Heves Megyei Hírlap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-06 / 4. szám
A FIZETÉS MEGVOLT, A SZÉNPÉNZ MEGLESZ — KÉTSZÁZ FORINT BÁNATPÉNZ A KÉSÉSÉRT (3. oldal) HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, MEGYEI 1993. JANUÁR 6., SZERDA HÍRLAP LŐRINCI, PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA IV. ÉVFOLYAM 4. SZÁM ÁRA: 13,80 FORINT Ez a lap ma már 12000 forintot ér Önnek! Ha betegbiztosítási kártyájának számát megtalálja a 3. oldalon, telefonáljon azonnal! Drágább a kötelező biztosítás A pénzügyminiszter január 1-jén hatályba lépett rendelete szerint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díja az idén átlagosan 14 százalékkal emelkedik. Január 1-jétől lépett életbe a bonus-malus rendszer, ami azt jelenti, hogy a balesetmentesen vezető autósok díjkedvezményt kapnak, a balesetet okozók pedig pótdjjat fizetnek. Az autósok kezdetben az alapdijat fizetik, a későbbiekben különböző kategóriákba sorolják őket aszerint, hogy baleset nélkül vezettek-e, avagy egy, esetleg több balesetet okoztak. Az osztálybasorolás a következő biztosítási év diját határozza meg. (MTI) Hadgyakorlat a Bakonyban Kapos 93 fedőnévvel parancsnoki és törzsvezetési gyakorlatot tartanak január 10. és 14. között a Balatontól északra fekvő központi gyakorlótéren a Magyar Honvédség kaposvári katonai kerületének parancsnokságai. Mint Erdélyi Lajos alezredes, a Honvédelmi Minisztérium szóvivője az MTI-nek elmondta: a gyakorlaton mintegy kétezer katona vesz részt, tartalékosokat nem hívnak be. Az éves terv alapján előkészített gyakorlatot Gyuricza Béla altábornagy, a Magyar Honvédség szárazföldi csapatainak parancsnoka vezeti. (MTI) A szövetkezetek 90 százaléka átalakult A szövetkezetek átalakulása a várakozásnak megfelelően decemberben felgyorsult. A Földművelésügyi Minisztériumból származó információ szerint november 20-áig az 1410 szövetkezetből 482-ben — 34,1 százalékban — tartották meg az átalakuló közgyűlést, míg december 22-éig ez az arány már 73,3 százalék volt, azaz 1033 átalakulás történt meg. A legfrissebb adatok szerint pedig a termelőszövetkezetek 90 százaléka alakult át december 31-éig. Szünetelő mozik Anyagi gondok miatt nyolcvan Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei mozi szünetelteti működését. Az önkormányzati tulajdonba került filmszínházak kétharmada zárt be, mert a helyi polgármesteri hivatalok nem tudták átvállalni a költségek fizetését. Nem csak a kis nyírségi falvak maradtak mozi nélkül, hanem a régió nagyobb települései közé tartozó Mátészalka és Nyírbátor is. Rátörtek a plébánosra és a házvezetőnőjére Ceglédbercelen vasárnap este két álarcos férfi bement K. Pálll éves plébános lakásába, és az idős férfit és 58 éves házvezetőnőjét, G. Magdolnát egy fegyvernek látszó tárggyal megfenyegették, gázspray-vel szembefújták és megkötözték, majd a lakásból 2000 forintot és 80 német márkát vittek el. Tények, adatok a Magyar Honvédségről „Biztonságpolitikai, honvédelmi kérdésekben elengedhetetlennek tartjuk a hitelességet, a korrektséget, a tényszerű tájékoztatást.” Egyebek közt ezt írja Für Lajos honvédelmi miniszter a Honvédelem ’92 című kiadványbeköszöntőjében. Továbbiakban a miniszter arról ír, hogy remények szerint a nyilvánosságra hozott tények egyértelműen bizonyítják: a Magyar Honvédség nem fenyeget senkit. Nem irányul egyetlen ország ellen sem, sőt a térség egyik olyan, technikailag korszerűsítésre szoruló hadseregéről van szó, amelynek fenntartására a költségvetésből az utóbbi időben egyre kevesebb, fejlesztésére pedig alig jut valami. Kigyulladt a családi ház A főváros XVIII. kerületében kedden hajnalban ismeretlen körülmények között kigyulladt az Üllői út 616. szám alatti családi ház. Leégett a beépített padlástér, a tetőszerkezet, s a tűz martalékává váltak a pincében tárolt anyagok is. Személyi sérülés nem történt. „Nyílhúzás” Egerszalókon Gép, szőlő, bor, kinek mi kellett „Nyílhúzást" rendeztek tegnap délelőtt Egerszalókon, a helyi szövetkezet ebédlőjében. A kifejezés annyit jelent, hogy kisorsolták: a szövetkezetből kiválók közül ki melyik területet kapja a szőlőültetvényes táblából. A múlt év végén megrendezett átalakulási közgyűlésen ugyanis negyvenhárom egykori tag jelentette be kiválását a „közösből", amelynek a neve „Vörös Csillag Mgtsz” helyett immár „Egerszalók-Demjén Pinceszövetkezet”. — A decemberi közgyűlésen békésen, megegyezéses úton történt a vagyonfelosztás — mondja Csorba László szövetkezeti elnök. — A kiválni szándékozók az üzletrészük alapján vittek ki vagyont: gépet, szőlőt, bort, kinek mi kellett. Most pedig lezajlott a földek sorsolása is, a napokban pedig kezdődik a birtokbaadás. — A kiválások mennyiben rendítették meg a szövetkezet helyzetét? — Két község tartozik ide: Egerszalók és Demjén. Erről a két településről összesen kétszáz tagja van jelenleg a pinceszövetkezetnek. A demjéniek egyébként a nyáron a szétválást kezdeményezték, önállóvá szerettek volna válni, ám az erről rendezett közgyűlésen az eredetileg ötven kezdeményező közül már csak tizen ketten kívántak a leendő helyi egységhez tartozni, amint az a név szerinti szavazás során kitűnt. Később pedig vissza is vonták a kezdeményezést. Visszatérve a mához: a megmaradt kétszáz tag eldöntheti, bérbe adják-e földjüket a szövetkezetnek. Ennek így kell történnie, hiszen a jogi szabályozás szerint a szövetkezet saját földdel nem rendelkezhet. Úgy tervezzük, hogy egyénileg kötjük majd a bérleti szerződéseket, egyenként öt-öt évre. A bérbeadás fejében többek között terményt kapnak a tagok, s számukra több biztosítékot is rögzítettünk: aki például esetleg munkanélkülivé válik, tehát részére nem tud a szövetkezet munkát biztosítani, az a vagyonrészéből valamennyit kivihet használatba a sajátjaként. Ugyanakkor a szövetkezet vállalja még — ha ilyen igény lesz — a kistermelők szőlőjének művelését, gondoskodik a feldolgozásról, az értékesítésről is. (Folytatás a 3. oldalon) Viszonylag stabil munkahelynek számít a környékben a Faáruipari Szövetkezet rózsaszentniártoni vállfaüzeme, ahol a ruhaakasztón kívül különböző bútorokat is készítenek — erről készült felvételünk — az itt dolgozó nők. A hatvani körzeti oldalunkon szó esik még a horti orvospárról, egy kitüntetett rendőrről, s a városi nevelőotthonban élők jövőjéről. (Fotó: Perl Márton) T ársadalombiztosítás A kintlévőség: 94 milliárd A tavalyi évben semmit sem csökkent, sőt december végére a 94 milliárd forintot is meghaladta a társadalombiztosítás kintlévősége — tájékoztatta az MTI-t kedden az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság sajtóirodája. E hatalmas adósságállomány csökkentése érdekében a szervezet tavaly is számos intézkedést tett — több-kevesebb sikerrel. Az utolsó hónapokban 251 munkáltatóval sikerült ugyan megállapodni a tartozás átütemezéséről, ám ez mindössze 651 millió forintot jelent a csaknem 100 milliárdbol. A kintlévőség behajtása érdekében az OTF a legnagyobb hangsúlyt az azonnali beszedési megbízásokra he- lyezte-helyezi. Csak az elmúlt két hónapban például 1705 inkasszót bocsátottak ki az igazgatóságok, amelynek eredményeként 2,5 milliárd forint folyt be a Társadalombiztosítási Alapba. A hatalmas kintlévőséghez képest ugyancsak „filléreket” hozott, mégis pozitívumként értékelhető a december elején megrendezett első tb-börze. Ezen az adósság fejében felajánlott vagyontárgyak közül 100 millió forintnyi talált gazdára. Október közepétől a társadalombiztosítás jogosulttá vált a behajtási-v ................. s égre alatt lommal foglaltak, csaknem 12,5 millió forint értékben. (MTI) Nem kímélték a Jézus Szívét Betörtek a templomba A főváros XII. kerületében — a rendőrség tegnapi tájékoztatása szerint — hétfőre virradóan ismeretlen tettesek betörtek a Csaba utcai római katolikus templom Jézus Szívé-plébániájára. A jogtalan behatolók elvittek egy páncélszekrényt, amelyben 400 ezer forint és egy másik páncélszekrény kulcsa volt. A megtalált kulccsal visszatértek a helyszínre, és kinyitották a másik páncélszekrényt, amelyből 40 ezer forintot, arany ékszereket zsákmányoltak, az asztal fiókjából pedig 30 ezer forintot, és három, összesen 300 ezer forint be- tétállományű fenntartásos takarékbetétkönyvet vittek el. Az ügyben nagy erőkkel folytatják a nyomozást. Vasúti rendőrség Vasúti rendőrséget állítanak fel a közeljövőben a Dél-Alföld több településén annak érdekében, hogy a pályaudvarokon javítsák a vagyonvédelmet, a köz- biztonságot, és hathatósabban ügyelhessenek a fontos teherszállítmányokra. A Szegedi MÁV Igazgatóság, valamint a Csongrád, Bács-Kis- kun és Békés Megyei Rendőr-főkapitányság szoros együttműködésére azért van szükség, mert a vasútállomásokon és teherpályaudvarokon elszaporodtak a lopások, garázdaságok. Szaty- maz és Kiskundorozsma térségében például több alkalommal megrongálták a vasúti jelzőberendezéseket, gyakori a kábellopás és akkumulátorok eltulajdonítása, a vagonfosztogatás is. A MÁV — a rendőrőrsök kialakítását megelőzően — hajlandó az állomásokon irodát biztosítani a rendet őrző körzeti megbízottaknak. A tetemes összegű kintlévőség miatt csak a második fél évtől Csökken a lakáshitelek kamata Tegnap jelentették be a sajtónak, hogy az Országos Takarék- pénztár a lakáshitelek kamatainak csökkentését csak a második fél évben tervezi, eltérően más kölcsönök kamataitól, melyek már januártól, illetve február elsejétől alacsonyabbak lesznek. Ennek értelmében arról van szó — amint azt Keller Judit, az OTP ügyvezető igazgatója az MTI érdeklődésére elmondta —, hogy a takarékpénztár az elmúlt esztendő októberében 32-ről 28 százalékra, illetve 34-ről 29 százalékra csökkentette a lakáshitelek kamatait, ám az adósok jó része a korábbi csekkeken a régi összeget fizette be az utolsó negyedévben is. Ezért az OTP nem látta célszerűnek január 1-jétől ismét változtatni a kamatokon, s néhány hónap szükséges az adminisztráció átállításához is. Hogy mekkora lesz a második fél évben a lakáshitelek kamata, az az infláció, a pénzpiaci kamatok és számos más tényező függvénye. Az OTP lakáshitel-állománya (a múlt év november végi adatok szerint) mintegy 160 milliárd forint, s az adósok száma körülbelül 1,2 millió. Az OTP illetékese azt is elmondta, hogy 100 ezernél több olyan adóst tartanak nyilván, aki a törlesztőrészletekkel több hónapja tartozik. Az elmúlt évben negyedévről negyedévre romlott a fizetési morál, a lakáshitelekből a legutóbbi adatok szerint több mint hárommilliárd forintra tehető a takarékpénztár kétes kintlévősége(MTI) Egri fórum a bérlakásokról Senkinek sem adják el a feje fölül Színültig megtelt tegnap délután az egri városháza díszterme azon állampolgárokkal, akik a bérlakások eladásával kapcsolatban akartak véleményt nyilvánítani, vagy részletesebb információkhoz jutni. Az eseményt — a vitás téma ellenére — a tárgyilagos légkör jellemezte. Dr. Ringelhann György polgármester azzal a bejelentessél kezdte, hogy talán nem is lesz országos lakásügyi törvény, amire az elmúlt időszakban vártak. Erről dr. Lukács Tamás országgyűlési képviselő friss információkkal szolgált, amikor a Népjóléti Minisztérium államtitkárának véleményét tolmácsolta: a közegészségügyi, műemlékvédelmi és egyéb szempontok összehangolására szükség van ugyan, de maga a lakástörvény nemkívánatos. Annál is inkább, mert a Parlamentben az egyik jogi koncepció szerint nincs is joga az államnak ebben a kérdésben törvény keznie. Dr. Estefán Géza jegyző ezután összefoglalta a már első fordulóban elfogadott (Várkonyiféle) rendelettervezetet. Leszögezte: alaptalan a lakosoknak az a félelme, hogy a bérlő feje fölül eladható a lakás. Ennek a jelenleg érvényes jogszabály is ellentmond. Arról is szólt, hogy a kárpótlási jegyeket fel lehet majd használni a lakások megvásárlására. Sőt: az egri tervezet szerint a már megvett bérlakások törlesztésére is elfogadják az említett jegyeket. A fórumon sok helybeli hozzászólt: Lázár János nyugdíjas E éldául azt firtatta, a megkímélt érlakásáért többet kell-e majd fizetnie, mint annak, aki hagyta hajlékát tönkremenni. Masok fontos kérdésnek tartották a várható bérleti dijak összegét. A válaszadásra felkért dr. Gyurkó Péter ez utóbbira még nem tudott pontos adattal szolgálni, mivel erről később tárgyal majd a közgyűlés. (Lapzártakor a fórum még tartott, későbbi egri összeállításunkban bővebb tájékoztatást nyújtunk majd az elhangzottakról.) (jámbor) Tavaly: 288 áldozat Több volt a gyilkosság Tavaly 288 szándékos emberölést regisztráltak — közölte kedden az MTI érdeklődésére az Országos Rendőr-főkapitányság illetékese. Kovács Lajos alezredes, az életvédelmi alosztályvezetője elmondta, hogy ez jelentős növekedés az elmúlt évtizedek adataihoz képest. Korábban ugyanis évente 200-220 volt az emberölések száma, az első nagy változás 1991-ben történt, amikor mintegy 270-en estek áldozatul szándékos emberölésnek. Jelentős mértékben nehezíti a rendőrség dolgát, hogy egyre több esetben ismeretlen tettes ellen indul meg a nyomozás. Tavaly 80 ilyen ügye volt a testületnek, és ebből 24 maradt lezáratlan, azaz — legalábbis egyelőre — nem került elő a tettes. A gyilkossági ügyek mintegy 10 százalékában külföldi állampolgárok az elkövetők, illetve az áldozatok. Főleg arab, lengyel és volt szovjet állampolgárokról van szó, de akadnak köztük kínaiak és délszlávok is.
