rendőrség éjjel kíséije figyelemmel a diszkók környé­két, s mivel a selypi cukorgyár a privatizáció kapcsán értékesíteni kívánja a gyári kultúrotthont, többen kérdezték: van-e vásár­lási szándéka az önkormányzat­nak. Érdeklődtek arról is: mi kell ahhoz, hogy a rászorulók segélyt kapjanak, s miért nem ismertetik a segélyezettek névsorát. Jó len­ne, ha több postaládát helyezné­nek el a városban, s többen vol­tak kíváncsiak arra, mennyibe kerül a telefonhálózat kiépítése, s mikor készül el. Az Árpád úton nagy szükség lenne sebességkor­látozó tábla elhelyezésére, mivel az autók gyakran megszegik a szabályokat, a Vörösmarty utcá­ban pedig szükség lenne a közvi­lágítás javítására, lámpák felsze­relésére. Elhangzott az is, hogy a kegyeleti park ügyében ne a kép­viselőtestület döntsön, hanem a lakosság. Javasolták új buszme­gállók létesítését, s egy nyugdíja­sokból álló polgárőrség meg­szervezését. Tarthatatlan, hogy sokan a Zagyva melletti részre hordják a szemetet, Petőfibá- nyán pedig a Büdös-árakban szennyvíz folyik, ez ellen is tenni kellene. Szükséges lenne évente egy-két alkalommal lomtalanítá­si akciót tartani, ugyanis a ku­kákba nem lehet elhelyezni a fel­eslegessé vált bútorokat, üvege­ket, törmelékeket. (Folytatás az 1. oldalról) — Az elhelyezkedést illetően az átképző tanfolyamok járnak-e valamilyen sikerrel? — Az elmúlt év szeptemberé­től kilenc szakmában indítottunk tanfolyamot, 202 részvevővel. Januárban fejeztük be a szöveg- szerkesztői és gépírói tanfolya­mot. Sajnos, az eddigi tapaszta­latok azt mutatják, hogy nemi­gen tudnak elhelyezkedni, akik végeztek. A tavalyi vállalkozói­ügyintézői átképzőn résztvettek közül találtak még a legtöbben munkahelyet. De a húsz részve­vővel indított gyors-gépírói tan­folyamot követően senki nem tu­dott elhehelyezkedni a szakmá­ban. A tanulási időre nem jára­dékot, hanem átképzési támoga­tást kapnak. Egyébként az át­képzői tanfolyamok iránt mindig is nagy volt az érdeklődés. Volt, amikor teszttel kellett eldönte­nünk, kik is járhassanak ezekre, mert kétszeres volt a túljelentke­zés. De mindenkinek felhívtuk a figyelmét: ha már kevés volt a j á- radéka, ne vállalja az átképzést. Mert ha nem lesz jogosult a jára­dékra, a szociális támogatást sem kaphatja meg. — Mennyire humánus ez a je­lenlegi rendszer? A hatvani József Attila Ifjúsá­gi Otthonban véget ért az Eszak- magyarországi Regionális Mun­kaerőfejlesztési és Átképző Köz­pont pályaorinetációs alapkép­zése. A tanfolyamon huszonki­lenc fiatal végzett, s a napokban veszik át az erről szóló oklevelet. A közeljövőben építőipari karbantartó tanfolyamot szer­— Mi nagyon odafigyelünk mindenre, a legapróbb részlete­ket, lehetőségeket is megbeszél­jük az ügyfelekkel, próbálunk segíteni. Áz új rendelkezések annyiból enyhébbek, hogy a já­radék mellett kilencezer forintig vállalhat munkát, akinek nincs állása. A félreértés ott van, hogy az alkalmi munka munkavi­szonynak számít. Vagyis egyszeri megbízást vállalhat a munkanél­küli. A másik baj — s ez megint csak tőlünk független —, hogy mind kevesebb a munkaerő igény. S az átképző tanfolyamok veznek az intézetben, s az itt vég­zettek már szakmunkásként dol­gozhatnak az épülő Bioeco falu­ban. Mint Sütő Györgytől, az otthon igazgatójától megtudtuk: ha elmúlik a fagy, tovább folytat­ják az építkezést, több fiatalnak teremtve ezzel munkalehetősé­get. korántsem garantálják az elhe­lyezkedést... — Ennek ismeretében tervez­nek-e további átképzőket? — Most folynak a felmérések, a munkáltatóknak milyen szak­mákra van igényük. Eddig a cé­gektől nem kaptunk „ötleteket”. Ä hatvani térségben arra van re­mény, hogy a munkanélküliek vállalkozóknál helyezkedhetnek el. A lehetőségek azonban ele- nyészőek az állásnélküliek ma­gas számához képest... otthonban Egyébként a Bioeco Alapít­vány Hatvanban is tervezi egy bio-lakótelep megépítését, amelyhez a városi polgármesteri hivatal támogatását is megnyer­ték. Négyféle típusú házat tud­nak ajánlani az építtetőknek, s ha igény van rá, az otthonban élő fiatalok végzik majd el a munkát. Lőrinciben és környékén mindig äktnsilis • • • A Lőrinci Rendőrőrs beosztottjai továbbra foly­tatják a vizsgálatot azokban az ügyekben, amelyek idős emberek megtévesztésével és kifosztásával kapcsolatosak. Mint ismeretes, a közelmúltban több bejelentés érkezett az őrsre: ismeretlen szemé­lyek koros, egyedül élő embereket keresnek fel az­zal, hogy az önkormányzattól jöttek, és segélyt in­téznek nekik, ehhez pedig adatokra van szükségük. Az esetek többségében — amíg az idős emberek az irataikat keresgették — a hívatlan vendégek pénzt és különböző, értékes tárgyakat loptak el a la­kásokból. Kérik hát a városban, illetve a környező településen lakókat, hogy — igazolványuk felmuta­tása nélkül — ne engedjenek be idegeneket az ott­honaikba, gyanú esetén pedig értesítsék a rendőr­séget. Mikes Márta Alapképzés az ifjúsági Petőfibányai tervek A petőfibányai vöröskeresztes szervezet idei tervei között szere­pel az idősek gyógyfürdőztetése, a véradók és családtagjaik kirán­dulásának megszervezése, s fo­lyamatos ruhagyűjtési akció. Pá­lyázatot hirdetnek a tisztasági mozgalom keretében "Kié a leg­szebben parkosított utca, ház?" címmel. A beérkező pályázatot szeptember 30-ig értékelik, a díj pedig a Vöröskereszt és a kör­nyezetvédelem táblája lesz. Filmklubsorozat az Apollóban A hatvani Bajza József Gim­názium és a TIT Városi Egyesü­lete filmklubsorozatot szervez az Apolló Moziban. Február 17-én, szerdán délután 3 órától a Fiúk a rács mögött című filmet vetítik. A sorozatban a későbbiekben láthatják az érdeklődők többek között a Négyszáz csapás című Truffaut-filmet, valamint Anto­nioni Zabriskie Point című alko­tását is. Bevezetőt tart Farkas Kálmánná, a Bajza József Gim­názium igazgatója. KLASSZ! Nyugati kilósruha-vásár! Egerben, a Technika Házában, Klapka u. 1. sz. alatt február lS-lb-án, hétfőn és kedden 8—18 óráig. BÁLÁK érkeztek! r Katonák a nagy háború kezdetén 1941 június 27-én jelentette be Bárdossy miniszterelnök, hogy Magyarország hadiállapot­ban van a Szovjetunióval. A ma­gyar hadvezetés ennek értelmé­ben adott parancsot egy kisebb létszámú seregnek a támadásra. A Kárpát csoportnak nevezett sereg kötelékébe tartozott egy határvadász és egy hegyidandár mellett a gyorshadtest is. Ennek alkotó elemei: két gépkocsizó-, egy lovasdandár, továbbá né­hány különleges zászzlóalj. Ezek egyike volt a kerékpáros zászló­alj, de mint ebből is kitűnik, a gyorshadtest nemcsak kerékpá­rosokból állt. A Kárpát csoport 1941 július első napjaiban lépte át az ország­határt és kezdte meg hadművele­tét. Katonái között számos hat­vani is volt: Nagy Józ.ve/hadnagy (köztisztviselő), Hegedűs István zászlós, Máj er Károly és Balázs Lajos, szakaszvezető, Baranyi József tizedes, Kozma Károly, Sasvári Illés Ruman Mihály, és mások. Az elindulás előtt azzal bízták meg őket, hogy csak há­rom hónapig lesznek távol, és nem is harctéri, hanem megszál­lói, rendfenntartó feladatot kell végrehajtaniuk. Az ígéreteket csak részben tartották meg. A gyorshadtestet valóban hazairá­nyították, de csak az év végén. Néhány hadosztály azonban to­vábbra is kinn maradt, amelyet csak egy évi harctéri szolgálat után hoztak haza. A Kárpát csoporthoz tartozó alakulatok a Vereckei- és a Tatár hágónál lépték át az akkori or­szághatárt. A következőkben Balázs Lajos visszaemlékezése alapján idézzük fel a hadjárat él­ményeit. — Katonáink hangulata kez­detben nem volt rossz. A legtöb­ben bíztak abban, hogy néhány hónap múlva hazatérnek, még­pedig győztesen, mert a hitlerista propaganda hatására azt hitték, hogy a Vörös Hadsereg agyaglá­bon álló óriás, amely nem képes ellenállást kifejteni. Balázs Lajos és bajtársai a Ta­tár hágón áthaladva egy kolomi- ja nevű galíciai városhoz jutottak el először. Július 7-én a Kárpát csoport feloszlott. A határva­dász- és a hegyi dandár hátra ma­radt megszálló feladatok ellátá­sára, a további hadműveletekben csak a gyorshadtest vett részt, amely huszonnégyezer fegyve­rest foglalt magába. Tovább vo­nulva megismerkedtek a Szeret, a Prut, a Dnyeszter folyók vidé­keivel. Áthaladtak Csemovci, Kamanyec, Podolszk, Vinyica, Umany, Kirovográd, Krivoj Rog, Zaporozsje, Dnyepropetrovszk városokon. Ezekről a területekről a szov­jet hadvezetés az erők kímélése céljából igyekezett kivonni csa­patait, ezért a magyar alakulatok kezdetben nem ütköztek komoly ellenállásba. Később fokozódott a harcok hevessége. Különösen a folyami átkelőhelyeknél került sor veszteségekkel járó küzdel­mekre. Kamenyec-Podoszkij közelé­ben, a Dnyeszter mellett: „A fo­lyó egy kisebb szigeténél nem túl nagy ellenállásba ütköztek első csapatrészeink. Rövid harc után megszűnt az ellenség szórványos lövöldözése. Néhány hadifog­lyot is ejtettek katonáink. Az éj leple alatt a szovjet erők védőál­lásaikat feladva csendben elvo­nultak.” Szeptemberre eljutottak Za- prozsjeba. Ez volt a hadjárat leg­távolabbi városa. Itt a front meg­merevedett. A Dnyeper jelentet­te az egyik legnehezebb aka­dályt, de megváltozott hirtelen az időjárás is. Eddig a hőségtől szenvedtek, most az esőzés és nyomában a sár okozott gondot. Megromlott a katonák harci ked­ve is. Egyre távolabb kerültek a hazai földtől. Kezdtek rájönni, hogy nincs mit keresniök itt, ide­genben, ahol tapasztalniuk kel­lett a hazájukat védő szovjet ka­tonák egyre szívósabb ellenállá­sát. A lakosság Galíciában még jóindulattal vagy közömbösen viselkedett velük szemben, de Ukrajnában már voltak partizán akciók is. „Nagyon megrendített annak a bajtársamnak a látvá­nya, akit a partizánok több kész­szúrással kegyetlenül meggyil­koltak” — emlékezik Balázs La­jos. A hadjárat során elesett vagy eltűnt mintegy négyezer magyar katona, megsemmisült vagy használhatatlanná vált harminc repülőgépünk, ezerkétszáz gép­kocsi, a könnyű harckocsik nyolcvan, a páncélgépkocsik ki­lencven százaléka és valamennyi kisharckocsi. A hadvezetés felmérve a vesz­teségeket és a sereg állapotát ja­vasolta a hadjárat befejezését. A kormányzatot a nemzetközi helyzet alakulása aggasztotta (elkezdődött az antifasiszta koa­líció kialakulása), ezért elrendel­te a gyorshadtest hazairányítá­sát. Szeptember végén, amikor a döntés megszületett, a hitleristák még előtte voltak a moszkvai csatának, még bíztak abban, hogy a keleti hadjáratot év vége előtt a lebecsült magyar segítség nélkül is győzelmesen be tudják fejezni, ezért különösebb akadé­koskodás nélkül hozzájárultak a gyorshadtest hazaviteléhez. A német parancsnokság még azt is megtette, hogy katonazenekari hangversennyel búcsúztatta a hazatérő magyar katonákat. Katonáinkat nem nagyon ér­dekelte a hangverseny sem a hadosztályparancsnoki szemle. Boldogan indultak hazafelé. Nem volt könnyű az utazás hazá­ig a járhatatlanná vált ukrajnai, galíciai utakon, de mindenki szí­vesen viselte már a megpróbálta­tásokat és amikor december 10- én újra átlépték a határt, „leug­ráltunk a kocsikról egymást ölel­getve. Leborultunk és könnyes szemmel megcsókoltuk hazánk földjét, mi a legdrágább volt szá­munkra.” Németi Gábor Hatvani jelölt a kortes­hadjáratban A minap arra kértek bennün­ket: adjunk helyet egy hatvani származású egyetemista népsze­rűsítésének, aki a Budapesti Mű­szaki Egyetem Közlekedésmér­nöki Karának hallgatója. A ké­résnek csupán azért adunk helyt oldalunkban, mert több hatvani olvasónk is támogatni kívánja a fiatalembert a korteskedés idje alatt. A február 28-án kezdődő XII. kari napok egyik főkormányos jelöltje Lantos Gyula alias Pisz­kos Fred. Hatvani olvasóink kö­zül bizonyára többen is ismerik ezt a nevet, hiszen a fiatalember a Zagyva-parti városban nevelke­dett, ott járt általános iskolába, és itt kezdte tanulni a „pofozko­dás” művészetét, azaz a Take- wan-dot. Ennek köszönhetően 1991-ben Kick-box világbajnok­ságot, 1992-ben pedig pedig Eu­rópa bajnokságot nyert. Barátai és ismerősei szeret­nék, ha a mostani megméretteté­sen ő ragadhatná meg a kor­mánykereket a kari napok idejé­re. Erre minden bizonnyal jó esé­lye van, hiszen programjában az áll egyebek mellett, hogy: ’’ahol Piszkos Fred megjelenik, ott még az unalom is késsel a hátában menekül”. Hatvani kérésre — a magunk részéről — ennyivel tudtunk hozzájárulni a jelölt sikeréhez.

Next

/
Thumbnails
Contents