Heves Megyei Hírlap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-27 / 22. szám

HÍRLAP, 1993. január 27., szerda FÜZESABONY ÉS KÖRZETE 5. Választókerületi iroda Kálban Ez év januárjától működik a Magyar Demokrata Fórum vá­lasztókerületi irodája Kálban, a Dózsa út 1. szám alatt. A megyé­ben így már három ilyen iroda te­vékenykedik, Kálón kívül Gyön­gyösön és Hevesen is. A káli iro­dában hétköznaponként Sóvágó Csaba szervező, az MDF kere- csendi szervezetének tagja várja és fogadja az érdeklődőket 10 órától 15 óráig. Március 31-ig várhatóan hasonló irodák nyíl­nak Egerben, Pétervásárán és Hatvanban is. Napirenden: a testületi munka Csütörtökön, január 28-án délután 15 órai kezdettel tartja képviselőtestületi ülését Bese­nyőtelek önkormányzata. Napi­renden az idei költségvetés ter­vezete, valamint az elmúlt két év testületi munkájának értékelése szerepel majd. Táncosok vizsgája Február 7-én, vasárnap 17 órai kezdettel kerül sor Füzes­abonyban, a művelődési házban a tánctanfolyamosok vizsgabál­jára. A jó gazda már a tavaszra készül A földművelők, a mezőgazda­ságban dolgozók már ilyenkor a tavaszi munkákra gondolnak. Az ilyen előkészületekhez kíván segíteni Bálint György, a népsze­rű Bálint gazda, aki február 8-án 17 órai kezdettel előadást tart a kompolti általános iskolában „Mára tavaszra készülünk”cím­mel. Az érdeklődők előzetesen is eljuttathatják kérdéseiket a köz­ségi könyvtárba. A vendég: Elek István Pénteken, január 29-én 17 órai kezdettel Füzesabonyban, a városi könyvtárban Elek István országgyűlési képviselő vendé­geskedik, aki a „Vélemények — viták” sorozat következő műso­rában „Aktuális kérdések 1993- ban” címmel tart előadást, és vá­laszol az érdeklődők kérdéseire. Alapítványi iskola Kerecsenden Az elmúlt esztendőben két­millió forintot nyert Kerecsend önkormányzata a Jóléti Szolgá­lat Alapítványból. A község ve­zetői most úgy határoztak, hogy ebből a pénzből alapítványi isko­lát hoznak létre, ahol az általános iskolából kimaradottak, a to­vább nem tanulók, s a munkát nem kapó fiatalok különböző közhasznú ismereteket sajátít­hatnak el. Ezáltal is szeretnék se­gíteni a fiatal embereket szak­mák és munkalehetőségek szer­zésében. Az alapítványi iskola a helyi általános iskola egyik épü- letszámyában nyer majd elhe­lyezést. Apropó Füzesabonyban Füzesabonyban, a Városi Mű­velődési Központ „Apropó” címmel műsorsorozatot rendez ebben az esztendőben. Az össze­jöveteleken híres emberekkel, si­keres múlttal és jelennel rendel­kező személyekkel találkozhat­nak majd az érdeklődők. A meg­hívottak különböző korú, foglal­kozású, egyéniségű emberek lesznek, akik a sikert, a karriert, a pénzt kemény körülmények kö­zött szerezték meg. Az első ilyen összejövetel február 5-én lesz 17 órai kezdettel a központban. Vendégnek dr. Tóth Juditot, a Budapest Bank vezérigazgató­helyettesét kérték fel, aki füzes­abonyi születésű. A vasutasnak nem öröm, ha ilyen csendes az állomás Nem rózsás a vasutasok helyzete A közel másfélszáz éves vas- útunk történetében szervezeti és gazdasági átalakulással már többször találkozhattunk. Jelen­leg a MÁV ismételten belső re­formjait éli meg. így például az eleddig felállított nyolc vasúti igazgatóság is a felére csökkent, amelynek — nyilvánvalóan — különböző okai vannak. A térsé­günket leginkább meghatározó nizesabonyi csomópont a debre­ceni székhelyű Keleti Üzleti Igazgatósághoz tartozik. Lapun­kat Kallus Tihamér, a Füzesabo­nyi Állomásfőnökség helyettes vezetője, üzemviteli mérnöke tá­jékoztatta. — Füzesabony állomás föld­rajzi elhelyezkedeséből adódóan kózlekedesi-vasúti csomópont­nak számít. Ennélfogva jelentős személy- és áruforgalmat bonyo­lít le. Aminek egy része helyi, más része átmenő forgalom — mondja bevezetőül. — Az elmúlt években milyen fontos átalakuláson esett át a fü­zesabonyi csomópont? — 1990 végén megszüntetés­re került a füzesabonyi körzeti üzemfőnökség, és azóta Füzes­abony Állomásfőnökség néven működik. A hajdani centralizált­ságot sikerült felváltani egy állo- masi-vállalati önállósággal. Eh­hez társult a szakági gazdálkodás is. Azonban ha az átalakulás gaz­dasági szempontjait vizsgáljuk, rájöhetünk, hogy az állapot ko­rántsem rózsás. Hiszen a terüle­tünkön lévő jelentős termelők — Ózdi Kohászati Üzemek, Diós­győri Vasgyár stb. — látványos visszaesésük miatt kevesebb megrendelési igénnyel lépnek fel. Ez azt jelenti, hogy csökken az áruszállítási teljesítmény, és megcsappan a bevétel. Hasonló gondokkal találkozhatunk a sze­mélyszállítás területén is. Jó né­hány munkahely megszűnt, és ersze fokozatosan eltűnnek a ejárók, az ingázók. A munkál­tatók „bőkezűsége” is odavan: egyre kevesebben térítik az uta­zási költségeket. Ugyanakkor — gazdasági helyzetünknél fogva — elkerülhetetlen volt a tarifák emelése. — A munkanélküliség emel­kedése érinti a vasutat is. Önök hogyan kezelik ezt az állapo­tot? — A kapacitáskihasználtság csökkenése állomásunkon is azt eredményezte, hogy alkalmazot­taink egy részétől meg kellett hogy váljunk. A vezetőség igye­kezett a problémát úgy megolda­ni, hogy munkatársaink ne ke­rüljenek az utcára. így alkalmaz­tunk átszervezéseket és a koren­gedményes nyugdíj rendszerét. — Utolsó kérdés: lehet már látni az alagútból kivezető „sín­párt”? — A nehéz gazdasági helyzet ellenére jelentős beruházások várhatók a közeljövőben, főként állami támogatással. Üj és kor­szerű személy- és teherkocsik be­állítását tervezzük, valamint a számítástechnikai és informati­kai rendszerek kiszélesítését. Ami a kérdést illeti: én már látok valami pislákoló fényt az alagút- ban, és kollégáimmal együtt hi­szem, hogy újra sínen lesz a vas­út. Szajlai Csaba Ahol a csütörtök vasárnap Egyéves születésnapját ün­nepli a napokban a poroszlói nyugdíjas nőklub. Vezetőjük Jogg Károlyné, Erzsiké. Készül­nek a számukra nagy eseményre: E rogramot állítanak össze, meg- ívokat küldenek. — Tiszteletlen kérdés: való­ban ilyen fontos ez Önök számá­ra, vagy csak az „adjuk meg a módját” elv dominál? — Mi vagyunk az a korosztály, melynek mindenből bőven kiju­tott. Csak az egymás iránti őszin­te tiszteletre és érdeklődésre nem futotta az időből. Mi, harmincán, akik tagjai vagyunk ennek a klubnak, ezt a hiányt próbáljuk pótolni — mondja Jogg Károly­né. — Túl az érzelmeken, a min­dennapi élet is azt diktálta, hogy alkossunk valamilyen közössé­get — kapcsolódik a beszélgetés­be Cseh Ferencné, aki különben a klub „háziasszonya”. — Néz­zük a tv-t, látjuk-halljuk a Parla­ment vitáit, döntéseit a mi éle­tünkről. S hozzá sem tudunk szólni. Az országban nagyon sok helyütt vannak nyugdíjas érdek- védelmi szervezetek, nálunk vi­szont éveken át semmi. Megbeszéltük az asszonyok­kal, hogy a klub az klub, jól erez­zük együtt magunkat, de kell ke­resnünk valakit, aki ha kell, az érdekünkben el tud járni. A Nyugdíjasok Heves Megyei Szö­vetségébe kértük felvételünket. Reméljük, a születésnapi ünnep­ségünkre Tófalusi Emil, e szö­vetség elnöke eljön, s bekapcso­lódhatunk egy megyei nyugdijaséletbe. — Nemcsak a szövetségtől vá­runk segítséget. Örülnénk neki, ha más községek régebben mű­ködő nyugdíjasklubjaival meg tudnánk ismerkedni. Szívesen vennénk az ötleteket, de nem zárkózunk el a közös rendezvé­nyek, „vendégeskedések” elől sem. Biztosan színesebbé, élén­kebbé tehetnénk nyugdíjas hét­köznapjainkat — fejti ki gondo­latait Jogg Károlyné. — Igazából jól megvagyunk. A csütörtök számunkra vasár­nap. Arra az egy-két órára még az áremelkedésekről is elfeled­kezünk — mondja Cseh Ferenc­né. — Ez pedig nagy szó. Kapcsolatok hiányában házon belül szervezkednek az asszo­nyok. Megünneplik a névnapo­kat, kirándulnak, énekelgetnek, kézimunkáznak, Ki mit tud?-ot rendeznek, s havonta egyszer színházba mennek. — Külön-külön senki nem menne színházba. Pedig igénye volna. Csoportosan vettünk hát bérletet az egri Gárdonyi Géza Színházba. Megrendeljük , a buszt is, nem gond az utazás. így igazi élmények az előadások — magyarázza Erzsiké. Persze, mindenhez pénz kell. Még a legegyszerűbb nyugdíjas- klub létezéséhez is. Tagdíjuk ha­vonta 30 forint, ehhez ad az ön- kormányzat hatszázat... — Összegyűjtjük, s ha me­gyünk valahová, esetleg kipótol­juk. Pályázatot nyújtottunk be a Lakitelek Alapítványhoz. Egye­lőre nem kaptunk választ. Van egy álmunk, Hajdúszoboszló, ennez kellene a pénz. Még lottó­zunk is... — nevet a két asszony. Legyen szerencséjük! S aki ugyancsak erre vágyik, minden csütörtökön délután a poroszlói művelődési házban várják. — rada — Sikeres esztendő Könyvtár a lakosság szolgálatában A január egy különös hónap. Az ember még nem szokott elég­gé bele az új évbe, nem szakította meg teljesen a kapcsolatát a régi­vel. Összegzünk és értékelünk, no és persze terveket szövünk. A Füzesabonyi Városi Könyvtár­ban sincsen ez másképpen. Az elmúlt év eredményeiről kérdez­zük Blahó Istvánnét, a könyvtár igazgatónőjét. — Az elmúlt ev meglehetősen sikeresnek mondható — összegzi az esztendőt. — Az olvasók szá­ma 1992-ben megközelítette az ezret, a vásárolt dokumentum­anyag pedig 1334 darab, míg az állomány gyarapítására szánt ösz- szeg 403.557 forint volt. Tudom, ezek a számok talán nem sokat árulnak el annak, aki nem tudja, milyen kevés összegből kell gaz­dálkodnia egy-egy közművelő­dési könyvtárnak. Szerencsés­nek mondható, hogy az emelke­dő költségekhez, felismerve a dokumentumvásárlás fontossá­gát, további 100 ezer forinttal já­rult hozzá a városi önkormány­zat. A kiscsoportok működésé­hez, helytörténeti kutatásokhoz az önkormányzattól újabb 100 ezer forint támogatást nyert el a könyvtár. Tavaly több pályáza­tunkat elfogadták, a Művelődési Minisztériumtól is kedvező vá­lasz érkezett. — Ezekre csak a dokumen­tumvásárláshoz volt szükség...? — Üj a számítógépes szolgál­tatásunk. Ezen belül a Kartoték jogszabály-gyűjtemény az érdek­lődők könnyebb, gyorsabb tájé­kozódását szolgálja: 17 kötetét vásároltuk meg, több mint 200 ezer forint értékben, így például a Munka Törvénykönyvét, a Társasági Törvényt, az önkor­mányzatokra vonatkozó jogsza­bályokat, a Polgári Törvény- könyvet, a Kárpótlási Törvényt stb. A Pressdok Floppy újság, 150 féle magyar napi- és hetilap­ból válogat, mintegy 125 ezer új­ságcikkre utaló tételt tartalmaz. Ezt a könnyen kezelhető adatbá­zist 1993-ban is minden hónap­ban frissíti a könyvtár. A frissítés évi 28 ezer forint kiadást jelent, ennek fejében azonban havonta érkeznek az új cikkekről ada­tok. — Nem okozott nehézséget e dokumentumok megvásárlá­sa? — A város önkormányzata felismerte: a lakosságot segíti az­zal, hogy az intézmény doku­mentumvásárlásait támogatja. A növekvő árak mellett egyre töb­ben kényszerülnek lemondani a saját könyv- és folyóirat-vásár­lásról. Csak viszonyításképpen mondom el, hogy tavaly óta kö­rülbelül másfélszeresére emel­kedtek a könyvek árai, nem is szólva a folyóiratokról, melyekre a múlt évben több mint 100 ezret költöttünk. Jelentős segítséget nyújtanak a könyvtárban műkö­dő kiscsoportok. Itt van mindjárt elsőnek a videózok klubja, mely­nek tagjai erőteljesen gyarapít­ják a videoállományt. Ä könyv­tárban egyébként kilenc kiscso­port működik: a Ludas Matyi- klub gyerekeknek, a magyar-len­gyel baráti klub, a helyismereti baráti kör, a Füzesabony baráti kör (ifjúsági klub), az Életre- form-klub, az Alkotókor, és két színjátszó csoport: a Gyermek- színjátszó Stúdió és a Kísérleti Színházi Műhely. — Milyen rendezvényekkel kedveskedik olvasóinak a könyv­tár? — Megpróbáltuk felmérni a különböző rétegek érdeklődési körét, így az irodalmi rendezvé­nyeken kívül társadalmi, gazda­sági kérdésekkel is foglalkozó rendezvénysorozatunk, a Véle- mények-viták igen nagy érdek­lődésre tartott, tart számot, melyhez hozzájárult a felkért népszerű előadók személye is. Intézményünk a jövőben is min­dent megtesz azért, hogy a lakos­ság minden rétegének segítsen a fontos információk megszerzé­sében, s biztosítsa a művelődés lehetőségeit, s a szabadidő kultu­rált eltöltésének feltételeit. Trojan Tünde Készül a beszámoló Aldebrőn Számvetés — falugyűlés előtt Farkas Lászlóval, Aldebrő polgármesterével az elmúlt év értékeléséről és az idei esztendő főbb tennivalóiról beszélget­tünk. Vajon mennyi energiát, kezdeményezőkészséget adnak a helybeli vezetőknek az aldeb- rői tapasztalatok? — Konkrétan nem tudok erre a kérdésre válaszolni, mert az el­múlt év hivatalos értékelésére még nem került sor. Ezt majd a falugyűlés teszi meg február kö­zepén, a hagyományoknak meg­felelően — mondja a polgármes­ter. — De annyi bizonyos: ered­ményesek voltunk. Kezdjük az oktatásügynél: a 13. havi fizetés­sel nem volt probléma, mert ezt költségvetésünkbe beterveztük. Az általános művelődési köz­pont igazgatójául ismét Hangrád Istvánt választottuk... A régi népház tetőszerkezetének kijaví­tása, külső-belső tatarozása, a vi­zesblokk beszerelése is megtör­tént. Ez a jövőben az ifjúság sza­badidejét szolgálja, de a kiscso­portoknak, közösségeknek is otthont ad majd. Az oktatás jól ment, az önkormányzat által tá­mogatott, két éve megalakult, a cégbíróságnál is bejegyzett Sza­badidősport-klub egyre többet hallat magáról. Legutóbb, január 9-én a Mátraderecskén rendezett megyei kispályás labdarúgó-baj­noki tornán harmadikok lettek. — Az egészségügyi és szociá­lis ellátásban is előreléptünk. Az alapellátással elégedettek lehe­tünk — folytatja. — A két falut — Aldebrőt és Tófalut — ellátó in­tézmény decemberben egy szá­mítógépet és egy korszerű prog­ramot kapott, amelyet már üzembe is helyeztek. Az önkor­mányzat szociális társadalmi bi­zottsága felülvizsgált irányelvei alapján szigorított munkáján: csak azok kaphatnak segélyt, akik valójában rászorulnak. Áz idősek klubjának a létszáma is emelkedett, mert jelenleg 26-an veszik igénybe szolgáltatásait. Nagy rendezvény volt az idősek világnapján nálunk, a 70 éven felülieket az önkormányzat tag­jai és a pártok vezetői köszöntöt­ték. A továbbiakban azt is el­mondja a polgármester, hogy a községben az áruellátás tavaly sokat javult. Többek között há­rom magánvállalkozó nyitott üz­letet, újra van hentesüzletük is. Csupán a palackosgáz-ellátással van gond, szerencsére a lakók tartalék palackkal rendelkeznek, átvészelik a nyitvatartási idő kö­rüli huzavonát. A vezetékes gáz beszerelése majd megoldja a gondokat. A kivitelezési terv el­készült, az engedélyezés folya­matban van. Fejtörést okoz, hogy kilenc kilométer hosszú — úgynevezett „nagyközépnyomá­sú” — vezetéket kell megépítenie az érintett három községnek. Nehezményezik, hogy nem so­rolták őket a hátrányos körülmé­nyek között élő települések közé, pedig annak tartják magukat. Abban reménykednek: valami­lyen segítséget csak kapnak. A köztársasági megbízottól meg­hallgatást kértek, de ő csak feb­ruárban tudja fogadni delegáci­ójukat. Lényeges szempont volt a te­lefonhálózat megoldása is. Az őszi hónapokban digitális vég­központot telepítenek Aldebrő- re, s így az év végén a bekapcso­lás is megtörténik. A jelenlegi 50 előfizető mellett az eddigi 67 je­lentkező igényét is kielégítik. Emellett gondot fordítottak a közvilágításra, korszerű égőket szereltek fel a Rózsa és a Vörös­marty utcában. Pillanatnyilag 80 százalékos készültségben van a falu hangosítóberendezésének a felszerelése. A fagyok miatt nem tudták befejezni a munkát. Köz­ben két új buszmegállót is építet­tek. — Meg kell említenem, hogy a kápolnai rendőrőrs működésé­hez továbbra is hozzájárulunk — teszi a fentiekhez. — Á faluban a közrend szinte kifogástalan: jól működik a polgárőrségünk. Több mint száz tagja van, heten­te két-három alkalommal jár- őröznek. A társaság munkáját Márton József szervezeti elnök irányítja. Örülünk annak, hogy a gazdakör is megalakult a falu­ban, harmincon felüli létszám­mal. Gecse László lett az elnök. Feltett szándékuk, hogy minden módon jó minőségű vetőmag­vakkal, műtrágyával, kiváló gaz­dasági eszközök beszerzésével támogassák a magángazdákat. Mint megtudtuk, a hegyközség is — némi vajúdás után — erősödni látszik a településen. A debrői hárslevelű termeléséhez, palac­kozásához, a jó minőségű szőlő­fajták telepítéséhez igyekeznek segítséget adni, illetve már ebben az évben hozzákezdeni. Elnökük Jákli Károly szőlősgazda, aki hí­res a jó boráról. Az idei év első fele a község fennállása 250. évfordulójának megünneplése jegyében telik majd el — vált témát a polgár- mester. — A szervezőbizottságot még tavaly összeállítottuk. Kapcsola­tot teremtettünk a német Czimer községgel, ahonnan őseink egy része jött ide, de szóba kerültek más települések is. A levél el­ment, várjuk a jelentkezésüket. Közmunkával megkezdtük az emlékpark kialakítását, amely­nek avatása az évforduló alkal­mával lesz: egy emléktáblát is el­helyezünk itt. A park a községi ünnepségek színhelyéül szolgál­hat. Elkészült a falu címere és zászlaja is: alapja fehér, középen a címer díszeleg. Először az ün­nepségen használjuk majd. Meg­íródott a község története, amely nemcsak a betelepedést, hanem az azt megelőző korok történetét is tartalmazza. Helytörténeti ki­állítást rendezünk, most folyik az anyaggyűjtés. Ebben sokat segí­tenek az egri vármúzeum mun­katársai. A témával kapcsolato­san pályázatot is kiírtunk, érté­kelésük a napokban fejeződik be... Fazekas István Megközelíti az ezret az olvasók száma Füzes­abonyban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents