Heves Megyei Hírlap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-27 / 22. szám

POROSZLÓ — AHOL A CSÜTÖRTÖK VASÁRNAP (5. oldal) HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, MEGYEI 1993. JANUÁR 27. SZERDA J HÍRLAP LŐRINCI, PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA IV. ÉVFOLYAM 22. SZÁM ÁRA: 13,80 FORINT PRESENT TRADE RT. WHIRLPOOL elektromos háztartási készülékek széles választéka DEPÓ ÁRUHÁZ Eger, Nagyváradi u. 17. Tel.: 36/324-600 SAMSUNG-IVHf RLPOOL- Mintabolt Eger, Bástya u. 38. Tel.: 36/312-636 % Előleg befizetése nélkül, részletre is. r A munkanélküliségi ráta: 12,3 százalékos A nyilvántartott munkanél­küliek száma az elmúlt év végén elérte a 663.027-et — tájékoztat­ta az MTI-t kedden a most elké­szített végleges összesítés alap­ján az Országos Munkaügyi Központ. Mint az anyagból kitű­nik, novemberhez képest a mun­kanélküliek száma több mint 20 ezerrel nőtt, s ezzel a munkanél­küliségi ráta 11,9 százalékról 12,3 százalékra emelkedett. A legnagyobb — 22,4 százalékos — munkanélküliséget Szabolcs­Szatmár-Bereg megyében re­gisztrálták, míg a legalacsonyabb — 5,7 százalékos — a ráta Buda­pesten. A zárónapon összesen 477 ez­ren részesültek munkanélküli­ellátásban. Az ellátásból kikerü­lők közül decemberben 42 ezren kaptak szociális támogatást. Az ellátás átlagos bruttó összege 8828 forint volt. Az ellátásban részesülőknek több mint a fele — 56 százaléka — 7-9000 forint bruttó járadékban részesült. Módosult a napirend Ma nem tart plenáris ülést az Országgyűlés — jelentette be Szabad György. A már elfoga­dott napirend megváltoztatásara azért volt szükség, mert a Kül­ügyi Bizottság még nem tudta megtárgyalni a Magyar Köztár­saság biztonságpolitikájáról szó­ló tájékoztatót. Ez az előteijesz- tés és a vele szorosan összefüggő honvédelmi alapelvek megvita­tása szerepelt volna a szerdai ple­náris ülés napirendjén, így ma bi­zottsági üléseken folytatódik a törvényhozói munka. Ez a lap már 6000 forintot ér Önnek! Ha betegbiztosítási kártyájának számát megtalálja a 3. oldalon, telefonáljon azonnal! Fosztogatók a menekülttáborból Öt, húsz év körüli fiatalember hétfőn hajnalban feltörte az egyik nagyatádi ABC-t, és on­nan százhúszezer forint értékű italt, cigarettát és illatszert vitt el. A fosztogatókat gyorsan elfogta a rendőrség. A vizsgálat során kiderült, hogy valamennyien a menekülttábor lakói, akik — a tábor rendjének megfelelően — kimaradáson voltak. Az italo­zással egybekötött kimenő után hazafelé, gépkocsikat törtek fel azzal a szándékkal, hogy az egyikkel Horvátországba jussa­nak. Hat autóban összesen 150 ezer forint kárt okoztak. Felajánlás Albániának Safet Zhulali, az Albán Köz­társaság védelmi minisztere Für Lajos honvédelmi miniszter meghívására — küldöttség élén — háromnapos hivatalos látoga­tásra Budapestre érkezett. Für Lajos felajánlotta albán kollégá­jának, hogy a két ország védelmi minisztériumai között tervezett együttműködés keretében albán katonatiszteket képezzenek ki, illetve továbbképezzenek Ma­gyarországon. Habsburg Ottó sajnálja Személy szerint sajnálja Horn Gyula lemondását — mondotta Habsburg Ottó tegnap egy rög­tönzött sajtótájékoztatón. Sze­rinte ugyanis az 1989-ben kül­ügyminiszterként tevékenykedő politikus nagy bátorságról tett tanúságot a határok megnyitásá­val. Hozzátette: azt azonban nem gondolja, hogy lemondását követően változna a magyar kül­politika. Megemelt alaptőke-részesedés Az Országgyűlés tegnap dél­után gyors ütemben több határo­zatot hozott. Módosította az egyetemekről szóló országgyűlé­si határozatot, döntött arról, hogy megemeli a Magyar Köz­társaság alaptőke-részesedését a Nemzetközi Pénzügyi Társaság­ban, és törvényt alkotott az el­múlt rendszerhez kötődő egyes társadalmi szervezetek vagyo­nelszámoltatásával összefüggő intézkedésekről. Önkormányzati gondok Apcon Mennyire terhelhetők a polgárok? A kilencvenhármas esztendő nem kis fejtörést okoz megye- szerte az önkormányzatoknak. Az idei költségvetés bevéte­li oldalát „megnyirbálták”. Bizony, nagyon nehéz kiszorí­tani valamennyi pénzt fejlesztésre — már ahol erre egyálta­lán lehetőség adódik. Mert sok helyütt örülnek, ha a fenn­tartásra elegendő az a pénzösszeg, amellyel az önkormány­ji*t oí*rn\á\\if\í\hnt Mi a helyzet Apcon? — erről érdeklődtünk Gémes Gábortól, a község polgármesterétől: — A költségvetés készítésénél kiderült — mondja —, hogy na­gyon hiányzik az a húsz százalék, amit az idén már nem juttat visz- sza az állam az önkormányzat­nak a személyi jö vedelemadóból. Háromszázon felüli a faluban a munkanélküli, ebből százötven olyan, aki munkanélküli-járadé­kos. Eddig a járadék ötven szá­zalékára fedezetet kaptunk, most ez is megszűnt. Ahogy szá­moltuk, hárommillió 700 ezer forintot kell erre a célra kifizet­nünk. Gondolkodtunk rajta, ho­gyan lehetne ebben a szűkös év­ben a bevételt növelni. Ám a képviselő-testület úgy döntött: nem emeli a helyi adókat. Tisztá­ban vagyunk azzal, milyen sok a szegény ember Apcon. Mindös­sze az iparűzési adó maradt, ez a nettó árbevétel nyolc ezreléke. — Az állampolgárokra ko­rábban sem vetettek ki adót? — Nem, éppen az előbb emlí­tett meggondolásból. Viszont a cégek között is van, aki kibújt az adózás alól, épp az átalakulásra hivatkozva. Ezért úgy döntöt­tünk, nem a jogutódnak kell fi­zetnie, hanem minden gazdasági egységnek, amely itt működik. Olyan gondunk is van, hogy a bérbe adott épületek után meg a tavalyi pénzt sem kaptuk meg. Például a Szűcs Ktsz nem tud fi­zetni, mondván, csak keveset tudnak eladni a termékeikből. A ’92-es évből hozott tartozás 680 ezer forint. Ezeknek a bevéte­leknek a hiányát nagyon is meg- érezzük. — Mindezek függvényében jut-e majd fejlesztésre? (Folytatás a 3. oldalon) Elfogadták az egri költségvetést A belvárosban épülhet az uszoda Változatos volt az egri önkormányzat képviselő-testületének teg­napi ülésén a „menükártya", ám a témák közül a legnagyobb ér­deklődés kétségkívül az idei költségvetés vitáját, illetve a Maklári- hóstya és a fürdőkörnyék rendezési tervének alakulását kísérte. Rögtön az ülés elején dr. Bán­ki idi Péter képviselő napirend előtti felszólalásban jelentette be, hogy lemond a skinhead- probléma kivizsgálására alakult ad hoc bizottsági tagságáról. Ezt azzal indokolta, hogy a vizsgálat idején sincs szélcsend az ügyben, és a sajtóban különféle megnyi­latkozások látnak napvilágot, melyek ártanak a pártatlan vizs­gálódásnak. Első napirendi pontként a ne­velési tanácsadó vezetésére kiírt pályázatról kellett újra dönteni­ük a városatyáknak, ugyanis ki­derült, hogy a jelölt elutasításá­hoz minősített többség kell, eh­hez pedig a múltkor egy szavazat hiányzott. Nos, a megismételt szavazáson egyértelmű ered­mény született, ezúttal a képvise­lők 26 nemmel, egy igennel és két tartózkodással utasították el Pat­kós Attila kinevezését az intéz­mény élére. Ezután következett a költség- vetés vitája, melyben több mó­dosító javaslat született. Király József képviselő erőteljesen bí­rálta a közgyűlést amiatt, hogy nem juttat elég pénzt szociális célokra. Mint kifejtette: ezen a területen Eger az ország városai közül az utolsó helyek egyikét foglalja el, és ha a költségvetési tervet módosítás nélkül elfogad­ják, akkor 1993-ban nem lesz elegendő forrás még a törvény­ben előírt szociális juttatások fi­nanszírozására sem. Pedig ezen a területen a problémák csak foko­zódnak az idén, hiszen mintegy kétezer ember kerül majd ki a munkanélküli-segély rendszeré­ből, és ezek további támogatását az önkormányzatnak kell finan­szíroznia. Bírálta azt is, hogy tel­jesen hiányzik a költségvetésből a gyermekétkeztetés költsége, amire pedig számításai szerint 13 millió forintot kellene fordítani. Ugyancsak nehezményezte, hogy bár a közgyűlés ígéretet tett rá, mégsem történt eddig konk­rét lépés egy városi szociális ott­hon létesítésére. Javasolta, hogy erre a célra a privatizációs bevé­telekből különítsenek el 50 mil­lió forintot. (Folytatás a 3. oldalon) IBUSZ: olcsóbb utak Az IBUSZ is megérezte for­galmán tavaly a kedvezőtlen nemzetközi hatásokat: kereken 10 százalékkal kevesebb vendé­ge volt határainkon túlról, mint a korábbi esztendőben. A. 197 ezer külföldi látogató együttesen 861 ezer éjszakája, s az ebből szárma­zó 2,6 milliárd forintos bevétel persze, a körülményekhez ké­pest még mindig meglehetősen jelentős. S ha több országból az előzővel azonosnak is mondha­tó, vagy éppenséggel csökkent a magyarok iránti érdeklődés, a hollandok, az izraeliek, a törö­kök, a franciák, az osztrákok, a csehek, a szlovákok és a bolgárok részéről örvendetesen nőtt. Ugyanekkor a szintén erőtelje­sen visszaesett kiutazások nép­szerűségi listáját az itáliai prog­ramok vezették, de kedvezően fogadták az itthoni turisták a bulgáriai, a tunéziai kínálatot is, s a romániai, spanyol, ciprusi ajánlatok szintén a vártnál job­ban elnyerték a világjárók tetszé­sét. Az idei választék — mint még elmondották az IBUSZ nagy költséggel felújított, s jelenleg le­gelegánsabb, Károly körúti iro­dájában a kedden rendezett saj­tótájékoztatón — a legfrissebb piackutatáshoz igazodva, főleg az olcsóbb programokkal kíván a vendégek kedvében járni tavasz- szal, nyáron. Az összesen 100 ezer érdeklődőre számító prog­ramfüzet kínálatának 42 száza­léka 10 ezer forint alatti, 34 szá­zaléka pedig nem éri el a húszez­ret. A legolcsóbb az egyhetes, el­látás nélküli szlovák pihenés 2990 forintért, míg a föld körüli kirándulásért 791 ezret kell le­szurkolni. Gy. Gy. A kompenzációs felárról Azoknak az adószámmal nem rendelkező mezőgazdasági ter­melőknek, akik igénybe kíván­ják venni a kompenzációs felár intézményét, nem kell bejelent­kezniük az adóhivatalnál — tájé­koztatta az Adó- és Pénzügyi El­lenőrzési Hivatal illetékese ked­den az MTI-t. A termelőknek azonban fel kell tüntetniük személyi számu­kat, címüket és nevüket a felvá­sárló által adott számlán. Ezen a számlán egyben nyilatkoznia kell a termelőnek arról is, hogy az ér­tékesítés a mezőgazdasagi tevé­kenység körébe tartozik. A számla adathelyeinek kitöltése és az aláírás jelenti a nyilatkozat- tételt. A fenti szabályok vonatkoz­nak az egyébként adószámmal rendelkező mezőgazdasági ter­melőkre is, azzal az eltéréssel, hogy nem a személyi, hanem az adoszámukat kell feltüntetniük. Ehhez előzetesen az elsőfokú adóhatóságtól be kell szerezniük egy igazolást arról, hogy adószá­muk felmutatásával jogosultak a kompenzációs felár igénybevé­telére. Ezt az igazolást a vásár­láskor be kell mutatni a felvásár­lónak. Hol a finanszírozás? Megszűnnek a tanműhelyek A Vas megyei Velemben tar­totta évi közgyűlését a Gyakor­lati Oktató Szervezetek Egyesü­lete (GYOSZE) hétfőn és ked­den. Az egyesületben tömörült kft.-k, gt-k és alapítványok 32 szakmában összesen 6000 tanu­lót képeznek. Mint a közgyűlésen elhang­zott: a privatizáció következmé­nyeként sok helyen megszűntek a tanműhelyek, nincs bázisa a szakmunkásképzésnek. Bonyo­lítja a helyzetet, hogy míg az álla­mi iskolai tanműhelyek 40 ezer forint szakképzési támogatást kapnak egy-egy diák után, a nem állami szervezetek ugyanezért nem részesülnek fejkvótában. Mint Soós Jenő, a Vasép Szak­munkásképző Alapítvány kura­tóriumának titkára, az országos egyesület alelnöke az MTI mun­katársának kifejtette: egységes szabályozásért szállnak síkra. Tehát ha a szakmunkásképzés állami feladat, akkor legyen a fi­nanszírozás is az, függetlenül a képzést felvállaló szervezetek jellegétől. Az elmúlt év során Heves megye tűzoltói összesen 33 gyakorlatot tartottak közterületen, amelyet mintegy háro­mezren láttak. Sajnos, a „lánglovagoknak" az igazi tüzekkel is meg kellett vívni a csatát: így 1992 során körülbe­lül 1 milliárd forint értéket mentettek meg a pusztulástól. A Heves Megyei Tűzoltó-parancsnokság éves beszá­molójáról a 3. oldalon olvashatnak. (Fotó: Gál Gábor) Jogosítványok — pénzért Tizenöt- és hatvanezer forint közötti áron lehetett gépjármű- vezetői engedélyt vásárolni Ba­ranyában. E bejelentés Ernyes Mihály, Baranya megyei rendőr- főkapitány kedden Pécsett tar­tott sajtótájékoztatóján hangzott el. A főkapitány elmondta, hogy eddig negyven, illegális úton szerzett jogosítványt foglaltak le. Ezek a vezetői engedélyek volta­képpen valódiak, de a vizsgát más személy tette le, mint akinek a nevére kiállították az okmányt, így szereztek vezetői engedélyt azok, akik nem feleltek meg az elméleti vagy a gyakorlati vizs­gán, vagy nem volt idejük a tan­folyam elvégzéséhez. Akinek még a tanfolyamhoz szükséges nyolcosztályos végzettsége sem volt meg, ötezer forintért vehe­tett magának általános iskolai bi­zonyítványt. Egy másik „gépjár­művezető” több tartalék jogosít­vánnyal is rendelkezett. A nyo­mozás kiderítette, hogy egy Mo­hács környéki faluban minden házba becsöngettek a különféle kategóriájú vezetői engedélyek­kel házaló „ügynökök”.

Next

/
Thumbnails
Contents