Heves Megyei Hírlap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-04 / 2. szám
HÍRLAP, 1993. január 4., hétfő GYÖNGYÖS ÉS KÖRZETE co <D CM CM CO 53 |2 in 3 rö o-3 <D O) LU ■c 2 </> N <Q 2 3 O 4M 0 s o 0 1 4* C ■§ o 4C o c Q) G> v. 0) ■Q 5 s 3 (ü (/) Q) c U 0 v. Z I 1 JC :0 c O c 1. •I» 'O 1 8 ® I 4 di ra ■c N <3 Ol c 0) •a I c >Q, s ■o 0) v. u Szlovák vendégek Adácson Négy éve már annak, hogy Adács és Dunaszerdahely művelődési házai, művészeti csoportjai között kapcsolat alakult ki. Azóta két-két alkalommal került sor csereelőadásokra. Most az adácsi művelődési ház és a Zéta kulturális egyesület vendégeként decemberben a szlovák Fókusz diák-színjátszócsoport látogatott el a községbe. Vezetőcsere az oktatási bizottságban A gyöngyösi képviselő-testület oktatási bizottságában annak idején olyan megegyezés született, hogy annak elnöke félévenként „cserélődik”. Nos, Szabó Gyula az elmúlt önkormányzati ülésen leköszönt e tisztségről, s helyette Jankovics Béláné lett a soros elnök. Sikeres boksz-klub Detken Szép évet mondhat magáénak a Detken nem túl rég megalakult boksz-klub. Több versenyen vettek részt, és elismerésre méltó helyezéseket szereztek. Emellett vendégül látták a magyar ökölvívósport kiemelkedő személyiségét, Papp Lászlót is. A Mátra-taxi is segített A gyöngyösi Családsegítő Központ karácsonyi segélyakciót bonyolított le a nagycsaládosok körében. A tartós élelmiszerekből és a Fidesz karácsonyi ajándékcsomagjából álló adományokat a gyöngyösi Mátra-taxi közreműködésével juttatták el a rászorulóknak. A taxisok — s különösen egyikük, Kovács Gábor— segítségét ezúton is köszönik a központ munkatársai. Üjabb ausztriai élmények A gyöngyösi Mátra Művelődési Központban évek óta működik már az ország-világjárók klubja, melyet a TIT is támogat. Következő foglalkozásukon — január 6-án, szerdán délután fél 6-kor — Juhász András tanár legújabb ausztriai élményeit meséli el az érdeklődőknek. „Hol látható?” Előző körzeti oldalunkon játékot hirdettünk: egy fotóról meg kellett mondani, melyik településen készült. Nos, szép sikerről számolhatunk be, naponta több megfejtés is érkezik szerkesztőségünkbe. A sorsolásra január első hetében kerül majd sor — addig azonban eláruljuk, hogy ketten 400-400 forintos ajándék- utalványt nyernek. Négy forinttal több a buszjegy A helyi járatú közlekedés vi- teldijait nemrégiben tárgyalta a gyöngyösi képviselő-testület, és módosította az 1992-es tarifákat. A vonaljegy ára 1993. január 1-jétől kezdve 18 forint helyett 22 lesz, s ez még mindig két forinttal kevesebb, mint amennyit az eredeti tervezet tartalmazott. Az arcképes havi bérletjegy ára — egy vonal esetén — havi 475 forint, az összvonalas bérlet 600 forint lesz. Ha valaki félhavi bérletet vásárol, úgy az egyvonalas 325, az összvonalas 396 forintba kerül — természetesen ezt csak mindan hónap 16-án lehet megváltani. A tanulók és a nyugdíjasok 150 forintot fizetnek. Gyöngyös város önkormányzata arról is döntött, hogy felemeli a tanuló- és nyugdijasbérletekhez nyújtott támogatást. Így az eddigi 20 forint helyett minden kedvezményes szelvényhez 45 forintot ad. Az idei támogatás egyébként 400 ezer forintot tesz ki. A tarifákról szóló tárgyaláson dr. Mózer Albert azt kerdezte a Mátra Volán igazgatójától, hogy tervezik-e új helyi járatú buszok elindítását. Vadon Béla képviselőtársa pedig arra az ígéretére emlékeztette az igazgatót, hogy megpróbálják a csatlakozásokat — például a visontait — még jobban egyeztetni. A tavalyihoz hasonlóan sikertelennek bizonyult Nagy Gyula mátrafüredi képviselő azon javaslata, hogy a mát- rafürediek is gyöngyösi jeggyel utazhassanak, hiszen a közigazgatási határ nem ér véget a varos szélén. Oyongyosrol az elmúlt évtizedek során sok tehetséges hatat került az ország művészeti és tudományos főiskoláira, egyetemeire. Ma már többségük úgymond „befutott^ ember, közülük nem egy országos hírnévre tett szert. A nemrégiben megnyitott gyöngyösi Pincegalériában egy olyan sorozat indul, amelynek keretén belül vendégül Tátják a népszerű művészeket, előadókat, egy-egy szakterület prominens képviselőit. Teszik ezt a szervezők többek között azért is, mert fontosnak tartják, hogy a város jelenlegi lakói megismerhessék a hajdan itt születetteket. Az esték házigazdája Balázs László szerkesztő-riporter, a Magyar Rádió munkatársa lesz. A meghívottak között pedig olyan nevek szerepelnek, mint Fodor Gábor, a Fidesz országgyűlési képviselője, Bálint György—azaz Bálint gazda, újságíró, Palik László sportriporter, Nagy Kálózy Eszter színésznő, Balázs Piri Balázs karikaturista, Csonka Zsuzsanna operaénekes, Boros Zoltán meteorológus. A rendezvényeknek a Vértanú úti Pincegaléria ad majd otthont, megteremtve ezzel — olykor-olykor — azt az ideális állapotot, amikor két- vagy többféle művészet harmonikusan létezhet együtt. Visontai optimizmus (Folytatás az 1. oldalról) — Igen. Ugyanis novemberben született egy kormányhatározat, amelyben az található, hogy a kormány tudomásul veszi az állam nevében azt, hogy az állami fél értékpapírokkal legyen kielégítve. Mint legnagyobb hitelező, azt is tudomásul veszi, hogy a kis hitelezőknek, azaz a tízmillió alatti egyedi hitelezőknek készpénzzel fizessünk. — Úgy tudom, hogy a bányánál nem alakul meg a részvény- társaság. — Létrejöhet az erőművel egy energetikai fúzió, mondjuk egy magyar villamos művek konszern. — Az állami vállalatok esetében érthető, hogy a minisztérium dönt. De hogyan történhet ez meg egy részvénytársaság esetében? — A döntés joga a felszámolás idején a felszámoló szervezeté. — Azt mondják, hogy január elsejétől kft. -vé alakult át a Mátraaljai Szénbányák. így igaz? — Volt egy olyan elképzelés, hogy a vállalat széntermelői részét önálló szervezetté alakítsuk, de a novemberi kormányhatározat, illetve miniszteri értekezlet úgy döntött, hogy a bánya és az erőmű egyesítését az első negyedév végével meg kell csinálni, így nem sok értelmét láttuk annak, hogy a kft.-t megalakítsuk. — A fúzió felsőbb parancsra történik tehát? — Egy energiapolitikai koncepció már két éve folyamatosan napirenden lévő célját szolgálja. Az Országgyűlés is foglalkozott ezzel a kérdéssel. — Mennyire érinti ez a terv a mostani munkavállalókat? — A ’92-es széntermelés mennyisége idén is biztosított. Ezért úgy mondhatom, hogy a munkavállalók létszámát az egyesülés generálisan nem érintheti. De ez nem zárja ki azt, hogy bizonyos részterületeken racionalizálás ne következzen be. Tömeges elbocsátástól nem kell tartani. De hogy az irányítási apparátuson belül további ésszerűsítések történjenek, ez nem kizárt. Ez minden gazdálkodási egységnél feltételezhető, akár fuzionál, akár nem. — Folynak már egyeztető tárgyalások? — Most alakul ki az a területi bizottság, amely a bánya és az erőmű szervezetét valamilyen egységbe próbálja fogni majd. A bizottság valószínűleg január elejére jön létre. — Ón egyben felszámolási biztos is. Milyen joga van a szóban forgó ügyben lépéseket tenni? — Nekem egy dolgom van: a vonatkozó törvény tisztességes betartása. A hitelezők érdekeinek a képviselete és a működő- képesség fenntartása. A csődtörvény rendelkezéseit kell betartanom. — Minderről nem kell az emberekkel is tanácskozni? — Az egy más kérdés. Tudomásukra kell hozni, hogy más lesz a munkáltatójuk. Ha az új munkáltató felvállalja mindazokat a követelményeket, amik jellemezték a Mátraaljai Szénbányákat, akkor itt mindenkinek az lesz a munkahelye és a bére, mint eddig volt. — És az irányító apparátus mire számíthat? — Attól függ, hogy a fúzió után milyen racionálás következik. Lehet, hogy az alkalmazotti létszámban munkaerő-fölösleg keletkezik. — Ez a „fenyegető jövő” mikor válik tényleges állapottá? — Attól függ, hogy a szervezőbizottság milyen irányítási mechanizmust tart jónak, azt össze kell majd hasonlítani az erőmű és a bánya jelenlegi szervezetével, és akkor gyorsan kibuknak azok a területek, amelyeken változta* tást kell végrehajtani. — A bánya központja költözik Visontára, vagy Visonta jön be Gyöngyösre? — Nem tudom. Erről még egy szó sem esett. Ez századrendű kérdés. — Ön a jövőjét illetően mire számít? — Én végigviszem a felszámolási eljárást, és gondolom, hogy eddigi munkaviszonyom alapján nyugdíj vár rám. — Említette, hogy a bánya és erőmű működése kétezerig biztosított. Csak addig? — Meggyőződésem, hogy azután is. — És Bükkábrány? — Ha az energiatermelés eltolódik a szenes erőművek irányába, akkor Bükkábrány fejlesztése várható. — Milyen új évet tud ígérni a vállalatnál dolgozóknak? — Tekintettel arra, hogy munka az van, ha ezt a munkát megfelelő teljesítménnyel végzik, akkor az egyesülés után is van jövőjük. — Ennyire optimista? — Igen. G. Molnár Ferenc Egy jó hangulatú falugyűlés Az év vége közeledtével az idén is december hónapban került sor az adácsi önkormányzat által összehívott falugyűlésre, vagy ahogy most mondják: a lakosság közmeghallgatására. A csepergős idő ellenére a meghirdetett időpontban a művelődési ház nagytermében mintegy 300 ember gyűlt össze, hogy meghallgassa Fodor Lajos polgár- mester tájékoztatóját. A polgármester beszéde első részében visszapillantott az ön- kormányzat 25 hónap alatt végzett munkájára, amely mindenki által ismert, szép eredményeket hozott. — Jóllehet, van még tennivaló bőven — mondotta —, de ez idő alatt csak ennyire futotta erőnkből, ami úgy gondolom, egyáltalán nem kévés. Elmondta, hogy a fejlesztésre és fenntartásra nagyrészt a saját erőn kívül pályázatok útján sikerült nagyobb összegeket elnyerni. Nagyobb támogatást kaptak a Gyöngyösi út, a tornaterem, a sportcentrum megépítéséhez. Ezenkívül egyéb fontos dolgokat is sikerült megvalósítani, mint pl. a fogorvosi rendelő, vagy több utca felülkezelése, járdabővítés, közvilágítás korszerűsítése. Mindezekre az eltelt idő alatt közel 115 millió forintot fordított az önkormányzat. — Alig fejeztük be a több száz éves lemaradást pótló beruházásainkat, máris újabb elképzelésekkel foglalkozunk — folytatta beszámolóját Fodor Lajos. — Az önkormányzattal összhangban, terveink között szerepel a közA polgár- mestert szeretik az adácsiak — terefere az utcán ponti 4 tantermes iskola újabb 4 tanteremmel való bővítése, ezzel megoldódna, hogy az oktatási intézmények egy helyre kerüljenek. Ugyancsak vállalkozók útján szeretnénk mielőbb egy benzinkút építését megvalósítani. Igaz, nem községi beruházásból, de jövő tavaszon a telefonhálózat elkészül, és valószínű, akik igénylik, azoknál meg is szólalhat. Nagyobb beruházás tervein dolgozunk, amit jövő tavasszal szeretnénk beindítani: ez pedig 17 községgel közösen egy gázgerincvezeték kiépítése lesz. A végig nagy tetszéssel, tapssal fogadott beszámoló után tizenhármán szólaltak fel, akik valamennyien elismerték a fejlődést, de kisebb-nagyobb észrevételekkel próbáltak az önkormányzatnak segíteni. Szerepelt ezek között a villanyhálózat bővítése, átereszek elhelyezése, a közbiztonság javítása, a sportpálya karbantartása, felújítása, valamint az Adács-Gyöngyös autóbuszjárat beindításával kapcsolatos kérdések. Valamennyi felszólalónak a polgármester kedvező választ adott, és a több mint kétórás falugyűlés soha nem tapasztalt jó hangulatban, a jelenlévők megelégedésével ért véget. Medve János Zeltweg lesz Gyöngyös testvére? Gyöngyös város képviselő-testülete elhatározta, hogy testvérvárosi kapcsolatot létesít az ausztriai Zeltweggel. Az erről szóló megállapodást egyelőre még nem írták alá, hiszen csak nemrégiben került a városatyák elé. Ám úgy véljük, nem árt, ha előzetesen is megismerhetjük a leendő kapcsolat kialakításának módját, feltételeit. Először is az irat leszögezi, hogy a testvérvárosi kapcsolat legfőbb célja az európai népek között egyre erősödő integrációs folyamat előmozdítása, egymás megismerése, tapasztalatainak kicserélése. Ez leginkább rendszeres találkozások alkalmával valósulhat meg, főként, ha a két település polgárai a lehető legaktívabban részt vesznek ebben. Ennek erdekeben a szerződés tartalmazza, hogy az okmány aláírói „ törekedni fognak arra, hogy a két település kapcsolata ne merüljön ki az önkormányzati és közigazgatási vezetők találkozásaiban...” Kívánatosnak tartanák, ha az ifjúság számára ezáltal szélesebb körben nyílna lehetőség más népek kultúráinak megismerésére. Ugyanis épp ez a korosztály, amely a jóra és a rosszra egyaránt fogékony, s ha a türelem, s a megbecsülés érzései erősödnek, talán a nemzeti gyűlölködés örökre száműzetik földrészünkről. Ugyancsak fontos szerepet szánnak a gazdasági szakembereknek, vállalkozóknak, hiszen a rendszeres tapasztalat- és információcsere A város értékeit ezek után jobban megismerik külföldön mindenképpen segít a térség gazdasági életének fellendítésében. Nyolc „nem”, tizenhat „igen’ Szabadidőközpontból Kolping-ház? Két hetet kapott a gyöngyösi képviselő-testület a december közepi és a 29-i ülés között, hogy gondolkozzon a Török Ignác Gyermek-Szabadidőközpont sorsáról, illetve, hogy aki óhajtja, végezze el az egyeztetést pártjával, vagy akár az egyház képviselőivel. A végső vitán dr. Nagy Lajos apát-plébános nem vett részt, jelen volt viszont P. Posta Benjamin rendházfőnök, illetve Kovács Gyula, a Kolping-család vezetője. Noha az ezt megelőző ülésen szó volt arról, hogy e két hét gondolkodás után talán vita nélkül is dönthetnek a városatyák, mégis majd három órába telt, amíg határozat született. Legelőször dr. Reisz 1st ván kereszténydemokrata képviselő kért szót, és egy új javaslattal hozakodott elő: miután átadták a funkciót, csak annyi támogatást kapjon az új üzemeltető, mint amennyit az 1992-es esztendőben. Ugyanakkor a kulturális bizottság menet közben rendszeresen ellenőrizhesse az intézmény működtetését. Hiesz György szocialista képviselő felszólalásában azt taglalta, hogy nincs olyan ellentét a nézetek között, amit többen állítanak, csupán egyes kérdésekről másként gondolkodnak a képviselők. Ő például úgy, hogy ne szűnjön meg önkormányzati intézmény lenni a szabadidőközpont, hanem továbbra is működjék egymás mellett békességben az egyházi csoportokkal. Mindenképp tisztázni kell a sástói tábor státusát is, amit eddig a GYSZK üzemeltetett. Horváth Attila független képviselő előre is elnézést kért, amiért világosan — sokak számára esetleg nyersnek tűnőén — fogalmazza meg véleményét. Eszerint, amikor szavaztak a GYSZK tulajdonjogáról februárban, ő azt gondolta, hogy az egyház tanul majd az elmúlt évtizedekből, és nem törekszik kizárólagosságra. Az viszont, hogy az apát úr az egyeztető tárgyalások során kereken kijelentette, hogy úttörők és skinheadek nem léphetnek az intézménybe, nem más, mint elkülönítés. Áz önkormányzatnak az a funkciója, hogy a gyerekeknek biztosítsa a szabadidő hasznos eltöltését, és ez minden gyerekre vonatkozik. Amennyiben az egyházé lesz a GYSZK, ezt a funkcióját egyszerűen az önkormányzat nem lesz képes ellátni, az előbb említett okok miatt. Azt is furcsállta a képviselő, hogy az eszköz-nyilvántartási lista félmillió forintos tévedést tartalmaz, reméli, hogy véletlenül. Kenyér Béla, a humán közszolgáltatások igazgatója visszautasította, hogy az egyházjavára tévedett volna, pusztán számolási hibáról volt szó. Ezután dr. Lovász Teriikért szót, és elmondta, hogy számára a keresztény szel- leműség nem egyfajta vallásgyakorlást jelent, hanem általános erkölcsi értékeket, társadalmi normákat. A skinheadekkel kapcsolatban dr. Reisz István hozzáfűzte, hogy az apát úr nem bizonyos személyekre, hanem a skinheadek által képviselt nézetekre gondolt, s azt nem kívánja beengedni az intézménybe. Keresztesi József (Fidesz) szerint az elmúlt tíz hónap fényesen bizonyította, hogy együtt tud működni a GYSZK és az egyház. Gáber János, szintén fideszes képviselő arról beszélt, hogy mindenképpen „szűkítik” az átadással az érintettek körét. Keresztes György polgármester nem tartotta kívánatosnak, hogy az eddig állami ellenőrzések helyébe az önkormányzat lépjen, s úgymond „egy kézben tartsák” a kultúrát. P. Posta Benjamin rendházfőnök is szót kapott a megbeszélésen. Elmondta, hogy ők nem tudják másképp elképzelni >a GYSZK működtetését, mint hogy az intézmény — mint épület — mellé megkapják annak funkcióját is. ígéretet tett arra, hogy minden dolgozót tovább foglalkoztatnak. (Dr. Komiéi Károly jegyző kifogásolta, hogy ez esetleg határozatban is szerepelhessen, ugyanis a joggal ellenkezik, hogy az egyházra ilyen kötelezettségeket rójanak.) A határozathozatal előtt Nyerges Pál, illetve Gáber János kérésére név szerinti szavazásról határozott a testület. Arról, hogy a Török Ignác Gyermek-Szabadidőközpont, mint önkormányzati intézmény megszűnik, funkcióját átadják az egyháznak, tizenhatan szavaztak igennel, s nyolcán ellenezték azt. A névsor az elkészült jegyzőkönyvben olvasható. Doros Judit A Pincegaléria vendégei lesznek
