Heves Megyei Hírlap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-23-24 / 19. szám
HÍRLAP, 1993. január 23—24., szombat—vasárnap SPORT 15. ® TOYOTA - Hírlap- kupa A labdarűgó-holtidény vissza-vissza térő eseménye telente a szerkesztőségünk által rendezett, mindig érdeklődéssel kísért teremtorna. Az egri Kemény Ferenc Sportcsarnokban ezúttal január 31-én kínálunk élményszerzést szurkolóknak és csapatoknak. A négy együttest felvonultató mezőny körmérkőzést vív, ebédszünetnyi pihenővel. A résztvevők közül a Vígh Tibor irányította Hajdúnánás az NB II. keleti csoportjában a harmadik helyen áll. Meghívtuk az NB Ill- ban listavezető Füzesabonyt is, s természetesen a megyei 1. osztályból összeállított Heves válogatottját. Az Eger SE mint a legutóbbi torna győztese lép pályára. A Hírlap-kupa műsora január 31-én, vasárnap: 9.30: Eger SE — Heves Megye Válogatottja 10.30: Hajdúnánás — Füzesabonyi SC 11.30: Egri Lendület — Bp. írisz (női mérkőzés) 12.15: Füzesabonyi SC — Heves Megye Válogatottja 15.00: Hajdúnánás — Eger SE 16.00: Megyei kispályás döntő: Eger—Heves 17.00: Heves Megye Válogatottja — Hajdúnánás 18.00: Eger SE — Füzesabonyi SC Aberdeen — Debrecen, Budapest — Bukarest párharc Challenge day, harminc országgal A nemzetközi Challenge Day (Kihívás napja) előkészítésére szerdától Budapesten tartotta értekezletét a TAFISA, a világ legjelentősebb „Sports for All” (sport mindenkiért) szervezete. A május 26-i eseményről pénteken tájékoztatták a sajtó képviselőit. A nemzetközi sajtótájékoztatón Gallov Rezső államtitkár, az OTSH elnöke — tekintettel a külföldi vendégekre — először rövid ismertetőt adott a magyar sportéletről. Ezután a Kihívás Napja történetét vázolta fel. Emlékeztetett arra, hogy a Challenge Day 1983-ban indult — nem túlzás — világhódító útjára. Magyarországon 1991-ben rendezték meg először a viadalt, amelynek keretén belül különböző települések vetélkednek egymással: hol tölt el több lakos legalább 15 percet mozgással. A nagy siker után tavaly is megmozdult az ország, az idén pedig a nemzetközi vetélkedésbe is bekapcsolódik. Gallov Rezső hangsúlyozta: az OTSH jónak tartja, támogatja a viadalt. Dr. Jürgen Palm, a TAFISA német elnöke arról szólt, hogy az idén részvételi rekordot várnak: négy földrész 20 országának városai kapcsolódnak be a küzdelembe, s a szervezők bíznak abban, hogy mintegy 20 millióan fordítanak majd legalább negyed órát a mozgásra. A speciálisan az idei viadalra komponált Challenge Day-induló elhangzása után következett a sorsolás, vagyis az egymással vetélkedő települések párba állítása. A helységeket a lakosok száma szerint négy kategóriába osztották, hogy minél reálisabb legyen a verseny. A két magyar város közül Debrecen párja a skót Aberdeen, mig Budapesté Bukarest lett. Rövidítés a pingpongban? A Nemzetközi Asztalitenisz Szövetség (ITTF) szabálymódosításokkal szeretné növelni a sportág látványosságát és népszerűségét — jelentette be Ichiro Ogimura, az ITTF elnöke. A változtatási tervek között több elképzelés is szerepel. Az adogatás joga eddig öt pontonként cserélt gazdát. Lehetséges, hogy a jövőben váltott szervákkal játszanak majd, így a szervák kivételes mesterei nem vívnának egysíkú mérkőzéseket. A játszmák időtartamát a 21 pontig tartó küzdelem jelentősen hosszabbítja. A januárban Japánban megrendezett ifjúsági és junior Világjátékokon már a 11. pont elérése játszmagyőzelmet jelentett, és a játékosok is elégedettséggel vették tudomásul a „rövidítést”. Ű) helyen a HELASZ A megyeházán új helyre költözött a Heves Megyei Labdarúgó Szövetség és a Mátra Területi Versenybizottság. A két szervezetet ezentúl a C-épületben, a tetőtérben, a 301-es és a 302-es szobában találják meg. A közvetlen telefonszám nem változott, tehát maradt a 312-269. A központi számok: 313-011, 310-011 és a 102-es vagy a 118-as melléket kérjék. A kór kérem, krónikus... Dome uszoda—szuper „orvosság” a tengerentúlról? Az egri uszodaépítésre ajánlkozó amerikai cég munkáját dicséri a tatabányai sportcsarnok. A kis tornyocskák nem díszek, légkondicionáló berendezésék. Valahogy nincs szerencséje Egernek a fedett uszodával. Azt nem részletezem, hogy ezügyben ki mindenki nem kereste kellő buzgalommal Fortuna kegyeit az utóbbi időben, de az tény, hogy több mint harminc esztendeje róbálkozik a város egy, a kor övetelményeinek megfelelő létesítmény tető alá hozásával, mindeddig sikertelenül. Már az első kísérlet is alapjaiban elhibázott volt, egetrengető robbanás lett a vége. Majd csendes apátia következett, eseménytelen évek sorjáztak egymás után. Szóbeszéd ugyan járta különféle külföldi ajánlkozókról, ám konkrét fejlemények nem történtek. Tavaly aztán hirtelen felhorgadtak a remények. Egy osztrák-német vállalkozás fűt-föt ígért, de főleg kaszinót, uszoda kíséretében. Aztán egyszercsak köd előttük, köd utánuk, ahogy jöttek, olyan gyorsan tűntek le a színről. Utóbb kiderült, annyi pénzük sem volt, hogy letegyek a kauciót. Ezenközben odárg jutottak a dolgok, hogy egy Europa-szerte fürdővárosként népszerűsített megyeszékhelyen meg mutatóban sem találunk vízforgatós medencét, ami pedig már évtizedekkel ezelőtt is alapkövetelmény volt a „vizes” és iaegenfort almi szakmában. Erre mondatná egy doki nagy fejcsóválá- sok közepette: a kor kérem, krónikus... A napokban egy igen biztatónak tűnő ajánlatról értesülhetett lapunkból a közvélemény. Egy amerikai cég, a DomEurope Co. LTD. vállalná, hogyalig 322 miilóért felépít egy Dome típusú uszodát, huszonöt éves garanciával. Az ár nagyon kedvező — még akkor is, ha ez az összeg az ÁFA-t nem tartalmazza —, hiszen a „piaci ár” kétszer ennyi. Horváth János, az egri vízművek nyugdíjas, okleveles gépészmérnöke, aki egyébként vízellátási, csatornázási és egészségügyi szakmérnök is, tartja az amerikai szakemberekkel a kapcsolatot, ő juttatta a várost ehhez az újabb lehetőséghez. Tőle érdeklődtünk, hogy mi magyarázza ezt a szokatlan olcsóságot. — Fafödém bontaná ezt az uszodát, vagyis könnyűszerkezetes lenne, ami nem kíván olyan mély alapozást, és annyi drága anyagot, mint a vasbeton szerkezet. Az összeg nem tartalmazza, a területrendezési költségeket, és adottnak veszik a szennyvízcsatornázás, az elektromos hálózat és a medence feltöltéséhez szükséges víz meglétét. Ha ebből bármi is hiányzik, akkor többe kerül a megvalósítás. A másik ok az, hogy ezt az uszodát bemutatkozásnak szánják a kontinensen. Ez is indokolja a viszonylag alacsony árat. — Nem fenyeget az a veszély, hogy idővel a gerendák korhadásnak indulnak? — Nem, mert a faelemeket, különleges anyaggal vonják be, ami megakadályozza már a káro- sodási folyamat megindulását is. A bicskei sótárolót ugyanez a cég építette. Már jó ideje tömbökben áll benne a só, ám az igen erős és ártalmas kipárolgást is remekül búja. — Azért egy sótároló mégsem uszoda... — A tatabányai sportcsarnokot is ők emelték. Arról nincs tudomásom, hogy Európában uszoda fűződne a nevükhöz. — Mit tudna ez az egri uszoda? — Egy 50x21 méteres ver- senymeüencét használhatnának a látogatók, amely minden bizonnyal süllyesztett megoldású lenne. A tanmedence 16x8-as méretű, a lelátón pedig 1200 néző férne el. Az természetes, hogy vízforgató és légkondicionáló berendezést is felszerelnek. A víz hőfokát automatika állítja be, mindig az igényeknek megfelelően. — Mennyi idő telne el az átadásig? — A szerződéskötéstől számított egy év, de az lényeges, hogy ehhez már a nyár elején munkához kell látni, különben csúszik a kivitelezés, a hideg hónapok miatt. Nem mindegy tehát, hogy mikor jut egyezségre a külföldi cég és az önkormányzat. — A felsoroltakon kívül milyen előnye lenne még ennek a létesítménynek? — Kiválóan hőszigetelt, ezért roppant olcsón üzemeltethető. A vízhőfok szabályozása sem emésztene fel sok energiát, mert a kénben gazdag és a tetőszerkezetekre nézve általában veszélyes kipárolgású andornaktályai melegvíz, ebben az uszodában használható lenne. Ha a nyitott mellett épül fel, nem fog sokba kerülni az önkormányzatnak. Az urbanisztikai szempontokról nem nyilatkozom, e téren nem vagyok szakember. Bánhidy Péter, az önkormányzat urbanisztikai bizottságának elnöke viszont készségesen elmondja, hogy a január 26-i, keddi közgyűlés elé tárják a makiári hóstya és a fürdő környék rendezési programját, amelynek ötféle változata közül három az uszodát is tartalmazza. A képviselőknek választaniuk kell, hogy melyik a rokonszenvesebb. — Elkötelezett híve vagyok az uszodaépítés ügyének. Bar építészetileg kivitelezhető, a bizottságnak es jómagámnak mégis az a véleménye, hogy nem szerencsés a fürdő környékére helyezni az új létesítményt, mert ezzel, a zsúfoltság miatt, „lefojtjuk” ezt a területet. — Milyen ajánlást tesznek kedden képviselőtársaiknak? — A bizottság nem kíván befolyásolni, döntsön ki-ki a saját lelkiismeretére hallgatva. — Akkor Ön szerint, hol lenne a helye az uszodának? — Magánvéleményem, hogy a vasútállomás melletti, a Raktár, a Hadnagy és az Ady Endre utca által határolt terület lenne a legideálisabb, mert a stadionnal és a körcsarnokkal egyetemben egy sportkomplexumot alkotna, és a parkolók kialakításának sem lenne akadálya. — Mi a véleménye az újonnan felmerült ajánlatról? — Nem formálhatok véleményt, mert igen keveset tudok róla. Azt azonban elmondhatom, hogy képtelen helyzet alakult ki. Olyan településeken épültek új uszodák az elmúlt évtizedekben, ahol semmi hagyománya nem volt az úszásnak és vízilabdának, Egerben pedig nincs. Ezen mindenképpen változtatni kell, mindazt megtéve, ami módjában áll a városnak. Igen, de mi az, amit megtehet a város. Erről tudakozódtunk Láng Andrásnál, a költségvetési és gazdasági bizottság elnökénél. — Szívügyemnek tekintem azt, hogy Egerben végre-valahá- ra fedett uszoda épüljön. Bármennyire is szerette volna a bizottság, százmilliónál többet mégsem tudunk kiszakítani az idei költségvetésből. Ha a keddi ülésen egyetért a közgyűlés, akkor ezt az öszzeget elkülönítjük a vagyoni bevételek terhére. — Ez nem tűnik túl soknak a tervezett beruházás méreteihez képest. Honnan kerül elő a többi pénz? — A szakaszos megvalósítást tartom reálisnak, vagyis először készüljön el a medence, erre bizonyára központi forrásokból is szerezhető pénz. Ezzel biztat Egernek a vizes sportokban kivívott rangja, idegenforgalmi jelentősége. A befedésre később, az anyagi lehetőségek függvényében kerülne sor. Annyit már most is elmondhatok, hogy jövőre ugyancsak százmilliót szeretnénk betervezni az uszodaépítés céljaira. Dr. Ringelhann György polgármester valósággal lázban ég, örömmel újságolja, hogy a na- okban szakemberek tarsaságá- an Tatabányára utazik, megtekinti az említett sportcsarnokot. Elmondta, feltett szándéka, hogy később, már a megvalósítási tervvel a kezében, felkutatja az országban a segítőkész erőket. Remeli, hogy a soron következő közgyűléseken valamennyi képviselőtársa átérzi majd a döntések alkalmával az ügy fontosságát, és nem odázzak tovább a cselekvést. Az unalomig ismételt észérvek és a sporthagyományok ápolásának kötelessége mellett, itt már ennél is többről van szó. Akárhogy is csűrjük-csavarjuk, végre ki kell mondani: egy hasonló méretű és fontosságú település, mint Eger, itt Európa közepén, egész egyszerűen nem lehet meg fedett uszoda nélkül. Mindezt önbecsülésünk, városunk tekintélye kívánja meg. A mesésnek tűnő lehetőség most önmagát kínálja... Buttinger László MK-meccsek előtt a röplabdások Ukrán játékos — később Flamingó csokoládé Az elmúlt négy hónap legköny- nyebbnek ígérkező mérkőzése elé néz vasárnap az Eger SE Szuper Ligában szereplő női röplabda csapata. Kivételesen nem külföldi együttessel kell farkasszemet nézniük a lányoknak, hanem a magyar elsőosztályú bajnokság alsó ágában szereplő Du- téppel. Ismerve a hazai alsóbb osztályú színvonalat — az ott zajló munkát nem lebecsülve —, a nemzetközi porondon edződött ESE-nek nem jelenthet gondot a kecskemétiek legyőzése. Sem idegenben, sem hétfőn délután 5 órakor az egri visszavágón. S ha már a röplabdásokról szólunk, álljon itt egy olvasói levélrészlet: „Lelkes szurkolója és tisztelője vagyok az egri röplabdás lányoknak, minden elismerésem Kasziba mesteré. Megkérem a sportrovatot, járjon utána annak, hogy miért nem érkezett még meg Egerbe az az ukrán ütőjátékos, akit decemberben jeleztek az újságon keresztül. Bennünket, szurkolókat nagyon foglalkoztat ez a téma, mivel véleményünk az, hogy mindenféleképpen meg kell egy ütővel erősíteni a csapatot.” A levelet Kovács László Bástya utcai lakos juttatta el szerkesztőségünkbe. A kérdést továbbítottuk a szakosztály elnökhelyetteséhez, dr. Sike Józsefhez. — Az ukrán szövetség elnökétől, aki Egerben járt az elmúlt héten, s ez ügyben is konzultáltunk, csütörtökön kaptunk végleges válasz. Szvetlána Sijant csak február közepétől engedné el a Dnyepropetrovszk, mivel jelenleg még tart az ukrán bajnokság, és még nem dőlt el, Sijan csapata bejut-e a négyes döntőbe. Igaz, korábban abban állapodtunk meg az ukrán klubbal, hogy már január elejétől miénk a játékos, de közben meggondolták magukat. Mi úgy határoztunk, hogy február közepétől, arra a két-három Szuper Liga mérkőzésre nincs értelme idehozni a Sijant, hiszen a szabályok értelmében a magyar bajnokság rájátszásában úgyis csak két idegenlégiós szerepelhet. Ha viszont továbbra is fenntartja a szándékát, hogy eljön Egerbe, májusban visszatérünk az átigazolására. Ami az ESE Szuper Liga programját illeti, a csapat legközelebb január 30-án délután öt órakor a Mladost Zagrebet látja vendégül. Az egriek az ezt megelőző napon érkeznek haza Isztambulból, ahol szerdán játsszák le a CEV-kupa elődöntő visszavágóját. A zágrábi meccs utáni hétvégén az ESE újból hazai környezetben lép pályára, február 7-én a Szuper Liga listavezetőjét a Post Wient fogadja. Stich kontra Becker Otthonról, Németországból próbálják csitítani azt az ellentétet, amely Melbourne-ben élesedett ki a németek két Grand Slam teniszbajnoka, Boris Becker és Michael Stich között. A lavinát Becker indította el azzal, hogy menedzsere, Ion Tiriac útján tudatta, miszerint idén nem áll hazája Davis Kupa csapatának rendelkezésére. Az általában diplomatikus modorú Sportműsor Szombat Labdarúgás: Téli teremtorna, Eger, körcsarnok, 8.30. Tollaslabda: megyei felnőtt bajnokság, Heves, 3-as iskola, 9. Vasárnap Labdarúgás: Téli teremtorna, Eger, körcsarnok, 8.30. Sakk: Heves Megyei Önkormányzatok SE — Vasútépítők, OB I/B-s mérkőzés, Eger, Kalp- ka út 9., 10,30 óra. wimbledoni bajnok, Stich erre néhány keresetlen szóval reagált, élesen bírálva a csapatot cserbenhagyó honfitársát. „Valaki megmondhatná már Borisnak, hogy ez nem mehet így tovább. Mindig is tiszteltem, becsültem őt, de amennyiben visz- szajön a csapathoz, rám ne számítsanak” — mondta ki véleményét Stich olimpiai bajnok párostársáról. DM-milliók A német Al'cker szak magazin ösz- szeállitotta a Bundesliga 1992-es évének legdrágább átigazolásait. A listát fölényesen Thomas Helmer vezeti, akit a Bayern München nyolc millió márkáért vásárolt meg a Borussia Dortmundtól. Az első négy helyen egyébként olyan labdarugók állnak, akik a Bayernhez igazoltak. Négyükért összesen 23.5 millió márkát fizetett ki a müncheni klub. Érdekesség, hogy a viszonylag kis klubnak számító Schalke 04 több mint tiz millió márkát költött játékosvásárlásra.