Heves Megyei Hírlap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-09-10 / 7. szám

VILÁGTÜKÖR HÍRLAP, 1993. január 9—10., szombat—vasárnap Véres harcok Angolában Több mint ezer ember vesztet­te életét eddig Benguela város körül az angolai kormányerők és az ellenzéki UNITA nevű szer­vezet fegyveresei között napok óta dúló harcokban. Ezt a luan- dai rádióra hivatkozva csütörtö­kön jelentette a BBC. Az UNI­TA szóvivője katasztrofálisnak minősítette a helyzetet. Elmond­ta, hogy elkeseredett harcok folynak az UNITA főhadiszállá­sának számító Huambo város körül. Diplomáciai források sze­rint a kormánycsapatok a fonto­sabb városokban megpróbálják felmorzsolni az UNITA erőit. Népszavazás döntsön Boszniáról Nikola Koljevic, a boszniai „szerb kormány” alelnöke sze­rint a boszniai szerbeknek nép­szavazáson kellene dönteniük arról, hogy elfogadják-e a genfi konferencián előterjesztett javas­latokat. Koljevic azt is hangsú­lyozta, hogy valójában a boszniai szerbek parlamentjének sem lenne joga döntenie abban, hogy a genfi konferencián tárgyaló szerb küldöttség elfogadja vagy elutasítsa Owen és Vance rende­zési tervét. Békés rendezést a karabahi viszályban A karabahi konfliktust békés, tárgyalásos úton lehet és kell ren­dezni— mondta Jerevánban Le­von Ter-Petroszján örmény el­nök. Az elnök kiemelte, hogy az orosz és amerikai elnök közös, a karabahi konfliktust érintő nyi­latkozatát Örményországban úgy fogadták, mint a két ország reális helyzetértékelésének, fele­lősségérzetének és mély nyugta­lanságának bizonyítékát — je­lentette az ITAR-TASZSZ. Keletnémet hadianyagot adnak át A Berliner Zeitungban megje­lent információ szerint a bonni kormány azt tervezi, hogy az egy­kori keletnémet hadsereg készle­teiből feleslegessé vált hadfelsze­relést ad át szovjet utódállamok­nak. Elsősorban Észtország, Lettország és Litvánia részesül­ne a leadandó mennyiségből, a szövetségi Biztonsági Tanács a közeli jövőben hoz döntést. A berlini lapértesülés szerint kato­nai szállítógépek jönnek számí­tásba, a „Kondor” és az „Osa” osztályba tartozó „részben demi- litarizált” parti őrhajók, ame­lyekből még vagy egy tucat hor­gonyoz keleti-tengeri kikötők­ben, valamint híradós felszerelé­sek, s távközlési technika. Kínai szemrehányás az USA-nak A kínai külügyminisztérium szóvivője rosszallását fejezte ki amiatt, hogy az Egyesült Álla­mok kereskedelmi keretszerző­dést szándékozik kötni Tajvan­nal. Pekingi sajtóértekezletén Vu Csien-min kijelentette: Kína el­lenzi, hogy vele diplomáciai kap­csolatban álló országok bármi­lyen hivatalos jellegű megállapo­dást írjanak alá Tajvannal. Újra fegyverropogás Szarajevóban Seselj lemondásra szólítja Cosicot Néhány órás fegyvernyugvás után csütörtök este újult erővel folytatódtak a harcok Szarajevó­ban. A bosnyák parlament kör­zetében, illetve a szerb és muzul­mán állásokat elválasztó Miljac- ka folyó két partján a tüzérség és kézifegyverek bevetésével vívtak heves tűzpárbajt egymással a szemben álló felek — jelentette a Reuter. A Zágrábban tárgyaló Uffe Ellemann-Jensen dán külügy­miniszter — Dánia jelenleg az Európai Közösségek soros elnö­ke — sajtónyilatkozatában eluta­sította azt az elképzelést, hogy átfogó katonai beavatkozással rendezzék a boszniai válságot. Ugyanakkor figyelmeztette a szerbeket, hogy fogadják el a genfi béketervet, mert ellenkező esetben évekre elszigetelik ma­gukat a világtól. Ellemann-Jen- sen pénteken Szarajevóban a bosnyák vezetőkkel tárgyal, majd Skopjét és Belgrádot is fel­keresi. Dobrica Cosic jugoszláv el­nök lemondását követelte Vojis­lav Seselj, a Szerb Radikális Párt elnöke, annak kapcsán, hogy Cosic szerdai televíziós beszédé­ben növekvő aggodalmának adott hangot a boszniai szerbek és a jugoszláv szövetségi állam jövője miatt. Seselj példátlannak nevezte, hogy egy államfő ekko­ra pánikot igyekezzen kelteni, s ezért szorgalmazta, hogy Cosic mondjon le hivataláról. Fogolytáborok a volt Jugoszláviában Hetvenezer embert őriznek A volt Jugoszlávia területén legalább 70 ezer embert tartanak fo­golytáborokban, köztük sok embert olyan táborokban, amelyekről nincs tudomása a Nemzetközi Vöröskeresztnek. Ezt Richard ßwc/ieramerikai külügyi szóvivő közölte, hangsúlyoz­va, hogy az amerikai kormányzat legújabb becslése jócskán megha­ladja a korábbiakat. A szóvivő nem bocsátkozott részletekbe arra vo­natkozóan, hogy a hadban álló felek közül ki hány fogolyt tart tábo­rokban, de a Reuter jelentésében megemlíti, hogy a foglyok többsé­gét szerb táborokban őrzik. A Vöröskereszt december végi jelentése szerint viszont a szervezet által hivatalosan regisztrált — bosnyák, horvát, illetve szerb táborok­ban lévő — foglyok száma nem haladja meg a háromezret. Iraki válasz az ultimátumra Már nem teljesen elutasító Irak ENSZ-nagykövete a nyugati hatalmak ultimátumára adott csütörtök esti bagdadi vá­laszt ismertetve, a világszervezet székhelyén hangsúlyozta: Bag­dad fenntartja azt a jogát, hogy saját belátása szerint cseleked­jen. Az iraki diplomata ugyanak­kor nem utasította el egyértel­műen annak a nyugati követelés­nek teljesítését, hogy az iraki lég­védelmi rakétákat vonják ki az ország déli körzeteiből. Bagdad korábban egyértel­műen elutasította az ultimátu­mot, hangsúlyozva azt a jogát, hogy bárhova telepíthet légvé­delmi fegyvereket az ország terü­letén. Tárik Aziz miniszterel­nök-helyettes nyilatkozatában visszautasította az „amerikai fe­nyegetést”, mondván, hogy „bármiféle katonai lépés Irak el­len újabb, egy független ország ellen végrehajtott, a nemzetközi jogot sértő agressziót jelente­ne”. Ugyanakkor, a Pentagon érte­sülései szerint, csütörtökön bizo­nyos mozgást észleltek az iraki légvédelmi rakéták ütegeinél, de egyelőre nem világos, milyen céllal és iránnyal telepítik át e fegyvereket. Az AP jelentésében kitért ar­ra, hogy a nyugati szövetségesek ultimátumában említett iraki ra­kéták szovjet gyártmányú, SA-2 és SA-3 jelzésű föld-levegő raké­ták. Egy SA-2-es üteg két raké­tából, míg egy SA-3-as üteg álta­lában három rakétából áll, s egy- egy célkövető radarállomás is tartozik az ütegekhez. Az SA-2 hatótávolsága 25-31 mérföld, míg az SA-3 rakétáé 15-19 mér­föld. Mindkét légvédelmi raké­tatípust a hatvanas években fej­lesztették ki. Elhunyt Habsburg Erzsébet Csütörtökön egy grazi kór­házban életének 71. évében, hosszú betegség után elhunyt Habsburg Erzsébet — Lichtens­tein hercegnő —, Zita és Károly, az utolsó császári pár legfiata­labb gyermeke. Habsburg Erzsébet 1922. május 31-én született Madrid­ban, a királyi palotában, ahová a Madeira szigetére száműzött Zita császár- és királynőt Al­fons király hét idősebb gyerme­kével együtt hozatta. Édesapja, Károly két hónappal születése előtt halt meg. Erzsébet társa­dalomtudományi tanulmányai mellett ebben az időben Habs­burg Ottó titkárnőjeként is dol­gozott. 1949-ben ment felesé­gül Heinrich von und zu Liech­tenstein herceghez, és települt át a stájerországi Waldstein kas­télyba. A házasságból négy fiű és egy leány származik. Sokáig kérette magát a japán trónörökös menyasszonya Immár rendőri kísérettel Naruhito japán trónörökös menyasszony-jelöltje már az el­jegyzés két hét múlva esedékes hivatalos bejelentése előtt gya­korlatilag búcsúi mondhat sza­badságának. A 29 éves Ovada Maszako már csak rendőri kísé­rettel közlekedhet. Az AFP szerint szerda óta, amikor nyilvánosságra hozták a trónörökös választását az ifjú arára, aki édesapja, Ovada Hi- szasi volt külügyminiszter-he­lyettes otthonában él, éjjel-nap­pal rendőrök tucatjai vigyáznak, s házukat helikopterekről figye­lik. A trónörökös és leendő hit­vese a Tokió szívében található Aszaka palotaegyüttes Togu ne­vű palotájába költözik majd, a császári rezidencia közelébe. A pénteki japán sajtó szerint Maszako sokáig kérette magát, míg igent mondott a hercegnek, akit hat éve ismer. Az ifjú hölgy, aki 1987-ben lé­pett diplomáciai szolgálatba, először októberben kosarazta ki a trónörököst, míg karácsony előtt végül beadta derekát. Kérdőjelek A titkok dossziéja. A sajtóban megszellőztették, s hamarosan könyv alakban is megjelentetik azt a dokumentumgyűjteményt, amelyet tavaly novemberi látogatása során Borisz Jelcin hozott Budapestre. Miért nem ismertük eddig ezeket a dokumentumokat? Mert sem a szovjet, sem a rendszerváltozás előtti magyar vezetésnek nem fűződött érdeke ahhoz, hogy napvilágra kerüljenek újabb 1956-os feljegyzések, jelentések. Jelcin azonban úgy vélte, hogy a titkos moszkvai levéltáraknak többé nincs joguk elrejteni a szó­ban forgó időszakra vonatkozó forntos információkat. Mit tartalmaz az úgynevezett Jelcin-dosszié? Szovjet politikai és katonai vezetők írásait, rejtjeles táviratait, jelentéseit arról, hogyan viselkedtek, nyilatkoztak a magyar pártvezetők, és mi­ként cselekedtek, mit fontolgattak a szovjet pártvezetők a forra­dalom napjaiban. Mi a haszna a dossziénak? Az okmányokat feldolgozó, s így a leghitelesebb tanúként nyilatkozó magyar történész, Litván György szerint hitelesebbé teszi az időszak megítélését azáltal, hogy Moszkva oldaláról is láthatjuk az eseményeket, a hátte­ret. Szükség van erre? Igen, mert enélkül nincs valósághű történetírás, nem lehet pontos képet alkotni az ’56-os szabad­ságharc eseményeiről. De az okmányok alapot adnak az esemé­nyekkel kapcsolatos felelősség megállapítására is, ami ugyacsak fontos része lehetne a múlt feltárásának és történelme hiteles le­zárásának. A Jelcin-dosszié több mint gesztus: jó szolgálat a történetírás­nak és a politikának egyaránt. Ferenczy-Europress „Bérlőváltás” 1993. január 20-án Turisták és gorillák a Fehér Házban A washingtoni Pennsylvania Avenue híres palotáját, a Fehér Házat Harry Truman Fehér Bör­tönnek becézte. Őr valójában több van itt, mint egy átlagos fegyházban: 900 egyenruhás és civil „gorilla” őrzi, persze váltott műszakokban, az őslakos indiá­nok által Nagy Fehér Főnöknek nevezett elnök rezidenciáját — a délelőttönként félórás turnusok­ban áradó turistáktól is. A bejáratnál gondosan ellen­őrzik, nincs-e a jövevénynél fegyver vagy robbanóanyag. A keleti szárny kapuján át hosszú folyosón halad a látogató, a falon az elnököket és családjukat áb­rázoló olajfestmények sorakoz­nak. Wilson unokájával játszik, Nixon lánya, Tricia esküvői dísz­ben pompázik, a Kennedyek a Rózsakertben pihennek, és meg- örökíttetett az utókor számára Bush híres kutyája, Millie is. A földszinten van a sok ezer kötetes könyvtár, valamint külön szoba az elnök ezüstkészletei­nek. Az első emelet nevezetessé­ge a legnagyobb terem, a híres Keleti Szoba (East Room). 1892-ben készült el, 1902-ben renoválták. Az egyik házias (fe­hér-házias) first lady, Abigail Adams itt szántotta az elnöki al­sóneműt. 1906-ban Alice Roo­sevelt az East Room kristálycsil­lárai alatt mondta ki párjának a boldogító igent, öcsikéi pedig esős napokon nemcsak görkor­csolyáztak, de — uram bocsá’- még pónijaik hátán lovagoltak is a tükörsima parketten. Szomorúbb emlékek: itt rava­talozták fel William McKinleyt és John F. Kennedyt, a merényle­tek áldozatául esett két elnököt és a Watergate-botrány nyomán Richard Nixon itt jelentette be távozását. A Keleti Szobában látták vendégül a legelőkelőbb vendégeket, II. Erzsébet király­nőtől „Borisz cárig”, vagyis Jel­cin orosz elnökig. Az East Roomot kisebb, tapé­tájuk színéről elnevezett helyisé­gek követik. A Zöld Szoba aszta­lán ma is ott áll Adams elnök hí­res kávéfőző masinája, George Washington a Kék Szobában csevegett vendégeivel, a Vörös Szoba számos first lady kedvenc tartózkodási helye volt, ma itt tartják a nagy protokoll-díszva- csorákat (egyszerre 140 vendég­nek lehet teríteni). Washington 1793. október 13-án helyezte el az épület alap­kövét, és még nem volt teljesen kész, amikor — 1800. november 1-jén — John Adams beköltö­zött. 1814-ben az angolok fel­égették, homlokzatát hófehér virginiai mészkőből építették új­já — innen a név: Fehér Ház. Jackson idején épült itt az első vízvezeték, 1848-ban vezették be a gázt, és 1891-ben a villany- világítást. A lift 1881 óta műkö­dik. A 132 szoba egyikébe, az Oval Office-ba nem jut el a turis­ta. Ez az elnök dolgozószobája, a Hatalom agyközpontja. 1993. január 20-tól a 42. elnök, Bili Clinton birodalma. Ferenczy-Europress Franciaország Halálos közlekedési katasztrófák Súlyos közlekedési baleset történt csütörtök este Franciaor­szágban. A Grenoble közelében lévő Eparres kisvároson áthala­dó országos főútvonal egy lejtős kereszteződésében három, a tilos jelzés miatt állva várakozó sze­mélygépkocsiba berohant szem­ből egy teherautó, majd Összeüt­között egy rendkívül gyúlékony anyagot szállító tartálykocsival. Az ütközés következtében az anyag kiömlött, s lángra lobbant. A lángok nemcsak az autókat vették azonnal gyűrűbe, hanem átterjedtek az út mentén álló két­emeletes házra is, amely szintén kigyulladt. Bár a tűzoltók rendkívül rövid időn belül a helyszínre érkeztek, szinte tehetetlenek voltak a láng­tengerrel szemben, a tűz elfojtá­sa több mint egy órát vett igény­be. Az első jelentések szerint a tragédiának hét halálos áldozata van, köztük egy gyermek. Tízen megsérültek, közülük két sze­mély állapota súlyos. Az esti órákban még nem közölték, hogy az áldozatok a gépkocsik­ban vagy a lakóházban vesztet­ték életüket. Valószínűleg irányítási hiba is hozzájárult a szerdai párizsi légi­katasztrófához. A Contact Air német légitársaság gépe leszállás közben a földnek ütközött, és a szerencsétlenségnek négy ha- Jottja, számos sérültje volt. Az eddigi vizsgálat megállapította, hogy a repülőtéri irányítás szinte az utolsó pillanatban más leszál­lópályára irányította a gépet, mert a kijelölt betonsávon előző­leg a koreai légitársaság egy nagy utasszállítójának egyik hajtómű­ve hozzáért a pályához. Ezért gyors vizsgálatot akartak tartani, s a De Havilland Dash-8 típusú kis, kétmotoros utasszállítót már szinte leszállás közben irányítot­ták a párhuzamos pályára. A vizsgálat folytatódik. A Pá­rizs melletti Roissyban lévő De Gaulle repülőtéren ez volt az el­ső ilyen szerencsétlenség. A reformok sikere az USA érdeke is Az Atlanti Tanács tanulmánya Közép-Kelet-Európáról Közép-Kelet-Európa befejezetlen forradalmainak sikeréhez össze­hangolt, céltudatos nyugati támogatásra van szükség, mert az átala­kítás eredményei éppúgy elmaradnak a lakosság várakozásaitól, mint az amerikai segítség. Erre a megállapításra jutott a washingto­ni Atlanti Tanács e héten kiadott tanulmánya. A különböző beállítottságú szakértőket tömörítő, befolyásos kutatóintézet élén Rozanne Ridgway, a Reagan- és a Bush- kormány egykori európai ügye­kért felelős külügyminiszter-he­lyettese áll, aki legutóbb decem­berben tárgyalt Kodolányi Gyu­la államtitkárral, illetve az SZDSZ küldöttségével. A nagy létszámú szakértői gárda bevonásával készült tanul­mány szerint térségünk országai 1993-ra kritikus ponthoz érkez­tek: előttük áll még a talán legne­hezebb feladat, a nagy, vesztesé­ges állami üzemek leállítása, il­letve átalakítása, amit eddig — joggal tartva a szociális követ­kezményektől — elhalasztottak. Az átalakítás azonban elenged­hetetlen — de egyúttal a megfe­lelő szociális intézkedések is, mert különben a törékeny új de­mokráciákat veszélybe sodor­hatja a politikai szétforgácsoló- dás, a növekvő etnikai feszültség és a térség biztonságának hiánya. Az Egyesült Államoknak nyil­vánvalóérdeke, hogy megakadá­lyozza az átalakítás kudarcát, hi­szen az elhúzódó recesszió, a szé­lesedő politikai konfliktusok Európa szívében még sokkal na­gyobb kihívást jelentenének Amerika biztonsága számára, mint a jugoszláviai polgárhábo­rú. A problémákra hosszú távon a magánvállalkozás a válasz, de rövid távon sürgető meghatároz­ni azokat a legjobban a kormá­nyok által elvégezhető teendő­ket, amelyek egyúttal biztonsá­gosan előreviszik a forradalmi folyamatot. A nyugati kormá­nyoknak a közép-kelet-európai- akkal együtt kell újszerű gyakor­lati megoldásokat keresniük az állami nagyvállalatok problémá­ira, és itt az Egyesült Államok­nak kell vezető szerepet játszania — ajánlják a tanulmány szerzői. Javaslataik szerint a politikai­lag elfogadhatatlan, nagyarányú munkanélküliség elkerülésére a nyugati támogatásból munka­erő-igényes, egyben az infrast­ruktúrát építő programokra kell összpontosítani a lakásépítés­ben, a szállításban, a környezeti károk felszámolásában, amihez az átalakuló hadseregeket is igénybe lehet venni. Egyúttal a Nyugatnak technikai segítséget kell adnia a szociális védőháló kiépítéséhez, az átképzéshez. A térség országainak együttműkö­désére is szükség van, például azért, hogy piaca legyen a priva­tizált állami nagyvállalatoknak, mi több, a nehézségek ellenére kívánatos a kapcsolatok újra­élesztése a volt szovjet köztársa­ságokkal. A szovjet utódálla­moknak nyújtott nyugati segít­ség egyébként Közép-Kelet-Eu- rópának is érdeke, hisz a Függet­len Államok Közössége reform­jainak kudarca elsősorban őket fenyegetné. Áz amerikai szakemberek ja­vasolják: a Nyugat adósságköny- nyítéssel és piacainak nagyobb megnyitásával is támogassa tér­ségünk országait, s állítsanak fel — az amerikai magánszektor és a kormányzat együttműködésével — mintavállalkozásokat a tér­ségben. A bürokratikus, szétfor­gácsolt és kevéssé hatékony amerikai segítséget meg kell re­formálni, s központi, kormány- szintű testületben összefogni — ajánlja az Atlanti Tanács. (A két hét múlva hivatalba lépő Clin- ton-kormány egyébként már je­lezte, hogy a külföldi segélyprog­ramok alapvető átalakítására ké­szül).

Next

/
Thumbnails
Contents