Heves Megyei Hírlap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-08 / 6. szám

HÍRLAP, 1993. január 8., péntek HEVES ÉS KÖRZETE 13. A korcsolyázók örömére A kemény téli hideg hatására befagyott a Heves melletti Vi­cán-tó is. Ezt kihasználva, már az óesztendő utolsó napjaiban is jégdiszkót szervezett a városi Gyermekház. Az érdeklődésre való tekintettel legközelebb szombaton szerveznek hasonlót. Amennyiben továbbra is tartós marad a hideg, és lesz jég a Vi- cán-tavon, akkor december 16- án is lesz diszkó. Meseírókat várnak Hamarosan meghirdetik a he­vesi, valamint a térségben levő települések általános iskoláiban tanuló alsó és felső tagozatosok­nak a meseíró és -mondó ver­senyt. A nevezéseket január 30- ig várják. Februárban tartják majd a vetélkedőt, ahol a legjobb szerzőket és előadókat díjaz­zák. Találkozóra készülnek A hevesvezekényi önkor­mányzat már megkezdte annak a találkozónak a szervezését, ame­lyet az idén augusztus 20-ára ter­veznek. Erre meghívják azokat a községből elszármazottakat, akik ma az ország különböző te­lepülésein, illetve külföldön él­nek. Az alkalomra könyvet je­lentetnek meg Hevesvezekény történetéről, amelyet Buskó András, Budapesten tevékeny­kedő történész ír és állít össze. A leendő szerző a faluhoz kötődik, hiszen nagyszülei és szülei szin­tén vezekényiek voltak. Vasárnapig tart nyitva Január 10-ig — vasárnapig — tart nyitva a hevesi Gyermekház­ban Sziki Károlynak, az Egri Gárdonyi Géza Színház művé­szének fotótárlata. Képeit Er­délyben készítette, és a gazdag anyag már eddig is sokak tetszé­sét elnyerte. Út, telefon, vezetékes gáz A komfortos faluért Hevesvezekényben Nem kell már sárban járniuk a hevesvezekényieknek. Az ön- kormányzat a múlt évben is arra törekedett, hogy — lehetőségei és „pénztárcája” szerint — kom- fortosítsa a falut. Küzdelmes munka volt ez, de mindent meg­tettek, hogy a nyolcszáz lelket számláló község lakói jobban érezzék magukat. Balogh Sán- dorné szerényen, de büszkeség­gel sorolta a fejlesztéseket: — Öt új út épült a Petőfi Sán­dor, a Kinizsi, a Klapka, a Szere­lem és a Rákóczi utcában. Mint­egy négyezer négyzetméteres felületet létesített a hevesi Tope­ka Kft. Erre 3,7 millió forintot költöttünk. Őrülünk annak, hogy volt lehetőségünk az egész­ségügy fejlesztésére is. Külön or­vosi szobát alakítottunk ki, és vi­zesblokkot is létrehoztunk. Szá­mítógépet is vásároltunk, és ez­zel megoldottuk a korszerű adat­nyilvántartást a betegekről. Má­ra eljutottunk oda, hogy min­dennap van orvosi rendelés Veze- kényben. Korábban ez csak két­szer volt hetente. Megépítettük az óvoda és az iskola közötti átjá­rót, felújítottuk Nepomuki Szent János szobrát, és elkészült az el­ső és második világháború helyi áldozatainak emlékműve is, amelyet Szabó György budapes­ti szobrászművész készített el. Először falunk történetében ki­alakítottuk a piacot, ahol aszta­lokkal megteremtettük a zöld­ség, gyümölcs, tojás és más cik­kek árusítását. A tavalyi mérleg­hez tartozik az is, hogy a lakosság önerős fejlesztésével és önkor­mányzatunk támogatásával 85 lakásba vezették be a távhívásos telefont. Erre kétmillió 520 ezer forintot fordítottunk. — Arról is értesültünk, hogy karácsony előtt sokaknak megle­petéssel kedveskedtek. — Valóban. A községünkben élő nyugdíjasoknak ágyneműt, szaloncukrot, a gyerekeknek já­tékokat, könyveket, vásárlási utalványt, az egyetemistáknak, főiskolásoknak pedig pénzügyi segélyt nyújtottunk. Ezeket ün­nepség keretében adtuk át. Az ajándékokra félmilliót áldoz­tunk. — Mindezeket a község lakói így tételesen is megtudhatják? — Január 11-én — hétfőn — Régóta várják... Új postaépület Erdőtelken Erdőtelek: a tornácos posta Nemrégiben Erdőtelken avat­ták fel a fotónkon is látható tet­szetős külsejű postaépületet. A 200 négyzetméternyi alapterüle­tű új középület mind az ügyfe­leknek, mind pedig az ott dolgo­zóknak kellemes környezetet kí­nál. A postát a Nervi Kft. tervezte, a kivitelezési munkálatokat pe­dig az egri Prompt-Bau Kft. vé­gezte el. Az avatáson Kiss Ernő- né, a miskolci postaigazgatóság forgalmiigazgató-helyettese el­(Fotó: Gál Gábor) mondta azt is, hogy már nagyon kellett ez a korszerű létesítmény, hiszen már tíz éve készülnek a korszerűsítésre, de eddig nem volt elegendő pénz. Most a helyi önkormányzat ingyen bocsátott rendelkezésükre telket, s ezzel radikálisan lecsökkentette a költségeket. A beruházás így is mintegy 8 millió forintba került, s az sem mellékes körülmény, hogy nem egészen 8 hónap alatt készült el a környezetbe illő tornácos, falusi­as jellegű, ízléses építmény. A változások nem kecsegtetnek jóval (Folytatás az 1. oldalról) — Miben bíznak akkor még­is? — Az idén két helyi adót ve­zettünk be: a vállalkozók kom­munális adóját, illetve az ipar­űzési adót. Ezen túl pedig a meglé­vő vagyonúnkkal kívánunk haté­konyan gazdálkodni. Itt említhe­tem meg azt a tényt, hogy nemré­giben bérbe adtuk a piacot, bár ebből az első években nem vár­ható bevétel. A bérlő viszont többmilliós fejlesztést valósít meg ott, olyanokat, amilyeneket az önkormányzatnak kellett vol­na megoldania előbb vagy utóbb. Ez is a megtakarítás egyik formája. Ugyanakkor a további­akban ingatlanok bérbeadásával (a volt bíróság, rendőrségi épü­let) kívánjuk növelni bevételein­ket. Másrészt ésszerűbbé kíván­juk tenni intézményeink gazdál­kodását, de megmondom őszin­tén, létszámleépítésre nemigen gondolhatunk a nagymértékű munkanélküliség mellett. In­kább azokat a módszereket akar­juk megtalálni, amelyekkel meg­spórolhatunk némi pénzt. Ilyen az intézmények önálló gazdálko­dása, a fűtési rendszer korszerű­sítése. A gázra való áttérés pél­dául jelentős kiadástól kímélt meg bennünket. — Megtakarításról persze ne­héz beszélni akkor, amikor a köztisztviselők és közalkalma­zottak még a törvényben rögzített járandóságukat sem kapják meg... — Valóban, a törvény több olyan kötelezettséget — 13. havi fizetést, jubileumi jutalmat — ír elő, amelyhez a pénzt nehéz lesz biztosítani. Nincs ugyanis olyan tartalékunk, amelyből fedezni lehetne ezeket a pluszköltsége­ket. A polgármesteri hivatalban például 1994-ben kell elérni a besorolásban rögzített fizetése­ket, s most ez a szint 60 százalé­kos szinten van. A pedagógusok­nál és a közművelődési dolgo­zóknál még rosszabb a helyzet, ott még alacsonyabbak a fizeté­sek. Csak akkor van reményünk a megoldásra, ha központilag kapunk támogatást, ugyanis a törvényt a hozzá biztosított for­rások nélkül nem tudjuk végre­hajtani. — Ebben a kritikus pénzhi­ányban mégis milyen beruházá­sokat tartanak elengedhetetlen­nek Hevesen? — Az első helyre soroltuk az új szeméttelep megépítését, en­nek megvalósítására 1993-ban csekély az esély. Jövőre azt tehet­jük, hogy pályázatokat nyújtunk be. Mégis el kell kezdenünk a munkát, hiszen ez a probléma már nem tűr további halasztást. A második, illetve harmadik leg­fontosabb feladat: az útépítés és a belvízelvezetés. A buszpályaud­var létrehozására az eddigieknél nagyobb lehetőség van, hiszen mint dr. Gyulai Gábor, a régió köztársasági megbízottja nyilat­kozta: központi támogatást ad­nak a megépítésére. Ezek után a feladatok után a Il-es számú ál­talános iskolánál lévő parkoló kialakítása, illetve a közvilágítás fejlesztése szerepel a rangsor­ban... Ilyen körülmények között csupán a meglévő szintet tudjuk tartani, s emellett — a realitás ta­laján állva — a kínálkozó lehető­ségeket próbáljuk meg kihasz­nálni. Ebben a nehéz helyzetben csak a szervezettebb munka, va­lamint az önkormányzati vagyon okos hasznosítása adhat esélyt. Havas András közmeghallgatást tartunk, feb­ruár 12-én pedig falugyűlésen számolunk be a múlt évi mun­kánkról, a további elképzelések­ről. — Ez utóbbiakról hallhat­nánk bővebben is? — Hevesvezekény további komfortosítására törekszünk, így ebben az évben folytatjuk az útépítési programot, amelyre szerződésünk van a Topeka Kft.- vel. Új felületet kap a Dózsa György, az Új Élet, a Damja­nich, az Ady Éndre és a Legény utca. Erre 2,2 milliót költünk. Pályázatot nyújtottunk be a Közlekedési, Hírközlési és Víz­ügyi Minisztériumba a Toldy és a Végh utca megépítésére is... Az múlt évben az Országgyűlés által megalkotott „útalap-törvény” szellemében erre lehetőségünk van. A költségek 20 százalékát az önkormányzatunk vállalja, a 80 százalékát pedig pályázat alapján szeretnénk előteremteni. Községünk további fejlődésében fontos állomást jelent, hogy be­kapcsolódunk a vezetékesgáz­építésbe. A térségben hét köz­ség: Erdőtelek, Tenk, Átány, Kömlő, Hevesvezekény, Tarna- szentmiklós és Pély csatlakozott ehhez. A múlt év december kö­zepén már elkészült az utóbbi három település gázfejlesztési programjának tanulmányterve. Azt hiszem, hogy ezek a nagyje­lentőségű munkák a jövőt jelen­tik nálunk. Ezt érti a lakosság, ezért támogatja is. (m. k.) Heves: hatosztályos gimnázium Váiják a szülőket Mint arról lapunkban többször is beszámoltunk, a hevesi Eötvös József Gimnáziumban az 1992-93-as tanévtől kezdődően bevezet­ték a hatosztályos képzést. Szeptembertől tehát ebben az új formában kezdték meg tanulmányaikat az érintett gyerekek, azaz azok, akik az általános iskola hatodik osztályát fejezték be. Ezzel az újdonságnak számító iskolatípussal kapcsolatban számos kérdés felvetődhet. Éppen ezért az érdeklődő szülők részére találko­zót szervezett az oktatási intézmény vezetése, illetve tantestülete: a kíváncsi hozzátartozókat január 14-én délután 17 órára várják az is­kolába, ahol a gimnázium igazgatója ad tájékoztatást a legszüksége­sebb tudnivalókról. Természetesen a jelenlévők kérdéseket is felte­hetnek a szakembereknek. Merész vállalkozás „A kényszer nagy úr” — vall­ják ezt a volt Tarnamenti Sertés- tenyésztő Termelőszövetkezetek Közös Vállalatának dolgozói. Gondoltak egyet, és huszonkét éves működés után tizennégyen megvásárolták az alapító tarna- mérai, tarnaörsi és karácsondi szövetkezetektől a vállalatot. Az volt a céljuk, hogy megmaradjon a munkahelyük, és folyamatosan továbbműködtessék a telepet. így már tavaly október 1-jétől megalakították a Tarnahús Kft.- t, amelyet decemberben a cégbí­róság be is jegyzett. Három ügy­vezetőt választottak Pető Béla, Esvég József és Varga Istvánné személyében. Ez utóbbitól meg­tudtuk, hogy a negyvenmilliós vagyon megvásárlására pályáza­tot nyújtottak be a Földműve­lésügyi Minisztériumhoz, amelyben az úgynevezett reorga­nizációs hitel elnyerésére juttat­ták el kérvényüket. Ezt siker követte, hiszen a tár­caközi bizottság elbírálása alap­ján kedvezményes kamatozású kölcsönhöz jutottak, és ezáltal még december 30-án kifizették az alapító szövetkezeteknek az említett negyvenmillió forintot. Ezzel valóban magántulajdonú­vá vált a volt közös vállalat. Egyébként a múlt évet ered­ményesen zárták: a nem végle­ges adatok szerint több mint hatezer hússertést értékesítettek legfőbb partnerüknek, a salgó­tarjáni Karancs Húsipari Rész­vénytársaságnak. így szerény nyereségre is számítanak. A me­rész vállalkozásuk mindenesetre példaértékű a térségben. A dol­gozók szakértelmüket szeretnék még inkább kamatoztatni a jövő­ben, és a szigorú költséggazdál­kodással ebben az évben is ered­ményt igyekeznek elérni. Tisztában vannak az újabb ár­emelések várható hatásaival, ezért tudják, hogy sokat kell ten­niük az előbbrelépés érdekében. De a Karancshús Rt.-vei való újabb hatezer sertés szállítására szóló szerződésük utat mutat az idei esztendőre is. Kesztyű- készítők a gépek mellett illetve vasúton jutottak el a cím­zettekhez. — Az új esztendőben új helyi­ségben bővítették a varrodát. Mit jelent ez? —■ Miután „felfutott” a lét­szám, így lehetővé vált, hogy a Moligant Kft. megkezdje — a volt rendőrségi épület egy részé­íme a késztermékek, és akik bemutatják: a hevesi telep dolgo­zói (Fotó: Perl Márton) nek megvásárlásával — sport- kesztyűk készítését. Ez egyéb­ként hatmillióba került, miután a kétszáz négyzetméteres helyisé­get megvettük és átalakíttattuk. Az említett kézfedőket itt cso­magoljuk, és Svájcba, Németor­szágba, illetve Svédországba küldjük. — Mit terveznek az idei évre? — A kilátások szerint nem többet, mint az idei 120 milliós árbevételt, amelyre megvan a szerződésünk. Egyébként elkép­zeléseink között szerepel, hogy tovább bővítjük a létszámot. Az Észak-magyarországi Regioná­lis Átképző Központ támogatá­sával húsz, jelenleg munkanél­küli nőnek nyolc hónapos kesz­tyűvarró tanfolyamot indítunk, még most januárban. A követke­ző hónapban pedig tíz férfi mun­kanélkülinek szabászatot kez­dünk oktatni. Amennyiben a je­lentkezők a tanfolyamokat sike­resen elvégzik, folyamatos mun­kát, megélhetést biztosítunk ne­kik. Mindent elkövetünk, hogy jövőre is fennmaradjunk, és le­gyen eredményünk. Mentusz Károly Munkahelyet teremtettek — munkanélkülieknek A kesztyű- és a cipővarrás megélhetést nyűit A múlt évben is fennmaradt í Budagant Kisszövetkezet heves telepe. Nem tettek mást, min hogy minden erőfeszítésüket ; gazdasági környezethez való al kalmazkodásra fordították. Ez Molnár Jenő telepvezető is meg erősítette: — Tetemesen drágult a: anyag, az energia az elmúlt év ben — mondta —, többet fordí tottunk dolgozóink bérére is, d< megérte, hiszen egész esztendői át volt megrendelésünk, s így fo lyamatos munkánk. Ennek kö szönhető, hogy 110 ezer pár kész tyűt és 80 ezer pár női, illetve fér] cipőfelsőrészt készítettünk. — Mennyi árbevételt jelentei ez? — Százhúszmillió forintot amely tízzel több lett, min amennyit terveztünk. — Úgy tudjuk, hogy ezen a te lepen nem elküldték az embere két, hanem újakkal is bővítettél a létszámot. — Ez így történt, miután m: már kétszázan dolgoznak ná lünk, főleg hevesiek, de a térséj községeiben lakók közül is töb ben. — Hol értékesítették a termé keiket? — Tulajdonképpen minden bérmunkában végeztünk olasz német és holland megrendelé sekre. Az áruink kamionokkal

Next

/
Thumbnails
Contents