Heves Megyei Hírlap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-22 / 18. szám

TVR-EXTRA — JÖVŐ HETI RÁDIÓ- ÉS TELEVÍZIÓMŰSOR 16 OLDALON HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, megyei 1993. JANUÁR 22. PÉNTEK HÍRLAP LŐRINCI, PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA TV. ÉVFOLYAM 18. SZÁM ÁRA: 13,80 FORINT Ez a lap ma már 12000 forintot ér Önnek! Ha betegbiztosítási kártyájának számát megtalálja a 3. oldalon, telefonáljon azonnal! Határozatképtelenség Határozatképtelenség miatt elmaradt zz Országgyűlés Alkot­mányügyi, Törvényelőkészítő és Igazságügyi Bizottságának csü­törtök kilenc órára meghirdetett ülése. A testület jelenlévő tagjai két órán át várakoztak annak re­ményében, hogy sikerül határo­zatképessé válniuk. Mivel ez nem történt meg, Salamon Lász­ló (MDF), a bizottság elnöke véglegesen felfüggesztette az ülést. Megalakult a Port csoport Megalakult a Co-Nexus Rt. és a Co-Nexus Holding Vagyonke­zelő Kft. szervezésében a Port tő­kecsoport, amely az ország leg­nagyobb bevásárlóközpont há­lózatát alakítja ki a következő években. A csoport alaptőkéje egymilliárd forint, a résztvevő vállalatok megőrzik önállóságu­kat, a csoport a tevékenységüket koordinálja. Június elején: könyvhét A könyvkiadóknak február 10-ig kell dönteniük, hogy mely kiadványaikat nevezik a 64. ün­nepi Könyvhétre. A nevezésnek egyebek között tartalmaznia kell a kiadvány legfontosabb adatait, árát, tervezett példányszámát, műfaji besorolását, megjelenésé­nek tervezett időpontját és rövid tartalmi ismertetőjét. A könyvek seregszemléjét idén június 4. és 8-a között tartják. Betörtek a lelkészi hivatalba A főváros XVIII. kerületében egy ismeretlen tettes betört a Re­formátus Egyházközség Pozso­nyi út 58. szám alatti lelkészi hi­vatalába, ahol felfeszítette a páncélszekrényt, amelyből 100 ezer forintot és iratokat vitt el. Alkotó pedagógusok kiállítása a szerződést A magyar kultúra napja alkalmából tegnap megnyitották Egerben a képző- és iparművészettel foglal­kozó pedagógusok tárlatát. Az eseményről a 3. oldalon számolunk be (Fotó: Gál Gábor) Az orosz parlament nem rati­fikálta az orosz-magyar szerző­dést, és további megvitatásra visz- szautalta az illetékes parlamenti bizottság elé — közölte csütörtö­kön Vitalij Csurkin külügymi­niszter-helyettes az MTI-vel. A hivatalos orosz hírügynök­ség arról számolt be, hogy a ha­lasztás, pontosabban a vita alap­jául az a szerződés aláírása után beépített kitétel szolgált, amely elítélte az 1956-os szovjet kato­nai beavatkozást. Egyes orosz parlamenti képviselők megítélé­se szerint ugyanis Oroszország nem felelhet az akkori szovjet vezetés döntéseiért. Bár erre vá­laszul többen is azt hangoztatták, hogy a kitétel egyrészt nem több, mint egy gesztus, amely a baráti kapcsolatok erősítését célozza, másrészt pedig szigorúan jogi ér­telemben Oroszország a Szovje­tunió jogutódjának tekinti magát, a vita zsákutcába jutott, ezért szü­letett a halasztásról szóló döntés. Nanovfszky György moszkvai magyar nagykövet elmondta: a halasztást nem kell tragédiaként felfogni, ez nem jelenti sem az orosz kormány külpolitikájának, sem a Magyarország irányában tanúsított magatartásának módo­sulását. Ennek bizonyságául a nagykövet közölte, hogy az orosz elnök éppen a napokban adott utasítást a magyar-orosz megálla­podásokban foglaltak gyorsított ütemű teljesítésére. Megszüntették Hankiss ellen a fegyelmi eljárást Megszüntették a fegyelmi eljá­rást Hankiss Elemér, a Magyar Televízió elnöke ellen—j elentet­te be csütörtökön Kiss Gyula munkaügyi miniszter, a kor­mányfő által kijelölt fegyelmi ta­nács elnöke. A testület — amelynek mun­kájában még Kupa Mihály pénz­ügy-, és Fűzessy Tibor tárca nél­küli miniszter vett részt — két­órás tanácskozás után hozta meg döntését. Mint Kiss Gyula el­mondta: miután Hankiss Elemér korábban már benyújtotta le­mondását, és szerdán Göncz Ár­pád köztársasági elnök a doku­mentumokat átküldte a minisz­terelnöknek, illet \e Antall József felmentette Hankisst a munka- végzési kötelezettség alól, a ta­nács arra a következtetésre ju­tott, hogy az eljárás folytatása ebben a formában nem indokolt. Az eljárásban Hankiss és ügy­vedje először szerdán hivatkoz­tak lemondásra, így a tanács csak ekkor tudott ezzel jogi tényként foglalkozni. A kérdésre, hogy most ki a te­levízió vezetője, Kiss csak a sze­mélyes véleményét fejtetette ki. E szerint a lemondás és a munka- végzési kötelezettség alóli fel­mentés tükrében az elnök már nem gyakorolhatja jogkörét. Hankiss Elemér egyébként nyolc napon belül írásban kapja meg a fegyelmi döntést, amely ellen — ha azt nem fogadja el — a Munkaügyi Bíróságon fellebez- het. Ugyanakkor Kiss hangot adott meggyőződésének: a miniszterelnök a médiaelnökök munkáltatója, így az eljárás jog­szerű volt. Végül megjegyezte: reméli, ez a döntés lehetővé teszi a — szerinte túldimenzionált — médiaháború lezárását. (MTI) Igaza van — de csak ebben az egyben — a munkaügyi miniszter­nek: a médiaháború valóban „ túldimenzionált". Ám arról már hall­gat, hogy e,Jeltupírozás ’’egyik fontos része volt épp ez a dugába dőlt fegyelmi eljárás. Szakemberek vitáznak ma is a megalapozottságá­ról, szükségességéről. Mint ahogy az is kérdéses, mi keresnivalója van ilyen jogvitában egy igazságügy-miniszternek, akinek hasonló ügyekben pont pártatlannak kellene lennie. Különösen azután, hogy a tévéelnök „súlyos kötelezettségszegéseiről” eddig egyetlen bizo­nyíték sem látott napvilágot... Az indoklásnak az a része pedig, hogy csak tegnap hivatkozott az érintett a saját lemondására, egyenesen megmosolyogtató. Egy­részt, mert pár napja épp Kiss Gyula közölte: ettőlfüggetlenül végig­viszik a fegyelmi eljárást. Másrészt egy ország tudta, hogy Hankiss január 6-án döntötte el: nem hajlandó résztvenni tovább ebben a si­ralmaskomédiában... (-lay) A Történelmi Tagozat önálló utakon Újabb szakítás a kisgazdáknál A Kisgazda Történelmi Tago­zat országos vezetősége csütör­töki ülésen úgy döntött, hogy a tagozat kiválik a 36-okat, a Né­meth Béla-féle ideiglenes veze­tést és az őket eddig összefogó úgynevezett 16-os egyeztető bi­zottságból. Minderről Horváth László országos elnök tájékoz­tatta az MTI munkatársát az ülést követően. Az elnök indok­lása szerint azért került sor erre a lépésre, mert már nem látnak re­ményt arra, hogy a Németh Béla vezette ideiglenes elnökség meg­szerezze Torgyánéktól a Kisgaz­dapárt jegyzési jogát. A tagozat a kisgazda pártegység megterem­téseben mindenekelőtt a Pártay Tivadar által fémjelzett Törté­A tagság mindössze 6-8 százaléka lépett ki — Még zajlik a szövetkezeti vagyonmegosztás Vizsgálják az átalakulás törvényességét — Lezárult-e határidőre á szövetkezetek átalakulása? — December 31-ig az 58 üzemben — négy kivételével — megtörtént az átalakulás. A bá­tort, az átányi, a gyöngyöspatai és a kiskörei szövetkezetben vi­szont felszámolási eljárás van, emiatt nem kezdhettek hozzá. Bizonyos huzavona után Eger- szóláton is döntött a tagság az új típusú szövetkezet létrehozása mellett. Erre viszont csak most, január 15-én került sor. A tagok és a nem tagok üzletrésze tehát ezentúl mint magántulajdonban lévő vagyon szerepel. Az átme­neti törvény végrehajtása során a volt termelőszövetkezeti tagság 6-8 százaléka élt a kilépési szán­dékkal. Miután ezt bejelentet­ték, az üzemekben felértékelték a vagyont, majd döntöttek arról, hogy mit kaptak a távozók, és mi jutott azoknak, akik a gazdasá­gokban maradtak. Az a tapasz­talat, hogy ezeket a közgyűlése­ket nem mindenütt készítették elő körültekintően, így előfor­dult, hogy a kiválni szándékozók a vagyont bírósági úton, illetve árverésen szereztek meg. — Az átmeneti törvény sokré­tű szabályrendszert írt elő az üze­meknek. Ezeket hogyan hajtot­ták végre? — Előfordult, hogy a jogsza­bályokat különböző módon ke­zelték, de olyan is volt, hogy egyoldalúan értelmezték. így adódott, hogy egyes helyeken a kiválni szándékozók jogszerű ér­dekeit is megsértették. Emiatt sok panasz, bejelentés érkezett hivatalunkhoz, a bírósághoz, az ügyészséghez, sőt a Földműve­lésügyi-, valamint az Igazságü­gyi Minisztériumhoz is. — December 30-án törvény született a földművelésügyi hiva­talok szerepéről, s az átmeneti törvény végrehajtásának ellenőr­zéséről. (Folytatás a 3. oldalon) Kis bomba az auióablakon Kis hatóerejű bomba robbant Kaposváron. Az esetről csütör­tökön adott ki közleményt a So­mogy Megyei Rendőr-főkapi­tányság. Eszerint a kaposvári vállalko­zó először gyerekes csínytevés­nek vélte az autója egyik ablaká­hoz erősített műanyag szappa­nosdobozt, de mikor megpró­bálta levenni, a doboz a kezében felrobbant. Szerencsére csak az egyik ujja sérült meg. Annyit már megállapított a rendőrség, hogy a szerkezetet házilag készítették, amelyet egy ceruzaelem hozott működésbe a lefeszítéskor. A vállalkozó nem tud arról, hogy haragosai lennének, még csak nem is gyanítja, kinek jutott eszébe az otromba tréfa. Kérdőjelek Minden marad a régiben? Az Alkotmánybíróság is kimondta, amit a politikusok jórésze előre jelzett: az Országy- gyűlés népszavazás útján nem kényszeríthető arra, ahogy feloszlassa önmagát. Miért született ez a döntés? A jogállamiság védelme okán. A bíróság megerősítette, bár­miféle indíttatású népszavazás csak az alkot­mányosan hozott törvények keretei között jöhet létre, ezért a népszavazásról szóló tör­vényt összhangba kell nozni a hatályos alkot­mánnyal. Az állásfoglalás ugyanakkor védi az Országgyűlést is a munkájába való alkot­mányellenes beavatkozástól. Népszavazás tehát törvényesen nem kezde­ményezhető? De igen, csak nem az Országy- gyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben. Csupán jogászok ügye ez? Jóval több an­nál. A170 ezer aláírás mögött égető társadal­mi gondok, feszültségek húzódnak: a létmi­nimum alatt vegetálok elégedetlensége, a nyomasztó gazdasági helyzet. Az aláírókról nem mondhatott elmarasztaló ítéletet az Al­kotmánybíróság. Mégis minden marad a ré­giben? Nem maradhat, két okból sem. A Par­lament nyilván levonja majd a következteté­seket a munkáját illető, az aláírások tízezrei­vel megerősített bírálatból. De ami minden­nél fontosabb: gazdasági és szociális intézke­désekkel segíteni kell a létminimumon vagy az alatt élőkon, mindazokon, akiknek a vállá­ra a mai jelentős átalakulások aránytalnul nagy terheket raknak. (FEB) Kérdéses a választás időpontja Sajtótájékoztató az MDF Országos Gyűlése előtt szekció munkája zárt körben fo­lyik majd. Medgyasszay remé­nyét fejezte ki, hogy a küldöttek is megszavazzák a sajtónyilvá­nosságot. Az újságíróknak ki­osztott tervezett napirend szerint az Országos Gyűlés pénteken délután a Himnusz után elnöki köszöntővel kezdődik. Fél négy és négy óra között kerül sor az ügyrend és a napirend elfogadá­sba, majd 18 és 22 óra között az általános politikai vitára — ha ezt a napirendi javaslatot fogadják el a küldöttek -, amely Csoóri Sán­dor felszólalásával kezdődne. Kilenctől fél tízig tart előrelátha­tólag Antall József pártelnök vi­tazárója, maiid a pénteki nap a tisztségviselők megválasztásával ér véget. Szombaton ismertetik a választási eredményt és tárgyal­nak az alapszabálymódosítasról. A szombati szekcióülések után vasárnap kerül sor e testüle­tek állásfoglalásainak ismerteté­sére. Ezt követi az általános poli­tikai vita a politikai stratégiáról: az elmúlt időszak áttekintése és Az MDF ma kezdődő VI. Or­szágos Gyűlése előtt csütörtö­kön Medgyasszay László sajtó- szóvivő sajtótájékoztatón ismer­tette az általa országos munkaér­tekezletnek minősített esemény tervezett napirendjét. A szerda esti elnökségi ülésen eldöntötték, hogy a küldöttek négy napirendi javaslat között választhatnak. Az egyik az el­nökség eredeti javaslata, misze­rint már pénteken délután, poli­tikai vita nélkül sor kerülne a tisztújításra. A küldöttgyűlések tapasztalatait figyelembe véve, az elnökség azt az alternatív ja­vaslatot is támogatja, hogy a péntek este 9 órakor sorra kerülő elnök- és elnökségválasztást előzze meg egy háromórás politi­kai vita. A szavazás menetéről Medgyasszay László elmondta: ha az első variációt a küldöttek többsége elfogadja, akkor a töb­bi napirendi javaslatot — így a Csurka István és követői által in­dítványozott szombati tisztújí­tást, valamint a választmány in­dítványát, amely alig tér el az el­nökség első alternatívájától, fel sem teszik szavazásra. A szóvivő tájékoztása szerint a plenáris ülések nyilvánosak, de a az irányvonal meghatározása az elkövetkezendő másfél évre. Az Országos Gyűlés előreláthatólag déli egy és kettő óra között, elnö­ki zárszóval ér véget. Alig egy esztendeje, hogy az országgyűlés döntést hozott az új szö­vetkezeti és az átmeneti törvényről/ Azóta sok minden történt: a mezőgazdasági üzemekben nevesítették a vagyont, ahol pedig ki­váltak, ott csoportosították, majd felosztották a tagok között. Az említett törvények végrehajtásának tapasztalatairól érdeklődtünk Kocsis Gyulától, a Heves Megyei Földművelésügyi Hivatal vezető­jétől. neimi Kisgazdaparttal való együttműködésre számít — je­lentette ki a politikus. Horváth László elmondta azt is, a közel­múltban ő és még két másik kép­viselőtársa, Vincze Kálmán és Kovács Béla, valamint Morvay István belügyi államtitkár belép­tek a Történelmi Kisgazdapárt­ba.

Next

/
Thumbnails
Contents