Heves Megyei Hírlap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-22 / 18. szám

4. A TUDOMÁNY VILÁGA HÍRLAP, 1993. január 22., péntefc A televíziónézők közül minden bizonnyal sokan látták, hogy a Magyar Tudományos Akadémián nemrég emlékülést tartottak Bolyai János születésének 190. évfordulóján. A világhírű matema­tikus-filozófus életét, munkásságának jelentőségét Császár Ákos, PungorErnő, Szentágothai János akadémikus, továbbá Nagy Ferenc tudománytörténész méltatta. A kamerák segítségé­vel ellátogathattunk Marosvásárhelyre, a híres református kollégiumba, amely ma is őrzi nevét. Megszólaltak az Erdélyben élő tudósok, írók közül többen is, akik a jelenkor szellemében érté­kelték Bolyai jelentőségét, felsorakoztatták érdemeit. Alakja és alkotása jelképpé nőtt „Ne durva erővel, hanem műveltséggel igyekezzünk kitűnni...” A Boly alak, azon kevés család közé tartoztak, ahol az apa és fia nemcsak a tudományos iroda­lomban alkottak maradandót, hanem szépirodalomba is drá­mai hősökként vonultak be. Gondoljunk Németh László hal­hatatlan művére A két Bolyai­ra. Most azonban a fiűra emléke­zünk. Bolyai János Erdély szülötte volt, Kolozsvárott látta meg a napvilágot 1802 december 15- én. Bólyai Farkas és BenkőZsu­zsanna gyermekének a matema­tika iránti érdeklődése korán megmutatkozott. Alsó és közép­iskoláit a marosvásárhelyi refor­mátus kollégiumbanvégezte. Ti­zenhat éves korában — 1818-ban — a bécsi hadmérnöki akadémia hallgatója lett, ahol kiemelkedett matematika tudásával évfolyam- társai közül. Egy fennmaradt is­kolai jegyzetfüzetében például megtaláltak egy olyan elmés eljá­rást, amelyet 17 évesen dolgozott ki az úgynevezett szögharmado­lás megoldására. Nemsokkal ké­sőbb, 1820-ban egy ugyancsak Bécsben készített feljegyzésében olyan ábrákat rajzolt és utaláso­kat tett, amelyek első lépései vol­tak az új geometria megteremté­sének. Az ifjú Bólyai 1823-ban kitű­nő eredménnyel fejezte be kato­nai tanulmányait, és alhadnagy­ként Temesvárra helyezték. Ak­kor írta híres levelét apjának mi­szerint „...semmiből egy új, más világot teremtettem...” Felfede­zését részletesen kifejtette leve­lében, amellyel tulajdonképpen elkedődött a kettőjük közötti vi­ta. Bólyai Farkas, — noha a kor hírneves matematika tanára volt, — nem értette meg fiát, és nem méltányolta munkásságát. 1826-ban áthelyezték Aradra, ahol korábbi bécsi matematika tanárának és ottani elöljárójának Johann Wolter von Eckwernek átadta tértani művének kézira­tát. Ám az érdemi elismerés ak­kor is elmaradt. Korszakalkotó felfedezése, az abszolút geomet­ria csak 1831-ben jelent meg a marosvásárhelyi kollégium nyomdájában. A mű egy példá­nyát elküldték a német Gauss- nak, a matematikusok „fejedel­mének”, aki zseniálisnak, de a korát annyira megelőzőnek tar­totta, hogy nem vállalta az új ge­ometriának és alkotójának tá­mogatását. A remek latinsággal megírt, tömör, jelmagyarázattal, hiba­jegyzékkel és ábrákkal együtt mindössze 29 oldalnyi terjedel­mű értekezés Bólyai Farkas: Tentamen című könyvének füg­gelékeként jelent meg. Ebből adódott az Appendix — függelék — ragadványnév. Tulajdonkép­pen a mű címe mutatja a régi kér­dés merőben új megközelítését ebben a tudományban: ”A tér abszolút igaz tudománya. A XI. Euklidész-féle axióma he­lyes, vagy téves voltától független tárgyalásban: annak téves volta esetén a kör geometriai négyszö­gesítésével. ’’Euklídész rendszere a párhuzamosság igazságára tá­maszkodott. Az orosz Loba­csevszkíj ennek tagadására fel­épülő nem euklídészi-geometri- át dolgozta ki. Bólyai János a vi­tás axiómának mind igenléstől, mind tagadástól független „ab­szolút igaz ” tértant alkotott. Fő­ként azokat a tulajdonságokat kutatta, amelyek az euklídészi és a nem-euklídészi geometriában egyaránt érvényesek. Bólyai Jánosnak saját magá­nak kellett fedeznie művének nyomatatási költségeit, és a szű­kös anyagi lehetőségei miatt a kutatási eredményeinek csupán egy részét közölhette. Szerette volna munkásságát folytatni és további eredményeit is közkincs- csé tenni. Addig azonban a tudo­mányokkal csak katonai köteles­ségeinek teljesítése után, szolgá­latmentes óráiban foglalkozha­tott, különböző állomáshelye­ken. Eközben egészsége meg­romlott, miután maláriát és kole­rát kapott. Ezért feletteseitől há­rom évre felmentést kért a napi szolgálat alól, annak érdekében, hogy tudományos munkát vé­gezhessen. Ezt azonban elutasí­tották. Végül is 1833 június 15- én — kapitányi rangban nyugál­lományba helyezték az akkor 31 esztendős fiatalembert. Domáldra, majd Marosvásár­helyre vonult vissza. 1846-tól a tudományba mélyedve töltötte további éveit. Tértanához kiegé­szítéseket fűzött, vizsgálta az új geomertriai rendszer ellentmon­dásmentességét, észrevételeket tett Lobacsevszkíj műveihez. Matematikai munkássága azon­ban nem korlátozódott geomet­riai vizsgálataira, miután korát megelőzve függvénytant alapon értelmezte a komplex számok hatványait és logaritmusait. Fog­lalkoztatta a geometria és a fizika kapcsolata is. Felismerte a geo­metriai térszerkezet és a gravitá­ciós erőtér szoros összefüggését. Tulajdonképpen ezt a kapcsola­tot konkrétan a német Albert Einstein mutatta ki 1916-ban hí­res egyenletében. Bólyai János úttörő munkát fejtett ki a bölcseletben, a mate­matikai logikában, a nyelv-filo­zófiában, a jeltanban és az infor­mációelméletben is. Virtuóz he­gedűművész volt, és a zenei nyelv megújítására tett előremutató kí­sérletet. Mindezeket a befejezet­len főművében a Tan-banfoglal­ta össze. Ez lényegében a tudo­mányok rendszerezésének új megközelítése volt, az egész em­beri tudást összefoglaló, rendező Bólyai Jánost szegénységben húnyt el Marosvásárhelyen. Mi­vel egykor hadmérnök volt, ira­tokkal teli ládáit — amelyben a rengeteg feljegyzéseit elhelyezte —, a helyi várparancsnok lefog­lalta, és a városi rendőrség fésze­rébe tették. Ott a rácsorgó eső sok oldalt eláztatott. A marosvásárhelyi reformá­és az egyént, valamint a közössé­get egyaránt boldogságra vezérlő átfogó enciklopédia. Három fő része: az Üdvtan, a Méltán és a Múltán. Ezek tulajdonképpen egy-egy fogalmat jelöltek, így a méltán melléktant, a múltán az elmúltat, vagyis a történelmet, az üdvtan a nyelvet, az algebrai jel­képeket. Az Appendix megjelenését — amelyet 1867-ben franciául és 1868-ben olaszul is közzétettek —, követően Bólyai János — éle­te második részében —, legalább 15 ezer oldalnyi anyagot írt. Eb­ből viszont az elmaradt anyagi és erkölcsi támogatás miatt semmi nem jelent meg nyomtatásban, így gondolatai életében ismeret­lenek maradtak, sőt szélesebb körben jórészt ma is ismeretle­nek. Pedig Bólyai öröksége egyre időszerűbb. Az. a katona, aki fia­tal éveiben a hadsereg legjobb tus kollégiumnak végül is sike­rült saját épületébe átmenteni a gazdag tudományos hagyatékot. Csak jóval ezek után érkezett meg Eötvös József kultuszmi­niszter utasítása, hogy küldjék fel az iratokat tanulmányozásra a Magyar Tudományos Akadémi­ának. kardforgatói közé tartozott, véi- giggondolva élete tanulságait így üzent: "...már most ne durva erő­vel, hanem műveltséggel kell igyekeznünk kitűnni...” Viszonylag fiatalon — 58 éves korában — magányosan húnyt el 1860 január 27-én. Szily Kál­mán akadémikus egykori leírása szerint, amikor Bólyai Farkas — az apa — beteg volt, már 13 éves fiát Bólyai Jánost küldte előadást tartani a marosvásárhelyi refor­mátus kollégiumba. Ez is jelezte fényes tehetségét, amely 190. év távlatában sem kopott meg. Bo­lyait a világ tíz legnagyobb mate­matikusa között tartja nyilván a nemzetközi tudóstársadalom. Babits Mihály egyik szonettjé­ben ekként szólaltatta meg: ”... Új törvényekkel, túl a szűk egen, új végtelent nyitottam én eszemnek...” (mentusz) Az öröklés vak kémiája hozta létre? Németh Judit egyetemi tanár egyik legutóbbi nyilatkozatából tudjuk, hogy apja Németh László: A két Bólyai című drámájának megírása előtt nagyon sok anyagot gyujött a két kiváló matematikus életéről, tevékenységéről. Az erre vonatkozó jegyzeteit megtalálhat­juk Sajkódi esték címmel a Magve­tő Könyvkiadó által 1961-ben közzétett esszégyűjteményében. Ebben részlet olvasható A Bátyai­ak a matematika világában című tanulmányból: „A matematikai tehetség Bólyai Jánosnál nem elszigetelt. Mint di­ák ő is erős volt a nyelvekben, de nála csak a zenei képesség ugrik ki mellette. Ha a motorikus övét nem választja el — ami badarság volna —az agy egyéb zónáitól, félelmetes vívóügyessége is beszámítható eb­be az alapkiválóságba. Ez a bázis nála mégis szűkebb, mint apjánál, Bólyai Farkasnál. Szinte annyival szűkebb, mint amennyivel na-, gyobb a teljesítmény. Hogy ezt a beszűkülést és kiélezést, amelynek a nagy eredménye köszönhető, az öröklés vak kémiája hozta-e létre, vagy az elme erőgazdálkodásába irányítóan beavatkozó nevelés: csak találgatni lehet...” A boldogság megvalósításának útján 1968-ban jelent meg Bukarestben, Benkő Samunak: Bolyai János vallomásai című munkája, amelyben utal a nagy matematikus fő mű­vére a Tan-ra. Ennek fontos része volt a Jótan, amelynek Bolyai tu­dományos rendszerében különös rendeltetést kapott. A sorokból ki­tűnt, hogy a Jótan tárja fel a boldogság megvalósításának tényleges útját és kívánalmait. Ott kapnak helyet az újonnan kidolgozandó tör­vények, életmódszabályok, egyszóval mindaz, ami az eljövendő tár­sadalmi közösséget összetartja és rendezi. Bolyai János humanista és demokratikus elveket vallott: ” E fő, véé- és köz-célra jó, okos tökélyes polgári törvények, parancsok, vagy inkább mérsékeltebben, szelídebben és helyesebben, illőbben kifejez­ve: javaslat, ajánlat, tanácsok, és mégjobban szólva jó-tan, azaz a jó, helyes, bölcs életmódróli tan — írta. — Életbölcsesség is készítendő az állam minden tagja ereje, összeszedése, gyűjtése és közremunkálása által. Miszerint ugyanezért, hogy úgy polgári törvény a közakarat ki­folyása, eredménye, szüleménye, származatja, minden tag már ön­kényt, s természet szerint.. Minden további eskü nélkül is, magát a tör­vénynek — amely már az őakaratja is —, alá vet, vagyis annak maga­tartására. s mások által is megtartására masát kötelezi... ” Szántó György kép­riportja Modern felderítés a légtérben Az AWACS létrejötte a NATO vezető törzseinek parancsnokai folytatta tanul­mányok alapján, az 1978-ban aláírt szán­déknyilatkozathoz nyúlik vissza. Közös erőfeszítéssel megkezdték a rendszer ki­építését, amely nagymértékben növelte a lévgédelem lehetőségeit. 1980 elején a rendszert főparancsnoksági jogkörrel ru­házták fel. Felügyeletét a Szövetséges Erők Európai Legfelsőbb Parancsnoksá­ga (SHAPE) látja el. Ä rendszer két alakulatból áll. Az egyik az E-3A, Németországban, Geilenkir- chenben állomásozik. Állományában 18 Boeing NATO E-3A típusú repülőgép van. A másik az Egyesült Királyság-beli Waddingtonban állomásozó 8. brit királyi repülőszázad, állományában 7 Boeing E-3D repülőgéppel. A repülőgép képes a NATO területére belépő kis és nagy magas­ságon működő repülőeszközök korai fel­derítésére és nagy magasságból a valószí­nű ellenség területének szemmel tartásá­ra. Lokátora képes arra, hogy földi megfi­gyelő üzemmódban a mozgó és helyhez kötött eszközöket megkülönböztesse. M A rácsorgó eső sokat eláztatott

Next

/
Thumbnails
Contents