Heves Megyei Hírlap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-07 / 5. szám

4. HORIZONT HÍRLAP, 1993. január 7., csütörtök Török emlékek Hogyan gazdálkodjon a család? 4. A háztartás is munka Csaknem harminc évig voltam igazgatója a múzeumnak, és gondviselője az egri várnak. Most, amikor 305 esztendő el­teltével a 91 éves oszmán ura­lom megszűnését ünnepeljük, emlékek tolulnak elém, és velük összefüggő gondolatok a törö­kökről. A Habsburg-hívek történet- írása az indokoltnál hátrányosab­ban tüntette fel őket, és csak szá­zadunk első felében Takács Sán­dor írásai szólaltatták meg a má­sik felet, az „altera pars -ot. A hadjáratok, harcok és csatározá­sok mögött meghúzódó ember a maga érzelmeivel, irányunkban érzett vonzalmával!) csak az élet, a történelmi és a mai élet eseményei, tényei révén ismer­hető meg. A felfedezésnek is be­illő megismerés útja hosszú, módszere pedig az alapos kuta­tás lenne, amire eddig hazánk­ban még alig vállalkozott valaki. Én is csak töredékeket tudok most közölni, és ezek is szubjek­tív jellegűek, mert saját mun­kámmal, élményeimmel kapcso­latosak. Nemcsak engem, de többeket is foglalkoztatott a kér­dés, hogy az Egerben majdnem egy évszázadig uralkodó török- seg hagyott-e valamilyen nyo­mot maga után, és ha igen, mi le­het az? Szerintem igenis vannak ilyen nyomok, s ezek ma is közöt­tünk léteznek, csak éppen nem mindig ismerjük fel őket... 1687-ben, a varos felszabadu­lása után mintegy 300 török alattvaló maradt Egerben, akik­nek leszármazottai részben ma is itt élnek. Annyiban nehéz őket felismerni, hogy kötelező meg- keresztelkedésük során új nevet kellett felvenniük, tehát a török családnevek, többnyire nem öröklődtek. így lett Ali alajbég- ből Báthory László, vagy Szalih hodzsábóP— muszlim lelkész — Pap Dávid, de többen csak a Tö­rők nevet kapták. Tehát, ha a ne­vek nem is, de bizonyos ember­tani, testi jellemzők megmarad­tak. Az utcán, a piacon, vagyis a sokadalomban feltűnik egy-egy nő vagy férfi, aki kreolos bőrével, fekete hajával, barna szemével elüt a többiek megjelenésétől. Joggal tételezhető fel róluk, hogy az egykori törökök vagy bosnyákok leszármazottai, mert a törökök között jelentékeny számban éltek balkáni szláv mo­hamedánok is. A magyar uralom alatt való továbbélésük lehetővé tette, hogy anyagi és szellemi m ű- veltségük egy részét is átmentsék a magyar, pontosabban az akkor Egerben kialakuló közép-euró­pai kultúrába. Színvonal — sehol Mindenféle bizakodó kijelen­tés ellenére egyre katasztrofáli- sabb az ország gazdasági helyze­te. Megerősíthetik ezt azok a milliók, akiket máris meggyötört a kétkulcsos áfa, annak minden következményével együtt. Sejtettük, mi vár ránk, mégis valamennyiünket megdöbben­tettek a január eleji napok. Ebben a cseppet sem derűs at­moszférában hallgattam meg a Rádiókabaré szilveszteri műso­rának ismétlését. Nem reméltem túl sokat, hi­szen az úgynevezett rendszervál­tás óta ez a műfaj is vegetál. Azt mégsem gondoltam, hogy ennyire. Alig akadt olyan blokk, ahol felfedezhettem a szellem félreis­merhetetlen névjegyét. Egyszer már elköszönt ettől a stábtól Verebes István. Hirtelen elhatározását megbánhatta, mert megint porondra lépett. Az persze nem jutott eszébe, hogy hajdani erényeit valahol elhagy- ta. Ötletpetárdái hiányoztak, a nevettető fordulatok elmarad­tak. Érezhette ezt, s a maga mód­ján valamiféle pótlásra töreke­dett. Minden energiáját arra összpontosította, hogy össztüzet nyisson az Antall-kormányra. No nem az elegancia, a mérték- tartás reguláihoz kötődve, ha­nem úgy teljes lendülettel, s lehe­tőleg övön aluli ütéseket oszto­gatva. Nem tartoztam, s nem is kötő­Az a történelmi tény, hogy 1687-ben több száz mohamedán nem érezte szükségét annak, hogy elhagyja a várost, azt bizo­nyítja, hogy a török lakosság és a magyarok viszonya békés volt. A felszabadító sereg harc nélkül ju­tott Eger birtokába, a parancs­nokok és a tisztek pohárköszön­tővel váltak el egymástól, ami­nek hangulata a csapatok le­génységére és a polgárokra is ki­terjedhetett. Ma népnyelvünk szólása — „rossz szomszédság: t'örök átok”— minden bizonnyal erre a török-magyar, XVII. szá­zadi jó szomszédságra vonatko­zik, arra, hogy a török úgy átkoz­ta meg a haragosát, hogy rossz szomszédot kívánt neki. A keresztény hittérítők, a je­zsuiták szigorúan üldözték a mo­hamedán vallási és társadalmi eszméket, ezért szinte nyomtala­nul eltűntek, de mégis akadnak jelentéktelennek látszó szoká­sok, amelyek arra utalnak vissza. Sírok vára is 91 évig török fenn­hatóság alatt volt, es az itt meg­húzódó kis falu egy-két családja még érintkezhetett velük. Éz G yanítható abból, amit egy hely- eli öregemberről hallottam: az illetőnek két felesége volt, bár az egyik valószínűleg törvénytelen, és három ágy volt a szobában. A családfő esténként úgy választott a két asszony között, hogy lefek­véskor papucsát az egyik ágynál vetette le, ő maga pedig a harma­dik ágyban várakozott. A több­nej űseghez kapcsolódva közis­mert a nő társadalmi és jogi má- sodrendűsége. Kései megnyilvá­nulása lehetett ennek az egri szo­kás, amit még magam is megfi­gyelhettem az 1920-as években. döm ma sem egyetlen párthoz sem, ám ez a stílus mégis vissza­taszítónak tűnt számomra. Főleg attól, aki egykor megtanulta szakmája fortélyait, s azt is iga­zolta, hogy elég ügyesen alkal­mazza a hatásos eszköztár vala­melyik módozatát. Még rajta is túltett az a Hofi Géza, aki — nem is olyan régen — önkritikusan elbúcsúzott a kö­zönségtől. Nem tagadom, meg­hatott a távozását dokumentáló dalbetét. Épp ezért lepődtem meg, amikor megint mikrofon elé állt. Ő se adottságait nyoma- tékolta, mindössze azt hitelesí­tette, hogy megkopott, kiégett, csupán arra képes, hogy az el­múlt 45 év iránti nosztalgiáját hangsúlyozza, fűszerezve mind­ezt elviselhetetlenül jellegtelen töltőszövegével. Végeredményben mindketten vizsgáztak. Az „érdemjegy”: masszív elégtelen. Nemcsak humánumból, ha­nem felkészültségből is. Közhelydömping Az elmúlt esztendő utolsó napjára a tévések is kirukkoltak kínálatukkal. Amit nyújtottak: közhelytö­meg és silányságözön. Eluralkodtak a külhonból koppintott sete-suta játékocs- kák, nem is olyan szerény dijak­kal, nyereményekkel. Vetítettek műrostos amerikai művecskéket is. Mindenekelőtt azoknak, akik nem riadoztak az időpazarlástól. Lehet, hogy a szeszbarátok toleránsabbak, a A Maklari-hostyarol a Minori­ta-templomba menet, a földmű­ves házaspár nem egymás mellett haladt a Dobó utcán, hanem egy­más mögött mentek: elöl a férfi, és utána az asszony. A mohame­dán családrendszer másik felté­telezhető maradványa az, hogy a borospince szigorúan vett férfi- szféra, ahová századunk elején még nőnek nem volt szabad be­mennie. Azóta természetesen ez is megváltozott. A népműveltség szellemi tar­tományához illeszkedő népszo­kások között a halott lakodal­mának nevezett esemény is tar­talmaz török eredetű részletet. Ez is személyes élményemhez kötődik: láttam egy halottas me­netet, amint a Servita utcán a Dónál temető felé haladt, és a koporsó — legény volt a halott — után két legény menetelt, mind­kettő kezében kivont karddal. A keresztben tartott kardok végén citrom és beletűzött rozmaring­szál látszott. Úgy hallottam, hogy a koporsó után ezeket a sír­ba hajították. Az eddig még fel nem dolgozott szokás, amely Gyöngyös környékén is megvan, minden bizonnyal török eredetű. Az anyagi kultúra számos ága­zatában fellelhető török hatá­sokból csak néhányat említhetek meg, mert többségük még kuta­tóra vár. Az egyetlen, alaposan feldolgozott ágazat a hímzés, ugyancsak a török kultúra ha­gyatéka, s ennek továbbélését eppen Egerben lehetett nyomon követni, amint ezt Sugár István kimutatta. A török hatást még a kerámián, a kályhacsempén le­het követni, az egri várásatások töméntelen mennyiségű töredé­józan néző azonban senyvedett ettől az igénytelenségtől. Változatlanul sztároltatja ma­gát az a Gálvölgyi János, aki tar­tós hullámvölgyéből még mindig nem lábolt ki. Hol van már haj­dani eredetisége, világlátásának speciális íze? Ezt körülbelül Makó után hagyta el, s még Jeruzsálem kö­zelében sem veszi észre a számá­ra egyértelműen aggasztó vesz­teséget. Némi vigasz volt az, hogy egy korábbi alkalomkor megtekint­hettük a zseniális Rejtő Jenő munkáiból készített remek válo­gatást. Az egykori mester aka­ratlanul is figyelmeztetett: kései utódok, íme, így kellene csinálni. Könnyedén, fordulatosán, intel­ligensen, frappánsan garantálva azt a halhatatlanságot, ami csak a kiválasztottak osztályrésze. Szerény muníciójú utódai elles­hetnének tőle néhány tippet. Persze csak akkor, ha él bennük a magasabb szint óhaja. Némi kárpótlást jelenthet vi­szont Az Operaház fantomjának vetítése. Ez a ki tudja hányad- szorra feldolgozott bűbájosán kedves, romantikus, szolid hor­ror szórakoztatott bennünket. Kikapcsolódtunk, felfrissültünk, erőt gyűjtöttünk az új esztendő már akkor is sejtett súlyos terhei­nek elviselésére. Ilyesféle búfeledtető „pirulák­ra” lenne szükség. Ha nincs hazai termék, akkor megfelelnének a határon túlról érkezettek is. S nemcsak kivételes ünnepe­Pécsi István két hoztak felszínre, de még ezek is feldolgozatlanok. Egy darab­hoz azonban olyan anekdota fű­ződik, amelyet érdemes megem­líteni. Pataki Vidorásatása révén egy kályhacsempe-töredék ke­rült a múzeumba, egy téglalap alakú darab jobb also negyedré­sze. Ezen három betű volt olvas­ható: „ALI”, és ennek alapján a csempét török munkának tartot­ták. Később azonban előkerült ugyanennek a csempének egy teljes példánya is, amint a négy sarokban elhelyezve a következő felirat látszott: „Miskolci Mih Ali”, tehát a csempe valószínű­leg Miskolci Mihály részére ké­szült, magyar munka volt, s így megdőlt a török eredet elmélete, ami egyébként sem volt elfogad­ható. Kétségtelen török hatás mu­tatható ki az építkezésben is, bár 300 év alatt az emlékekből sok elpusztult. Megmaradt azonban az egri minaret, a nép nyelvén „csonka mecset”, aminek lába­zatát és derekát a török orna­mentikára jellemző szamárhát- íves faragás díszíti. Ezt a gótikára emlékeztető ívet 40-50 évvel ez­előtt még néhány Eger környéki falu házainak homlokzatán fel lehetett fedezni. A három évszá­zad nem volt elég hosszú arra, hogy a török idők minden szóha­gyománya feledésbe menjen. Egy noszvaji öreg néni még el tudta nekem mondani, hogy a török pap a „csonka mecset er­kélyéről azt kiabálta: „ Ollállá ”, tehát — ha eltorzult formában is — Allah nevét megőrizte. Az egri török építmények mellett még a szomszédos fal­vakban is maradt meg valami a XVII. századból. Ostoroson, a határban áll egy darázskőből épített, csonkakup alakú őrto­rony, amit „csúnya munkának” említenek a helybéliek. Novajon, a falu közepén ugyancsak áll egy torony, aminek „török emlék” a neve, és tudomásom szerint az oszmán-török birodalom egyko­ri határát jelölte meg. Napjaink török-magyar viszo­nyát az egri várban megfordult vendégek és a törökországi utam során megismert egyszerű embe­rek véleménye révén tudom megítélni. A társadalom alsó és felső rétegeiben egyaránt elter­jedt nézet: a magyarok az őroko­naik, akiket szeretnek, nagyra becsülnek. A XVI-XVII. szá­zadban nem a magyarok ellen harcoltak, hanem a németek el­len, akiknek uralmától bennün­ket fel akartak szabadítani. Az 1920-as évek óta az ankarai egyetemen magyar tanszék mű­ködik. Bakó Ferenc Oroszlánszív Leon (Jean Claude Van Dam­me), a csúfos halált halt Los An- geles-i Francois öccse nem sokat A költségvetést még csak- csak együtt készíti a család, de a teremtés koronái már korántsem hívei a tervek közös megvalósí­tásának, a kivitelezésnek. Pedig a háztartást nemcsak a feleség, az édesanya vezetheti. Igaz, tár­sadalmunk csak elvileg tekinti a háztartás vezetését munkának. A teljesítmény nehezen mérhető — a bevásárlás, a főzés, a mosoga­tás egyedüli eredménye a jólla­kott és elégedett család. Egyéb­ként munkabér nem jár érte, sokszor még „köszönöm” sem a finom ebédért, a tiszta ruháért. Országos megfigyelés alapján egyetlen nap alatt egy átlagos háztartásban bevásárlásra 47, főzésre 99, mosogatásra 37, ta­karításra 55, mosásra 53, vasa­lásra 45, reggeli készítésre 33, míg a ház körüli munkára 103 percet fordítanak. Ha összead­juk, kiderül, hogy csaknem egy teljes műszak, azaz 8 óra szüksé­ges a teendők ellátásához. Ezért kell a háztartási munkát tudato­san megosztani, és nemcsak al­kalomszerűen segíteni. Az asz- szonyok többsége pénzkereső foglalkozása mellett, díjazás nél­küli „másodállásban”látja el ezt a korántsem kevés feladatot. A háztartás valójában egy jól működő szolgáltatóház, ahol főznek, mosnak, vasalnak, taka­rítanak, humán szolgáltatásként pedig nevelik a gyerekeket, gon­doskodnak az idősekről. A napi 8 órás munkaidő és az utazásra fordított 1-2 óra mellett a felesé­gek, édesanyák számára rendkí­vül nagy megterhelés a család tel­jes ellátása, kiszolgálása. Hogy mindenre jusson, legtöbbször a pihenésre, tévénézésre és sok­szor az alvásra szánt idő rövidül meg. A háziasszony pedig mást sem tesz — legalábbis családtag­jai szerint —, mint folyton fáradt­Az elmúlt év könnyűzenei, szórakoztatózenei teljesítmé­nyeinek értékeléseként a Ma­gyar Rádió Zenei Főosztálya ál­tal felkért zsűri odaítélte az eMeRTon-díjakat, ezeket febru­ár 5-én, nyilvános rádióadás ke­retében, a Duna Palota hangver­senytermében adják át. A bírálóbizottság az év éne­kesnője elismerésre Szulák And­reát tartotta érdemesnek. Az év énekese pop-kategóriában Ger­gely Róbert, rock-kategóriában Révész Sándor lett. Az év szí­nész-énekesnője kitüntetést Pá­pai Erikának ítélték. Az év szí­nész-énekese elismeréssel Mé­hes L ászlót jutalmazták. A zsűri „A fiatal pop-rock generáció na­gyobb figyelmet érdemlő tehet­ségének” Auth Csillát találta. E kitüntetést az együttesek közül a Palermo Boogie Gangérdemelte ki. Az év szövegírója címet teketóriázik, amikor megkapja bátyja segélykérő levelét. Csak úgy segíthet testvére családján, ha megszökik a francia idegenlé­gióból, és azonnal Amerika felé ságra panaszkodik. Ezért is elke­rülhetetlen, hogy a család min­den tagja — lehetőleg az önkén­tesség elvén — részt vállaljon a háztartási munkamegosztásból. És ezt is tervezni kell, akárcsak a költségvetést. Lehet napos, he­tes rendszerben beosztani a teen­dőket, legyen, akinek a szemétle- vitel, az üvegvisszaváltás, a ruha- tisztíttatás, a cipőjavíttatás a dol­ga, de az is elképzelhető, hogy „ágyazási felelőst, fürdőszoba­tisztasági őrt” nevezzünk ki a családban. Általános tapaszta­lat, hogy a gyerekek nem idegen­kednek a háztartási munkától, különösen akkor, ha már kisko­rukban módjuk van a játékos közreműködésre. Számítsunk tehát rájuk... A háztartási gépek jelentik a másik segítséget. A mosógép, a centrifuga vagy éppen a minden­tudó automata mosógép kezelé­sét, programozását a gyerekek és a féljek is könnyen megtanulják. A porszívózásra is könnyen rá lehet őket venni, igaz, lehet, hogy eleinte nem lesz olyan tö­kéletes a tisztaság, mint a gya­korlott háziasszony munkája nyomán, de a megosztott munka öröme megér ennyi áldozatot. Az okos feleség és bölcs édes­anya türelemmel, finom iróniával rá tudja venni családját, hogy máskor végezzen alaposabb munkát, és a szőnyeg mellett a rekamiét, fotelokat is portalanít- sa. Az így felszabaduló időben az anyuka meglepetésként készít­het valami finom csemegét, vagy netán ő is el tud menni a mozi­ba. És nem egy mogorva, hanem egy mosolygós, pihent mamával tér haza a család. (A következő részt a hétfői lapszámunkban közöljük). (FEB) Geszti Péternek ítélték, az év jazz-együttese címet Dresch Mi­hály együttese kapta, az év jazz- szólistája elismerésben Csík Gusztávot részesítették. A ki­emelkedő jelentőségű folk szó­lista címet Sebestyén Márta nyer­te. A zsűri „Életműdíj kiemelke­dő jelentőségű szórakoztató ze­neszerzői munkásságáért” elis­merésben részesítette Gyulai Gaál Jánost, az „Életműdíj ki­emelkedőjelentőségű szövegírói munkásságáért” kitüntetésre S. Nagy István találtatott méltó­nak. Az év koncertjét az LGT adta emlékkoncertjével, a zsűri különdiját Nyeső Mari énekesnő kapta. Áz év kiemelkedő nép- szerűségű szórakoztatózenei rá­dióműsorának a „ Pihenőidő” ta­láltatott, alkotói: Török Mária szerkesztő és Petress István mű­sorvezető. veszi az útját. A légió természe­tesen nem hagyja annyiban a mundéron esett foltot, és a szö­késért körözés alatt álló Leon után küld két fejvadászt. New Yorkban Leon illegális bokszo­lással keresi meg a szűkös bete­vőt. Megismerkedik a vonzó Cinthyával, akinek a segítségé­vel eljut a nyugati partra. Sógor­nője — bár közvetett módon — őt okolja félje haláláért. Leon- nak újra meg újra pénzt kell sze­reznie. így jut el a pokol egyre mélyebb bugyraiba... Végül el­jön az igazság pillanata. Egy ke­gyetlen, szadista hústoronnyal kell megmérkőznie — törött bor­dával.. . A Van Damme főszerep­lésével készült filmet a gyöngyö­si Puskin moziban tekinthetik meg. HANG-KÉP Filmpremier Könnyű- és szórakoztatózenében, rádióműsorban Az eMeRTon-díj legjei Az egykori végvári harcok emléke

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents