Heves Megyei Hírlap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-09-10 / 7. szám
VILÁGTÜKÖR HÍRLAP, 1993. január 9—10., szombat—vasárnap Véres harcok Angolában Több mint ezer ember vesztette életét eddig Benguela város körül az angolai kormányerők és az ellenzéki UNITA nevű szervezet fegyveresei között napok óta dúló harcokban. Ezt a luan- dai rádióra hivatkozva csütörtökön jelentette a BBC. Az UNITA szóvivője katasztrofálisnak minősítette a helyzetet. Elmondta, hogy elkeseredett harcok folynak az UNITA főhadiszállásának számító Huambo város körül. Diplomáciai források szerint a kormánycsapatok a fontosabb városokban megpróbálják felmorzsolni az UNITA erőit. Népszavazás döntsön Boszniáról Nikola Koljevic, a boszniai „szerb kormány” alelnöke szerint a boszniai szerbeknek népszavazáson kellene dönteniük arról, hogy elfogadják-e a genfi konferencián előterjesztett javaslatokat. Koljevic azt is hangsúlyozta, hogy valójában a boszniai szerbek parlamentjének sem lenne joga döntenie abban, hogy a genfi konferencián tárgyaló szerb küldöttség elfogadja vagy elutasítsa Owen és Vance rendezési tervét. Békés rendezést a karabahi viszályban A karabahi konfliktust békés, tárgyalásos úton lehet és kell rendezni— mondta Jerevánban Levon Ter-Petroszján örmény elnök. Az elnök kiemelte, hogy az orosz és amerikai elnök közös, a karabahi konfliktust érintő nyilatkozatát Örményországban úgy fogadták, mint a két ország reális helyzetértékelésének, felelősségérzetének és mély nyugtalanságának bizonyítékát — jelentette az ITAR-TASZSZ. Keletnémet hadianyagot adnak át A Berliner Zeitungban megjelent információ szerint a bonni kormány azt tervezi, hogy az egykori keletnémet hadsereg készleteiből feleslegessé vált hadfelszerelést ad át szovjet utódállamoknak. Elsősorban Észtország, Lettország és Litvánia részesülne a leadandó mennyiségből, a szövetségi Biztonsági Tanács a közeli jövőben hoz döntést. A berlini lapértesülés szerint katonai szállítógépek jönnek számításba, a „Kondor” és az „Osa” osztályba tartozó „részben demi- litarizált” parti őrhajók, amelyekből még vagy egy tucat horgonyoz keleti-tengeri kikötőkben, valamint híradós felszerelések, s távközlési technika. Kínai szemrehányás az USA-nak A kínai külügyminisztérium szóvivője rosszallását fejezte ki amiatt, hogy az Egyesült Államok kereskedelmi keretszerződést szándékozik kötni Tajvannal. Pekingi sajtóértekezletén Vu Csien-min kijelentette: Kína ellenzi, hogy vele diplomáciai kapcsolatban álló országok bármilyen hivatalos jellegű megállapodást írjanak alá Tajvannal. Újra fegyverropogás Szarajevóban Seselj lemondásra szólítja Cosicot Néhány órás fegyvernyugvás után csütörtök este újult erővel folytatódtak a harcok Szarajevóban. A bosnyák parlament körzetében, illetve a szerb és muzulmán állásokat elválasztó Miljac- ka folyó két partján a tüzérség és kézifegyverek bevetésével vívtak heves tűzpárbajt egymással a szemben álló felek — jelentette a Reuter. A Zágrábban tárgyaló Uffe Ellemann-Jensen dán külügyminiszter — Dánia jelenleg az Európai Közösségek soros elnöke — sajtónyilatkozatában elutasította azt az elképzelést, hogy átfogó katonai beavatkozással rendezzék a boszniai válságot. Ugyanakkor figyelmeztette a szerbeket, hogy fogadják el a genfi béketervet, mert ellenkező esetben évekre elszigetelik magukat a világtól. Ellemann-Jen- sen pénteken Szarajevóban a bosnyák vezetőkkel tárgyal, majd Skopjét és Belgrádot is felkeresi. Dobrica Cosic jugoszláv elnök lemondását követelte Vojislav Seselj, a Szerb Radikális Párt elnöke, annak kapcsán, hogy Cosic szerdai televíziós beszédében növekvő aggodalmának adott hangot a boszniai szerbek és a jugoszláv szövetségi állam jövője miatt. Seselj példátlannak nevezte, hogy egy államfő ekkora pánikot igyekezzen kelteni, s ezért szorgalmazta, hogy Cosic mondjon le hivataláról. Fogolytáborok a volt Jugoszláviában Hetvenezer embert őriznek A volt Jugoszlávia területén legalább 70 ezer embert tartanak fogolytáborokban, köztük sok embert olyan táborokban, amelyekről nincs tudomása a Nemzetközi Vöröskeresztnek. Ezt Richard ßwc/ieramerikai külügyi szóvivő közölte, hangsúlyozva, hogy az amerikai kormányzat legújabb becslése jócskán meghaladja a korábbiakat. A szóvivő nem bocsátkozott részletekbe arra vonatkozóan, hogy a hadban álló felek közül ki hány fogolyt tart táborokban, de a Reuter jelentésében megemlíti, hogy a foglyok többségét szerb táborokban őrzik. A Vöröskereszt december végi jelentése szerint viszont a szervezet által hivatalosan regisztrált — bosnyák, horvát, illetve szerb táborokban lévő — foglyok száma nem haladja meg a háromezret. Iraki válasz az ultimátumra Már nem teljesen elutasító Irak ENSZ-nagykövete a nyugati hatalmak ultimátumára adott csütörtök esti bagdadi választ ismertetve, a világszervezet székhelyén hangsúlyozta: Bagdad fenntartja azt a jogát, hogy saját belátása szerint cselekedjen. Az iraki diplomata ugyanakkor nem utasította el egyértelműen annak a nyugati követelésnek teljesítését, hogy az iraki légvédelmi rakétákat vonják ki az ország déli körzeteiből. Bagdad korábban egyértelműen elutasította az ultimátumot, hangsúlyozva azt a jogát, hogy bárhova telepíthet légvédelmi fegyvereket az ország területén. Tárik Aziz miniszterelnök-helyettes nyilatkozatában visszautasította az „amerikai fenyegetést”, mondván, hogy „bármiféle katonai lépés Irak ellen újabb, egy független ország ellen végrehajtott, a nemzetközi jogot sértő agressziót jelentene”. Ugyanakkor, a Pentagon értesülései szerint, csütörtökön bizonyos mozgást észleltek az iraki légvédelmi rakéták ütegeinél, de egyelőre nem világos, milyen céllal és iránnyal telepítik át e fegyvereket. Az AP jelentésében kitért arra, hogy a nyugati szövetségesek ultimátumában említett iraki rakéták szovjet gyártmányú, SA-2 és SA-3 jelzésű föld-levegő rakéták. Egy SA-2-es üteg két rakétából, míg egy SA-3-as üteg általában három rakétából áll, s egy- egy célkövető radarállomás is tartozik az ütegekhez. Az SA-2 hatótávolsága 25-31 mérföld, míg az SA-3 rakétáé 15-19 mérföld. Mindkét légvédelmi rakétatípust a hatvanas években fejlesztették ki. Elhunyt Habsburg Erzsébet Csütörtökön egy grazi kórházban életének 71. évében, hosszú betegség után elhunyt Habsburg Erzsébet — Lichtenstein hercegnő —, Zita és Károly, az utolsó császári pár legfiatalabb gyermeke. Habsburg Erzsébet 1922. május 31-én született Madridban, a királyi palotában, ahová a Madeira szigetére száműzött Zita császár- és királynőt Alfons király hét idősebb gyermekével együtt hozatta. Édesapja, Károly két hónappal születése előtt halt meg. Erzsébet társadalomtudományi tanulmányai mellett ebben az időben Habsburg Ottó titkárnőjeként is dolgozott. 1949-ben ment feleségül Heinrich von und zu Liechtenstein herceghez, és települt át a stájerországi Waldstein kastélyba. A házasságból négy fiű és egy leány származik. Sokáig kérette magát a japán trónörökös menyasszonya Immár rendőri kísérettel Naruhito japán trónörökös menyasszony-jelöltje már az eljegyzés két hét múlva esedékes hivatalos bejelentése előtt gyakorlatilag búcsúi mondhat szabadságának. A 29 éves Ovada Maszako már csak rendőri kísérettel közlekedhet. Az AFP szerint szerda óta, amikor nyilvánosságra hozták a trónörökös választását az ifjú arára, aki édesapja, Ovada Hi- szasi volt külügyminiszter-helyettes otthonában él, éjjel-nappal rendőrök tucatjai vigyáznak, s házukat helikopterekről figyelik. A trónörökös és leendő hitvese a Tokió szívében található Aszaka palotaegyüttes Togu nevű palotájába költözik majd, a császári rezidencia közelébe. A pénteki japán sajtó szerint Maszako sokáig kérette magát, míg igent mondott a hercegnek, akit hat éve ismer. Az ifjú hölgy, aki 1987-ben lépett diplomáciai szolgálatba, először októberben kosarazta ki a trónörököst, míg karácsony előtt végül beadta derekát. Kérdőjelek A titkok dossziéja. A sajtóban megszellőztették, s hamarosan könyv alakban is megjelentetik azt a dokumentumgyűjteményt, amelyet tavaly novemberi látogatása során Borisz Jelcin hozott Budapestre. Miért nem ismertük eddig ezeket a dokumentumokat? Mert sem a szovjet, sem a rendszerváltozás előtti magyar vezetésnek nem fűződött érdeke ahhoz, hogy napvilágra kerüljenek újabb 1956-os feljegyzések, jelentések. Jelcin azonban úgy vélte, hogy a titkos moszkvai levéltáraknak többé nincs joguk elrejteni a szóban forgó időszakra vonatkozó forntos információkat. Mit tartalmaz az úgynevezett Jelcin-dosszié? Szovjet politikai és katonai vezetők írásait, rejtjeles táviratait, jelentéseit arról, hogyan viselkedtek, nyilatkoztak a magyar pártvezetők, és miként cselekedtek, mit fontolgattak a szovjet pártvezetők a forradalom napjaiban. Mi a haszna a dossziénak? Az okmányokat feldolgozó, s így a leghitelesebb tanúként nyilatkozó magyar történész, Litván György szerint hitelesebbé teszi az időszak megítélését azáltal, hogy Moszkva oldaláról is láthatjuk az eseményeket, a hátteret. Szükség van erre? Igen, mert enélkül nincs valósághű történetírás, nem lehet pontos képet alkotni az ’56-os szabadságharc eseményeiről. De az okmányok alapot adnak az eseményekkel kapcsolatos felelősség megállapítására is, ami ugyacsak fontos része lehetne a múlt feltárásának és történelme hiteles lezárásának. A Jelcin-dosszié több mint gesztus: jó szolgálat a történetírásnak és a politikának egyaránt. Ferenczy-Europress „Bérlőváltás” 1993. január 20-án Turisták és gorillák a Fehér Házban A washingtoni Pennsylvania Avenue híres palotáját, a Fehér Házat Harry Truman Fehér Börtönnek becézte. Őr valójában több van itt, mint egy átlagos fegyházban: 900 egyenruhás és civil „gorilla” őrzi, persze váltott műszakokban, az őslakos indiánok által Nagy Fehér Főnöknek nevezett elnök rezidenciáját — a délelőttönként félórás turnusokban áradó turistáktól is. A bejáratnál gondosan ellenőrzik, nincs-e a jövevénynél fegyver vagy robbanóanyag. A keleti szárny kapuján át hosszú folyosón halad a látogató, a falon az elnököket és családjukat ábrázoló olajfestmények sorakoznak. Wilson unokájával játszik, Nixon lánya, Tricia esküvői díszben pompázik, a Kennedyek a Rózsakertben pihennek, és meg- örökíttetett az utókor számára Bush híres kutyája, Millie is. A földszinten van a sok ezer kötetes könyvtár, valamint külön szoba az elnök ezüstkészleteinek. Az első emelet nevezetessége a legnagyobb terem, a híres Keleti Szoba (East Room). 1892-ben készült el, 1902-ben renoválták. Az egyik házias (fehér-házias) first lady, Abigail Adams itt szántotta az elnöki alsóneműt. 1906-ban Alice Roosevelt az East Room kristálycsillárai alatt mondta ki párjának a boldogító igent, öcsikéi pedig esős napokon nemcsak görkorcsolyáztak, de — uram bocsá’- még pónijaik hátán lovagoltak is a tükörsima parketten. Szomorúbb emlékek: itt ravatalozták fel William McKinleyt és John F. Kennedyt, a merényletek áldozatául esett két elnököt és a Watergate-botrány nyomán Richard Nixon itt jelentette be távozását. A Keleti Szobában látták vendégül a legelőkelőbb vendégeket, II. Erzsébet királynőtől „Borisz cárig”, vagyis Jelcin orosz elnökig. Az East Roomot kisebb, tapétájuk színéről elnevezett helyiségek követik. A Zöld Szoba asztalán ma is ott áll Adams elnök híres kávéfőző masinája, George Washington a Kék Szobában csevegett vendégeivel, a Vörös Szoba számos first lady kedvenc tartózkodási helye volt, ma itt tartják a nagy protokoll-díszva- csorákat (egyszerre 140 vendégnek lehet teríteni). Washington 1793. október 13-án helyezte el az épület alapkövét, és még nem volt teljesen kész, amikor — 1800. november 1-jén — John Adams beköltözött. 1814-ben az angolok felégették, homlokzatát hófehér virginiai mészkőből építették újjá — innen a név: Fehér Ház. Jackson idején épült itt az első vízvezeték, 1848-ban vezették be a gázt, és 1891-ben a villany- világítást. A lift 1881 óta működik. A 132 szoba egyikébe, az Oval Office-ba nem jut el a turista. Ez az elnök dolgozószobája, a Hatalom agyközpontja. 1993. január 20-tól a 42. elnök, Bili Clinton birodalma. Ferenczy-Europress Franciaország Halálos közlekedési katasztrófák Súlyos közlekedési baleset történt csütörtök este Franciaországban. A Grenoble közelében lévő Eparres kisvároson áthaladó országos főútvonal egy lejtős kereszteződésében három, a tilos jelzés miatt állva várakozó személygépkocsiba berohant szemből egy teherautó, majd Összeütközött egy rendkívül gyúlékony anyagot szállító tartálykocsival. Az ütközés következtében az anyag kiömlött, s lángra lobbant. A lángok nemcsak az autókat vették azonnal gyűrűbe, hanem átterjedtek az út mentén álló kétemeletes házra is, amely szintén kigyulladt. Bár a tűzoltók rendkívül rövid időn belül a helyszínre érkeztek, szinte tehetetlenek voltak a lángtengerrel szemben, a tűz elfojtása több mint egy órát vett igénybe. Az első jelentések szerint a tragédiának hét halálos áldozata van, köztük egy gyermek. Tízen megsérültek, közülük két személy állapota súlyos. Az esti órákban még nem közölték, hogy az áldozatok a gépkocsikban vagy a lakóházban vesztették életüket. Valószínűleg irányítási hiba is hozzájárult a szerdai párizsi légikatasztrófához. A Contact Air német légitársaság gépe leszállás közben a földnek ütközött, és a szerencsétlenségnek négy ha- Jottja, számos sérültje volt. Az eddigi vizsgálat megállapította, hogy a repülőtéri irányítás szinte az utolsó pillanatban más leszállópályára irányította a gépet, mert a kijelölt betonsávon előzőleg a koreai légitársaság egy nagy utasszállítójának egyik hajtóműve hozzáért a pályához. Ezért gyors vizsgálatot akartak tartani, s a De Havilland Dash-8 típusú kis, kétmotoros utasszállítót már szinte leszállás közben irányították a párhuzamos pályára. A vizsgálat folytatódik. A Párizs melletti Roissyban lévő De Gaulle repülőtéren ez volt az első ilyen szerencsétlenség. A reformok sikere az USA érdeke is Az Atlanti Tanács tanulmánya Közép-Kelet-Európáról Közép-Kelet-Európa befejezetlen forradalmainak sikeréhez összehangolt, céltudatos nyugati támogatásra van szükség, mert az átalakítás eredményei éppúgy elmaradnak a lakosság várakozásaitól, mint az amerikai segítség. Erre a megállapításra jutott a washingtoni Atlanti Tanács e héten kiadott tanulmánya. A különböző beállítottságú szakértőket tömörítő, befolyásos kutatóintézet élén Rozanne Ridgway, a Reagan- és a Bush- kormány egykori európai ügyekért felelős külügyminiszter-helyettese áll, aki legutóbb decemberben tárgyalt Kodolányi Gyula államtitkárral, illetve az SZDSZ küldöttségével. A nagy létszámú szakértői gárda bevonásával készült tanulmány szerint térségünk országai 1993-ra kritikus ponthoz érkeztek: előttük áll még a talán legnehezebb feladat, a nagy, veszteséges állami üzemek leállítása, illetve átalakítása, amit eddig — joggal tartva a szociális következményektől — elhalasztottak. Az átalakítás azonban elengedhetetlen — de egyúttal a megfelelő szociális intézkedések is, mert különben a törékeny új demokráciákat veszélybe sodorhatja a politikai szétforgácsoló- dás, a növekvő etnikai feszültség és a térség biztonságának hiánya. Az Egyesült Államoknak nyilvánvalóérdeke, hogy megakadályozza az átalakítás kudarcát, hiszen az elhúzódó recesszió, a szélesedő politikai konfliktusok Európa szívében még sokkal nagyobb kihívást jelentenének Amerika biztonsága számára, mint a jugoszláviai polgárháború. A problémákra hosszú távon a magánvállalkozás a válasz, de rövid távon sürgető meghatározni azokat a legjobban a kormányok által elvégezhető teendőket, amelyek egyúttal biztonságosan előreviszik a forradalmi folyamatot. A nyugati kormányoknak a közép-kelet-európai- akkal együtt kell újszerű gyakorlati megoldásokat keresniük az állami nagyvállalatok problémáira, és itt az Egyesült Államoknak kell vezető szerepet játszania — ajánlják a tanulmány szerzői. Javaslataik szerint a politikailag elfogadhatatlan, nagyarányú munkanélküliség elkerülésére a nyugati támogatásból munkaerő-igényes, egyben az infrastruktúrát építő programokra kell összpontosítani a lakásépítésben, a szállításban, a környezeti károk felszámolásában, amihez az átalakuló hadseregeket is igénybe lehet venni. Egyúttal a Nyugatnak technikai segítséget kell adnia a szociális védőháló kiépítéséhez, az átképzéshez. A térség országainak együttműködésére is szükség van, például azért, hogy piaca legyen a privatizált állami nagyvállalatoknak, mi több, a nehézségek ellenére kívánatos a kapcsolatok újraélesztése a volt szovjet köztársaságokkal. A szovjet utódállamoknak nyújtott nyugati segítség egyébként Közép-Kelet-Eu- rópának is érdeke, hisz a Független Államok Közössége reformjainak kudarca elsősorban őket fenyegetné. Áz amerikai szakemberek javasolják: a Nyugat adósságköny- nyítéssel és piacainak nagyobb megnyitásával is támogassa térségünk országait, s állítsanak fel — az amerikai magánszektor és a kormányzat együttműködésével — mintavállalkozásokat a térségben. A bürokratikus, szétforgácsolt és kevéssé hatékony amerikai segítséget meg kell reformálni, s központi, kormány- szintű testületben összefogni — ajánlja az Atlanti Tanács. (A két hét múlva hivatalba lépő Clin- ton-kormány egyébként már jelezte, hogy a külföldi segélyprogramok alapvető átalakítására készül).
