Heves Megyei Hírlap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-09-10 / 7. szám

HÍRLAP, 1993. január 9-10., szombat-vasárnap HÉTVÉGI MAGAZIN H. Spanyol konyha Megkérdeztük a belgyógyászt Mi okozhatja a gyakori fejfájást? Leves Hideg fokhagymaleves Hozzávalók: 1 zsömle, 4 ge­rezd fokhagyma, 2 tojássárga, 4 evőkanál olívaolaj, 2 evőkanál borecet, 1 kis fürt nagy szemű fe­hér szőlő, só (ízlés szerint). A zsömlét kockára vágjuk, és ráöntünk egy deci vizet. Az ola­jat a tojássárgákkal turmixgépbe csurgatjuk, hozzátesszük a zú­zott fokhagymát, a sót, az ázta­tott zsömlét, a borecetet, és ad­dig keverjük, amíg sűrű massza lesz belőle. Ezután apránként annyi vizet öntünk hozzá, hogy összesen körülbelül nyolc deci- nyi folyadékot kapjunk, majd to­vább keverjük. Előhűtött leve- sescsészékbe téve, jégkockát te­szünk bele, és leszemezett, félbe­vágott, kimagozott, valamint meghámozott szőlőszemekkel tálaljuk. Zöldségsaláta Nyelvsaláta Hozzávalók: 50 dkg főtt, füs­tölt marhanyelv, 1 nagy fej vö­röshagyma, 2 közepes nagyságú ecetes uborka, 25 dkg spárga, 2-3 evőkanál borecet, 5 evőka­nál olaj, 1 evőkanál mustár, só (ízlés szerint) és törött fekete bors. A salátamártáshoz az ecetet, az olajat, a mustárt, a sót és a borsot összekeverjük. A főtt marhanyelvet nagyon vékony csíkokra vágjuk, az uborkát ugyancsak felcsíkozzuk, és a megtisztított, karikákra vágott, megsózott vöröshagymával együtt salátástálba tesszük. A spárgát megtisztítjuk, és — 2 centiméteres darabokra vágva — nagyon kevés sós, cukros vízben megpároljuk, majd leszűrve és kihűtve adjuk hozzá a salátához. Ráöntjük a mártást, és jól átke­verjük. Befedve két óráig érlel­jük a hűtőszekrényben. Paella — rizses étel Valenciai paella Hozzá valók (8-10 személyre): 1 nagyobb csirkemell, 25 dkg sertés szűzpecsenye, 1 kg házi- nyűlhús, 1 doboz konzerv rák- hús, 1 doboz konzervkagyló, 1 doboz konzerv tintahal, 1 doboz konzerv tonhal, 50 dkg rizs, 3 dl paradicsom-ivólé, 1 citrom, 30 dkg zöldborsó, 25 dkg marinált paradicsompaprika, 2 dl olaj, 1 fej fokhagyma, só és törött fekete bors (ízlés szerint), másfél liter sáfrányos lé. A sáfrányos lé hoz­závalói: 4 gerezd fokhagyma, 1 teáskanál sáfrányos szeklice, 2 csomó petrezselyemzöld, 4 evő­kanál olívaolaj, 5 dkg darált mandula, másfél liter víz. (1 dl vízzel leturmixoljuk az összes hozzávalót, majd a többi vízbe belekeverjük, és a paellát ezzel a fűszeres lével öntjük fel.) A csirkemellet ügyesen filéz­zük úgy, hogy az ne aprózódjon el. A nyúlhúst és a szűzpecsenyét feldaraboljuk. A halkonzerveket kibontjuk, levüket leszűrjük. Az olajat beleöntjük egy óriási ser­penyőbe, amelyet később a sütő­be is betehetünk. Rászórjuk a tisztított, zúzott fokhagymát, egy-két percig pirítjuk, majd sor­ban egymás után megpirítjuk raj­ta a húsdarabok mindkét oldalát. Rátesszük a halféléket, rászóljuk a fűszereket, és beleöntjük a megmosott és lecsurgatott rizst. Jól lepirítjuk, beleszórjuk a zöld­borsót, ráöntjük a paradicsomle­vet és a marinált paprikát, végül felöntjük a sáfrányos lével. A pa­ellát felforraljuk, és lefedve be­tesszük az előmelegített, forró sütőbe. 25 percnyi párolás után a sütő lángját elzárjuk, és még leg­alább 20 percig hagyjuk az ételt a sütőben, hogy a rizs az összes le­vet felszívhassa. Citromkarikák­kal feldíszítve tálaljuk. Húsétel Párolt csirke Hozzávalók: 1 csirke, kevés liszt, 1 nagy fej vöröshagyma, 5 dkg mandula, 1 szelet pirított ke­nyér, 3 kemény tojás sárgája, 2 dl fehérbor, 5 evőkanál olaj, 2 ge­rezd fokhagyma, só és fehér bors (ízlés szerint). A csirkét darabjaira vágjuk, és mindkét oldalon megsózva, megborsozva, lisztbe mártjuk. A felforrósított olajon ugyancsak mindkét oldalán elősütjük, majd a serpenyőből kivesszük, és fél­retesszük. Helyére rakjuk a fel­szeletelt vöröshagymát, és üve­gesre pirítjuk. Erre rakjuk rá a csirkedarabokat, aláöntjük a bort, és fedő alatt készre párol­juk. Ezután a léből kiszedjük. Beletesszük a külön megpirított mandulát, a kockákra vágott pi­rított kenyeret, a zúzott fokhagy­mát és az összezúzott kemény to­jás sárgáját. Jól összeforraljuk, és addig főzzük, amíg a kenyér pép­pé fő, és az egész mártás sűrűsé­gűvé válik. A csirkedarabokat visszatesszük a serpenyőbe, is­mét összeforraljuk, és rizzsel tá­laljuk. „Sose fájjon a fejed...” — ajánlja a régi nóta, de az évek múltával egyre nehezebb megfo­gadni a tanácsot. Vannak, akik már fejfájósan ébrednek, mások­nál délután vagy este „érkeznek” szinte menetrendszerűen a köz­érzetrontó, kellemetlen tüne­tek. Mi ennek az oka? — kérdez­tük a szakembertől, dr. Varga Gyula belgyógyásztól. — Látatlanban nehéz pontos választ adni, már csak azért is, mert a fejen sok „fájó hely” van — így a szemgolyó, a szemüreg, a kötőszövet, az orrmelléküreg. Előidézheti a fejfájást az úgyne­vezett kemény agyburok és az erek állapotának változása is. Te­gyük hozzá: sok esetben önálló betegség, de olykor valamilyen másik betegség tünete. — Az „ónálló” fejfájás igen gyakori formája a migrén. Álta­lában az egyik halánték táján je­lentkezik, de azután átterjedhet az egész fejre. A kiváltó ok több­nyire valamilyen váratlan ese­Manapság már csaknem min­den szakmában általános a „koe­dukáció”, azaz a különböző ne­műek együttes foglalkoztatása. Ez pedig a gyakorlatban azt je­lenti, hogy a férfi és női munka­társak sokszor több időt töltenek egymás társaságában, mint leg­közelebbi családtagjaikkal. Tény, hogy hovatovább a köz­felfogás is a munkahelyi kapcso­latok természetes részének te­kinti az egymás iránti szexuális érdeklődést, s az annak nyomán kialakuló nemi kapcsolatokat. Ebben voltaképp mindaddig nincs is kivetnivaló, míg a part­nerek az egymás iránti vonzal­mat el tudják különíteni a szak­mai-munkatársi viszonytól. A hazai és nemzetközi tapasztala­tok azonban arra vallanak, hogy a kapcsolatok ilyenfajta szétvá­lasztása a legjobb szándék mel­lett sem szokott sikerülni. A legtöbb morális és egyéb mény, izgalom vagy túlzott szel­lemi igénybevétel. A súlyos mig­rén állapotában olyan érzékeny- nyé válhat az ember, hogy egy- egy erősebb fény- vagy zajhatás nyomán görcsössé fokozódik a fajdalom. — Igaz, hogy a fejfájás inkább a hölgyeket kínozza — kevésbé a teremtés koronáit? — A tapasztalatok szerint va­lóban több a fejfájós női páciens, mint a férfi. Ebben sajátos hor­monális okok is közrejátszhat­nak. Bakfisoknál a menstruáció rendszertelen jelentkezésével, a változás korában járóknál pedig a klimaxszal jár együtt sokszor a migrén. Abban is van némi igaz­ság, hogy ez „úriasszony-beteg- ség” — a szellemi elfáradás és a fizikai igénybevétel, a szabad le­vegőn való mozgás hiánya együtt jó oka lehet a migrénnek. — Az erőltetett figyelem, a stresszhatás, az időjárás-válto­zás, vagy mondjuk a szemet na­gyon igénybe vevő munka, eset­probléma abból származik, hogy a munkahelyi kapcsolat nagyon sokszor voltaképp főnök és be­osztott viszonya. S ahogy az amerikai Jacqueline Boles pszi­chológus professzornő megálla­pította: az ilyen esetekben a fő motiváció nem a szexualitás, ha­nem a hatalom. A főnök ráme­nős udvarlása — mondja — fö­löttébb hasonlít az erőszakhoz, amelynek nem ajánlatos ellenáll­ni, mert könnyen elbocsátás le­het a következménye. Nem lehet azonban tagadni: sok rosszízű „ügyben” nem a fér­fi főnökök, hanem a női beosz­tottak, munkatársak a ludasak. Lehet, nem is gondolnak rá, de a munkahelyre nem illő kihívó öl­tözködés, a mininél is minibb szoknya, a mélyen dekoltált fe­szes blúz „felhívás keringőre.” Az ilyen toalettek viselői ne cso­dálkozzanak, ha kollégáik nem a szakmai partnert, az egyenrangú leg az érbeidegzés valamilyen za­vara is okozhat visszatérő, eset­leg neuralgikus fejfájást. Elmu­lasztására többnyire az Antineu- ralgicához szokás folyamodni — jómagam inkább a B-vitamint ajánlanám. — Az esetek egy részében azonban a fejfájás valamilyen komolyabb kór tünete; ilyenkor természetesen nem használ a be­tegség „lefedése” fájdalomcsilla­pítóval. A gyógyuláshoz a valódi „bűnöst” kell megkeresnie az or­vosnak. Lehet, hogy magas vér­nyomás, a nyakcsigolyák mesze- sedése, középfülgyulladás vagy egyéb betegség ludas a fejfájás­ban. A pontos diagnózis megál­lapítását nagyban segíthetik a paciensek, ha megfigyelik, hogy mikor, milyen körülmények kö­zött jelentkeznek a kellemetlen tünetek, amelyek szakszerű ke­zeléssel, az alapbetegség gyógyí­tásával rendszerint megszüntet- hetők. munkatársat látják bennük, ha­nem csak egy kis kaland, szerel­mi kiruccanás lehetséges ala­nyát. Hasonlóan kétes értékű megítélést kapnak a férfiaktól azok a kolleginák, akik magatar­tásukkal, kihívó viselkedésükkel szinte kiprovokálják a tolakodó bizalmaskodást. Persze egyáltalán nem zárható ki, hogy a munkahelyi szerelem valóban az érdek nélküli rokon- szenv, szeretet és vonzalom tala­ján virágzik ki. A tapasztalatok azonban ilyen esetekben is óva­tosságra intenek. Mert ha a szép érzésekhez közvetlen munkatár­si kötődés társul, óhatatlanul ösz- szegabalyodnak a magánélet és a szakmai ügyek fonalai. S ebből előbb-utóbb olyan bonyodal­mak származnak, amelyek vagy a munkahelyi környezethez, vagy az egymáshoz fűződő kap­csolatokat rontják meg. (FEB) (FEB) A pszichológus naplójából A munkahelyi szerelem... nyomorba dönt? MŰVÉSZE1' •ŰKTÉNErjj Polükleitosz: Diadumenosz (Nemzeti Múzeum, Athén) a győzelmet jelképező szalagot homlokára kötő ifjú ábrázolása (római szobormásolat) Tízkötetes művészettörténeti sorozat első köteteit indította út­jára a Corvina Kiadó a barcelo­nai Salvat Kiadó História del Ar­te (A művészet története) című sorozatának átvételével. Hatal­mas vállalkozás ez, évtizedek óta nem produkált hasonlót könyv­kiadásunk. Nálunk sorrendben először Az antik világ címet viselő kötet jelent meg, amelyben a krétai- mükénei kultúra kialakulásától a görög és római művészet térhó­dításáig több ezer évet átfogó idő­szak művészetének leírását kap­juk. Sajnos, csak leírását, és nem művészettörténeti elemzését. Alapos ugyan a könyv a krono­lógiai sorrendben, a részletesség­ben. A kutatások, a régészeti eredmények ismertetésével szin­te naprakész. Sok mindent meg­tudhatunk az antik világ építke­zéseiről, szobrászatáról, festé­szetéről, iparművészetéről. De keveset a korszakról, a művészet és a művészek indítékairól, a tár­sadalmi, politikai körülmények­ről, és ezek művészetet befolyá­soló hatásáról. Márpedig törté­neti összefüggések nélkül a mű­vészetek története sem érthető. Bizonyára a fordítás is közre­játszik abban, hogy a szövegrész rendkívül egyszerű. Leegyszerű­sített megfogalmazása olykor tankönyvszerűen magyarázó. Már-már az az érzése az olvasó­nak, hogy gyerekek számára ké­szült könyvet tart a kezében. Valószínűleg nem is a szöveg miatt adták ki e kötetet, hanem a több mint háromszáz gyönyörű (és a magyar kiadásban is kifo­gástalan minőségű) illusztráció miatt. Párizsból, Londonból, New Yorkból, Athénből, München­ből, Firenzéből, Nápolyból és természetesen Madridból, Bar­celonából, a világ legrangosabb múzeumaiból és az antik művé­szet helyszíneiről összeváloga­tott fotó- és dokumentumanyag valóban pazarrá teszi a könyvet. A címlapon az i. e. 340 körüli marathoni ifjú bronz­szobrának részlete (Nemzeti Múzeum, Athén) Sok az egész oldalas, művészien fényképezett műtárgy, a részle­teket kiemelő felvétel, a tájban eredeti helyszínen bemutatott ásatás, régészeti, építészeti lelet. S amilyen szépek a képek, olyan élvezetesek és lényegretörők a rövid szövegmagyarázatok, a 8-10 soros képaláírások, ame­lyek a műtárgy keletkezésének időpontját, lelőhelyét, jelenlegi fellelhetőségét (város, múzeum), ahol lehetséges, a művész nevét is felsorolják, miközben tömör értékelést kapunk a látottakról. Kár, hogy sem névjegyzék, sem műtárgyjegyzék nem ké­szült a könyvhöz, a könnyebb el­igazodást könnyítendő. 5. E. A toscanai sírokban talált finom bronzedé­nyekben, cistákban az arisztokrácia asszonyai ékszereiket tartották. A műfaj legmesteribb darabjá­nak az i. e. 300 körüli Ficoroni cistát tartják (Museo Nationale di Villa Giulia, Róma). Képün­kön e bronzedényt díszítő, az argonauták mondájának egyik jelenete. Ujralapozva antik világ „Hol vagy, István király?” A szarkofágból illat áradt Vajon van-e még történelmünknek olyan alakja, mint Szent Istváné, akinek életét minden vonatkozásban népünk tisztelete övezi? Személyisége sajátosan formálta történelmünk minden korszakát és a magyarság minden csoportját. Ő kapcsol össze pogányt és keresztényt, hívőt és hitetlent, parasztot és nemest, magyart és nem magyart egyetlen nemzet­té. Kultuszát mindmáig erősen táplálják a hatalmát szimbolizá­ló ereklyék. Az antik világ virág- vagy babérkoszorúval fejezte ki tiszteletét hősei iránt, később ez hatalmi jelvényként koroná­vá vált. Amikor Vajkból a keresztségben Istvánná lett első kirá­lyunk fejére korona került, éppen az ezredfordulót ülte a ke­resztény Európa. A Megváltó második eljövetelét várták ekkor az emberek, így István megkoronázása különösen felerősítette az ezzel kapcsolatos várakozást. A koronázás szertartását a püspökszentelés mintájára alakította ki a korabeli liturgikus gyakorlat. Ezért került kellékei közé a palást, a másik fontos ereklye, amit hitvallók és vértanúk hímzett portréi díszítenek. Ószövetségi mintára illeszkedik e rítusba a szent olaj (krizma), ami a születéstől a halálig elkísér minden hívőt az élet legfonto­sabb egyházi szertartásaiban. Az a kard, amit István ekkor ke­zében tartott, háborúk idején vérbe mártva figyelmeztetett a haza védelmének kötelességére. E szigorú parancs a királyra is vonatkozott, ezt fejezte ki a koronázáskor a négy égtáj felé tett kardcsapás, amivel szimbolikusan minden magyar király vál­lalta országa védelmét. Hartvik győri püspök, aki Szent István király legendáinak megírásával sokat tett első királyunk kultuszáért, feljegyezte a Szent Jobb történetét is. Amikor István szentté avatásakor sír­ját felnyitották, a szarkofágból illatfelhő áradt, ami a középkori ember számára a romolhatatlanság jele volt. A sírból hiányzó királyi jobbot — a legenda szerint — angyal adta át egy szerze­tesnek, aki hátralévő életét ennek őrzésére áldozta. Az egyszerű nép mindig megemlékezett Szent István ünne­péről. Hagyományosan zöld ágak, virágok díszítik a falusi por­tákat, malmokat és templomokat. Magyarszentmárton népe e napon megjutalmazta a legjobb lovakat nevelő férfit, a leg­szebb facsemetét nevelő nőt. Ne higgye senki, hogy csak nekünk fontos Szent István tisz­telete. Bajorok és szlovákok, osztrákok és románok is dalaikba, imáikba foglalták az első magyar szent király alakját. (FEB)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents