Heves Megyei Hírlap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-29 / 24. szám

TVR-EXTRA — JÖVŐ HETI RÁDIÓ- ÉS TELEVÍZIÓMŰSOR 16 OLDALON HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, MEGYEI 1993. JANUÁR 29., PÉNTEK HÍRLAP LŐRINCI, PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA TV. ÉVFOLYAM 24. SZÁM ÁRA: 13,80 FORINT ■■■■■■■■■■ 6-os fekete lemez 30 Ft/kg Román vegyes tüzelésű kályha 18.000 Ft Metamid rúd 40—130-ig Elektróda széles választékban. VASUDVAR Eger, Fadrusz u. Tel.: 36/324-606 Ez a lap ma már 12000 forintot ér Önnek! Ha betegbiztosítási kártyájának számát megtalálja a 3. oldalon, telefonáljon azonnal! Észt vendég a Parlamentben Szabad György, az Ország- gyűlés elnöke csütörtökön fo­gadta a Parlamentben Mart La- art, Észtország hivatalos látoga­táson Magyarországon tartózko­dó miniszterelnökét. A házelnök tájékoztatást adott a szabad vá­lasztásokat követő magyar tör­vényhozói munka menetéről. Az észt miniszterelnök hangsúlyoz­ta, hogy országa célja az európai struktúrákhoz való integrálódás. Reményét fejezte ki, hogy Észt­ország még az idén tagja lesz az Európa Tanácsnak. A RÉT követeli A Rádiós Érdekvédelmi Ta­nács ("RÉT) — amely 11 rádiós érdeklcépviseleti szervezetet tö­mörít — nem tűzte napirendjére a Csúcs László alelnök által ki­dolgozott új szervezeti és műkö­dési szabályzat megtárgyalását. A Magyar Rádió szakmai és ér­dekképviseleti szervezetei közös levelet intéztek az Országgyűlés­hez, amelyben követelik, hogy a Ház a lehető leggyorsabban tűz­ze újra napirendjére a közszolgá­lati rádióról és televízióról szóló törvénytervezetet. Szahara Hungária expedíció Sikeresen teljesítette küldeté­sét a Szahara Hungária expedí­ció — tájékoztatta az MTI-t Al­gériából Veress Jenő, az expedí­ció tagja. Az öt magyar fiatalem­ber december végen indult út­nak, hogy egy régi katonai terep­járóval átszelje a Szaharát. Ezzel megismételték a hetven évvel ez­előtti első szaharai autós átke­lést. A csoport rövidesen hazain­dul. Szinetár az Operett Színházban A Fővárosi Közgyűlés tegnap minősített többséggel határozott arról, hogy 1993. augusztus 1-jei hatállyal 4 évi időtartamra Szi­netár Miklóst nevezik ki az Ope­rett Színház igazgatójának. Egyúttal elfogadták azt is, hogy Miícó Imre lemondása miatt Tö- rőcsik Marit augusztus helyett már februártól megbízzák az Arizona Színház igazgatásával. Kisebb adag, magasabb áron? Nincs hír a kormányátalakításról Némileg lehűtötte az újságírók felfokozott ér­deklődését Juhász Judit kormányszóvivő a kabinet csütörtöki ülése közben megtartott sajtókonferen­cián. Közölte ugyanis, hogy nem tud hírekkel szol­gálni a beharangozott kormányátalakításról. Ez a kérdés a délutáni órákig nem került szóba az ülé­sen, és várhatóan nem is fog. Legalábbis erre enged következtetni Antall József kormányfő instrukció­ja a szóvivő számára, miszerint ez ügyben semmifé­le információja sincs a sajtó részére. Nem került szóba a kabinet ülésén a frekvenciaelosztás témája sem. Magyar püspökök a pápánál II. János Pál pápa tegnap fo­gadta a beszámoló (ad limina) látogatáson Rómában tartózko­dó magyar katolikus püspöki kart. Előzőleg már külön-külön is találkozott a magyar egyházi vezetőkkel, hogy meghallgassa őket. A tizenkilenc magyar főpap nevében Seregély István egri ér­sek, a püspöki konferencia elnö­ke mondott beszédet a pápa előtt, ismertetve a magyar egy­háznak a vallásszabadság és a politikai demokrácia helyreállí­tása után elért eredményeit és azokat az újfajta nehézségeket is, amelyekkel az átalakuló magyar társadalomban találkozik. Az egyházfő 1991-ben tett magyar- országi látogatását mint a ma­gyar egyház és hívők életében igen fontos, kiemelkedő ese­ményt méltatta. II. János Pál németül elhang­zott válaszában részletesen kitért minden mozzanatra — mondták el vatikáni források. A fontos út­mutatásokat tartalmazó pápai beszéd szövegét később hozzák csak nyilvánosságra. Debrecen nem lesz Kerepestarcsa Rendkívüli indulatokat kavart az elmúlt hetekben-hónapokban Debrecenben a Belügyminiszté­riumnak az a döntése, hogy me­nekülteket befogadó állomást lé­tesítenek a Sámsoni úti volt szov­jet laktanyában. A tervezet ellen tiltakozott a lakosság, s az önkor­mányzat is. Utóbbi kinyilvání­totta: csak akkor támogatja a be­fogadóállomás telepítését, ha az megfelelő rendőri erő Debrecen­be vezénylésével párosul. A menekülteket befogadó ál­lomás létesítése körül kialakult indulatokat csillapítandó, csü­törtökön Morvay István politikai államtitkár vezetésével kétnapos látogatásra Debrecenbe érkezett a Belügyminisztérium küldöttsé­ge. Útjuk első állomásaként a volt szovjet katonai laktanyába látogattak, ahol már csaknem befejeződtek a menekültállomás építési munkálatai. A korszerű, mintegy 180 millió forintos költ- séggefatalakított objektumban a menekültek szálláshelyein kívül bölcsődét, óvodát, iskolát, egészségügyi intézményt, mozit, színháztermet, barkacsszobát, valamint kis ABC-áruházat és 800 adagos konyhát is kialakí­tottak. A befogadóállomás szom­szédságában — ugyancsak volt katonai épületben — nyolcvan- millió forintos költséggel épül a rendőrségi objektum, amelyben „kiemelt szintű” rendőrállomás, kiképzőközpont és helikopterle- szálló-pálya kap helyet. Az APEH jól teljesített Harmincmilllárd a „fejlődés” Az elmúlt esztendő volt az első év az adóhatóság életében, amikor bizonyította, hogy képes kiszol­gálni egy modern piacgazdasági rendszert. Ezen belül jól teljesítette alapvető feladatát, az adók be­szedését is, hiszen — 1991-nél 30 milliárd forinttal többet — 823 milliárd forint adót szedett be a hiva­tal — hangsúlyozta Minarik György, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnöke a szervezet év­nyitó sajtótájékoztatóján. A beszedett pénzből azonban jutott számos gaz­dálkodónak, állami alapoknak és a jogos vissza­igénylőknek is. A gazdálkodóknak 60 milliárd fo­rint támogatást folyósított az APEH 1992-ben, és 278 milliárd forintot fizettek ki jogos adó-vissza­igénylésekre. Ebből a magánszemélyek 6 milliárd forintot kaptak vissza személyi jövedelemadójuk­ból, és a 400 ezer magánerős építkezőnek 11 milli­árd forint áfát térítettek meg. Az idén egyébként 10 százalékkal több adót kell beszednie a hivatalnak. A múlt évre vonatkozóan csak a költségvetési elő­irányzat módosítása miatt mondhatja az APEH, hogy teljesítette költségvetési tervét. Idén azonban, az első hónap tapasztalatai alapján, Minarik György szerint teljesíthető lesz a költségvetési tör­vénynek az adóbevételekre vonatkozó része. A megnövekedett összeget valószínűleg több adó­alanytól szedi be a hivatal, hiszen tavaly 16 száza­lékkal nőtt a számuk. Az adóhatóság nyilvántartá­saiból az is kiderül, hogy 1992-ben 65 ezer vállalat, szövetkezet és más jogi személyiségű társaság és 59 ezer nem jogi személyiségű gazdasági szervezet működött Magyarországon, miközben az egyéni vállalkozók száma elérte a 489 ezer főt. (MTI) Influenza Az elmúlt héten az ország öt megyéjében influenzaszerű megbetegedések halmozódását észlelték. Baranya, Bács-Kis- kun, Borsod-Abaúj-Zemplén, Fejér és Heves megyében csak­nem kizárólag gyermekek bete­gedtek meg, egyelőre még nem azonosított influenzavírustól. Mindezek ellenére még nem le­het jelentős influenzajárványról beszélni. Portugáliai útjáról Göncz Árpád Rokonszenv — formába öntve Portugáliai látoga­tásunkkal sikerült a két ország között lé­tező formátlan ro- konszenvet formába önteni — mondta tegnap reggel, négy­napos hivatalos láto­gatása utolsó napján Göncz Árpád újság­íróknak. Áz államfő kedvező mérleget vont portugáliai tár­gyalásairól, és külön kiemelte: a lisszabo­ni politikai és üzleti élet jeles személyisé­geivel nemcsak a tár­gyalások alkalmával találkozott. Vendég­látójával, Mario Soa- ressel mindennap ta­lálkozott, a portugál köztársasági elnök részt vett szerda este az Irodalmi Egyesü­letben tartott rendez­vényen, és kifejtette gondolatait Európa és hazánk kapcsola­táról, amelyről Göncz Árpád tartott előadást. Ä portugál lapok is részletesen tudósítottak az elnö­ki látogatásról. A Mátra—Bükk térsége Az ország legszárazabb vidéke Tavaly gyakran hallottuk a megállapítást, hogy századunk legaszályosabb éve volt. Jó len­ne, ha igaznak bizonyulna ez a minősítés, de sajnos annál bi­zonytalanabb az időjárás több évre történő előrejelzése. Mi lesz a továbbiakban, hiszen még a mült évi károk nem múltak el, azok hatásaival az idén is szá­molniuk kell a mezőgazdasági termelőknek. De hogyan látja a kutató en­nek hátterét? Erről érdeklőd­tünk dr. Krisztián Józseftől, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Kompolti Kutatóinté­zetének tudományos osztályve­zetőjétől. — Mióta folytatnak meteoro­lógiai megfigyeléseket? — Tulajdonképpen 1900-tól mérjük a csapadékot, és 1928- tól a hőmérsékleti változásokat. Ilyen hosszú adatsorral országo­san is kevés meteorológiai állo­más rendelkezik. így ezek össze­vethetők a tudományos eredmé­nyekkel, ami különösen nagy ér­tek. Ezt már századunk első évti­zedeiben is felismerték, amikor 1918-ban Kompoltra hívták Fle­ischmann Rudolfot, hogy nö- vénynemesítő telepet létesítsen és állítson elő szárazságtűrő nö­vényfajtákat. Már akkor is tud­ták, hogy a Mátra-Bükkalja tér­sége az ország egyik legszára­zabb vidéke, és ma is az. — ivii uiuyjuri rruriuauin. u4. aszályos éveket? — Századunkban többször is meggyőződhettünk a csapadék­hiány gyakoriságáról. Jogos a kérdés, hogy mi alapján határoz­zuk meg az aszályos évjáratokat. Legegyszerűbb, na a sokéves át­laghoz viszonyítunk. Nagyjelen­tőségű az előző év csapadékösz- szege, a talajban felhalmozott vízkészlet, a kritikus nyári hóna­pok esőmennyisége. Kompokon a kilencvenéves csapadekátlag 550 milliméter, ha ettől 150 mil­liméterrel kevesebb hull egész éven át, akkor azt aszályosnak minősíthetjük. Nem volt ilyen ritka századunkban, miután nyolcszor fordult elő, hogy négy­száz milliméternél kevesebb csa­padék volt. Nagyon súlyos az aszály, ha 350 milliméternél is kevesebb az évi összeg. Ilyen két­szer is volt, és figyelmeztető, hogy az elmúlt tíz évben fordult elő, 1982-ben és 1992-ben. Kü­lönösen kritikus volt a helyzet ta­valy, mert már januártól csapa­dékhiányt regisztráltunk. — Milyen károkat okozott a szárazság? — Szeptember végéig csupán 175 milliméter eső esett, amely 240 milliméterrel elmaradt a sok­éves átlagtól. (Folytatás a 3. oldalon) Február 1-jétől, átlagosan 22 százalékkal Emelkednek a távbeszélődíjak A hatósági árformába tartozó távközlési (távbeszélő) szolgál­tatások dijai átlagosan 15 száza­lékkal emelkednek február 1-jé­től. Az 1993. január 1-jétől már fizetendő 6 százalékos áfa hatá­sát is figyelembe véve, a lakosság által fizetendő díj átlagosan 22 százalékkal növekszik. A havi előfizetési dijak a la­kossági főállomásnál 250 forint­ról 350forintra, a lakossági iker­állomásnál 220 forintról 300fo­rintra emelkednek. Ez az összeg továbbra is 20 impulzus, azaz húsz 5 forintos beszélgetés árát tartalmazza. A beszélgetési dijak csak hét­köznap a csúcsforgalmi időszak­ban, 9-15 óra között emelked­nek, ekkor 5 forintért rövidebb ideig lehet majd beszélni. A helyi beszélgetéseknél a csúcsidőben 3 perc helyett 2 perc díja lesz 5 fo­rint, s a távolsági forgalomban is rövidül az 5 forint ellenében folytatható beszélgetés ideje. Itt hétköznap 9-15 óra között 5 fo­rintért az I. díjövezetben 60 má­sodperc helyett 45 másodpercet, a II. díjövezetben 20 másodperc helyett 18 másodpercet, a III. díj­övezetben 15 másodperc helyett 12 másodpercet lehet beszélni. Nem változik a díj, illetve az 5 forintért folytatható beszélgetési idő hétköznap 5-9 óra között, il­letve 15-22 óra között, valamint szombati és munkaszüneti napo­kon. Az eddigi díj ellenében hosz- szabb ideig lehet beszélni min­dennap 22-05 óra között. Ez azt jelenti, hogy az éjszakai órákban helyi forgalomban 6 perc helyett 12 percig lehet majd 5 forintért beszélni, s a távolsági forgalom­ban is legalább kétszeresére nö­vekszik a beszélgetési idő. A belföldi táviratok dija 1993. február 1-jétől a 6 százalékos áfával együtt átlagosan 35 száza­lékkal emelkedik. (MTI) A Munkáspárt állítja: Csak a hűség... Az MDF és a kormány politi­kájában tapasztalható szélsősé­ges jobboldali tendenciák meg­erősödtek, és a létrejött törékeny kompromisszum ezt a folyama­tot nem állította meg — értékelte az MDF országos gyűlését Vasas Joachim, az MSZMP elnökségi tagja a párt tegnapi sajtótájékoz­tatóján. A beharangozott kormány- átalakítás a Munkáspárt szerint „semmit nem fog megoldani”. Úgy látják ugyanis, hogy a kabi­netben már régóta nem a hozzá­értés, hanem a hűség a mérce. Vasas Joachim leszögezte: az MDF vezető politikusainak nyi­latkozatai ellenére a kormány­párt és a sajtó viszonya már nem hozható helyre. A sajtótájékoztatón beszá­moltak a Munkáspárt külkap- csolatairól is, és bejelentették: Thürmer Gyula pártelnök rövi­desen Kubába látogat. (MTI) Nem szívderítő dolog éhesen tanulni. Most pedig ez a veszély fenyeget sok kisiskolást Egerben, mert az önkormányzat egyre kevesebbet szán a gyermekétkeztetés támogatására. A szüleik áltál befizetett több pénzért sem számíthatnak azonban tartalmasabb étrendre a diákok, mint ahogyan a 3. oldalon ol­vasható körképünkből kiderül. (Fotó: Szántó György)

Next

/
Thumbnails
Contents