Heves Megyei Hírlap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-12 / 9. szám
HÍRLAP, 1993. január 12., kedd EGER ÉS KÖRZETE 5. Fórum a bérlakásokról Egerben Sokan megvennék, de nem mindegy, mennyiért.., A január 5-én megtartott egri lakossági fórum tapasztalatai azt bizonyítják, hogy döntés előtt érdemes a képviselőknek meghallgatniuk a másik fél véleményét is. A bérlakások tulajdonosai nagy számban jöttek el a találkozóra, alaposan felkészültek, tájékozódtak a felszólalások előtt. Egyben a fórum ellentmondását is ez adta. Értelemszerűen nem voltak jelen azok, akiknek nincs bérlakásuk, így a vélemények bizonyos egyoldalúságot mutattak. A képviselőknek a határozatoknál az egész város lakosságának érdekeit kell szem előtt tartaniuk. Dr. Estefán Gézajegyző nagyvonalakban ismertette az első fordulóban már elfogadott rendelettervezetet. Ennek néhány részletére érdemes kitérni. Tájékoztatása szerint tehát a város mintegy négyezer bérlakásából csaknem valamennyi elidegeníthető. Kivételt képeznek a közérdekből el nem adható (pl. műemlék) vagy a határozott időre bérbe adott lakások, továbbá a nyugdtjasház, garzonház otthonai, valamint a szociális követelményeknek nem megfelelő ingatlanok. Az elidegenítéssel az önkormányzat az EVAT Rt.-t bízza meg, ám egyedi esetekben a közgyűlés dönt. A kárpótlásra jogosultak közül sokan szeretnék megvenni egykori hajlékukat. A törvény úgy rendelkezik, hogy a bennlakók még velük szemben is elővásárlási jogot élveznek. A bérlakások megvásárlására elsősorban tehát a bérlők jogosultak, továbbá a bérlőtárs vagy a bérlő szülője, élettársa, leszármazottja, s végül megvehetik kívülállók is. Fontos leszögezni, hogy a bérlőfejefölül nem adhatják el a lakást! A nyugdíjas és szociálisan nehéz helyzetű bérlők lakását a rendelettervezet szerint nem lehet eladni, kivéve, ha ahhoz az illető hozzájárul. Amennyiben az önkormányzat a közeljövőben megszavazza a rendeletet, úgy a lakások eladhatók lesznek a forgalmi érték 50 százalékáért. (A bérleti jog értékét tehát 50 százalékban ismerik el Egerben). A bizottság által felértékelt lakás így kialakított árának 10 százalékát kell egy ösz- szegben befizetni, a többit részletekben 3 százalékos kamattal, 25 év alatt. Aki többet törleszt, az kedvezményt kap. A kárpótlási jegyet is elfogadják, a tervezet szerint még a megvett lakások törlesztésére is. A huszonkét hozzászólásból csak néhány jellemzőt emelünk ki. Lázár János egri nyugdíjas a várható lakbéremelés mértékéről érdeklődött. Szerinte ettől is függ, hogy a lakók miként döntenek. Dr. Gyurkó Péter egyelőre nem tudott erre választ adni, mondván, ezt a közgyűlés később tárgyalja. Arra a kérdésre pedig, hogy a megkímélt lakás többe kerül-e, Várkonyi György, az EVAT igazgatója reagált. Valóban, a felértékelésnél ezt a szempontot sem hagyhatják ki, a drágább, ám megkímélt lakás felújítására már nem kell any- nyit fordítani. Prokaj Mihály nem kérdezett, hanem véleményt mondott: szerinte úgy intézik majd a lakáseladást, mint ahogyan ő a rozsdás autóját próbálná elsózni. Vastagon legittel- ve befestetné, majd megkérné az eladót: „Add el komám jó pénzért, s aki megveszi, majd azt csinál vele, amit akar.” Bógyi Kálmán a Csákány utcából pedig arról szólt, hogy már tíz évvel ezelőtt meg akarta venni bérleményét lakóközösségük 80 százaléka. Többször elutasították őket. Most pedig sokan nincsenek már abban a helyzetben, hogy hosszú távra ilyen nagy terhet vegyenek a nyakukba. Tóth Zoltánná (a Széchenyi utcából) többek között azt kérdezte: mire költik a lakbéreket? Mert „neki lenne javaslata,” például: felújításra. Farkas Imre, a főmérnöki iroda munkatársa válaszolt. Modnandójának lényege, hogy eddig a támogatást a lakások kapták, a későbbiekben a lakóknak kell azt majd juttatni. Az ön- kormányzat elhatározott szándéka egyébként, hogy a lakbér- emeléssel egyidőben egy részletes szociális programot is kidolgozzon. Ehhez támpontot adhat az óév végén a Parlament által megszavazott szociális törvény, melynek részleteit a közeljövőben ismerheti meg a közvélemény. Fügedi Miklósné, a Mátyás király utcából a szociálpolitikai támogatásról, s a lakások felértékelésének és eladásának gyakorlati lebonyolításáról érdeklődött. Balázs Mihály képviselő a kérdés szociális vonatkozásaira reagált. Az önkormányzat úgynevezett lakásfenntartási támogatást adhat majd a rászorulóknak. Ignácz Géza az eladások után létrejövő úgynevezett vegyes tulajdonú házak sorsát firtatta, és sokallta a tervezett lakásárat. Horváth Gyula képviselő válaszában leszögezte: erről az egész várost kellene megkérdezni, nem a négyezer bérlakásban élőt. Sokan vannak olyanok, akik korábban nem juthattak állami lakáshoz, mert „egyéb” kategóriába tartoztak, s kénytelenek voltak OTP-lakást venni, amelynek ma is nyögik a terheit. A késő estébe nyúló fórumon Harmath László az Egri Lakásbérlők Egyesületének véleményét tolmácsolta. Azt javasolta, hogy várja meg az önkormányzat mégis a lakástörvényt, mert ha előbb dönt, ellentmondásba kerülhet a Parlamenttel. Azt is hangsúlyozta, hogy amíg nem tisztázott, hogyan alakulnak a lakbérek, az érdekeltek nem dönthetnek érdemben a vásárlásról. Nézete szerint a lakott bérlakást nem 50, hanem 15 százalékos áron kellene értékesíteni. Pétervári István száztizennégy HM szolgálati lakás elidegenítését szorgalmazta. Hunyadi Búzás Ágostonná a saját példáján a kárpótlási törvény ellentmondására mutatott rá. Szülei házát államosították, abban most bérlők laknak. Hiába kapnak kárpótlási jegyet, ha egykori házukat nem vehetik meg. A jegyző ebben megerősítette: a törvény szerint a bentlakóknak elsőbbségi joguk van a kívülálló tulajdonossal szemben. Kormos Géza hozzászóló éppen a kívülállók szempontjait sorolta. (Előzőleg bírálta a hivatalt, s a sajtót is a szakzsargon miatt. Szerinte a lakáskérdésben ezért is tájékozódnak nehezebben az egyszerű emberek.) — Újabb szociális bérlakásállományt kellene létrehozni — mondta — hiszen sok a rászoruló, s köztük még több a fiatal, aki albérletbe kényszerül. A kimentő, de tartalmas vitát dr. Ringelhann György polgár- mester azzal zárta, hogy a végső döntésben mindenképpen hasznosítják az elhangzottakat. Jámbor Ildikó Szerényen húzódik meg az Érsekudvar egyik sarkában Brinza Béla kegytárgyboltja. Könyvekkel, ajándéktárgyakkal szolgálja az egri hitéletet. A tulajdonos eredetileg műszaki szakember... — Hogy jutott eszébe éppen kegytárgyboltot nyitni? — Mindig is vallásos voltam. S amikor Budapesten beindult a felnőtt hitoktatás az Akadémián, akkor az első évfolyamra én is „beneveztem,” s elvégeztem a hároméves kurzust. — A műszaki diploma mellé egy másik diplomát szerzett? — Ez nem adott diplomát, a leckekönyvbe bele is van ütve: „állásvállalásra nem jogosít”. Ez afféle elméleti képzés volt. — Akkor már gondolt arra, hogy ilyen üzletet alapít? — Erre nem, de volt ilyen elképzelésem. Annak idején édesanyám és édesapám temetkezési vállalkozó volt, inkább azt terveztem, hogy az ő példájukat követem. Nyilván erre akkor nem volt lehetőség, ezért nyitottunk kegytárgyboltot. — Most viszont már megvan a temetkezési vállalkozás is. — Családon belül: a fiam a vejem és mi csináljuk... — Beszéljen a kezdetekről...! — Kezdetben a „Szent Istvántól”, az „Eklézsiától” bizományba kaptam a könyveket, az állami kiadóktól nyilván nem, de azért „el tudtunk indulni.” Most már fejlődtünk, ha ezt egyáltalán annak lehet nevezni — igen kevés áru van bizománybán — a többi saját. Ma már egyre több az olyan tárgy, amit a vevők igényei alapján rendelünk. Azok a kiadványok jelentenek forgalmat, amelyeket hirdetnek, olvasnak róluk az emberek, elkezdik keresni, én pedig megpróbálom minél gyorsabban beszerezni. Az ünnepeken karácsonyi képeslapokat, meséskönyveket vittek. Sokan vettek bibliát, most csupán a képes változatból is van négyféle. Sok fogyott a református Károli Bibliából. Újszövetségből is két-háromféle van. Külföldről is igen sok nyomdai terméket átveszünk és terjesztünk. — A szabadabb vallásgyakorlás miatt a vásárlói igények is alakultak, fejlődik az üzlet. Szemmel látható a változás a három év előttihez képest. Elsőáldozó ruhák, papi kellékek sorakoznak a polcokon, több az ízléses szentkép, másolat, művészeti és teológiai munka. — Származott-e hátránya abból a kezdet kezdetén, hogy kegytárgyakat árul? — Különösebben hátrányát nem éreztem. Talán csak annyiban, hogy korábban — képesítésemnél fogva — bírósági szakértő voltam, s amikor megnyitottam az üzletet többé nem tartottak igényt a szolgálataimra. (jámbor) Batyusbálra készülve Valentin napján batyusbálba invitálja a Megyei Művelődési Központ mindazokat, akik a közművelődés, az ismeretterjesztés valamely területén kapcsolatban állnak az intézménynyel. A kultúra „munkásait” és támogatóit terített asztallal, és szórakoztató műsorral várják. A rendezvény február 13-án lesz, de már most lehet és kell is jelentkezni mindazoknak, akik részt kívánnak venni. Napközben a skinheadekről Az elmúlt héten Egerben forf attak a Magyar Rádió Napközén című adasának munkatársai. Az önkormányzat néhány képviselőjét, s egri polgárokat kérdeztek egyebek mellett az egri skinhead-problémáról. Könyvtári akció A Bródy Sándor Megyei Könyvtár ezen a héten (január 11-től) a földszinten jelképes áron felkínálja az érdeklődőknek azokat a szakkönyveket, „volt kötelező olvasmányokat”, amelyekből több példánya van. Az allománycsökkentés főként olyan társadalom- és természet- tudományi műveket érint, amelyekre mar nincs akkora kereslet mint korábban, esetleg újabb, korszerűbb kiadványok is megjelentek az adott témában. A szakemberek mégsem szeretnék zúzdába küldeni ezeket a könyveket, mert ki-ki találhat még a magánkönyvtárában hasznosítható darabot. Döntőit a „négyesben” Több mint kétszáz gyermeket érintett az a matematikai és angol nyelvi tanulmányi verseny, melyet a tanév elején az egri 4.sz Általános Iskola a Budapest Bank Rt.-vei közösen meghirdetett. A válogatók lezajlottak. Az eddig legjobban szereplő kisdiákok az elkövetkező napokban mérik össze tudásukat a döntőkben. Matematikából az 5-8 osztályosok január 15-én pénteken délután két órakor a négyes iskolában versenyeznek egymással. Január 16-án szombaton az 5-7 osztályosok angol nyelvi döntője lesz, Í8-án hétfőn a nyolcadik osztályosoké. Az ünnepélyes eredményhirdetést január 21-én csütörtökön délután háromkor tartják. A söröző sorsa Legutóbbi egri összeállításunkban közöltünk egy fotót a „népkerti” sörözőről. Nos, azóta megtudtuk: kedvező változás várható az egykori kedvelt szórakozóhely sorsában, amely nem az egri Áfész, hanem a West Finanszírozó Rt. tulajdona. A részletekről rövidesen tájékoztatjuk olvasóinkat. Ma délelőtt közgyűlés a városházán Az idei esztendő költségvetéséről Az idei év első közgyűlésén ugyan kevés napirend szerepel, de olyan témákat tárgyalnak a képviselők, amelyek a város lakóinak jövőjét tekintve meghatározóak. Első fordulóban veszik nagyító alá az 1993. évi költség- vetési rendelettervezetet. Ameny- nyiben az elképzeléseket a „városatyák „ kifüggesztésre alkalmasnak találják, úgy két héten kersztül az érdeklődők áttanulmányozhatják a terveket és hoz- záfűzhetikjavaslataikat, véleményüket, netán nemtetszésüket is. Egymásután került a közgyűlés elé az önkormányzati tulajdonban lévő bérlakások privatizációjának tervezete, ezen az oldalon részletesen is olvashatnak e témáról. A mai közgyűlésen olyan szabályokról döntenek, amelyeknek célja, hogy a bérlakások eladási feltételeinek a helyi viszonyokhoz igazodó kialakításával elősegítse a bentlakók, illetve a kívülállók részére a lakások eladásának felgyorsulását, s hozzájáruljon a lakóházak üzemeltetési, fenntartási feladatainak hatékonyabb végrehajtásához. Szó lesz továbbá az értékesítésre kijelölés, az eladás szabályairól, valamint arról, hogy kik jogosultak a vásárlásra. Mint minden közgyűlésen, most is lehetőség van arra, hogy az egri polgárok meghallgassák, sőt hozzászóljanak az egyes témákhoz. Erre úgy lesz alkalmuk, hogy az ülés kezdete előtt úgynevezett hozzászólási kártyát kérnek, és a napirendek tárgyalása után kapnak szót. A Kisasszony temető Baktai úti oldala Siralmas temetői állapotok Az utóbbi években változtak a temetkezési szokások is, így a már hosszú ideje tapasztalt szemételhelyezési, tárolási gondok méginkább aggasztóak. Ez volt az egyöntetű véleménye azoknak, akik e témáról tanácskoztak a városházán. Az egri Városvédők Egyesülete invitálta az érintetteket — egyházi személyiségeket, az ön- kormányzat urbanisztikai bizottságának tagjait, a főmérnöki iroda munkatársait — a megbeszélésre, hogy közösen döntsenek arról, miként lehetne az áldatlan állapotokon változtatni. Színes fotókból összeállított albumot adott kézről-kézre Sós István, a Városvédők Egyesületének elnöke (képünket is abból kölcsönöztük), amely önmagáért beszélt. Á Rozália temetőben, az úgynevezett „Babatemetőben” a sírokra és a melléjük szórt hulladék nemcsak a szemet bántja, hanem kegyeletsérő is. A többi temetőben, mint a másik felvételen látható, a Kisasszonyban is a kerítés tövébe halmozták fel a szemetet. Végül a tanácskozás résztvevői megegyeztek abban, hogy a meglévő konténereket újabbakkal kell szaporítani, és olyan helyen tárolni, hogy a szállítók és a temetőbejárók is könnyen megközelíthessék. A temető rendjének helyreállításával kapcsolatban az egyesület tervet készít, amelyhez segítséget nyújt az ön- kormányzat is. Áz biztos tehát, hogy hamarosan pontot tesznek az ügy végére. De mit sem ér az igyekezete az egyháznak, a városnak, ha a lakosság közül sokan továbbra is fegyelmezetlenek maradnak... Finálé, avagy a kezdet... Megnyílt az új év első tárlata a Megyei Művelődési Központ Galériájában. A tanárképző főiskola végzős rajz szakos hallgatói rendeztek kiállítást legsikerültebb műveikből, melyek a tanulmányi évek alatt születtek. Finálé — avagy a kezdet, szól a tárlat címe, arra utalva, hogy Engel Judit, Gulyás Zoltán, Kiss Gáborné, László János, Nagy-Bozsoky Mária, Szabó Zsuzsanna és Varga Ildikó rövidesen befejezik a főiskolát, és egyben megkezdik munkájukat, karrierjüket. Engel Judit: Rhodos László János: Kapkodás a múlthoz (Gál Gábor reprodukciói) A kegytárgyboltos...
