Heves Megyei Hírlap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-04 / 2. szám
HOGYAN GAZDÁLKODJON A CSALÁD? — TANÁCSADÓ SOROZATUNK ELSŐ RÉSZE HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, MEGYEI 1993. JANUÁR 4., HÉTFŐ HÍRLAP . LŐRINCI, PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA IV. ÉVFOLYAM 2. SZÁM ÁRA: 13,80 FORINT Üzleteink leltár miatt ZÁRVA tartanak! Ez a lap ma már 6000 forintot ér Önnek! Gyér forgalom a határátkelőhelyeken Mint a hét előző felében, szombaton is gyér volt a forgalom a határátkelőhelyeken — tájékoztatta az MTI-t a Határőrség Országis Parancsnokságának ügyeletese. Az ünnepek okozta „szélcsend” minden határátkelőhelyen érzékelhető volt. Jéghelyzet folyóinkon Csaknem teljes hosszában beállta Tisza magyarországi szakasza — mondta el az MTI-nek szombaton az Országos Vízügyi Igazgatóság ügyeletese. A január 4-ig érvényes előrejelzés még zajló jeget jósolt a Tiszafüred- Szolnok közti szakaszra is, újév napján azonban már itt is összefüggőjégréteget jelentettek. Rö- videbb zajló szakaszok még jelenleg is vannak a folyón. A Dunán tegnap megindult a jégzajlás a felső szakaszon is. A vízállás Budapestnél 170 centiméter volt. Szükség esetére — ha feltorlódna a jég — a Tiszán és a Dunán is készenlétben állnak a jégtörő hajók. Gázrobbanás Mohácson Gázrobbanás történt szombaton a késő esti órákban Mohácson. A Budapesti Országút 25. sz. családiházban feltehetőleg a lakásba beszivárgott vezetékes gáz robbant fel, amikor a lakók cigarettára gyújtottak. A baleset következtében a 74 éves Ricza Ferences fia a 32 éves Ricza Sándor súlyos, de nem életveszélyes sérüléseket szenvedtek. A robbanás 100 ezer forintos kárt okozott, s Mohácson átmenetileg megszűnt a gázellátás. A lakótelepek, a közintézmények távfűtését pakurára állították át, de sok családiház fűtetlen maradt a gáz hiánya miatt. A robbanás körülményeit a rendőrség és a tűzoltóság a bányaműszaki felügyelőség szakértőivel vizsgálja. Az év első halálos balesete Egy halálos kimenetelű közúti baleset történt az év első napján, Csongrád megyében. B. L. 28 éves hódmezővásárhelyi lakos Volkswagen Jetta típusú személygépkocsijával Kardoskút irányába haladt a városból, amikor a külterületen — föltehetően ittasság következtében — egy fának ütközött. A fiatalember a helyszínen életét vesztette. Az ügyben a rendőrség folytatja a vizsgálatot. Imádkozhatnak a bérlők: „Istenem, csak rá ne fizessünk.. Egri tét - jól lakni Haszonért vagy potomért: eladiák-e a bérlakásokat? Még az elmúlt évben kezdődött, s az új esztendőben is folyatődik az egriek sajátos „lakásügye”. Egy korábbi önkormányzati ülés kapcsán igyekszünk a lényeget összefoglalni, márcsak azért is, mert a téma aktuális: ezt a keddi lakossági fórum bizonyára igazolja majd. Két javaslat „mérkőzött” egy- sorsa régóta borzolja a kedélye- másssáa december 15-diki\árosi két. Azok, akik egykor KIK-la- közgyűlésen: a tét az önkor- kásnak, aztán tanácsinak, ma mányzati bérlakások további önkormányzatinak nevezett insorsa. A lakáspolitikai stratégiai javaslatok egyikét Várkonyi György képviselő — az EVAT Rt. igazgatója — terjesztette elő, a másikat Hab is László alpolgármester. A közgyűlés tagjai több órás vitában sorakoztatták fel az érveket pro és kontra, míg döntés született, ám egy kikötéssel: hallgattassák meg a másik fél — a lakosság — is, s csak azután tárgyalják újra, „második fordulóban” a sokakat érintő kérdést. Az önkormányzati lakások nyz gatlanban laknak, természetesen egyet akarnak: jól és lehetőleg olcsón lakni, vagy ha — erre lehetőségük van — minél olcsóbban tulajdonossá is válni. Jelenleg Egerben a lakásállomány 18 százaléka bérlakás. Mit akarhat, és mit tegyen a tulajdonos, az önkormányzat? Érdemes röviden áttekinteni a képviselők érveit. Nemcsak két javaslat készült a megoldásra, hanem egy ad hoc bizottságot is létrehoztak, melynek vezetője dr. Gyurkó Péter tanácsnok. Véleménye szerint: az egyik variációban továbbra is lassan haladna a bérlakások eladása, a másikban a gyors eladásokkal eredményesebb „lakásmobilitást” lehetne elérni, s csökkennének az ingatlanok fenntartásával járó kiadások. Hab is László — az egyik ja-- vaslattevő — amellett kardoskodott, hogy tekintsék át: „milyen az összefüggés az önkományzati bevételek és kiadások, továbbá a lakbérek és a támogatások között, Ezek ismeretében vitassák meg a lakosokkal, az érdekvédelmi szervezetekkel, a pártokkal a kérdést, s egy hosszútávú lakáspolitikai stratégiát dolgozzanak ki.” (Folytatás a 3. oldalon) Segítjük a magyar kisebbségeket Antall József a magyar külpolitikáról A rádiónak nyilatkozva Antall József miniszterelnök elmondta: hazánk a jövőben is segíteni kívánja a környező országokban élő magyar kisebbségek érdekvédelmét. Kifejtette azt is: nem lesz fegyverkezési verseny Magyarország és Szlovákia között. „Arra törekszünk, hogy a jövőben javuljanak a magyar-román kapcsolatok” — mondta a Kossuth Rádió vasárnap délelőtt sugárzott Világóra című műsorában a miniszterelnök. Közölte, az elmúlt időszakban sajnos nem történtek bizalomerősítő lépések a két ország között. Magyar- ország ugyanakkor azt szeretné, ha ez megváltozna, mivel elképzelhetetlen a jó viszony akkor, na a Romániában élő magyarság kisebbségi jogai nem érvényesülnek olyan formában, ahogy ezt az ott elő magyarok szeretnék — hangsúlyozta. A szabaddemokraták a médiavitáról A megállapodás az egyetlen űt A mind terhesebb médiavitának csak a törvényről és a vezetőkről való megállapodás útján lehet véget vetni. Éppen ez a Szabad Demokraták Szövetségének a törekvése — szögezi le többek közt az a frakcióvezetőségi nyilatkozat, amelyet a szabaddemokraták vasárnap juttattak el a távirati irodához. Ebben a képviselőcsoport vezetősége bejelenti: a januári parlamenti szünet végén a frakció megvitatja, hogyan lehetne önálló indítványként ismét az Országgyűlés asztalára helyezni a rádiózás-televíziózás most elutasított törvényjavaslatát. Természetesen egy olyan változatban — mint írják —, amely visszaállítja a kulturális bizottságban egyszer már elfogadott, ám az alkotmányügyi bizottság és a kormány által elvetett konszenzusokat. Az SZDSZ egy pontban kívánná kiegészíteni a szakbizottságban létrejött megegyezéseket: a Magyar Rádióban és a Magyar Televízióban is pártatlanságot biztosító kinevezési eljárásra van szükség, az A Ikotmánybíró- ság útmutatásának megfelelően. A szabaddemokraták frakcióvezetősége hangsúlyozza: hamis megoldásokhoz a jövőben sem adjak nevüket, de készek az újabb tárgyalásokra. Kiskunhalason és a fővárosban Tüzek tanintézetekben Kigyulladt a kiskunhalasi általános iskola szombaton — tudta meg az MTI a Tűzoltóság Országos Parancsnokságának ügyeletesétől. A tűzoltókat délután fél ötkor riasztották, és egy órával a riasztás után a helyi, a Bács, valamint a Csongrád Megyei Tűzoltósóg még nagy erőkkel dolgozott a lángok megfékezésén. A tűzoltók által használt ötfokozatú skálán a mostani a tűzeset a legsúlyosabb az ötös fokozatú. A tűzoltóság tájékoztatása szerint az iskola tetőterében lévő szolgálati lakások teljesen kiégtek, a tantermek azonban nem károsodtak. A tűz oka az volt, hogy a befagyott csőrendszert Csak napok múltán tudott kiszabadulni a sértett Aranyrablók gázperzselővei akarták kiolvasztani a tetőtérben, és az ott lévő hulladék lángra kapott. Az újévban már — eddig még tisztázatlan okból — ugyancsak kigyulladt egy raktárhelyiség a SOTE Vili. kerület Tömő utcai kollégiumának alagsorában. Bár a keletkező hőtől a lépcsőházban az ötödik emeletig megolvadtak a műanyag berendezési tárgyak, az épület nem vált lakhatatlanná. Két diák — egy izraeli és egy mali állampolgár — azonban életveszélyes sérüléseket szenvedett, és az épületben tartózkodók közül még hárman megsérültek. Mindkét esetben folytatják a vizsgálatot. ■■5*110« ismtf f * 11 A Vas Megyei Rendőr-főkapitányság 50 ezer forint pénzju- talmatajánlott fel annak a nyomravezetőnek, aki információt tud adni egy idős asszony ellen elkövetett rablás tetteseiről. Még december 29-én történt, hogy a Vas megyei Jánosházán betörtek egy 81 eves, egyedülálló idős asz- szony lakásába, bántalmazták, megfenyegették, s kényszerítették értéktárgyainak átadására. Az elrabolt pénz és ékszerek értéke többszázezer forint. A sértettet megkötözték, majd a fürdőszobába zárták, ahonnan csak egy nap múlva tudott kiszabadulni. A rablást valószínűleg négyen követték el: az eltűnt tárgyak között arany ékszerek, aranyóra, briliáns kővekkel díszített arany lemez, arany pénzek és platinából készült óralánc is található. A rendőrség egyébként az egyik rablóról személyleírást is adott: 160 centiméter magas, kövér testalkatú, rövid fekete hajú férfi, aki sötét ruhát viselt a tett elkövetésekor. (MTI) Nagy átverés Egerben is, Salgótarjánban is Csalás tízezer pár cipővel A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság különösen nagy kárt okozó csalás bűntettének alapos gyanújával folytat büntetőeljárást Josef Radies 43 éves holland állampolgár és a 61 esztendős Sugár György budapesti lakos ellen. A két „úr” múlt év szeptemberében — a nyomozás eddigi adatai szerint — egy cégbíróságon be nem jegyzett, törzstőkével nem rendelkező, azaz nem is létező vállalkozásra hivatkozva kötött szerződést az egri és a salgótarjáni cipőipari szövetkezettel. A megállapodás 10 ezer pár cipő megvásárlásáról szólt, együttesen 20 millió forint értékben. A lábbeliket elszállították a fővárosba, ám a fizetési kötelezettségüknek nem tettek eleget. Igaz, erre nem is igen volt módjuk, hiszen pénzük egyáltalán nem volt. A rendőrség végül lefoglalta a cipőket, így a Kár megtérült. Az eljárás folytatódik. Növekvő elégedetlenség Egy müncheni lap hazánk belpolitikájáról A Süddeutsche Zeitung budapesti tudósítása szerint a Létminimum Alatt Élők Társaságának aláírásgyűjtő akciója, az esetleges népszavazás a parlament idő előtti feloszlatásáról és új választások kiírásáról ’’kockára teszi azt, ami a fordulat óta eddig az ország legfontosabb vívmányának számított: a politikai stabilitást”. A magyar belpolitikai áttekintés megállapította azt is, egyelőre nem tudni, miként végződne egy referendum — melynek megtartását a mérvadó pártok egyike sem támogatja —, mennyiben csorbítaná az ország kormányoz- hatóságát. „A jogi helyzet nem egyértelmű, sok politikus és jogasz állítja: a parlament feloszlatásáról egyáltalán nem dönthet referendum. Kérdéses az is, hogy a lakosság esetleges negatív vok- sa után, úgymond dacból lehet-e tovább kormányozni. Bárhogy is legyen: a csak 1994 tavaszán esedékes választási harc felettébb szükségtelenül egy évvel előbbre kerül, s ez elkerülhető lett volna” — olvasható a müncheni újság budapesti keltezésű tudósításában, amelynek felcíme azt tudatta, hogy „nő az elégedetlenség Magyarországon”, alcíme szerint „Antall kormányfő pártja jobbszárnyának fokozódó nyomása alatt” van, a cím pedig azt közölte, hogy népszavazással akarnak új választásokat kikényszeríteni. A belpolitikai körkép kitért a médiavitára, magára az aláírásgyűjtő kampányt kiváltó döntésre, s azt állapította meg, hogy „az elégedetlenség mélyebben rejlő okai a pártoknál keresendők, mindenekelőtt a kormánykoalíció vezető erejénél, a Magyar Demokrata Fórumnál”, amely szerinte „nyugtalanabbá és intoleránsabbá” vált, s a Csur- ka-tanulmány augusztusi közzététele után a párt jobbratolódása egyértelmű. A tudósító kijelenti: „Antall József kormányfő, aki mindig azzal vigasztalta magát, hogy még mindig jobb Csurkát a pártban, s ezzel ellenőrzés alatt tartani, fokozatosan saját taktikájának foglyává vált és kénytelen volt engedményeket tenni Csurkának”. Visontai optimizmus Volt egyszer egy vállalat? Az elszámolások napjait éljük, hiszen itt van az év eleje. Ilyenkor illik valamiféle összegzést készíteni arról, mi történt 1992-ben és mi várható 1993-tól. Mindez a Mátraalji Szénbányák felszámolás alatt lévő vállalata esetében még „ izgalmasabb ” dolog. Ezért kérdeztem dr. Goda Miklós vezérigazgatótól. — Látszik-e már az alagút vége? — Szerintem igen — hangzott a válasz. — Elsősorban azért, mert a magyar energiapolitikai koncepció változatlanul hagyta a lignit szerepét. A véleményem szerint mind Visonta, mind Bükkábrány megmarad, mint tömegtermelő bánya. — Érdekel, hol tart ma a fel- számolási eljárás? — A törvény által biztosított kétéves felszámolási időszakból öt negyed év telt el. Ez alatt a Mátraalji Szénbányák mintegy nyolcszázmilliós eredményt ért el. Ez a tény összefügg azzal, hogy jóval szerényebb gazdálkodást folytattunk, mint korábban. Nem kell elszámolni az amortizációt. Kevesebb beruházást hajtottunk végre. — Mire alkalmas ez a nyolc- százmillió? — Alkalmas arra, hogy január második felében létre hozzunk egy hitelegyeztetői tárgyalást, ahol megállapodhatunk a hitelezők kielégítésének módjáról. Mivel ez a tárgyalás megegyezéssel zárulhat, a felszámolási eljárás két éves időszakának a végét nem kell megvárni. — Az elért eredmény tehát alkalmas arra, hogy egyezséget lehessen kötni az érdekeltekkel? (Folytatás az 5. oldalon)
