Heves Megyei Hírlap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-29 / 24. szám

HÍRLAP, 1993. január 29., péntek SPORT 15. Toyota — Hírlap-kupa Sikeréhség = „dobogós” étvágy a mtmm so iíMiíMMímm A Hajdúnánási FC az előkelő harmadik helyen áll az NB II.-ben Vígh Tibor Egerben nem szo­rul bemutatásra. Még a Dózsa színeiben, az NB I-ben iratkozott fel a góllövőlistára, azután sok­sok találattal segítette az ESE hajdani indulását is. Most ered­ményes tréner, hiszen csapata, a Hajdúnánási FC az NB II. keleti csoportjában dobogós helyről várja a tavaszi folytatást. — Mi a siker titka ?- kérdeztük az edzőt. — Nagyon jó fizikai alapokkal vettem át a keretet az elmúlt nyá­ron — emlékezik Vígh Tibor —, ezért az ősszel már játékban, tak­tikai téren is előbbre léphettünk. Ha korábban a „Gyere gombóc, bekaplak!” színvonalra taksált is bennünket az ellenfelek többsé­ge, mostanra megteremtettük a magunk respektjét. A kitűnő csapatszellem pedig átsegít azo­kon a nehézségeken, amely a szakosztály korántsem dobogós­hoz illő hátteréből fakad. A di­cséret valamennyi labdarúgónak kijár, hiszen nincs olyan kéré­sem, amit meg ne csinálnának edzésen, mérkőzések alkalmá­val. Jóllehet, az osztály szintjén szűkös anyagiakkal rendelke­zünk, mégsem a fásultság, ha­nem a sikeréhség jellemző a fiúk­ra. Az együttes őszi legeredmé­nyesebb játékosa Major Sándor, a Békéscsabán az élvonalban is bemutatkozott középpályás 7 gólt szerzett röpke féléves nánási tartózkodása alatt. Kiemelésre méltó a védelem két belső embe­rének teljesítménye is, hiszen a söprögető Szűcs és a beállós Papp négyszer vette be az ellen­felek hálóját pontrúgások, vagy éppen szögletek utáni fejessel. Az irányító szerepkört betöltő Horváth porcműtéte miatt vi­szont nem léphet pályára a Ke­mény Ferenc Sportcsarnokban. A Hajdúnánási FC leggyako­ribb kezdő tizenegye így állt fel az elmúlt szezonban: Tóth P. — Nagy Z., Szűcs, Papp, Pipó — Major, Kondora, Horváth, Csi­szár — Búzás, Fass. A szűkös, 17 fős keretből ősszel tizenegyen mondhatták el, hogy profi labda­rúgók, a többiek munkaidő után jártak foglalkozásokra. Az új egyesületi elnök, dr. Nagy Mihály közbenjárására ja­nuártól Debrecenből kölcsön­kapták a Baia Maré és a Dinamo Bucuresti egykori csatárát, Tul- bát. A város polgármestere, Bo­ros Miklós, mint a klub egykori játékosa is segít a szakosztálynak a szponzor MODE 3 textilipari vállalkozás mellett. A tiszteletre méltó harmadik helyről várja a Hajdúnánás az NB II. tavaszi rajtját. A tuda­tossággal párosuló lelkesedé­sükből bizonyára a palánkfoci- ban is felmutatnak irigylésre méltót. A legtöbbet tőlük vár­hatjuk... (budavári) Közönséglabdák A fennállásának 100 éves jubileumát idén ünneplő Egri Nyomda három futball-labdát kínál a közönségnek. A torna legjobb játékosa fogja — ha vállalja —finom bokamozdulattal a lelátóra rúgni a pety- tyeseket. De hogy senki ne maradjon ajándék nélkül, a belépőjegy mellé minden szurkoló kap termékükből, a Szaknévsorból, ami a ré­gió hat megyéjét öleli fel. A program Január 31., vasárnap 9.30: Eger SE — Heves Megye Válogatottja 10.30: Hajdúnánás — Füzesabonyi SC 11.30: Egri Lendület — Bp. IRIS (női mérkőzés) 12.15: Füzesabonyi SC — Heves Megye Vál. 15.00: Hajdúnánás — Eger SE 16.00: Megyei kispályás döntő: Eger— Heves 17.00: Heves Megye Vál. — Hajdúnánás 18.00: Eger SE — Füzesabonyi SC JEGYELŐVÉTEL! Az egri városi stadionban, a Sportlétesítmé­nyek Igazgatóságán ma 8-16 óra között megválthatok a belépők a Toyota-Hírlap-kupára. A jegyek egységesen 50 forintba kerülnek, s belépőre van szükség a délelőtti és délutáni program megtekinté­séhez is. Ősszel veretlenek az Agria Bútorgyár tekézői Jubileumi ajándék lesz az NB I.? Tisztázzuk már az elején: nem a hagyományos értelemben vett ajándékról van szó, amit valami okból, az esetek többségében más­tól kapunk. Ezúttal az ajándékozó és ajándékozott „személye” egy­beesik, mert hisz az Agria Bútorgyár tekeklubja megalakulásának huszadik évfordulóját éppen maguk a tekézők tehetik még ünnepé­lyesebbé. Azzal, hogy — miután az őszt veretlenül az élen zárták — megnyerik a bajnokságot, és... felkerülnek az NB I.-be! Ez bizony nem lenne csekélység, mert a megyeszékhelyen csak a röplabdá- zók, vízilabdázók, asztaliteniszezok és teniszezők büszkélkedhet­nek azzal, hogy első osztályban szerepel a csapatuk. Az őszi telje­sítményről és a tavaszi idény reményeiről kérdeztük Vass Frigyest, aki szakosztályvezető, edző, és ha a szükség úgy hozza, játékos is egy személyben. — Az igazsághoz hozzátarto­zik, hogy több minden is a ke­zünkre játszott — kezdte a szak­ember. — Először is a bajnok­ság átszervezése, hiszen a Szuper Liga megalakításával az NB I. és NB II. erőviszonyai is megvál­toztak, magyarul: a tavalyi két legjobb együttes kiválásával meggyengült a második vonal. Nekünk az is jól jött, hogy száz­ról százhúszra emelték a dobás­számot, mivelhogy egy rendsze­resen tréningező társaságról van szó, és több dobásnál jobban ki­jön az erőnléti különbség. — Tavaly hatodik volt a csa­pat, vagyis miután a két legjobb együttes felment az NB l.-be, még mindig csak a harmadik hely lenne a „logikus”... — Igen, ha feltételezzük, hogv egy fikarcnyival sem nyújtottunk tóobet, mint az elmúlt évben. Csakhogy ez nem így van. Ön­magáért beszél, hogy senki sem tudta elvenni tőlünk mind a két bajnoki pontot, nagy riválisun­kat, a Mezőtúrt sajat pályáján is meg tudtuk verni. Mindkét pont­vesztésünk az egri csarnokban történt. — Ezek szerint pont a hazai pálya hátráltatta a gárdát? — Ez a pálya mar nem alkal­mas az NB II.-re, pláne nem az NB I.-re. Mindig attól tartot­tunk, hogy csődöt mondhat az automatika, amelynek cseréjét már régóta tervezik. Reméljük, mielőbb meg is valósul. — Mit mondanak a statiszti­kai összeállítások az agriás teké- zők őszi teljesítményéről? — A legjobb átlagot Jéger érte el, 507 faval. Utána a sorrend: Zsíros 504,4, Mester 498,7, Ká­dár 496,3, Tóth J. 490,5, TóthL. 473,3. Kádár, Tóth L., Zsíros és Jéger 9-9, míg Mester és Tóth J. 8-8 mérkőzésen mutatta be tu­dását. A legtöbb egyéni pontot — fontos, mert adott esetben mérkőzést lehet vele nyerni! — Kádár, Zsíros és Jéger szerezte (7), Mester és Tóth J. 6-6, Tóth L. pedig 1 ponttal járult hozzá a csapat sikereihez. — Min múlik az, hogy feljutás esetén megállja-e a helyét a gár­da? — Az eddigi heti 2x2 óra he­lyett 2x3-at kellene edzeni, már csak azért is, mert az NB I-ben 120 helyett 160 dobást kell meccsről meccsre elvégezni. Ér­dekes szakmai kérdés az is, ho­gyan tudnak erre a dobásszámra átállni a játékosok. — A több foglalkozás több pénzt is igényel, hiszen tudomá­som szerint a csarnokért bérleti díjat kell fizetniük. Futja-e majd az erőből? — Ez nem csupán pénzkér­dés, mivel nálunk mindenki a szabadideje terhére sportol, vagyis nincsenek és nem is igen lesznek profik köztünk. Nem tudni, vállalják-e a nagyobb le­kötöttséget olyan időkben, ami­kor mindenki a pénz után kajtat. Ha így nézzük, akkor persze ez is az anyagiakon múlik, mert ha va­laki jól él, csak elhatározás, el- szánás kérdése, hogy mennyi időt fordít a sportra. — Mennyire növeli meg a költségeket az esetleges első osz­tályú szereplés? — Feltett szándékunk: ha megszerezzük az elsőséget, ak­kor anyagi okok miatt semmi­képpen sem lépünk vissza. An­nak ellenére sem, hogy a tavaly még 125 ezres városi támogatás­ra, úgy tűnik, az idén nem szá­míthatunk. Valahogy összehoz­zuk apénzt, mert a szerelésünk is négyeves, mindenképpen újat kellene venni. Az NB I.-ben a csapatok zöme dunántúli, vagyis utazási kiadásaink is jócskán megemelkednek. Szeretnénk kérni mindazokat, akiknek ked­ves a teke, hogy a reklámért cse­rébe áldozzanak a csapatra. — Erősítést nem terveznek? — Az egyébként is egri Tősit jó lenne leigazolni. Bár már jócs­kán ötven fölött van, még mindig igen jó kezű tekéző. O viszont szép pénzt kap Miskolcon, amit mi nem tudnánk neki megadni. Újra edzésbe állt viszont a régi NB II .-es játékos Kun István, aki Németországból tért haza. Vele jóval ütőképesebb lehet az Ag­ria. — Milyen a tavaszi sorsolá­suk? .. — Ötször megyünk idegenbe, szer játszunk itthon. Figye­lembe véve az ősz tapasztalatait, ez talán nem is olyan nagy baj... A második mérkőzésünk febru­ár elején mindjárt rangadó lesz, a Mezőtúr látogat el hozzánk. Ezen a találkozón sok minden el­dőlhet a feljutást illetően. — Rápillantva a tabellára, akár a vereség sem tragédia, hi­szen az előnyük négy pont. — Megvan az a négy-öt is. Annyival jobb a játszmaará­nyunk az utánunk következő Mezőtúrénál, hogy egy pontot még nyugodt szívvel hozzászá­molhatunk. Mi azonban azt a stratégiát választjuk, hogy nem számolgatunk, hanem mindig a következő meccset akaijuk meg­nyerni. — Most, Lyukóbányán is? — Egy jó rajt sokat jelenthet, ezért ezt a hétvégi mérkőzést is két ponttal a zsebünkben szeret­nénk befejezni. :ie B uttinger László Az NB II. Keleti-csoportjának élmezőnye: 1. Agria Bútorgyár 9 7 2 - 50-22 16 2. Mezőtúr 9 6 - 3 40-32 12 3. Nádújfalu 9 5 - 4 36-36 10 4. Lyukóbánya 9414 36-36 9 5. Hódgép 9414 32-40 9 Szeles — Graf döntő Az ausztrál nyílt nemzetközi teniszbajnokságon kialakult a női egyes döntőjének párosítása. A jugoszláv Szeles Mónika két sima játszmában győzte le az ar­gentin Gabriela Sabatinit, és így sorrendben harmadszor jutott a döntőbe, ahol bajnoki címe meg­védésére készül. Ellenfele a ne­met Steffi Graf lesz, aki a spanyol Arantxa Sánchez-Vicario ellen diadalmaskodott szintén két játszmában. Röplabda CEV-kupa A legrövidebb út az egyenes Az egri 1-3 után nem lehettek vérmes reményei az ESE röplab- dázóinak az isztambuli szerda es­ti visszavágó előtt, amit a CEV- kupa négyes döntőjébe jutásért játszottak. Az esélylatolgatások beigazolódtak, hiszen — mint csütörtöki számunkban olvas­hatták munkatársunk, Budai Fe­renc helyszíni jelentését — a gár­da 3-0-ás vereséget szenvedett, így az ankarai négyes finálé résztvevője 6- 1-es összesítéssel a török csapat lehet. A csapat pén­tek délután érkezik haza Török­országból. íme a mérkőzésről a részletes beszámoló: Eczacibasi Istambul — Eger SE 3-0 (12, 5, 6) Isztambul, 900 néző. V: Kal- lis, Ladas (mindkettő görög). Istambul: URAL, CAN, Göl- lü, Adanir, SANCAK, Yüne. Cs.: Altay. Edző: Cengiz Göllü. ESE: Akimova, Fésűs, Feke­te, Bánhidi, Vojth, Cserkaszova. Cs.: Kurucz, Tímár. Edző: Ko­sziba István. Ott vagyunk a döntőben — adta hírül az Eczacibasi prog­ramfüzete, célozva arra, hogy az egri 3-1-es győzelemmel a törö­kök megmásíthatatlan tényként kezelték: a visszavágó már csak formalitás, ebből a párharcból az isztambuliak jutottak be az anka­rai négyes döntőbe. Az ESE va­lamennyi játékosa tisztában volt azzal, hogy a Boszporusz-parti városban csak kiegyensúlyozott, magas szintű teljesítménnyel le­het megváltani a világot. Bár, ha a realitások talaján mérlegeltük az esélyeket, az egrieknek még ebben az esetben is kevés san­szuk lett volna arra, hogy tegyük fel, játszmavesztés nélkül nyerje­nek. Mégis az első negyedóra azt sugallta, hogy nem lehetetlen dolog visszafordítani az idő kere­két. Hétpercnyi játék után ugyanis, az ESE 4-0-ás vezetésé­nél, a hazaiak edzője volt kényte­len időt kérni, mert a vendégek szinte hiba nélkül röplabdáztak, és visszaverték a török rohamo­kat. „Meglepetésre” a blokk rendkívül hatékonyan dolgozott, és mezőnyben is többet nyújtott a csapat, mint például az első mérkőzésen. Nem túlzás, egy-egy labdame­net a legfinnyásabb ínyencek igényeit is kielégítette, s ebben a Hesi szakaszban a röplabda valameny- nyi szép elemét felvonultatta az Eger. Aztán, kissé érthetetlen módon, negyedóra elteltével, 7-7-es állásnál alábbhagyott a kezdeti lángolás. Sőt, amit a csa­pat addig felépített, három perc alatt lerombolta a pontatlan nyi­tásfogadással, a kínálkozó zicce­rek elpuskázásával. Olyannyira, hogy a hazaiak 13-7-es vezetésé­nél már joggal ünnepelhette ked­venceit a közönség. Ami ezután következett, kí­sértetiesen hasonlított az első mérkőzés 3-4. játszmájához. Hi­ába küzdött az ESE, a biztos ta­lajt mégis elvesztették a lábuk alól a lányok. A 2. és 3. szettben csak periódusai voltak az együt­tesnek, és ez kevés volta boldogu­láshoz. Ezzel szemben az isztam­buliak labdabiztosságuknak és technikai képzettségüknek kö­szönhetően rendíthetetlenül ha­ladtak a cél felé. Az ESE játék­ban még csak-csak felvette a ver­senyt a hazaiakkal, de ami a nyi­tásfogadást és a mezőnymunkát illeti, az isztambuliak messze fe­lülmúlták őket. Az is intő jel volt az Egerre nézve, hogy amíg ott­hon megszoktuk, hogy egymás után szerválják a lányok az ászo­kat, ennél a török csapatnál csu­pán kétszer sikerült úgy nyitni, hogy az gondot okozzon az el­lenfélnek. Persze, ez inkább a tö­rököket dicséri. Mindent egybevetve, igaz a mondás, hogy a legrövidebb út az egyenes. Mert ugyan hullám­zó játékkal, girbegörbe úton is célba lehet érni — ez sokszor jel­lemző az Egerre —, de ha egy csapat végig kiegyensúlyozott, szélsőségektől mentes játékra tö­rekszik, több sansza lehet a győ­zelemre. Kosziba István: — El kell is­mernem, hogy egy jobb csapattól szenvedtünk vereséget. Oda ju­tottunk, hogy már a törököktől is tanulhatunk, s ezt meg kell szív­lelnünk. Szombaton 17 órakor az ESE a Szuper Liga keretében a Mla- dost Zagreb együttesét látja ven­dégül. Budai Ferenc Még nem zárult le a Tyson-ügy A profi nehézsúlyú boksz volt világbajnoka, a vasöklű Mike Tyson immáron egy éve Indiana állam börtönének vendégszere­tetét élvezi. Az 1991-ben Miss Black America-választás végső győzelmére is esélyes Desiree Washington fogta perbe a zava­ros életvitelű bokszolót, akit a bí­róság az első „körben” hatévi börtönbüntetésre ítélt. Az ügy végére azonban továbbra sem kerülhet pont, mert Tyson ügy­védje, Alan Dershowitz valósá­gos hadjáratot indított annak bi­zonyítására, hogy védence egy olyan nő áldozata lett, aki mond­vacsinált botrányból kíván nép­szerűségre szert tenni. A fekete bőrű szépség még­sem tartja irigylésre méltónak je­lenlegi helyzetét: — Igazi megrázkódtatást je­lentett, ami velem történt. Amíg Tyson börtönben van — s remé­lem, sokáig ott is marad —, addig én a szabadság furcsa börtöné­ben élek. A hozzám hasonló ko­rú fiatalok élvezik az életet. Én elvesztettem a fonalat. Aki pedig tönkretett, annak bűnhődnie kell. Nem volt könnyű feljelen­tést tenni, de az igazságnak ki kellett derülnie — mondta Wa­shington egy bostoni televízi­ós társaságnak adott inteijújá- ban. Dershowitz február 15-én újabb tárgyaláson tehet kísérle­tet arra, hogy „erőszakoskodó” megbízóját megmentse a további börtönévektől. A védelem mes­terének tartott ügyvéd kelléktá­rában mindenesetre fontos sze­repet kapott a lélektani hadvise­lés: — Washington anyagi gyara­podást és népszerűséget lát a perben. Talán könyvet készül ír­ni? Hollywoodi címszerepre vá­gyik? Különleges történetei, amelyekkel eddig a bíróságon rukkolt elő, ezt igazolják — nyi­latkozta Tyson védője. A belemenős Major Az Angol Labdarúgó Szövetség (FA) 35 napra eltiltotta a játéktól a sportkörökben csak a „Kis Nagyként” (Major Minor) néven ismert játékost, teljes nevén James Majort, a futballrajongó Major brit mi­niszterelnök fiát. A 18 éves James Majort erős, belemenős, de nem durva futballistának tartják. Apja választókerületében, az Oxford környéki Huntingdon járási Eynesbury Rovers „ificsapatában” és is­kolai válogatottjában játszik. Ebben a szezonban már háromszor állí­tották ki, utoljára azért, mert fejbe vágta a St. Neots Boys játékosát, miután az „letérdelte” őt. Ennek ellenére a minap ismét szabálytalan­kodott, és ezért most már eltiltották. Ez legalább tíz mérkőzéskiha­gyást jelent. Dougie John, az Eynesbury Rovers menedzsere így kommentálta a történteket: — James „bélyeges” ember. Az ellenfél és a mi csapatunk szurko­lói egyaránt szidják, kizárólag apja kormánypolitikája miatt. A bírók külön kipécézik, mert azt hiszik, bekerül a nevük a lapokba, ha kiál­lítják. Talán azért állnak bosszút, mert az apját nem tudják kiállítani... Pedig nem rossz fiú. A brit országos lapok méltányos magatartására jellemző, hogy nem közölték az ifjabb Majort kiállító bíró nevét.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents