Heves Megyei Hírlap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-23-24 / 19. szám

2. VILÁGTÜKÖR HÍRLAP, 1993. január 23—24., szombat—vasárnap Az IRA újabb merényletei Az északír terrorszervezet, az IRA vállalta magára annak a po­kolgépes merényletnek az elkö­vetését, amely Belfasttól 90 kilo­méterre délnyugatra történt csü­törtökre virradó éjjel. A merény­let következtében több rendőr könnyebben megsebesült. A leg­újabb terrorcselekmény Tyrone megyében volt, egy megerősített rendőrposzton. Aknára léptek orosz kéksisakosok A horvátországi szerb Kraji- nában szolgálatot teljesítő ENSZ-erők két orosz nemzetisé­gű katonája csütörtökön aknára lépett. A robbanás egyiküket megölte, másikukat megsebesí­tette. Az ITAR-TASZSZ hír- ügynökség emlékeztetett arra, hogy tavaly ősszel ugyanezen a területen már két orosz tisztet sú­lyosan, egy harmadikat pedig könnyebben megsebesített egy aknarobbanás. Izraeli praktikák? Az Arab Liga „propagandá­nak” minősítette az izareli parla­mentnek az izraeliek és a PFSZ közti kapcsolatfelvételt tiltó tör­vény eltörlését. Az arab szerve­zet ezt „az izraeli elnyomó prak­tikákról való figyelemelterelés­nek” nevezte. A liga közleménye szerint az izraeli törvényhozás a kész tényeket szentesítette, hi­szen a Palesztinái Felszabadítási Mozgalom és az izraeliek között már rég párbeszéd folytatódik, és az is kétségtelen, hogy a béke­tárgyalásokon a palesztin kül­döttség a PFSZ nevében tárgyal. Francia választási kampány Mindössze három órát kaptak a francia politikai pártok arra, hogy a februárban kezdődő vá­lasztási kampányban kifejthes­sék álláspontjukat az állami rá­diókban és a televíziókban. A francia rendelkezések tiltják a fi­zetett politikai hirdetések sugár­zását, viszont lehetővé teszik, hogy az állami rádiókban és tele­víziókban a pártok — meghatá­rozott időt kapva — politikai propaganda tevékenységet foly­tathassanak, de csak közvetlenül a választások előtt. Honi érdeklődés lengyel tank iránt A Zycie Warszawy című újság szerint Magyarország is érdeklő­dik az új lengyel tank iránt. A PT-91 Twardy (Kemény) típusú tankból valószínűleg 320-at szállítanak Pakisztánnak, de más érdeklődők is jelentkeztek. A szovjet licenc alapján gyártott T-72-es továbbfejlesztett válto­zatának ára 1,2-1,5 millió dollár és bár nem tartozik a harckocsik legújabb, — úgynevezett — har­madik generációjához, csaknem mindenben felülmúlja elődjét. Új tűzvezetési rendszere 40 szá­zalékkal hatékonyabb a T-72- énél, és aktív robbanócellás pán­célzata sokkal nagyobb védettsé­get biztosít. Visszavont jelölt Clinton amerikai elnök vissza­vonta Zoe Őa/Vdjelölését az igaz­ságügy-miniszter tisztségére. A 40 eves ügyvédnő azért nem kaphatta meg a hivatalt, mert a tisztviselők megerősítéséhez szükséges szenátusi meghallga­táson kiderült, hogy néhány éve háztartásában két perui illegális bevándorlót alkalmazott. Rá­adásul a két személy társadalom- biztosítását sem fizette be. „Drámai tetőponton az MDF története” (Folytatás az 1. oldalról) Ezt követően nagy taps mellett Markó Béla, az RMDF elnöke tolmácsolta Tőkés László üzene­tét, amelyben a nemzet érdekeire és az egységre hívta fel a figyel­met. Durai Miklós, a szlová­kiai magyarok Együttélés Moz­galmának vezetője azt emelte ki, hogy Magyarország példa a kelet-európai nemzetek számá­ra. Ezután következett a mandá­tumvizsgáló bizottság jelentése, melyből kiderült, hogy 699 kül­dött 92 százaléka eljött az orszá­gos gyűlésre. Az ügyrend fölötti szavazás még egyszerűnek bizo­nyult, ám a napirend körül már felizzottak az indulatok. Négy ja­vaslat került a küldöttek elé, amelyekben két elgondolás raj­zolódott ki. Az országos elnök­ség és a választmány azt szorgal­mazta, hogy az elnök és az elnök­ség, illetve az etikai bizottság és a számvizsgáló bizottság választá­sa péntek éjszaka történjen, mely előtt zárt ajtók melletti politikai vitára kerüljön sor. Mérlegre tet­ték még az elnökség és a választ­mány előzőjavaslatát, illetve, két megye és Budapest véleményét, mely szerint csak szombaton döntsenek. A szavazatszámlálás során némi zavar keletkezett, mert első nekifutásra 150 szava­zat elkallódott, de aztán elfogad­ták az első elképzelést. Ezek sze­rint az elnökség beszámolójával folytatódott a tanácskozás. Für Lajos számadása kitért az MDF működésére, elégedetlen­ségének adott hangot. Mint el­mondta, a 600 szervezet egyne­gyede nem működik, hiányoz­(Szántó György helyszíni felvételei) nak az információs források, nem elegendő a tájékozottság. Ezután elsősorban a jövővel fog­lalkozott, kiemelte, hogy az igaz­ságszolgáltatást teljessé kell ten­ni, megbüntetve a bűnösöket, meg kell oldani a privatizáció gondjait, leleplezve a korrupciót. Külön kitért a médiák ügyére, mondván, hogy a tévé és rádió vezetési problémái megoldott­nak látszanak. Három pontban foglalta össze, hogy mit vár a tá­jékoztatástól: tárgyilagosságot, valódi közszolgálatot és a rom­bolás helyett a nemzeti értékek felmutatását. Ezután arról szólt, hogy az MDF-nek nyitni kell, mert a szektásodás veszélye fe­nyegeti, jobban figyelembe kell venni a koalíciós partnerek, az egyesületek és érdekképvisele­tek szempontjait. A legfonto­sabb a minőség, de a különböző rétegek, leginkább az ifjúság gondojait is meg kell érteni. Nagy taps mellett húzta alá, hogy sem jobbra, sem balra nem húz­hatja el senki ezt a pártot. Lezsák .S’a'ndorpolitikai elemzést tartott, beszámoló helyett inkább sze­mélyes problémákról beszélt. Szerinte véget kell vetni az áldat­lan testvérháborúnak, de csak azzal tudja elképzelni a szövetsé­get, aki előbbre visz, és meg is tudja valósítani elképzeléseit. Személy szerint is megszólította Csurka Istvánt, mondván, hogy az elmúlt három hét történései során nem tudta őt követni. El­fogadhatatlannak nevezte, hogy titkos szervezkedések folynak „tüzek fellobbantására”. Azzal fejezte be, él benne a remény, hogy visszahódíthatják másfél- millió szavazójukat. Ezután újra fordult a kocka, nyílt politikai vita bontakozott ki, majd következett a szavazás. A végeredmény lapzártakor még nem volt ismeretes, de annyi bi­zonyossá vált: a harc rendkívül kiélezett. Gábor László Tőkés László üzenete Felolvasták az eseményen Tőkés László király- hágómelléki püspöknek, az RMDSZ tiszteletbeli elnökének az Országos Gyűléshez intézett üzenetét is. Tőkés kiemelte: az erdélyiek között megütközést keltett a párton belüli „ testvérieden viszálykodás ”. Hozzátette: a Romániában élő magyarokon egy vi­rágzó, egységes, erős Magyarország segíthet a leg­jobban. Duray Miklós, a szlovákiai magyarok Együttélés Mozgalmának üzenetét tolmácsolva ki­jelentette: Magyaroroszág fejlődése — bármilyen nehézségekkel jár is — példamutató az összes kö­zép-európai állam és nemzet számára. Határincidens Mórahalom közelében Azt hitték a katonák, otthon vannak... A január 19-én, Mórahalom közelében történt határsértés ügyé­ben foly tatott magyar-jugoszláv tárgyalásokról Krisán Attila ezre­des, a Határőrség szóvivője a következő tájékoztatást adta a Ma­gyar Távirati Irodának: Január 21-én 15 órakor befe­jeződött a magyar és a jugoszláv határmenti vegyesbizottság tár­gyalása, amelynek során jugo­szláv részéről elismerték, hogy a magyar bizottság vizsgálata min­den tekintetben korrekt és való­sághű volt. Elsődleges értesülé­seinkhez képest valóban nem vitték el a polgári lakosok cso­magjait és nem Dizonyosodott be az sem, hogy a katonák ittasak lettek volna. De az tény, hogy magyar terü­leten történt az eesemeny, ma­gyar lakosokat inzultáltak és ezért a kis Jugoszláviából érke­zett tárgyaló lel kifejezte bocsá- natkéresét. Megerősítette azt, hogy a magyar külügyminisztéri­umot tájékoztatják az esemény­ről, bocsánatot kérnek, beleértve a polgári lakosokat is. Magyarázatul adták, hogy a járőr egyik tagja, egy 44 éves tar­talékos katona, a másik pedig az őrsön (karaula) nemrég szolgá­latot teljesítő katona volt, akik ugyan szándékosan hajtották vegre az igazoltatást, de abban a tudatban, hogy saját területükön vannak. A magyar fél elfogadta ezt a magyarázatot. A magyar fél korrekt módon rögzítette a nyomokat. Megtalál­tuk a becsapódások helyét, a hü­velyeket és természetesen a helyi lakosokat, akiket a legnagyobb sérelem ért. Nem mentesíti a má­sik felet a felelősség alól, hogy magyar járőr nem tudott beavat­kozni, mert nem volt a helyszí­nen. A magyar határőrök szolgá­latszervezése ezen a napon a szokványos volt, az esetet nem lehetett előre látni, ezért minden felelősség a másik felet terheli. A vegyes bizottsági tárgyaláson ezt el is ismerték és Ígéretet kaptunk a bocsánatkérésre, valamint ar­ra, hogy a jugoszláv járőr tagjait szigorúan megbüntetik az ottani törvények alapján. A kósza hí­rekről pedig azt mondanám, ha valakire a magyar határ mellett rálőnek, akkor teljesen jogos a feltételezés, hogy azt ittasan, vagy mélységes tévedésben kö­vették el — fejezte be a tájékozta­tást Krisán Attila. (MTI) Ketyeg a bosi időzített bomba A szlovák energiaszükséglet 4 százalékáért, legfeljebb 1758 gi­gawattóra villanyenergiáért felál­dozzák négymillió ember ivóvíz­tartalékait. Ezt állítja Jan Babej, a szlovákiai Bős (Gabcikovo) közelében fekvő Somorja (Sa- morin) alpolgármestere, aki ko­rábban mérnöki minőségben közreműködött az erőműépítke­zésen. A dpa tudósítója interjút ké­szített Babejjel, aki a vízerőmű egyéb káros hatásaira is felhívta a figyelmet. A tározó állóvizében felgyülemlenek a folyó által szál­lított nehézfémek, s ezek az évek folyamán elkerülhetetlenül be­szivárognak a talajvízbe. Ezután már senki sem mentheti meg a vi­zet — Európa egyik legnagyobb ivóvíztartaléka örökre megsem­misül. A duzzasztómű egyéb követ­kezményei már ma is láthatóak. A természetes Duna-mederben a folyó már csak fele olyan széles és mély, mint korábban. A víz­szint kereken másfél méterrel süllyedt, alig két méter. A kutak elapadtak. Az időszakos áradá­sok kimaradásával kiszáradnak majd a páratlan ártéri rétek — jó­solja Klara Benkovicsova tanár­nő, a somorjai Euro-Danube ne­vű állampolgári mozgalom tagja. A technokraták tönkretették a vidéket — állítja a tanárnő. Ezek közül a leggyakrabban Julius Binder nevét emlegeti. A pozso­nyi Vízgazdálkodási Vállalat igazgatója a legnagyobb szálka a vízerőmű ellenzőinek szemében. Ő volt az, aki a leghatározottab­ban síkraszállt a gigantikus épít­kezés befejezése mellett, miután Magyarország felmondta a szer­ződést. Nincs elévülés az NDK-beli bűnökre A német parlament alsóháza, a Bundestag csütörtökön késő este törvényt fogadott el, amelynek értelmében az NDK meg­alakulása és megszűnése, azaz az 1949 és 1990 közötti időben szünetelt azoknak a bűntetteknek az elévülése, amelyeket Ke- let-Németországban politikai okokból nem toroltak meg. A cél az, hogy továbbra is üldözhessék azokat a bűncselek­ményeket, amelyeket a vezető párt, az NSZEP akaratával össz­hangban hajtottak végre. A törvény ellen csak az NSZEP utódpártjának elkönyvelt Demokratikus Szocializmus Pártja (PDS) szavazott. A pártnak 17 képviselője van a 662 tagú Bundestagban. Spanyolország még ma is termékeny talaja a pogány és a sátáni szertartásoknak. Csodatevő gyógyítóknak sok beteg hisz, állítóla­gos Mária-megjelenések ezreket mozgósítanak. El Palmar de Troya környékén, Sevilla közelében egy önmaga választotta „ellenpápa”, a baleset következtében megvakult, homoszexuális Clemente Do­minguez biztosítási ügynök XVII. Gergely néven „uralkodik” 1978 óta. Nemrégiben „szentté nyilvánította'* Franco tábornokot. Nemcsak ilyen ártatlan prakti­kákról szól azonban a krónika. A közelmúltban — írja a DPA né­met hírügynökség — egy sátáni szekta hét tagját gyilkosság miatt hosszú börtönbüntetésre ítélték. Mazagon dél-spanyolországi fürdőhelyen egy asszonyt kábí­tószerrel és veressel lassan halál­ra kínoztak, hogy „megszabadít­sák a gonosz szellemtőT’. A szek­ta vezetője, a 44 éves Ana Cama­cho segedápolónő 26 évi fegy­házbüntetést kapott. A szadista asszony elhitette, hogy a túlvi­lágról parancsokat kap, ame­lyeknek engedelmeskedve, a szekta tagjait meg kell korbá­csolnia, égő cigarettával és hara­pófogóval „kezelnie”, kutyák vi­zeletét megitatnia és a „bűnösö­ket” az ágyhoz bilincselnie. Ana Camacho, akit korábbi kollégái notórius hazudozónak neveztek, egy Amphetamin nevű kábító­Szigorú önvédelmi szabályok kellenek A menekültügy minden or­szágnak, helyzetétől függően más és más, de egyre szoritóbb gondokat okoz. Kiket tekinthe­tünk menekülteknek? — kérdez­tük Morvái István belügyminisz­tériumi államtitkárt. — Nem egyszerű a kérdés, mert sajnos a Genfi Konvenció és a Magyar Alkotmány között különbség van. A genfi egyez­mény úgy fogalmaz, hogy mene­kültnek tekinthető az, aki faji, vallási vagy egyéb okok üldözte­tésétől való félelmében hagyja el hazáját. A mi alkotmányunk vi­szont azt mondja, hogy befogad­juk mindazokat, akiket politikai vagy egyéb okok miatt üldöznek. A különbség nyilvánvaló: a fél­elem egyfajta szubjektív belső in­díttatás, az üldözés viszont valós tényhelyzet, amit nem kell bizo­nyítani. A Jugoszláviából hoz­zánk érkezőket a nemzetközi gyakorlat például nem tekinti menekültnek. — A genfi konvenció szerint hova sorolhatók a most nálunk élő bosnyákok, albánok? — A nemzetközi gyakorlat ezeket menedéket keresőknek nevezi, mert ők haza kívánnak menni, ha a menekülésüket ki­váltó okok megszűnnek! Ami­kor a genfi konvenció készült, er­re még nem volt gyakorlat. — Mi lesz az úgynevezett gaz­dasági menekültek sorsa? — Hogy ők valóban gazdasági menekültek-e vagy sem, azt ne­héz megállapítani! Ezekkel a kérdésekkel a nemzetközi jog nem foglalkozik, őket emigrán­soknak, áttelepülteknek kell te­kintenünk, akik munkahelyet keresve, egy nagy nemzetközi áramlási folyamatban vesznek részt. Ez tulajdonképpen mo­dern népvándorlás! — Ez ellen nem lehet védekez­nünk? — Minden ország megfelelő eszközökkel igyekszik védekez­ni. A szakminiszterek bécsi mig­rációs értekezletén született meg a közös állásfoglalás, miszerint a szabad utazáshoz való jog nem azonos a szabad letelepedési és munkavállalási joggal. — Néhány évvel ezelőtt még szívesen fogadták ezeket az em­bereket, mert a kevésbé becsült munkákra a képzetlen és olcsó munkaerőt kiválóan tudták használni. — Ez igen ellentmondásos fo­lyamatot indított meg Nyugat- Éurópában. Odáig fajult a do­log, hogy ma már az egyes nagy­városokban török, marokkói és más negyedek vannak. Gyökere­sen megváltozott a történelmi hagyományokkal rendelkező vá­rosok képe és ezért anakroniszti­kus helyzet állt elő. Tanulva a nyugati országok gondjaiból, igyekeztünk ezt a felénk irányuló migrációs folyamatot fékezni. — Melyek ezek a fékek? — Az érvényes útlevél mellett 30 napra, napi ezer forintnak megfelelő valutát, és ha van, ki­fogástalan állapotban lévő jár­müvet követelünk. Naponta át­lag 1500 személytől tagadjuk meg a belépést, mert nincsenek meg a jelzett feltételek. így is na­Í ionta 25-30 átkelni kívánó akad enn az osztrák határon. Szeren­csére ma már valamennyi kör­nyező országgal van tolonc- egyezményünK, s aki ahonnan jött, oda fogják visszatoloncolni is. Ha a határállomásokat olyan számítógép-rendszerrel szerel­nénk fel, amelyik összeköttetés­ben van a többi ország hasonló rendszereivel, akkor a belépni kívánókról úgyszólván azonnal meg lehetne állapítani, hogy hol és hányszor kért már engedélyt a belépésre és ha elutasították, mi­ért tették azt. A legutóbb Bécs- ben megtartott migrációs érte­kezleten a szakminiszterek elha­tározták egy ilyen jellegű infor­mációs központ felállítását, s en­nek székhelyéül szóbakerüít Bu­dapest is. Ha ez megvalósul, és ha még ebben a félévben az Or­szággyűlés elé kerül az elkészített idegenrendészeti törvényünk, mely áthidalja az alkotmány és a genfi konvenció közti különbsé­geket, akkor azt hiszem mndent megtettünk, ami erőnktől tellett, hogy elkerüljük mindazokat a gondokat, amelyekkel most Nyugat-Európában küszköd­nek. (FEB) szer eivezeiere szoKiaua „rao- szolgáit”. A mazagoni szelleműzés nem egyedi eset. Nemrégiben egy granadai 46 évespék egy 36 éves asszonyból úgy űzte ki a sátánt, hogy a szerencsétlen nő belehalt sérüléseibe. Alméria tartományban a rendőrség tizennyolc 13 és 16 év közötti leányt szabadított ki egy paraszttanyaról, ahol egy szekta ,pásztora’^ boszorkányokat űzött ki belőlük. A rendőröket szörnyű látvány fogadta: az éhe­ző gyermekek a földön hányko­lódtak, szenny borította őket, szájuk habzott. A „pásztor”, egy utcai árus állandóan ezt kiabálta egy hangszóróba: Démon, jöjj kil Köpjetek ki a démont! Gyilkos szekták Spanyolországban

Next

/
Thumbnails
Contents