Heves Megyei Hírlap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-13 / 10. szám
GYÖNGYÖSÖN: FELKAROLT HAJLÉKTALANOK S HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, MEGYEI 1993. JANUÁR 13., SZERDA HÍRLAP LŐRINCI, PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA IV. ÉVFOLYAM 10. SZÁM ÁRA: 13,80 FORINT V Mikrohullámú sütök széles választékban. DEPÓ ÁRUHÁZ Eger, Nagyváradi u. 17. Tel.: 36/324-600 VAS-MŰSZAKI BOLT Eger, Hadnagy úti Szolgáltatóház ^ Tel.: 36/312-636 ^ Ez a lap 3000 forintot ér Önnek! Ha betegbiztosítási kártyájának számát megtalálja a 3. oldalon, telefonáljon azonnal! Vegyifegyver-egyezmény Jeszenszky Géza külügyminiszter ma Párizsba utazik, ahol Magyarország nevében aláírja a Vegyifegyver-egyezményt. A dokumentum törvényen kívül helyezi a vegyi fegyverek és az ezzel kapcsolatos tevékenységek teljes körét. Szigetköz: nincs jégveszély A bősi erőmű térségében felgyülemlett jég a Szigetközt nem veszélyezteti. Valószínűtlen, hogy a jégzajlás esetleges megindulásakor olyan magas vízszintek alakuljanak ki a Szigetközben, amelyek a lakott területeken árvízkatasztrófát okoznának. Városközi vonatok A Gans-Hunslet Vasúti Járműgyártó Rt. tegnap átadta a MAV-nak az úgynevezett elővárosi villamos motorvonatokat, amelyek Szeged körzetében fognak közlekedni. A MÁV tervei szerint még az idén megjelenik a vaspályákon a Gans-Hunslet három városközi vonata, és az év második felében sínre kerülnek a spanyol CAF nemzetközi forgalomra alkalmas kocsijai is. Gyorsítás a Nyírségben Gyorsítja a földárverést Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyében a térségi kárrendezési hivatal, hogy a tavaszi mezőgazdasági munkák megkezdéséig minél többen földhöz juthassanak a kárpótlási jeggyel rendelkezők közül. Március 8-áig több mint száz nyírségi településen lesz licitálás. Tej- és sütőipari áremelések Emelkednek a tejárak január 18-ától a fővárosban. A 2,8 százalékos zsírtartalmú tej nagykereskedelmi ára a jövő hét elejétől például csaknem 3 forinttal nő. Ez azt jelenti, hogy a tej ára az eddigi 25,50-ről 28,10-re emelkedik, és erre jön még január 1-jétől a 6 százalékos afa, azaz egy liter tej csaknem 30 forintba kerül majd nagykereskedelmi áron. Február 1-jétől más tejipari termékek is drágulnak. Az áremelés főként a sajtokat érinti majd. Több sütőipari termék ára is emelkedik február 1-jétől Budapesten, főként a kenyér és a péksütemény drágul. A kenyér és a péksütemény nagykereskedelmi ára mintegy 16-18 százalékkal növekszik, s — az árrés növekedése következtében — ez várhatóan mintegy 25 százalékos fogyasztói áremelkedést jelent. Nyuginyögidiszkontlánc A Nyuginyögi Misszió — a nyugdíjasok megsegítésére alakult szociális intézmény — saját diszkontlánc létrehozásáról tartott tájékoztatót tegnap a fővárosban. Mint elhangzott, céljuk, hogy az alapvető élelmiszerek beszerzési, önköltségi áron jussanak el azokhoz a nyugdíjasokhoz, akik belépnek a misszióba. A tagok évente 60.000 forint értékű vásárlásra jogosultak. A tagsági dijak összege legfeljebb a nyugdíj 3 százaléka lehet. A rászorulóknak ingyenes segélycsomagot kívánnak juttatni, amelynek hátterét a Béke Nyugdíjas Alapítványba való befizetések fedeznék. Az elosztást az ország több pontj án létrej övő központok biztosítják, amelyek teljesen önállóak. A Nyuginyögi-diszkontlánc létrehozásában számos cég is segítséget nyújt. Kevesebb benzint tankoltunk Megnyugtató az ország energiahelyzete, mind kőolajból, mind benzinből rendelkezésre állnak a szükséges készletek. Január első hetében mintegy 30 százalékkal kevesebb üzemanyagot vásároltak a MÓL kútjainál, de várhatóan a hónap második felében a szokásos napi 3 ezer tonna fölé emelkedik a forgalom. Tavaly a MÓL mintegy 5 millió tonna kőolajat és több mint 5,1 milliárd tonna földgázt importált Oroszországból. Ezenkívül 1,8 millió tonna kőolajat hazai forrásból fogyasztott az ország, földgázból pedig 4,8 milliárd köbméter fogyott az importon kívül. A Mineralimpex már megkötötte orosz partnereivel a földgázszerződéseket. Kőolajból a szükséges mennyiséget több partnertól szerzi be a külkereskedő cég, illetve a MÓL Rt. Sarudi feszültségek Hátrányos helyzetű a többség Aligha gondolhatott arra Kiss István, Sarud polgármestere, amikor az iskolában az összeadást, kivonást, szorzást, osztást tanulta, hogy egyszer még ennek a polgármesteri székben veszi hasznát. Most pedig ez történik, ahogy rányitunk az év elején a községházán. Összead, kivon a település első embere. — Az ez évi munkaprogramot, munkatervet készítem az önkományzat elé, amelyben lassan tisztázódnak az idei költség- vetési tételek is. Már megállapítható, hogy fejlesztési lehetőségeink sajnos csökkennek az elmúlt évekhez viszonyítva — mondja magyarázatképpen. — Most a lakossági összefogással megvalósuló telefonhálózat rendkívüli jelentőségű. Lakossági társulás formájában április végéig 210 új vonalat kötnek be meg crossbarrendszerben, ami az egri központra kapcsolódik a mostani 25 vonal mellé. Az érintettek vonalköltségenként 45 ezer forintot tesznek le az OTP segítségével. A MATÁV-val megkötött szerződés alapján ez év augusztus 31-ig további 80 vonal bekötése várható a második ütemben. Köszönet a cégnek rendkívül gyors, rugalmas munkáját, amit Sarud érdekében végeztek, végeznek. — Ezenkívül milyen teendőik vannak még az előttünk álló időszakban? — A fejlesztések sorában az úthálózat bővítése következik majd. Ezen belül is a Bem, az Akácfa és a Deák Ferenc út a sorrend. Az úthálózat kiépítése folytatódik, így a Móricz Zs. és a Bocskai út egy szakaszában. Ez évben már lehetőség nyílik útalapra és kerékpárút építésére, amit szeretnénk ez évben kihasználni. Ezeknek a költségét 50 százalékban nekünk kell állni. Legnagyobb problémát pillanatnyilag az jelenti, hogy a beadott céltámogatási igények és az útalapra benyújtandó pályázat ön- kormányzati részét várhatóan nem tudjuk biztosítani. — Mi jelent most ekkora gondot, miről is van szó? — Víz- és szennyvízelvezetésről, út, járda és kerékpárút építéséről, víztoronycseréről, stb. Saját erőből a költségeket ehhez nem tudjuk biztosítani, ahogy most érzékeljük: meghaladják erőinket. Ráadásul itt van az intézmények finanszírozása is. A jelenlegi normatívák a működésük felét fedezik. — Mennyi pénzből gazdálkodhatnak ebben az esztendőben? (Folytatás a 3. oldalon) Bizottság vizsgálja a skinhead-problémát A tét: Eger város költségvetése Félórás késéssel kezdtek hozzá tegnap az egri önkormányzat képviselői a munkához. Az ön- kormányzati ülés kezdete nemcsak az áramszünet miatt húzódott, hanem a képviselők még egyeztetni kívántak bizonyos kérdésekben. A napirendek sorrendjét is megváltoztatták. A személyi ügyeket és előteijeszté- seket a két nagy téma, az önkormányzati költségvetés és a bérlakások eladása előtt vitatták meg. Az oktatási bizottság vezetőj e, Irlanda Dezső három intézményvezető kinevezésével kapcsolatban mondott véleményt. Hekeli Sándornál a testület teljes egyetértése mellett, szakmai rátermettségét elfogadva, a Móra Ferenc Kisegítő Általános Iskola igazgatójává nevezték ki. Ugyancsak igent mondtak Bodnár Gábor vezetői kinevezésére, aki korábban a GMSZ-ben dolgozott, most pedig a Hunyadi Mátyás Általános Iskola igazgatói székét foglalhatja el. Patkós Attila pszichológust az önkormányzat oktatási és sportbizottsága nem javasolta a Nevelési Tanácsadó vezetői teendőinek ellátására. Irlanda Dezső tanácsnők elmondta, hogy előzetesen a tanárképző főiskola pszichológiai tanszékének szakembereit is felkérték, hogy véleményezzék a Patkós Attila által benyújtott programot. A szakvélemény is elutasító volt. A szavazás előtt maga az érdekelt is felszólalt: „Negyedszer állok itt az önkormányzat előtt, s háromszor nyújtottam be pályázatot. Nem veszíthetek semmit.” A csaknem félórás felszólalásában az önkormányzat személyzeti munkájáról is véleményt kívánt mondani. Mint hangsúlyozta: a jelenlegi megbízott igazgató két éve áll a tanácsadó elén, holott erre csak egy évig lenne törvényes lehetősege. Nem pszichológus képesítésű. Ezzel szemben a pályázó elmondta, ő az ELTE-n szerzett pszichológusi diplomát. (Ennek hiteles másolatát viszont a pályázatához nem mellékelte — közölte Pásztor Gyula, a polgármesteri hivatal szakelőadója.) A képviselők végül is nem bízták meg Patkós Attilát a Nevelési Tanácsadó vezetőjének, újabb pályázatot írnak ki. (Folytatás a 3. oldalon) Szirénaprőba Borsodban A Borsod-Abaúj-Zemplén megyében lévő miskolci, kazincbarcikai, tiszaújvárosi, sajószentpéteri es sajóbábonyi polgári védelmi szirénákat öt éve nem próbálták ki. A Polgári Vedelem Országos Parancsnoksága elrendelte a szirénák felülvizsgálatát és a műszaki üzembe helyezéssel hangospróba megtartását is. Csütörtökön, január 14-én a szirénák megszólalása (Miskolcon 8, Tiszaújvárosban 10 órakor, Kazincbarcikán, Sajóbábonyban és Sajószentpéteren 14 órakor) csak a rendszer ellenőrzésével függ össze, tehát a lakosságnak semmiféle intézkedést nem kell tennie. Külkereskedelmi kilátások A Pénzügyminisztérium gazdasági prognózisa szerint ez évben Kiegyensúlyozott külkereskedelmi mérlegre lehet számítani. A várakozások szerint a gazdaság fokozatosan növekedési pályára áll, fellendül a belföldi felhasználás, ezen belül is a beruházások, s ez az import nagyobb fokú növekedését igényli. A behozatal volumenének 6-8 százalékos, a kivitel 5-7 százalékos növekedését feltételezve, a külkereskedelmi mérleg kiegyensúlyozott lesz, illetve kismértékű passzívum lehetséges. A prognózis évi 1,5 milliárd dollár külföldi működőtőke beáramlására számít. Váltás a toronyházon? Messziről szembeötlik Gyöngyös legmagasabb épülete, amely valósággal uralja a környezetét. Egykor ez vezethette az OTP reklám- szakembereit, hogy elhelyezzék ott cégük névjelét. Változnak az idők a magasban is, mint hírlik, a napokban más vállalkozás neve kerül a „csúcsra”. A munka bizonyára látványos lesz, s már önmagában is felkelti majd a figyelmet. Lapunk 5. oldalán egyéb olyan érdekességekről is beszámolunk, amelyek közvetlenül érintik a város és környékének lakóit. (Fotó: Szántó György) Tűrhetetlen a 168 óra? A Magyar Rádió átalakításáról valóban létezik egy program- tervezet, amely azonban — napilapokban megjelent állításokkal ellentétben — neveket egyáltalán nem tartalmaz — jelentette ki Csúcs László. A Magyar Rádió alelnöke az MTI kérdésére kedden elmondta: amennyiben „helyzetbe kerül” — vagyis a miniszterelnök és a köztársasági elnök elfogadja Gombár Csaba lemondását —, kész tervekkel áll a rádiós kollektíva elé, s megkezdi azok egyeztetését a házon belül működő érdekvédelmi szervezetekkel. Az alelnök elképzelései szerint változna a műsorstruktúra, a gazdálkodási rend, valamint az intézmény szervezeti felépítése is. Csúcs László kívánatosnak tartja, hogy több zenét és kevesebb prózát, a prózán belül pedig a mainál lényegesen kevesebb politikai programot sugározzon a rádió. Tűrhetetlennek tartja, hogy bizonyos műsorok (például a 168 óra és a Gondolat-jel) „politikacsináló jelleggel funkcionálnak”. Alaptalan volt az APEH adócsalási vádja Alaptalanul vádolta meg adócsalással az APEH Varga Sándor mátészalkai vállalkozót. A két éve tartó, országos visszhangot kiváltó ügyre a Mátészalkai Városi Ügyészség tett pontot immár végérvényesen, bűncselekmény hiánya miatt ismételten, másodszor is elrendelte a nyomozás megszüntetését. Az építőanyag-kereskedéssel foglalkozó Varga Sándort az adóhatóság azzal gyanúsította, hogy csaknem egymillió forintos általános forgalmiadócsalást követett el. Az APEH szerint kilenc magánépítkező nevében igényelt vissza áfát, s az összeget saját céljaira fordította. Ezzel szemben az ügyészség megállapította: a vállalkozó az építtetők megbízása alapján járt el, és valamennyi esetben elszámolt velük a visszatérített összeggel. Az alaptalanul gyanúsított vállalkozó bejelentette: erkölcsi és anyagi kára miatt pert indít az APEH és a rendőrség ellen. Varga Sándor elmondása szerint dokumentumokkal tudja igazolni: mintegy egymilliós kár érte, nem beszélve az erkölcsi meghurcoltatásról. Élen a bankok, biztosítók... Jövedelemjelentés Amikor a lakosság életszínvonaláról esik szó, az egyik meghatározó tényezőnek általában a munkanélküliséget tekintik a közgazdasági folyamatok értékelői. Tavaly már mintegy 640 ezren álltak sorba munkanélküli-segélyért, az idén várhatóan 900 ezret is eléri a számuk. Igaz, van az országban egy gazdagodó, gyarapodó réteg is, de ezek száma olyan csekély, hogy az országos statisztikai adatokat csak kevéssé tudják befolyásolni. A legújabb kimutatások azt jelzik, hogy a bérből és fizetésből élők többsége viszonylag alacsony jövedelemmel rendelkezik. Á fizikai dolgozók bruttó átlagbére — az 1992. októberi adatok szerint — 18.700 forint volt, a szellemi és adminisztratív dolgozóké 35.000 forint. A szóródás az átlagon belül természetesen jelentős is lehet. Tavaly legnagyobb mértékben a pénzügyekkel foglalkozók jövedelme nőtt: a bankok, a biztosítók és egyéb intézmények szellemi és adminisztratív dolgozóinak átlagjövedelme meghaladta az 52.000 forintot, ami a tavaly januári bérszínvonaluk 2,1-sze- rese. Az iparban — azoknál a vállalatoknál, ahol sikerült talpon maradni — , a 18 ezer 559 forintos bruttó keresethez a korábbinál sokkal kevesebb kiegészítő juttatás — óvodai férőhely, üzemi konyha, vállalati üdültetés — járult. Á legrosszabbul a textil- és a ruházati iparban, a bőrfeldolgozásban keresnek, bruttó bérük alig haladja meg a 13 ezer forintot. (FEB)
