Heves Megyei Hírlap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-29 / 24. szám
4. A TUDOMÁNY VILÁGA - HIRDETÉS HÍRLAP, 1993. január 29., péntek Az újkor társadalmi-gazdasági változásai óriási hatással voltak a természettudományok, különösen a biológia, a fizika, a kémia és a technika fejlődésére. Ennek eredményeként a gondolkodók egész sora tűnt fel, hogy munkásságukkal kaput nyissanak az új dolgok előtt. A XVII. század kimagasló tudósegyénisége volt a 350 éve született Isaac Newton, akit máig is a fizika „fejedelmének” neveznek. Életműve, munkássága kihatott a későbbi korszakok fejlődésére is. Elmélet arról, miként esett le az alma a fájáról A természettudományok koronázatlan királya volt Aki már járt Londonban, és eljutott a Westminster apátságba, annak — mint vendégnek — angol büszkeséggel és önérzettel mutatták meg azt a sírhelyet, ahol Isaac Newton alussza örök álmát. Egy sorban nyugszik Charles Darwinnal, a nagy biológussal, akiről szintén tisztelettel emlékeznek a szigetország lakói. Nem véletlenül, hiszen mindketten meghatározói voltak koruk természettudományának. Hogy Newton születésének napja, sőt éve körül némi bizonytalanság mutatkozik, az csak látszat. Az úgynevezett Julianus- naptár szerint — amit az angolok még mindig használtak — 1642. december 25-én született. Az európai kontinensen viszont régen a Gergely-naptár van érvényben. így, ha Newton születésnapját átszámítjuk, akkor az 1643. január 4-re esett. A közép-angliai Lincolnshire megyében, Wo- osthorpe faluban látta meg a napvilágot, egy kis farmon. Apját nem ismerte, hiszen még születése előtt meghalt, így édesanyja néhány évvel később férjhez ment egy lelkészhez. Az éles eszű fiatalemberre hamar felfigyeltek. Némi huzavona után a szülőfalujához közeli kisváros iskolájába küldték. Tizennyolc éves korában már Camb- ridge-ben tanult, a Trinity College növendéke lett. A már akkor nagy múltú intézetben matematikát, geometriát, ókori nyelveket és teológiát tanult. Ezek mellett érdekelte a vegytan és az alkímia, sőt a jog is. Eredetileg pappá akarta szenteltetni magát, de végül mégis a világi matematikus- ság mellett döntött. Kitartott kollégiuma mellett — ahol a tudományt magába szívta —, és vállalta a nőtlenség ott már hagyományos kötelezettségét. 1665-ben kényszerből elhagyta Cambridge-et, miután az akkor országszerte dühöngő pestis miatt becsukták az egyetemet. Hazament szülőfalujába, ahol két esztendőn át teljesen csak a gondolatainak szentelte idejét. Mint utóbb kitűnt, életének nagy eszméi akkor fogantak benne. Az úgynevezett fluxiós módszer — amit manapság a differenciál- és integrálszámítás néven ismerünk —, továbbá a fényelmélet és a nehézségi erő tana gyökerében visszanyúlt erre az időszakra. „A fénykoromat éltem — mesélte erről később Newton —, és hatalmas energiával mé- lyedtem el a matematika, a filozófia titkaiba, és számos felfedezést is tettem....” Ám az akkor egész fiatal — mindössze 21 éves — tudós jelleméből adódott, hogy felfedezéseit hosszú ideig érlelte magában, vagy — a vitáktól irtózva — félretette azokat. Fénytani eszméivel fél évtized múltán lépett ki a homályból, gravitációs elméletével húsz évvel később, míg a fluxiós módszerrel harminc év múlva. Életrajzírói szerint 25 éves korára már a legtöbb tudományágban előbbre tartott koránál. A cambridge-i egyetem gyorsan felismerte kiemelkedő képességeit, ezért már 26 esztendősen a matematikai tanszéket vezette. Előadásait azonban nem látogatták túl sokan, mert a hallgatók nem mindig értették meg. Nemzetközi hírnevet az optikai problémákat taglaló londoni előadás-sorozata szerzett Newtonnak. Ez volt a kor fizikájának egyik központi problémája. Felszerelte magát különféle lencsékkel, tükrökkel, távcsövekkel és prizmákkal. Sőt maga is szakszerűen csiszolta a lencséket. Arra törekedett, hogy tökéletesíti a távcsövet. 1668-ban el is készítette első tükrös teleszkópját, és három évvel később a tökéletesített másodikat. Ez egyszeriben annyira megnövelte tekintélyét és hírnevét, hogy 1672-ben a londoni Királyi A kadémia tagjává választották. A teleszkópja pedig „Anglia nemzeti büszkesége lett”. Alig egy hónappal később, hogy az akadémia tagjává választották, s bemutatkozó előadást tartott A fény és a színek új elmélete címmel. Már akkor kitűnt, hogy Newton nem tartozott a vitatkozó tudósok közé, inkább békeszerető, érzékeny ember volt, aki a legcsekélyebb támadásra is elkeseredett visszahúzódással reagált. A sors mégis minduntalan tudományelméleti vitákra kényszerítette. Előadásának második részét 1675-ben küldte el felolvasásra az akadémiának. Ez a tanulmány tartalmazta az úgynevezett fényemisz- sziós feltételezését, amely szerint a fénysugarak a fénylő testből kibocsátott részecskék — korpusz- kulák — áramlása. Az éterrezgés nem maga a fény, hanem a kor- puszkulák hordozója. Állítása miatt tudományos vitákba keveredett, amelyek a kedvét szegték. Olyannyira, hogy kis híján félbehagyta természettudományos munkásságát. Levelet is írt a Királyi Akadémiának, hogy töröljék a tagok sorából, de erre — mások közbenjárására — mégsem került sor. Talán ezzel is magyarázható, hogy csak jóval később — 1704- ben — jelent meg az Optika című műve, amely az újkor fizikusainak nélkülözhetetlen tankönyve lett. Ebből sajátították el a pontos kísérleti kutatás és matematikai bizonyítás módszertanát. Magától Newtontól tudjuk, hogy a már említett pestisjárvány sújtotta években — 1665-66-ban — kezdett foglalkozni a nehézkedéssel, a gravitáció eszméjével. Akkor történt a híres almaeset, amely szerint egy lehulló gyümölcsöt látva kezdett azon töprengeni, hogy miért mindig függőlegesen esik minden. Ezzel az elmélettel magyarázta meg, hogy mi tartja össze a világmindenséget. Ekkor titokban hozzákezdett a Principia írásához, amely — 43 éves korában — 1687-ben jelent meg. Ez a munka a mechanikai jelenségek magyarázatát adta, négy alapfogalom — a tömeg és erő, tér és idő—, valamint három alapelv — a tehetetlenségi mozgás, az erőhatás és a tömegek kölcsönhatásának — segítségével. Ezen alapul a „klasszikus fizika”, amely két évszázadon át elvben kielégítőnek mutatkozott minden földi és csillagászati fizikai jelenség magyarázatára. Ezzel Newton tudományos munkássága, mondhatni, véget ért. Bár ezután is jelentek meg fontos könyvei, de azok jórészt a korábbi gondolatait tartalmazták. Lehet, hogy volt más műve is, amely a tűzvész áldozatául esett, miután 1690 táján tűz ütött ki a dolgozószobájában, és kéziratai megsemmisültek. Röviddel ezt követően Newton búskomorságba esett, amelyet az előbb említett tűzvész okozta veszteséggel hoztak összefüggésbe. Hogy elmezavara milyen volt, arról ma sincsenek megbízható adatok. Néhány fennmaradt leveléből úgy tűnik, üldözési mániája lehetett, amely melankolikus hangulattal párosult. Elmezavara előtt parlamenti képviselő is volt, de csak ritkán hallatta szavát a Házban. 1696-ban elnyerte a királyi pénzverde őrének méltóságát, később pedig a pénzverde főigazgatója lett. Két évvel később a párizsi tudományos akadémia is tagjává választotta. 1703-ban az angol Királyi Akadémia elnökévé, 1705-ben pedig nemesi rangra emelték. Fontos része volt abban, hogy Nagy-Britanniában pénzügyi reformot hajtottak végre. Gazdag életét 1727. március 20-án — 85 éves korában — fejezte be Londonban. Mindvégig megőrizte szellemi frissességét és testi egészségét. Az átmeneti búskomorságtól eltekintve sohasem volt beteg. Utolsó éveiben a Királyi Akadémia koronázatlan királyaként uralkodott a természettudományok felett. Megélhette, hogy a matematikusok és a fizikusok új nemzedéke körében általánossá és klasszikussá vált az a fizikai világkép, amelynek alapjait őrakta le. Hazája első tudósa volt, akit a Westminsterben — a királyok temetkezési templomában — helyeztek örök nyugalomra. Mint később a nagy francia gondolkodó, Voltaire írta róla: „ Úgy temették el, mint egy királyt, aki alattvalói szerint kitűnő munkát végzett...” (mentusz) A bolygók kialakulásáról Newton nemcsak a bolygók mozgásával, hanem azok feltételezett kialakulásával is foglalkozott. Mindezt egyszerűen a gravitációval magyarázta: „... Úgy vélem — írta —, hogy ha a Nap, a bolygók és az egész univerzumanyag egyenletesen szét volna szórva az égi térségben, és ha minden egyes részecske elegendő gravitációval viseltetnék az összes többi iránt, továbbá, ha a tér, amelyben ez az anyag eloszlik, véges lenne, akkor az anyag e tér külső részeiből, gravitációja folytán, a tér belsejében elhelyezkedő anyag felé törekednék... Ha azonban az anyag végtelen térben osztanék el egyenletesen, akkor sohasem sűrűsödne egyetlen tömeggé...” Hívő és óvatos ••• Newton hívő volt és óvatos, mint Darwin. Saját tételeiből nem vonta le az önként adódó következtetést, de az utókor világosan látta, hogy az új rendszer mindenható akart lenni. Newton azonban szerény volt, és a mechanika természettörvényeivel a világ működését — és nem annak okát — igyekezett megmagyarázni. „Hipotézisekbe nem bocsátkozom...”— hangoztatta elhántóan a vonzás és taszítás okáról. Egy j egyzőkönyvből Önéletrajzírói szerint Isaac Newton 1685-ben A mozgásról szóló kötet kéziratát elküldte Londonba, a Királyi Tudományos Akadémiának. Ezt követte egy évvel később a Principia első kötete. Az akadémia jegyzőkönyvében erről ez olvasható: „1686. április 28- án Vicent doktor átadta Newton: Philo- sophiae naturális principia mathema- tica című kéziratát, amely Kopernikus hipotéziseinek matematikai bizonyítását nyújtja. Abban a formában, ahogyan Kepler feltételezte, s az égi mozgások ösz- szességét egyes-egye- dül azzal a feltevéssel magyarázza, hogy a bolygók távolságuk négyzetének fordított arányában gravitálnak a Nap középpontja felé...” s Örömmel tájékoztatjuk T. Vásárlóinkat, hogy a DELTA KFT. TENk községben (Lehel u. 6.) CSIRKEFELDOLGOZÓ ÜZEMET létesített, amely megkezdte működését. A TENCSI ÁLLANDÓ AKCIÓJA: 1993. február 1-jétől MTöltse fel a fagyasztót!!! Friss comb, mell, felezett csirkéből, továbbá fagyasztott termékekből alkalmanként 5000 Ft feletti vásárlás esetén 30 km távolságig oda-vissza üzemanyag-térítést biztosítunk. 3000-5000 Ft közötti vásárlás esetén csak az egyik utat térítjük. Áraink: csirkecomb: 179 Ft/kg csirkemell: 190 Ft/kg felezett cs.: 154 Ft/kg cs. szárny: 124 Ft/kg cs. fej-láb: 32 Ft/kg cs. máj-szív: 169 Ft/kg cs. züza: 175 Ft/kg cs. far-hát: 60 Ft/kg cs. nyak: 67 Ft/kg brátfertig cs.: 148 Ft/kg grill csirke: 154 Ft/kg NYITVA TARTÁS: kedd - péntek: 9-13-ig Telefon: 60/52-400 39/45-444 Erdőtelek: 43 Értesítjük a város tisztelt lakosságát, hogy Egerben az új digitális telefonközpont üzembe helyezésével egy időben — január 29-től — az alábbi közérdekű telefonszámok első számjegyei megváltoznak: RÉGI SZÁM ÚJ SZÁM Orvosi ügyelet — felnőtteknek 311-000 411-000 — gyerekeknek 310-841 410-841 — fogászati 312-979 412-979 Áramszolgáltatási hibabejelentés 310-270 410-270 Fentieken kívül néhány közület telefonszámai is megváltoznak, melyről a telefonálókat szövegbemondók tájékoztatják. További részletes felvilágosítással a tudakozó (09) és az ügyfélszolgálati irodánk (310-044) szívesen állnak az érdeklődők rendelkezésére. MAGYAR TÁVKÖZLÉSI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Miskolci Igazgatósága Vas-műszaki kereskedés 3300 Eger, Puky Miklós út 3. Tel.: (36) 317-364 VÁSÁR! VÁSÁR! — az árváltozások előtt! ZANUSSI MOSÓGÉPEK 38.200 Ft VJATKA AUTOMATA MOSÓGÉP 24.000 Ft HŰTŐGÉPEK, FAGYASZTÓK: ZL 300 I fagyasztóláda 35.300,- ZL 125 I fagyasztószekrény 23.800,- 280/60 I hűtő-fagyasztó: 30.200,- ZL 160 I** hűtő: 18.100,- GÁZKÉSZÜIJÉKEK: gáz-fűtőkészülék: C18: 42.000,- C24: 49.100,- ZC18: 49.000,- VEZÚV 10-24: 47.000,- SZIKRA 23: 33.600,- KF 125 I bojler: 35.200,- F 850 gázkonvektor: 22.500,- Villanybojlerek, hősugárzók, porszívók! ^ Nyitva: h. szünnap, k-p 8.30-17.30, sz. 9-12 óráig. J /Mély fájdalommal tudatjuk/'] hogy szeretett férjem, édesapánk, nagyapánk PALKOVICS BÁLINT 1993. január 27-én, életének 73. évében, hosszan tartó betegség után elhunyt. Temetése 1993. február 1-jén 13.30 órakor az egri Kisasszony temetőben lesz. Gyászoló felesége és gyermekei Köszönetét mondunk mindazoknak, akik Édesanyánk FÓNAD ERZSÉBET temetésén megjelentek, és fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek. A gyászoló család